Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-15 / 241. szám

Kedd, 1963. október 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az utasítások yégrehajtását is ellenőrizni kell A Darámy és Vidéke Körzeti Föld művesszövetkeze fenéi nem régein vizsgálatot tartott az Ál­lami Kereskedelmi Felügyelő­ség. Munkatársai tizenegy élel­miszer-, illetve vegyesboltban és vendéglőben jártak. Megál­lapították, hogy a földműves- szövetkezet külterületi bolthá­lózata nem fejlődik kellően. Az üzletek, a vendéglők kicsik, el­hanyagoltak, s elavultak, kor­szerűtlenek a berendezések; szűkék a raktárak, képtelenek bennük elegendő árut tartani. A szentborbási 9. számú ve­gyesbolt vezetője pl kénytelen a petróleumot a lakásán tarta­ni, mert olyan kicsi- a raktár, hogy ott nem fér el. »Kultúrálatlanok, igen elha- nyágőltak a földművesszövet­kezet üzletei, vendéglői« — jegyezték föl az ellenőrök. Ez azonban nem csupán annak következménye, hogy szűkek, kicsik, korszerűtlenek a helyi­ségek. A földművesszövetkezet dolgozói magukkal szemben sem igényesek, nem sokat tesznek azért, hogy csinosítsák munkahelyüket, megfelelő kö­rülményeiket teremtsenek. A szentborbási 12. számú bolt kirakatában például egyáltalán nem volt áru. A kastélyosdom- bói üzlet kirakatát egy ^éve nem rendezték, a portól az ár­jelző cédulákat sem lehetett elolvasni. Ahhoz sem kellene sók pénz Drávagárdoríyban, hogy az italbolt egyetlen ha­mutartója mellé még néhányat vegyenek. Az igali 2. számú italbolt dolgozói otthon bizonyára nem tartják bűzlő, piszkos vízben a mosatta« edényeket napokig! Ügy gondolják,, a vendéglőben lehet?! Az ellenőréi: a nyers­anyagot és a. húsokat letaka- rattanul találták. Nem sokat adnak a higiéniára a darányi 1. számú vendéglőben sem, kü­lönben nem álló vízben moso­gatnák a poharakat. Pártoktalási tanévnyitó clitt a marcali Vizsgálták az ellenőrök a fogyasztók érdekeinek és a tár­sadalmi tulajdonnak a védel­mét is. Kirívó szabálytalansá­got nem észleltek, kisebb hi­bákat azonban igen. A lakócsai 9. számú vegyesbolt udvarán különböző árukat találtak a szabad ég alatt, a kaput nem lehetett zárni, az árut bárki elvihette volna. A boltban olyan súlyokkal mértek, ami­ket az ellenőrök már kivonat­tak a fctt’galomból. A ' földművesszövetkezet ve­zetői, ellenőrei rendszeresen vizsgálják a boltokat, s a hi­bák kijavítására utasításokat adnak. Helytelen azonban, hogy az ellenőrzés leginkább csak az áruforgalom és az egészségügy területére korláto­zódik. Nem találni olyan, be­jegyzést, amely a fogyasztó ér­dekének a megsértését, illetve a társadalmi tulajdon védel­mének elhanyagolását kifogá­solta volna. Következetlenség­re vall az alábbi eset: A da­rányi 6. számú vegyesbolt dolgozóit az üzemágvezető ja­nuár 25-én, a belső ellenőr pe­dig február 27-én utasította a lejárt egészségügyi vizsgák pótlására. Április 13.-án az üzemágvezető azt állapította meg, hogy az utasításnak ele­get tettek, lyiá j us l>a.n viszont az fmsz főkönyvelője adott utasítást, mert az egészségügyi vizsgákat még akkor sem sze­rezték meg. Az ÁKF munka­társai most fölfedték, hogs'1 a bolt dolgozói egyik utasítást sem hajtották végre. Hasonló eset történt Istvándiban is. Nagyobb gondot fordítson a szövetkezet az üzletek, a ven­déglők kulturáltságának eme­lésére s az ellenőrök munká­jának javítására. Ne elégedje­nek meg csupán az ellenőri naplóba való bejegyzésekkel, az utasítások végrehajtását is követeljék meg. Szalai László Bosszant. .. .i.feogs/ az Ady Endre ut­cai vasbolt egyik fiatal el­adója átnéz a vevőn. Történt, hogy kulcsra lett volna szükségem. Bemegyek a vas- boltba, és megkérdem, kap­ható-e ötös vagy hatos kulcs. A szőke fiatalember ír va­lamit, föl sem néz, és szóra­kozottan mondja: — Nincs. Talán a jövő Héten, Nézegetek az üzletben. A másik pultnál álló idősebb eladó udvariasan megkérdez: — Mit parancsol? Mondom neki, hogy kul­csot szeretnék, de hát nincs. Kérdi, hogy milyet, és máris elém teszi. — Hogyne volna, kérem! — De hát a kollégája.. * — Hja, kérem, ő fiatal... N. S. az Általános és kö­zépiskolákban már több mint egy hónap eltelt az új tanévből. Az első osztályosok megtanultak néhány betűt, es­ténként ifjú és felnőtt fejek hajolnak a füzet, a tankönyv fölé Nemsokára hetenként, kéthetenként egy-egy estére is­kolává változnak a pártihelyi­ségek is, s megkezdődik a párt­oktatás, Községenként húszán, huszonötén vagy még ennél is többen várják a tanévnyitót a marcali járásban. A pártszer­vezetek vezetőségi tagjai, még egyszer sorra látogatják majd a hallgatókat, s közük velük a kezdés időpontját. A magasabb szintű ideoló­giai iskolákon már megkezdő­dött az elmélyült munka. Szeptemberben Marcaliban is megnyílt a kaposvári Marxiz­mus—leninizmus Esti Egyetem tagozata. Egyelőre huszonöt párt- és tömegszervezeti funk- cionáriusit, pedagógust vettek föl erre a hároméves iskolára. Szép szám ez, s jókora fejlő­dést jelez. Persze a távlatot is mutatja ez a tény: megvan s évről évre bővül a lehetősége annak, hogy mind többen és többen ismerkedhessenek meg magas színvonalon az alkotó marxizmussal. Lesz utánpótlás jövő Ilyen­korra — ennek is megteremtik a biztos alapját. Szeptember­ben egy másik, eddig ismeret­len iskolatípus is megnyitotta kapuit: a marxizmus—leruniz- mus középiskolája. Ez szintén a járási Székhelyen műkö­dik, ám nemcsak marcaliaknak létesítették. Azokat a pártta­gokat és pártonbívülieket vet­ték föl erre, akik már »kijár­ták« az alapfokú politikai is­kolákat, s érettek arra, hov- magasabb követelményeket ál­lítsanak elébiik. Rendszeres, szorgalmas tanulással minden bizonnyal sokan eljutnak majd közülük arra a tudásbeli szint­re, hogy az esti egyetemen is megállják helyüket DE A KÖR ITT SEM ZÁRUL BE. A középiskola is utánpót­lást vár, és minden valószínű­ség szerint kap is majd az alapszervezetektől, sőt sor ke­rülhet rá, hogy később a na­gyobb községekben is megszer­vezzék ezt az iskolát. A mar­xizmus—Isninizmus középisko­lájának híre, népszerűsége csak növekszik, ha gazdája, a járá­si pártbizottság és az oktató gárda reálisan maximális igé­nyeket támaszt a hallgatókkal szemben, és minden lehetőt megtesz az oktatási év sike­réért. A pártbizottsági elv­társak megmondták, mit vár­nak a hallgatóktól. Hogy min­denki részt vehessen az előadá­sokon és az osztályfoglalkozá- sokon, kéthetenként tartanak egész napos foglalkozást. Fő­ként a vidéken lakók érdekét szolgálja ez az intézkedés. így már lehet követelményt tá­masztani, s a járási pártbizott­ság sokat is ad a fegyelemre. Egy-két elvtársat máris elta­nácsoltak az iskoláról, mert úgy látták, hogy igen kelletle­nül álltak neki a tanulásnak, már az első foglalkozásokról is elfogadható indok nélkül távol maradtak, ' FEGYELMEZETT KÉSZÜ­LŐDÉS, alaposság jellemzi a községi szintű pártokitatás megszervezését is. Nemcsak hogy. összeírták, kik akarnak részt venni a politikai iskolá­kon, hanem mindenkivel be­széltek, s a tananyagok árát is hiánytalanul befizették. So- mogysámsonban például a kö­vetkező módszert követték: a pái'tvezetőség a propagandis­tával egyetértésben papírra ve­tette azoknak a nevét, akiket szívesen látnának a politikai iskoláin Ezután felosztották egymás között a neveket, s minden pántvezetőségi tagnak föl kellett keresnie néhány hallgató jelöltet. Nem az volt ennek a célja, hogy bejelent­sék nekik a pártvezetőség döntését« — a véleményüket kérték, s nekik kellett határoz­niuk, hogy részt vesznek-e vagy sem az oktatásban. S az össze­írtak közül mindössze hárman válaszoltak »nem«-mel — ők is többé-kevésibé elfogadható indokokat említettek —, hu­szonötén pedig közölték, hogy tanulni akarnak. Nagyjából az összetétel is megegyezik a járási »átlaggal«. A 25 somogysámsoni hallgató közül 13 párttag és tagjelölt, 12 pártonkívüli. Egyébként 3 párttag kivételével mindenki jelentkezett pártoktatásra. Tí- zeriketten tsz-tagok: heten most vesznek részt először po­litikai iskolán, a többiek már tanultak tanfolyamon. A poli­tikai iskolát Vida Ferenc ta­nácselnök vezeti. Nem fiatal ebben . a »mesterségben,«, ugyanis már tíz éve propagan­dista. Van a .hallgatók között olyan ember is, mint Király István, aki az idén érettségizik a mezőgazdasági technikum le­velező tagozatán, van tehát ta- nulnivalója enélkül is, mégsem akart kimaradni a pártoktatás­ból. Somogyzsitfára Szili Lász­ló, a járási pártbizottság inst­ruktora fog átkerekezni lakó­helyéről, Somogysámsonból, ő lesz fft a propagandista. ÉRDEKES, hogy a marcali járásban az új pártoktatási év­ben nem lesz »Időszerű kérdé­sek« tanfolyama, ehelyett 36 tanfolyamon gazdaságpolitiká­val foglalkoznak majd a hall­gatók. Véletlen ez? Egyáltalán nem — válaszolja Szabó János, a járási pártbizottság agit­prop. főelőadója. Minthogy a mi járásunk erősen mezőgaz­dasági jellegű, úgy láttuk — mondotta , hasznos lesz, ha azt javasoljuk alapszerveze­teinknek, hogy ha jónak vélik, aklfor gazdaságpolitikai tanfo­lyamot szervezzenek, s ezen a mezőgazdasághoz közel ál!6 ■kérdéseket vitassanak meg. Aa elvtársak elfogadták tanácsúi», kát. Ebben közrejátszott az isi, hogy nem egy helyütt már kezdték unni és talán kicsit le­becsülni is ezt a formát, így szívesen álltak a mi elképzelé­sünk mellé. Egyébként a 36 gazdaságpo­litikai és a 16 marxizmus—le­ninizmus tanfolyamra mintegy másfél ezren jelentkeztek, a hallgatók felerészben pártánk*« vüliekből tevődnek össze. A legnagyobb tanulócsoport 27, a legkisebb pedig 14 részvevő­vel működik majd. Varga József ITT A MIKU de még csak raktáron BÉR E cr VONÁSOK AZ ÖREG ARCON (4) Az öregedés szarkalábait eleinte csak nagyítóval lehet észrevenni. Valamilyen kozmi­kus méretű távcsővel ugyan­úgy észlelni lehetne — mond­juk — a Holdról azt a sok millió, kisebb-nagyobb szarka­lábat, pörsenést, amely az ein» béri tevékenység nyomán ke­letkezett öreg bolygónk ábrá­zatám Utak és vizek | Meztelen, kérges talpak vág­nak ösvényt az őserdőn át, autósztrádák szelnek át orszá­gokat, egész kontinenst. Mind a kettő megváltoztatja a táj eddigi képét más és más mé­retben, de a Föld felületéhez képest elenyésző kicsinység­ben. Ha azonban összegeznénk, egymás mellé raknánk az uta­kat, a számi tások szerint két­szer akkora területet kapnánk, mint Magyarország. Ez már nem csekélység. Ekkora terü­leten kipusztult vagy lényege­sen megváltozott a növény- és állatvilág, pontosabban a mik­ronéra és a mikrofauna, vagyis az apróbb élőlények bi­rodalma. E kis változások együtt ismét hatalmas meny- nyiségi eredményt adnának. Szó sincs róla, hogy emiatt ne közlekedjünk. Ellenkezőleg: az útépítés minden civilizáció kezdete, s jelentőségét a »nyom nélküli« légi ^utak sem csök­kentik. Nem rosszallóan, in­kább büszkén utaltunk ezzel arra, hogy az ember formálja • Föld arculatát. Mennyiségben talán még számottevőbb a vizek változá­sa az emberi tervékenység nyomán. Az öntözés együtt kezdődött a földműveléssel nyolc-kilencezer évvel ezelőtt. Van-e jelentősebb beavatkozás a természet »rendjébe«, mint száraz területekre vinni, ve­zetni a folyók vizét vagy kor­látok közé szorítani parttalan áradásukat? Goethe nagy művében, a Faustban még merész álom, hogy az ember földet hódít el a tengertől. Azóta számos or­szágban valóság lett a terv. Ugyancsak Goethe »az emberi­ség jövendő, nagy vállalkozá­sának« nevezte a tengereket összekötő, a közlekedést gyor­sító Szuezi- és Panama-csator­na építését Azóta megtörtént, s az emberiség a békés együtt­működés jegyében még na­gyobb közös vállalkozásoknak gyürkőzik, hogy csak egyet említsünk: a Déli-sark kiakná­zásának. Bányák és hegyek | Kezdjük a domboknál. Óbu­dán túl, a bécsi országút men­tén félig kivájt kis hegyeket látunk — tégla lesz a sok mil­lió tonna vöröses földből. Ha valahol nagyobb építkezésbe kezdenek, a földgyaluk órák alatt egiész dombokat tüntet­nek el. A Badacsony világszer. te ritka szép bazalt orgonasíp- jait a jövő évtől nem szabad pusztítani, nagyon helyesen védettnek nyilvánították, Ezek látható változások. Földünk belsejéről nincs tér­kép, nincsenek -hatásos felvé­telek. Hozzávetőleg is nehéz leime megmondani, hány mil­liárd tonna szenet, vasércet, köveit, fémet, termálvizet, ola­jat vett ki az ember a Föld gyomrából, amióta fölfedezte ezeknek az anyagoknak hasz­nosságát A bányászat a felszínt is át­alakítja. A nagy bányaköz­pontokban — Ruhr-vidék, Szi­lézia stb. — füsit és korom miatt évente sók ezer holddal csökken a termő terület Ismét a kérdés: ne bányásszunk? Ez lehetetlen. Máshol szerzünk újabb termőföldeket, de a Föld minden kincsét felszínre kell hozni! S közben változnak a vonások, mélyülnek a redők bolygónk arculatúm Könnyebb lesz I a Föld? A Wochenpost című demok­ratikus német hetilap egyik bányász olvasójának eszébe ötlött a jogos kérdés: Nem csökken-e bolygónk tömege az egyre intenzívebb bányászat következtében? Hiszen évről évre sok milliárd tonna nyers­anyag »füstölög él« a levegő­ben. Dr. M. Olberg, a berlini Humbolt Egyetem professzora válaszolt az olvasó aggályára. Az elégésből keletkező szén« díoxid is a légkörben marad, a növények újra megkötik, te­hát nem távozik a világűrbe. Továbbá: a Föld minden le­hetséges súlyveszteségét ki­egyenlíti, naponta ezer tonnára tehető a gyarapodás a kozmi­kus porból, a kis meteorokból. Végül a Föld egész szénkész­lete alig egymilliárdnyi része bolygónk tömegének. Ha tehát az egészet kibányásszuk és el­használjuk, akkor körülbelül annyi történt, hogy egy na­rancsról eltávolítottunk egyet­len gombostűfej nagyságú du­dort. Olyan aggályok is felmerül­tek, hogy a bányászattal nagy üregek képződnek a Föld bel­sejében, s emiatt bolygónk ki­billen egyensúlyi helyzetéből. Ha ez megtörténhetne, lényege­sen megváltozna a Föld forgási és keringési ideje, hosszabbak lennének a napok és az évek. Ez az elképzelés is téves. Föl­dünk átmérője ugyanis kere­ken 28 000 kilométer, ezzel szembein a bányászat, a legmé­lyebb is egy kilométerrel a felszín alatt folyik. Az ember ássa-vési a Föld kérgét, de a hatalmas arány- beli különbségek miatt ez úgyszólván semmit sem jelent. Annyi csak, mintha tűvel szürkülnénk egy jókora alma celofán burkolatát, de az al­mát nem érnénk el. A Föld tehát nem lesz köny- nyebb, megmaradnak a mosta­ni nappalok és éjszakák, évek és évszakok. Akkor is, ha száz­szor, ezerszer ennyi anyagot bányászunk ki. Szénre, vasérc­re, alumíniumra, sok más fém­re és ásványra mindig szükség lesz az atomkorszakban is. Gyemes István A recept egysze­rű: 6« százalék koc­kacukor, a többi meg kristálycukor. Ezt kell úgy össze- vegyíteni, hogy sű­rű massza legyen belőle, aztán a for­ró cukrot belecsor­gatják a formába, és néhány perc múlva már ott fe­hérük a Mikulás az asztalon. Most már csak ruházni kell; piros vagy fe­hér sztaniolból ké­szül a télikabát, ügyes kezek meg bajuszt, szakállt és szemet festenek rá. Akár az ablakba is lehetne tenni őket. Persze ez még egy kicsit korai volna, azonban föl kell készülni a nagy forgalmira. Ezért dolgoznak most gőzerővel a Kaposvári Földmű­vesszövetkezet cuk­rászüzemében. Csaknem 50 000 da­rab Mikulást készí­tenek, hogy majd annak idején örül­jön, aki kapja. Fortyog a folyé­kony cukor, ügyes kezű mester for­mázza az alakta­lan masszát, egy csinos kislány vég­zi rajta az utolsó simításokat. Ide már megjött a Mikulás. Sőt no­vemberben talán már a húsvéti nyuszi is megérke­zik. Mert előrelátó­nak kell lenni ... P. Gy. Ügyesség, óvatosság — és máris kész az ajándék Lestyán Ferenc a sok kicsi forma közt. Szabó Éva és a Mikulás.

Next

/
Thumbnails
Contents