Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
Tasámap, 1963. október 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP BIZTATÓ KEZDET BERZENCÉN Városba áramlás és iparosítás AMIKOR LEGUTÓBB — MÁJUSBAN — BERZENCÉN JÁRTAM, igazat kellett adnom a község és a járás vezetőinek, amikor azt mondták: »Ebben a faluban nem lesz könnyű felrázni az embereket, s elérni, hogy ne csak a maguk dolgaival, hanem a köz ügyeivel is törődjenek.« De azt is tapasztaltam, hogy egy egészséges folyamat indult el, amit ha szívós, kitartó munka követ, a község lakói mindenre gondoló, saját sorsukon kívül mással is törődő emberekké válnak. A falu vezetői mellett ott áll a járási pártbizottság. A javaslatára létrehozott egységes községi pártvezetőség határozottan látott munkához. Májusiban még csak elképzeléseik voltaik, azóta mindenre kiterjedő, alapos munkatervet készítettek. — A község négy alapszervezetének megerősítését tartottuk legfontosabb feladatunknak — tájékoztatott dr. Hegyi Flórián, az egységes vezetőség titkára. —• Ezért már az első vezetőségi ülésen megtárgyaltuk a leggyengébb alapszervezet munkáját, illetve azt, hogy hogyan erősíthetnénk meg mind a négy alapszervezetet. Az egységes vezetőség minden tagja feladatul kapta, hogy segítsen a leendő új párttagok kiválogatásában, s legyenek ott az alapszervezetek minden vezetőségi ülésén, taggyűlésén. HOGY A VALÓSÁGBAN MIT JELENTENEK EZEK A SZAVAK, azt akkor láttam igazán, amikor részt vettem a Búziakalász Termelőszövetkezet párttaggyűíésén. Az egyszerűen berendezett terem ünneplő ruhába öltözött embereikkel volt tele. Dobri István párttitkár meigilletődött hangon köszöntötte őket: — Ünnepi taggyűlés ez a mai... Hiszen amióta párt- szervezet működik termelő- szövetkezetünkben, ennyien még nem ültünk össze tanácskozni ... De nemcsak ezért volt ünnepi a taggyűlés. A Búzakalász kommunistái hét, a munkában helytálló tsz-taggal erősítették saraikat: Ifjú Kondor Vendel traktoros, Várni József KISZ-titkár, Kovács János, ifjú Nyitrai József, Németh István, Hent József és Nagy Béla is közéjük tartozik ezentúl. A tsz pártszervezetébe 1958 óta nem vettek föl új tagokat. — Nagy feladat vár o párt- szervezet kommunistáira — ezt hangoztatta Szollár György mezőgazdász, aki az őszi munkák haladásáról tájékoztatta őket. Ehhez kért segítséget Simon László elnök, aki beA mezőgazdaság szocialista jellege egyre inkább megköveteli a tagság nevelését, a szövetkezeti demokrácia fejlesztését. Megköveteli, hogy a tagok kellő képzettséget, tapasztalatot szerezzenek ahhoz, hogy hozzáértő módon szólhassanak bele a közös gazdaság irányításába, és hatékonyan segíthessék azokat, akiket szövetkezetük élére állítottak. Azért, hogy a termelőszövetkezetekben az alapszabályt és a törvényeket, a jogszabályokat megtartsák, igen sokat tehetnek az ellenőrző bizottságok. Nem véletlen, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok, az alapszabály az ellenőrző bizottságot a szövetkezet alapvető és nélkülözhetetlen szerveként tekintik. Az ellenőrzés a vezetés, a vezetői tevékenység szerves része, mellőzhetetlen eleme. Az ellenőrzés feltárja a tényleges helyzetet, megmutatja az eredményeket és a hibákat, segíti a vezetést, előrelátóbbá teszi a vezetőket. Ebből következik, hogy nem. működhetnek jól azok a szövetkezetek, ahol az ellenőrző bizottság csak papíron létezik, vagy ha működik is, ténykedése nem felel meg azokra'- a ö e‘-’m ínyeknek, amelyek a -.'i y okból és az alapsz ' >vból következnek. Az ellenőrző bizottság munkáját nem pótolhatja a szövetiketegágyából kelt föl, hogy részt vehessen az ünnepi taggyűlésen. — Azt kérjük tőletek, hogy ügy, mimt eddig, ezután is mutassatok példát a munkában, a közös gazdaság erősítésében — fordult a pártszervezet új tagjaihoz Kakrik János a községi egységes pártvezetőség, Nagy Árpád pedig a járási pártbizottság nevében. A Búzakalász a járás egyik legeredményesebben gazdálkodó termed ctezövetkezete. S ha megfelelő politikai nevelő, felvilágosító munka is folyik a gazdaságban, még nagyobb sikereket érnek el. A KÖZSÉGI ALAPSZER- \ EZETBEN is történt változás. Néhány hete új titkár, Salekovics István irányítja a pártszervezetet. Azóta fölélénkült a pártélet, rendszeresek a vezetőségi ülések. A legutóbbi taggyűlést a napokban tartatták. Az őszi mezőgazdasági munkákról és a téli művelődési feladatokról tanácskoztak. A községi alapszervezetnek mind a 35 kommunistáját meghívták a taggyűlésre. A vasútnál dolgozó hét párttag azonban »elfelejtett« megjelenni, bár idejük és módjuk lett volna rá. Helyes lenne, ha a vasútnál is —- mint a községben, a két zet vezetőinek ellenőrzést is magában foglaló tevékenysége. Az ellenőrző bizottság munkája egyrészt erre támaszkodik, másrészt egységbe foglalja, magasabb szintre emeli ezt a vezetőd tevékenységet. A tagság ennek a választott testületnek a révén intézményesen ellenőrzi a vezetők munkáját, a szövetkezet gazdálkodásának irányítását; felügyeletet gyakorolnak a vezetés és a maguk munkája fölött. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy az ellenőrző bizottság a szövetkezeti élet és gazdálkodás minden területét megvizsgálja, s a törvényesség megtartása, valamint az eredményes gazdálkodás érdekében megfelelően intézkedjen. Köteles a vezetőséget vagy elnökét figyelmeztetni, ha vizsgálatai közben jogszabályba vagy az alapszabályba ütköző vagy azt sértő, a közös érdekét veszélyeztető magatartásit észlel. Az ilyen jelzések a vezetőségre kötelező erejű indítványok. A vezetőség a hibák, a mulasztások megszüntetésére intézkedni köteles. Ha ezt elmulasztja, az ellenőrző bizottság az ok és a cél megjelölésével jogosult a közgyűlés összehívását kezde- ményezni. Ha a vezetőség ezt nem teszi meg, az ellenőrző bizottság javasolhatja a járási tanács végrehajtó bizottságának a közgyűlés összehívását. Az ellenőrző bizottság fodittermeiőszövetkezeítben és az erdőgazdaságnál — önálló pártalapszervezetéket alakítanának. Így a vasutas pártszervezet jobban segíthetné a vasút feladatainak megoldását. * * * MIND TÖBB, a község képét és az embereket formáló tettet tapasztalni Berzencén. Ilyen például, hogy az új pártvezetés közelebb került a pedagógusokhoz; vezetőségi ülésen tárgyalták meg a múlt tanév eredményeit; az új tanév megnyitásán ott voltak a községi alapszervezet és az egységes pártvezetőség képviselői is. Az egységes pártvezetőség és a községi tanács végrehajtó bizottsága pedig együttes ülésen tárgyalta meg az őszi mezőgazdasági munkák állását. Az egységes pártvezetőség tagjai hetenként egyszer fogadónapot tartanak, ahol bárki elmondhatja panaszát, kérését. Nem nagy dolgok ezek. De a fölvett hét új párttagot követni fogja majd a többi. S ha sikerült megerősíteni az alapszervezeteket, a következő lépés a tömegszervezetek és a Hazafias Népfront munkájának megjavítása lesz. Ha még nem nagyok is az eredmények, de a jövő annál biztatóbb. Szalai László ványának eme kötelező ereje abból a helyzetből adódik, hogy a szövetkezet legmagasabb szervének, a közgyűlésnek megbízásából, annak vezetői és irányítói tevékenységét kiegészítő szervként az egész tagság érdekében jár el. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy e fontos testületibe kiket választ be a tagság. Az a helyes, ha a választás olyan tagokra esik, akik családjukkal együtt példamutatóan vesznek részt a közös munkában, becsületesek, a szövetkezet vagyonát féltő és megbecsülő személyek, háztáji gazdaságuk nagysága nem haladja meg a törvényben előírt mértéket, nincsenek rokonsági viszonyban, tehát nem összeférhetetlenek a szövetkezetben vezető tisztséget betöltő más tagokkal. Az ellenőrző bizottság munkája igen sokrétű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyszerű parasztemberek nem képesek e feladatukat jól ellátni. Ha a vizsgálat úgy kívánja, szakértőket is igénybe vehet a bizottság. Mégis gyakori hiba az, hogy az ellenőrzés nem hatol a szigorúan vett belső vezetés területére, s helyettük nemegyszer a bűnüldöző szervek, illetve az állami ellenőrzés szervei fedik föl a szabálytalanságokat. Az ellenőrző bizottság tagTöbb mint négy és fél millió forint Kaposvár jövő évi városfejlesztésére Elkészült Kaposvár 1964. évi városfejlesztési terve. Eszerint jövőre valamivel több mint négy és fél millió forintot költenek városfejlesztési célokra. Mintegy félmillió forint a lakosság önkéntes társadalmi munkájában ölt testet. A közfürdő építésének költségeihez 1 200 000 forinttal járul hozzá a város jövőre. Egymillió forintot fordítanak a városrendezési és kisajátítási tervek elkészítésére, valamint a családi lakóházak építéséhez szükséges telkek megvételére. Ugyanennyi bevételt terveznek a házhelyek értékesítéséből. A fennmaradó pénzből 660 000 forintot tíz kétszobás lakás építésére fordítanak, hogy legyen hova költöztetni a családokat a lebontandó házakból. 460 000 forint megy el a mintegy három kilométer hosz- szú közüzemi vízvezeték bővítésére. Ezzel újabb 11 utcát kapcsolnak be a vízhálózatba. 200 000 forintos költséggel aszfaltot kap a fedett piac környéke, a Cseri úton. pedig központi telephelyet építenek, erre 290 000 forintot irányoz élő a terv. jajnak mindig tudniuk kell, hogy mikor milyen tennivalókra kell mozgósítani a tagságot, s ismerniük kell azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák a helyes célok megvalósítását. Indokolt tehát, hogy legyen valamilyen szervezet, amely összefogja, irányítja, tanítja és neveli az ellenőrző bizottságokat. A szövetkezeti demokrácia elveiből következően ezt a feladatot nem valamilyen állami szervnek, hanem tömegmozgalomnak — talán a Hazafias Népfrontnak, illetve a tanácsok mezőgazda- sági állandó bizottságának — kellene kézbe venniük. Ezzel a megoldással elérhető, hogy az ellenőrző bizottságok kellő jártasságot szerezzenek, s majd önállóan, saját kezdeményezésük alapján is képesek legyenek fontos feladatuk ellátására. Csak helyeselni lehet azt is, hogy a tanácsok és a bankok bevonják ellenőrzéseikbe a szövetkezeti ellenőrző bizottságokat is. Az ellenőrző bizottságok jó munkája elősegíti a törvények és az alapszabályok érvényesülését, a szövetkezeti demokrácia kiteljesedését, végső soron erősíti a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Dr. Várnai József Jánosi vezető ügyész A közelmúltban a televízió »Törzsasztal az újságíró klubban« című műsorában arról folyt a vita, hogy Budapest túlzsúfolt, és általában intenzív feláramlás tapasztalható vidékről. A problémát hallgatva az volt az érzésem, hogy a beszélgetők egy kissé egyoldalúan és elsősorban intellektuális szemszögből vizsgálták ezt a kérdést. Amiről ott szó volt, az általában igaz. Ténylegesen a kulturális színvonal és lehetőség, általában az életkörülmények bizonyos vonatkozásban kedvezőbbek a fővárosban, mint az ország más területén. Hozzátehetném, az is igazság, hogy a különbség egyre csökken. Ügy gondolom, hogy a probléma lényege a hazánkban végibemenő nagy társadalmi átalakulásban keresendő. Az iparosítás és a mezőgazdasági termelés gépesítése szükségszerűen a városba áramlás irányába hat. Ez a folyamat nemcsak Budapesten, hanem az ország más ipari és iparosodó területén is megfigyelhető. Hálás téma olyan dolgokra hivatkozni — amelyek egyébként jogosak —, hogy miért van a fővárosiban a Szőlészeti Kutató Intézet vagy a Bányászati Kutató Intézet, és lehetne sorolni tovább az olyan intézményeket, melyeknek a fővárosban való célszerűsége erősen vitatható. De a nagy létszámot nem ez jelenti, hanem elsősorban az építőiparban és más ipari üzemekben való foglalkoztatottság növekedése. Budapesten az ipar a segédmunkásokat és a betanított munkásokat elsősorban vidékről kapja, hiszen onnan a mezőgazdaságból felszabadult szakképzetlen munkaerő tömegesen áramlik a fővárosba és más iparvidékekre. Az iparban foglalkoztatottak részarányát növeli az is, hogy elsősorban a gépiparban a termelőberendezések jobb kihasználása végett határozottan törekszenek a több műszakos termelés szélesebb körű megszervezésére. A második ötéves terv tartalmaz már hathatós intézkedéseket az iparban szegény területek iparosítására. Csak példaként említem meg, hogy 1961—62-ben 15 üzemet telepítettünk vidékre. Az iparban foglalkoztatott dolgozok létszámának növekedéséből kétharmadat vidéken alkalmaznak. Az iparilag elmaradt vidékeken, elsősorban az Alföldön, de a Dunántúl némely, részem is a helyi szerveknek állandó beszédtémája és törekvése, hogy lehetőleg minél előbb és minél több ipari üzemet »szervezzenek«, mert ezzel akarják biztosítani a munkaerő helyben való foglalkoztatottságát. A törekvés és az igény jogos. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ha időnként megnézzük a pályaudvarokon a hétvégi munkásvonatokon hazautazok nagy számát. Jogos ez abból a szempontból is, hogy egy terület iparosítása nagy hatással van a politikai és a kulturális élet színvonalának emelkedésére is. Az egyébként jogos igénynek azonban nem szabad türelmetlenséggel párosulnia. A vidék iparosításának a problematikája része a népgazdaság egészének, s ezt folyamatosan, úgy kell megvalósítani, hogy a népgazdaságot ne terhelje túl, és ne okozzon zavart a terv végrehajtásában. Mindenki előtt világos, hogy az ilyen változtatás — ipari üzemek vidékre telepítése, új üzemek létesítése — nagy költségeket igényel. Nem lenne helyes a beruházások olyan mérvű feszítése, hogy az a lakosság életszínvonalát kedvezőtlenül befolyásolja. A második ötéves terv elsősorban az ipari üzemek rekonstrukcióját írja elő. Ezért a tervezett létszámnövekedés mintegy nyolcvan százaléka a meglevő ipart üzemekben jelentkezik. A munkaerő helyben való foglalkoztatottságának kérdése több irányú igényeik kielégítését követeli. Ezek közül két — szerintem fontos — területtel szeretnék röviden foglalkozni. Az egyik az iparban szegény vidékek elmaradottságának megszüntetése. A második ötéves terv szerint az összes újonnan munkába lépőknek csaknem harminc százalékát az Alföldön és a Dunántúlon, elsősorban Somogy, Tolna, Zala, Vas megyében fogják alkalmazni. A másik probléma a női munkaerő foglalkoztatottsága az iparban. Kormányunk oly módon igyekszik itt is segíteni, hogy olyan üzemeket léte- sit, ahol női munkaerőt lehet foglalkoztatni. Így jöttek létre Miskolcon könnyű- és élelmi- szeripari üzemek, Özdon ruhagyár, Ajkán híradástechnikai üzem, és még az üzemek sorát lehetne megemlíteni. A z eddig elmondottakból is látszik, hogy kormányunk a lehetőségekhez mérten teljes támogatást nyújt ahhoz, hogy az iparilag elmaradt vidékek dolgozói helyben találjanak munkaalkalmat, és ne kelljen családjuktól távol lenniük. Az is világos, hogy a munka nagyobb része még hátravan. A feladat kettős. Az egyik: csökkenteni kell az iparban foglalkoztatottak arányát Budapesten. Ez megvalósítható úgy, hogy kitelepítenek a fővárosból egy sor üzemet, erre — véleményem szerint — feltétlen szükség van. A feladat másik része pedig az, hogy az újonnan létesítendő üzemeket vidéken és elsősorban az iparban szegény területeken kell telepíteni. Az előzőekben már volt szó arról, hogy a második ötéves terv időszakában alapvető változás nem várható, ezért ennek a kétségtelenül lényeges feladatnak a zöme a harmadik ötéves terv időszakában valósul meg. A vidék iparosításának ma is fékezője az, hogy a magas képzettségű szakemberek nem szívesen hagyják el a fővárost. Ezt többek között azzal indokolják, hogy vidéken nincs meg a lehetőség a tudományos kutatómunkára, a szakmai képzettség fokozásáraj kisebbek a publikálási, a kísérletezési lehetőségek. Ezeknek az ellenvetéseknek sajnos, sokszor igazuk van. Aki közelebb van a tűzhöz, az jobban melegszik — mondja a közmondás. De vajon törvényszerű-e az, hogy ebbe belenyugodjunk? Ügy gondolom, nem. Talán nem lenne fölösleges, ha a különböző tudományos intézetek lehetőséget teremtenének arra, hogy foglalkozzanak a vidékkel is; a minisztériumok és a helyi szervek biztosítanák a tudományos munka lehetőségeit és módjait. A vidéki egyetemi városokban ez már mind szélesebb körben a megvalósulás felé halad. Az értelmiség körében dolgozó társadalmi szervek fordítsanak nagyobb gondot a magasabb igények kielégítésére. Elképzelésem szerint megfelelő témák feldolgozásával, a területet érintő kérdésekről folyó tudományos viták, ülésszakok megrendezésével könnyítenék, sőt bizonyos mértékig meg is oldanák a problémát Talán nehezebb, fáradságosabb, de azoknak a szerveknek, amelyek biztosítják a tudományos és propagandisztikus publikálást, az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kellene helyezniük a vidék felkarolására. Xj1 zék a gondolatok jutot- ^ tak szembe a tv-műsor után. Ügy érzem, hogy a törzsasztal tagjainak érdemes volt erről beszélni, mert ahogy bennem, úgy talán másokban is gondolatokat ébresztenek, és ha sok-sok gondolat tettekben is megnyilvánul, akkor kormányunk elképzelései az érdekeltek támogatásával tervszerűen és zavartalanul valósulnak meg. Őszi faápolás. Szántódtól Andocsig az országút mentén a fiatal fák környékét megtisztítják a gyomtól. Ellenőrző bizottságok a termelőszövetkezetekben o. J.
