Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

SOMOGYI \ÉPLAP 10 Vasárnap, 1963. október IS. Három divatújdonság .. * Klói CS'ZK* Ösztönző premizálás csomagolhatsz, anyji/k; mí Is ,-ú S «SÄ**7b* A slímuos nwsvft ^ZíMA Wao Bieres- _ffV,A2 a UCALAPOtA­üzembiztos J fOL (Fiilop György rajza) Hangerősítő BaRái Lassan járj Stílusegység A hegy leve — Sikerült az istállóhoz a megfelelő szarvasmarhát ki­tenyésztenünk! (Endrődi István rajza) .— Én ugyan népi komplikálom a szüretet! (Balogh Bertalan rajza) fi magas vérnyomás oka A felnőtt korban jelentkező magas vérnyomás annak kö­vetkezménye lehet, hogy a be­teg túl sok sót fogyasztott gyermekkorába;!. A brookhave- ná kutatóközpontban dolgozó orvosok elemezték a különbö­ző élelmiszereket, amelyeket az amerikai gyermekek fo­gyasztanak, s kiszámították, hogy öthónapos korukban a gyermekek átlag napi 2,3 gramm sót fogyasztanak. Ugyanezt az adagot patkányok­nak adták be, s megállapítot­ták, hogy az így táplálj patká­nyok vérnyomása »felnőtt« ko­rukban igen magas volt, s ez egyesek gyors pusztulását okozta, míg a normálisan táp­lált patkányok vérnyomása változatlan maradt. A felnőtték élelmezési rend­szere már nem jelent különö­sebb változást a vérnyomás szempontjából: ha a felnőttek abbahagyják a sózást, azzal sem szüntethetik meg az élet első heteiben elkövetett túlsó­zás következményeit. A kutatók megállapították, hogy Japán északi részében, ahol világviszonylatban legna­gyobb a sófogyasztás, a magas vérnyomás igen gyakori beteg­• • • i • • • • • • < • • • • • • < ,;.v Harmadszor virágoznak az almafák Ezekben az őszi napokban az észtországi kertekben szokatlan je­lenség figyelhető meg: újra virág­ba borultak a gyümölccsel teli al­mafák. Pjamu faluban némely al­mafák az idén már harmadszor vi­rágoznák. A második virágzás augusztus elején következett be. A harmadik virágzást a Balti­kum térségére kiterjedő erős föl­melegedés váltotta ki. Az időjárás mintegy félrevezette a rügyeket, amelyeknek jövő tavasszal kellett volna kipattanniuk. Milyen helyzetben egyen a sertés ? Nem mindegy, hogy a sertések állva, ülve vagy fekve esznek. A kaliforniai egyetem kísérleti mező­gazdasági állomásának szakembe­rei magasabban helyezték el a vá­lyút, s így a sertés kénytelen volt kapaszkodva, állva enni. A kísér­leti állomás szakemberei ezzel a módszerrel érdekes eredményt ér­tek el: az így etetett sertések leg­értékesebb részei — a sonka és a karaj — 5 százalékkal többet nyomtak, mint a hagyományos ete­tési módszerrel hizlalt sertéseké. A világ legnagyobb könyve Hugo Claus belga hat oldalon Kari Ap- készítik el Hollan- lró nagy sikert ara- pel holland festőinű- diában, ahol a könyv tott az Egyesült Al- vész nagy rajzát és első példányát most lamokbrn több mint Hugo Claus angol kiállították. Külön- kétméteres könyvé- nyelvű szerelmi kői- bözö célokra hasz- vel. Claus az egyik teményét tartalmaz- nálható: vannak, amerikai könyvkiadó za. A »lapozást« öt- akik olvassák, de közreműködésével letes görgöszerkezet mások például spa- valósította meg tér- teszi lehetővé. A vl- nyolfalnak használ- vét, az aluminum lág legnagyobb köny- ják. Akadnak, akik vázra szerelt 2,35 mé- ve ötezer dollárba -kitépik«, és mint a teres könyvet, amelv kerül, s a megrende- képeket, falra akaszt- plexiüvegböl készült Id MvAnta nyelven ják lapjait. Amit kevesen tudnak Budapestről Mindannyian szeretjük a. mi Budapestünket, de nem ismerjük eléggé. Meg tud- nánh-e mondani csak úgy »kapásból«, milyen a kiter­jedése a fővárosnak? Néz­zük: Budapest területe 525 négyzetkilométer. A hasonló lélekszámú európai városok­hoz képest igen nagy terü­lettel rendelkezik■, és laksü- rüsége alacsony. Budapesten az átlagos népsűrűség négy­zetkilométerenként 3525, ugyanakkor Milánóé 7618, Prágáé 5650. Budapest kör­nyékének területe 1650 négy­zetkilométer, lakóinak szá­ma 330 000. és magában f°g~ lal 64 települést. Más a hely­zet a Belvárosban. A Belvá­ros területe 1,94 négyzet kilométer, Budapest terüle­tének kétszázhetvened része Viszont itt körülbelül 110 000 ember dolgozik; erre a te­rületre esik 20 minisztérium és más országos hatásköre szerv; 12 színház, mozi. hangversenyterem; 17 terve­zőiroda; 1200 kisebb jelentő­ségű kereskedelmi és igazga­tási létesítmény. Nézzük csak tovább. Budapesten a lakóépületek száma — or 1960. évi fölmérés szeriv' 148 771. Ez a szám az utó'-' három évben mintegy har mmcezerrel szaporodott. A Lajtától nyugatra BECS. Pesten főkönyvelő volt. — Most mit csinálsz itt Becsben? — kérdezem. — Automatákkal dolgozom. Kibéreltem hat lábmasszírozó automatát, ezeket albérletbe adtam. Az emberek bedobnak egy schillinget, és én kiveszem. — És a gép mit ad az egy schilUngért? — Aki bedobja a pénzt, az rááll a mérleg alakú gépre. Az elektromos áram rezegteti a lábát. — Sokat keresel vele? — Keveset. De van kölcsön- mérlegem is. Albérlő mérlege- seim ötven groschenért mér­nek. Néha kisegítek a mérés­nél, és én cédulára is felírom a súlyt. Dekára pontosan. Ér­tek a mérleghez, hiszen mér­legképes könyvelő voltam.,« » » » MÜNCHEN. München szép előimrosában, Grünwáldban, a festői Park Hotel mellett két kis golfpálya van. Miniatűr golfpályáknak, röviden MINI- GOLF-nak hívják. így is van kiírva a cégtáblára. Az egyik pályán 1,80, a másikon csak 1 márka a belépődíj. Megkérdez­tem a drágábbik golfpálya tu­lajdonosát: — Miért kerül magánál töb­be a minigolf? — Mert így is zsúfolva van golfozókkal, és én a »minin« minimum egy év alatt egy Opel-Kapitänt akarok venni. * * * SALZBURG. Sikló vezet fel a salzburgi várba, ahol minden az idegenforgalom szolgálatá­ban áll. A várbeli vendéglők, mütyürárusok és a boltok, mind. Hat bódészerű üzletben rumot árulnak, éspedig vám­mentes rumot. Márkát is elfo­gadnak. Egy német útitársam vesz fél liter vámmentes ru­mot, és elmondja, hogy náluk drágább a rum, és ő azért vett, mert vám nélkül viheti át a határon. Nos, már a siklón megitta a fél liter rumot. Az üres üveget gondosan eltette zsebébe. Ezt fogja átvinni a német határon. Persze vámmentesen .., * * * STUTTGART. A stuttgarti »városligetben« egy festő kiál­lítást rendezett saját művei* bői... Megtekintettem. Csupa absztrakt kép volt a műterem­ben. Egy amerikai turista al­kudozott egy drót- és vashal­mazt ábrázoló képre. Legna­gyobb meglepetésemre meg is vette. Egyszer csak a festő fe­lesége odasúgta férjének, hogy bajor vevők jönnek fel a lép­csőn. Erre a festő elrakta az absztrakt képeket, és más gics- cseket tett a falakra. Bajor tá­jakat, tavat őzikével, kertven­déglőt cserépkorsóból söröző bajorokkal. — Ezeknek csak ilyesmi kell — mondta megvetően... ... NYUGAT-BERLIN. Már so­kat írtak arról, hogy külföldön milyen drága a szódavíz. A berlini úgynevezett klubszódá­ról még nem tettek világutazó íróink említést. A kurfürstendammi Kem- pinsky Kávéházban takarékos­kodni akartam, és »klubszó­dát« rendeltem 60 pfennigért. A miniatűr üvegecskében nem egészen egy ded szóda volt. Kevésnek találtam, és még egy klubszódát rendeltem. A 10 százalék kiszolgálási díjjal együtt 1,32 volt a számlám, persze 1,40-et adtam oda. Majd­nem tíz forintot. Egyhúszért egy pohár, két narancsból ki­nyomott üdítő italt kaphattam volna. ... MÉG EGYSZER NYUGAT- BERLIN. Se szeri, se száma azoknak a berlini lapoknak, amelyek a magánélet titkaival foglalkoznak. Az angol had­ügyminiszter és nőismeröse, valamint a velük kapcsolatos botrány még most is egy-két oldalt foglal el a napi- és hat­nyolc oldalt a hetilapokban, De nemcsak az ilyen nemzet­közi botrány csemege a lapok számára. Előkelő napilap cím­oldala: »Megverte a felesége!« Egy másik napilapban öklöm- nyi, úgynevezett fabetűkkeU »Tizenhárom éves kislány ki­fosztott egy autót.« A lap bel­sejében is: szerelmi botrány, szerelmi botrány és megint szerelmi botrány. Oldalakon keresztül Persze van komoly dolog is a lapokban: Például: »Nagy esemény a rákkutatás terén.« Tíz sor az oldal alján.* Palásti László Arcok ÉS A KARCOK! Érdekes a ■ kor«-megoszlás is. Az épületek 12,9 százal/ilui 1900 előtt épült, 72,3 százalé­ka 1900 és 1944 között, a töb­bi 1945 óta. Azt már tudjuk, hogy melyik kerület a leg­zsúfoltabb, de érdemes meg­nézni azt is, melyik fejlődik leggijorsabban. a pálmát az utóbbi 15 év statisztikai ada­ta szerint a XIV. kerület vi­szi el — a Nagy Lajos ki­rály úti, a Kerepesi, úti, a Lumumba utcai lakótelepek építésével. Két kép, két kortörténeti do­kumentum. Vagy ha akarjuk, kórtörténeti illusztrációként is elfogadhatjuk annak az évszö zadokon át húzódó, nemzed é’ röi nemzedékre terjedő »r gályának bizonyítékául, tnei ne kórokozóját már jóval mikroszkóp feltalálása előtt k mutatták. A női szépítkezésre van szó. Régészek tanúsítják- hogy a legősibb leletekben b megtalálhatóak az arcfestékev tégelyek, s mai statisztikusok igazolják, hogy a kozmetiká nak milyen elsőrendű fontossá­ga volt a nők mindennapi éle­tében. Persze a módszerek vál­toztak. Ez természetes is, hi­szen XIV. I.ajos korában még csak kisüzemi módról beszélhe­tünk, egy mai kozmetikai sza­lonban pedig — no de tessék a képre nézni...

Next

/
Thumbnails
Contents