Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

Péntek, 1963. október 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Botránvhőiok Botrányhősök helyett talán azt is mondhatnám: az alkohol rabjai ők, akik minden este ott görnyednek az italboltok bor­foltos, kétes tisztaságú asztalai mellett, arcukat szürkére aszal­ta az alkoholbűz és a dohány­füst. Szánalmas külsejű, min­den pénzüket italra költő, má­ról holnapra élő emberroncsok. Nem tudnak és nem is akarnak kiszabadulni . a féldecik, a nagy fröecsök, a korsó sörök világából. Az ötödik-hatodik pohár ital után — az esetek többsé­gében — megszűnnek a gátlá­sok, s a szánalmas — szürkén görnyedő emberxoncsból köte­kedő, ordítozó botrányhős lesz. A minap is ... A zömök termetű Németh Ferenc (Kaposvár, Petőfi utca 11. szám alatti lakos), néhány héttel azután, hogy a rendőri felügyelet alól felszabadult, megjelent az állomással szem­ben levő fmsz-italboltban, és — a kritikus pohár után — sértegetni kezdte a felszolgáló­kat, sőt megtámadta K. rend­őrőrmestert. Régi ismerőse a rendőrségnek Kovács Jánosné kiskorpád! lakos, az Ipar Ven­déglő törzsvendége is, akit a napokban tartóztattak le lopá­sért, vagy Molnár Böske, a munkakerülő, züllött, rendőri felügyelet alatt álló asszony. A REF-es Böske nem látogathat­ná a nyilvános szórakozóhelye­ket, de ő érzi magát annyira törvényen kívülinek, hogy — fittyet hányva a rendőri intéz­kedéseknek — folytassa italo­zó, züllött életmódját. Sorol­hatnám a neveket tovább: Csirke Mihályné, Balogh Csa­lta, Glávics Sándor, Bere Ist­ván és a többiek — éppen a napokban kerültek szembe a rendőrséggel. Italoztak, vere­kedést kezdeményeztek, trágár kifejezéseket ordítozva zavar­ták a város éjszakai nyugal­mát, kirakatokat törtek ki ... Mi történjen a botrányhő­sökkel? A gond nem új keletű, és nem lebecsülendő. Mert járja csak végig valaki a Megyei Bí­róság épületét, beszélgessen ügyészekkel, bírákkal, megtud­ja, hogy a bűncselekmények nagy százalékát az alkohol ha­tása alatt követik el, s a bűnö­zök többsége ismert alakja a kocsmáknak, italboltoknak. Ta­lán ha ott, italozás előtt a fel­szolgáló nem tölti tele az ille­tő poharát, a »vendég-* * nem kerül a vádlottak padjára. Az a baj talán, hogy még egyáltalán nem annyira tár­A deszka nem hibás... Az Április 4. utca 1. számú emeletes házon tatarozásra ké­szen állványok borítják a fala­kat. Szerdán este a villany­fényben csupán ennyit láttam és még valamit. A 7 órai mozi­előadásról jöttek az emberek, 'sokan ezen az oldalon. Az em­lített ház előtt kiálló vastag deszkában többen megbotlot­tak. Ezért óvatos voltam, át­léptem az akadályt, és hátra- fordulva rosszallóan csóváltam a fejem. A következő, lépésnél kis híján orra buktam. Nem egy, két deszka terpeszkedett a járdán, egymás után; gondo­lom, az állványzat rögzítése és nem a járókelők felbuktatása céljából. Tehát a deszkák nem tehet­nek róla.n !- we :— A kongói csendőrség szerdán 40 asszonyt tartóztatott le, akik az elnöki palota közelében a letartóztatott ellenzéki képvise­lők szabadon bocsátását követel­ték. Az asszonyok Gizenga pártjá­nak hivei voltak. sadalmi ügy az alkoholizmus — és közvetve a botrányhősök.— elleni küzdelem, mint beszé­lünk róla. Antialkoholista fal­ragaszokkal legföljebb csak azokat lehet meggyőzni, akik még nem alkoholistái!:, s talán nem is lesznek azok — látva a riasztó statisztikát a plakáton vagy másutt. De mi történjen a botrányhősökkel, a szürkére aszalt arcú emberroncsokkal? Menthetetlenek és javíthatat­lanok ők? Bizonyára nem azok. Törvény írja elő, hogy indo­kolt esetben kényszer-elvonó­kúrára kell vinni az alkoholis­tát, mégis tudunk olyan eset­ről, hogy a részeges apát akkor sem küldték elvonókúrára, amikor már családját akarta kiirtani. Miért nem?! És miért nem foganatosítják a részeges- kedő, rendszeresen botrányt okozókkal szemben a törvény idevágó paragrafusait? Nem szólam: az, hogy az em­berek felelősek egymás csele­kedeteiért. Érezze mindenki kötelességének lehetőségeihez mérten megakadályozni, hogy az »alkohol rabjai« italhoz jus­sanak, botrányt okozzanak. A segítő jó szándék vagy a tör­vények szigorú alkalmazása ta- lán-talán segít, és a botrány­hősökből ismét szorgalmas, be­csületes emberek lesznek. Vimcze Jenő Drága pihenés Szerda délelőtt ragyogó napsü­téses időben tizenkét fogatos zú- gólódott a tengődi Üj Élet Tsz majorjában. Szorosan egymás mögött tizenkét lucernaszénával megrakott szekér állt a félben le­vő szénakazal előtt. A tizenkét fogatos mellett volt még egy elevátorkezelő és egy mázsáié is. Takács Lajos, Takács János, Gál Gyula, Békási János, Köbli János meg a többiek álltak, vártak és zúgolódtak a helytelen munka- szervezés miatt. Egyikük ezt mondta: — Most nem tud idejönni egy újságíró, aki megszellőztetné, hogy mik vannak nálunk. Mint megtudtam tőlük, azért mérgesek, mert reggel óta tétle­nül várakoznak. Sörös Géza és Váradi Gyula brigácfvezetőktől ugyanis azt az utasítást kapták, hogy ezen a napon a mintegy 20 holdon kint levő lucernaszénát hordják be. Reggel 8 órától 9-ig valameny- nyien a rakodóra vártak, ők azonban nem jöttek. Ekkor fog-' ták magúkat, s kimentek a me­zőre. Ott renden találták a lu­cernát. A szekereket egyedül rakták meg, ki hogyan tudta. Körülbelül 10 óra körül értek be a majorba, ám mivel itt meg ka- zalrakókat nem találtak, nem tudtak mást tenni, mint ^áriti. »Nekünk a kazalozást úgysem számolják el, minek csináljuk?■« — mondtak. 11 órakor megunták a várakozást, elindították az ele­vátort, s néhány kocsis fölment a kazalra. Most, amikor mindén perc na­gyon drága, a tsz brigád vezetői­nek igen nagy gondot kellene fordítaniuk a munkák helyes megszervezésére és irányítására, hogy ne várakozzon órákig 14 ember és 12 fogat. A tengődi tsz-vezetők ezen a napon rosszul vizsgáztak szerve­zésből. • I P. P. CSALÁDI HÁZ - SAJÁT HÁZ A családi ház — saját ház — építése gyakran egy életre kiható vállalkozást jelent. Nem közömbös sem a közösség, sem az érdekelt családok szempont­jából, hogy az épülő ház meny­nyiben felel meg a lakáskul­túra, a gazdaságosság követel­ményeinek. Soha nem látott ütemben épülnek családi házak, nyara­lók állami kölcsönből és ma­gánerőből. .Egyedül a második ötéves terv első két esztendejé­ben — 1961—62-ben — magán­erőből és állami kölcsöntámo- gatással 91 000 családi ház épült az országban. A lakás- építési programban tehát je­lentős helyet foglal el a ma- gánépít'kezés, s ez kihat az új települések rendezési, közmű- vesítési, városképi kérdéseire is. A hibákat elkerülni, az egyé­ni és az állami érdekeket egy­aránt szolgáló korszerű és ol­csó építkezési formákat meg­közelíteni műszaki és ízlésne­velő mimikát jelent. Elég arra az egy példára hivatkozni, hegy Somogy megye építészei a tanács építési osztályával karöltve felülvizsgálták az építés engedélyezésére benyúj­tott terveket, és megállapítot­ták, hogy 30 tervből csupán egy érte el az átlsígos műszaki színvonalat. Az illetékesek a y .... . •• •• -• ::»|p Vmmm A szenteáloskéri Zöldmező Tsz-ben 18 holdon dugványodnak petrezselymet. A dug- ^nyokat nyolc holdon neve ltek. A petrezselymet magnak termelik. A Radics-brigad asszonyai naponta 6—7 holdon rakják le a gyökereket. hiba fonását abban látják, hogy az építtetők zöme-az or­szágos tervezői névjegyzékben szereplő legmagasabb képesíté­sű, »A« kategóriájú építészeket csak ritkán veszi igénybe, a »C« kategóriájú tervezők zö­me pedig képtelen jobbat ter­vezni. A gyengén képzett ter­vező a laikus építtetők uszá­lyába kerül: »Én fizetek, épít­se azt, amit mondok«, vagy for­dítva, a tervez» már sorozato­san épített »kacsalábon forgó palota« tervét sózza újra és új­ra az építtetők nyakába. A rossz példa ragadós, s egy-egy családi házas településen a legelreltentőbb épület mintá­jára készül az új házak zöme. Ezek a rossz alaprajzú, torz töSnegű, ízléstelen homlokzatú, manzárdtetős, fiatornyos, ún. helyi típusok többségükben vakolatlan, félkész állapotban ország-világ csúfjára hosszú időre rányomják bélyegüket az új településekre. A minden építészi kultúrát nélkülöző »kőművesvillák« nemcsak íz­léstelenek, hanem roppant anyagigényesek is, és mérték­telenül igénybe veszik az’ épít­tetők anyagi és fizikai erejét. Ezzel szemben, ha régi köz­ségeink családi házait vizsgál­juk, megállapíthatjuk, hogy többségüket szinte azonos ter­vek vagy elrendezés alapján építették. Ezeket az ún. fésűs beépítésű móddal készült há­zakat a mértéktartó homlok­zat, a jó tájolás, az egyszerű, józan szerkezet, a célszerű alaprajzi elrendezés, a ió be- bútorozhdtóság és az ésszerű telekméretezés jellemzi. E példával egy lépéssel kö­zelebb jutottunk a kátyúból ki­vezető úthoz. A múlt évben az Építésügyi Minisztérium Tí­pustervez» Intézetének irányí­tásával kiváló tervezők mun­káiból 51 családiház-tervet tar­talmazó gyűjtemény jelent meg. Az ezek alapján épült há­zak már jelenfekeny előrelé­pést eredményeztek a lakás­kultúra fejlesztésében. Takaré­kos építőanyag-felhasználásuk, mértéktartó homlokzataik egy­séges beépítésű, esztétikus megjelenésű települések kiala­kulását tették lehetővé. Sajnos azonban, kellő építészeti pro­paganda hiányában a kevéssé fejlett ízlésű emberek kört ben nem találtak osztatta megértésre, s a tornyos, kői érkélyes, ízlésrontó villá még mindig jobban tetszene nekik. Pedig ha figyelembe vesz szűk, hogy a tanácsoknál, a OTP-fiókoknál néhány forin tért megvásárolható és engedő lyezésre kész tervek számotte­vő költség-megtakarítást, i csoportos szervezésnél, a te lekkialakításnál, az anyagfel­használásánál és a kölcsönfo­lyósításnál nagy előnyt jelente nek. használatuk több megbe­csülést érdemelne. Most készülnek a családi há: jellegű földszintes és emelete: sorházak, a kis társasházak ú; típustervsorozatai. A minder igényt és a családtagok lét­számát figyelembe vevő tervek készítésekor tekintettel lesznek az olyan minimális telekkiala- k-íiásokra, melyeknél a közmű­vesítés a leggazdaságosabb, és az épületek a változatos utca­kép megteremtésére is alkal­masak. Az épületek egységes szerkezeti, rendszere — a mi­nél több azonos méretű építő­elem alkalmazása — a legvál­tozatosabb alaprajzi elrende­zést teszi lehetővé. A tervek számolnak a beépített bútorok nagyobb mértékű alkalmazásé­val, a berendezés fejlesztésé­vel, a korszerű — központos jellegű — fűtéssel, a mellék- épületek (kamra, műhely, szá­rító stb.) ugyancsak tipizálha­tó megoldásával. Építésügyi intézményeink foglalkoznak az ún. félkész há­zak építésének gondolatával. Ezeknek az épületeknek a szer­kezetét és homlokzatát szalag­szeréért (csoportosan) kivitele­ző vállalat készítené el, a bel­ső, befejező munkákat pedig maga az építtető végezné vágj' végeztetné. Az ilyen építkezé­seknél az országot megfelelő körzetekre osztva, a lelőhelyek és a gyártó üzemek figyelem- bevételével határoznák meg a szóba jöhető építőanyagokat. A tömör beépítési módot biztosí­tó földszintes és kétszintes la­kást tartalmazó sorházak, a 4 és 8 lakásos egyemeletes tár­sasházak típusait már az emlí­tett elvek alapján tervezik. Dr. Gyöngyösi István — NOS, FOLYTASD, me­séld el szépen, hogyan csi­náltad ... — Először is megfigyeltem, hová teszik a kulcsot, s ami­kor nem járt arra senki, ki­vettem az ablakból, és be­mentem az irodába ... Ami pénzt találtam, összeszedtem és elvittem... — Mire költötted? — Fagylaltot, süteményt, Bambit vettem rajta, moziba mentem ... — Máskor is szereztél így pénzt? — Igen, nagyon sokszor. — Mondd el valamennyit... — Egyszer a könyvtár nyi­tott ablakán léptem be, száz­ötven forintot találtam. Lop­tam pénzt a cukrászdából, a templom perselyéből kétszer is, egyszer a plébános úr rajta is fogott. Otthonról is vittem el négyszáz forintot. Minden pénzt elszórakoztam. Olyan büszkeséggel sorolja bűntetteit, kisebb-nagyobh tolvajlásait,' mintha valami­lyen hőstettet hajtott volna végre. Cs. Gy. még csak 13 Állami gondozásba vették,.. A Somogy megyei Tanács V. B. Ipari Osztálya pályázatot hirdet a Tőzegkitermelő Vállalat (Fonyód) főkönyvelői munkakörének betöltésére. A pályázathoz vállalati szakgyakorlat és mérlegképes képesítés szükséges. (78306) éves, de már olyan múlt áll mögötte, amit egy felnőtt, megrögzött bűnöző is megiri­gyelne. A legmegdöbbentőbb az, hogy nem érez lelkiisme­retfundalást, megbánást. ~ * * * AMIT PEDIG KIHAGY, KIFELEJT, azt a rendőrkapi­tányság munkatársa ismerte­ti: —• 1962 nyarán behatott a nagybajomi italbolt melletti önkiszolgáló üzletbe: konzer- veket vitt el. Ugyancsak ta­valy szomszédjuktól a nyitott ablakon keresztül pénzt lo­pott. A múlt évben történt az is, hogy titokban belopódzott a földművesszövetkezet meg a tsz irodájába, és az asztalon hagyott pénzt elvitte. Az idén Cs. J. böhönyei lakos lakásá­ba ment be az ablakon át. Felforgatott mindent, s a ta­lált pénzt elvitte, elszórakoz­ta... AZ APA egyszerű ember, állatgondozó. — Ön az apja, tudnia kel­lett volna minderről! — Vidéken dolgoztam, nem tudtf.m a gyerekkel foglal­kozni. ■— Azt esek látta, tudta, hogy a gyerek feltűnő módon költekezik? — Haza nem hozott egyet­len fillért sem... A becste­lenséget nem tőlem tanulta ... Én becsületre, rendes életre neveltem. — De hogyan? — Amikor megtudtam, hogy mit csinál, jól megvertem ... Ilyenkor nem is mert otthon maradni. Valahol a szabadban töltötte az éjszakát. — Arra nem gondolt, hogy egy megtévedt serdülő gyere­ket így nem lehet jó útra térí­teni? — Mit csinálhattam, nem lehettem mindig vele... * >f * EGYSZERŰ falusi asszony az anya. — Nem próbálta valami­képpen visszatartani a fiát? — Négy gyerek van, a ház­tartás, a rengeteg munka miatt nem értem rá ... — Nem tudott róla, mit csinál a fiú? — Hallottam, de nem hit­tem el. Nem o-lyan gyerek az... — És amikor az apja meg­verte, mit tett? — Sajnáltam szegényké­met .:. Adtam neki titokban pénzt, hadd menjen el mozi­ba, szórakozzon, mert ez is kell a gyereknek, nemcsak a tanulás. S a fiú a titokban kapott meg a lopott pénzből éjszaká­kat nem töltött otthon. Késő este járt moziba, megszokottá Balatonra, rendőrök vitték vissza a szülői házba. — A FIŰ MEGFELELŐ NE­VELÉSE nincs biztosítva a szülők kezében ... — Gyenge kezű az apa, ve­réssel akarja a nevelést he­lyettesíteni .: . 1 ‘— Az anya elnéző, még se- | gíti is, hogy a fia éjszaka csa­varogjon ... Értelmes, jó eszű gyerek, de sok benne a hajlam a rosszra, a tiltott dolgokra ... — Nem elveszett ember még, hiszen csak tizenhárom éves. Segíteni kell rajta, mi­előtt visszavonhatatlanul a lejtőre kerül.:. Ilyen vélemények hangzot­tak a Böhönyei Községi Ta­nács Gyámügyi Állandó Bi­zottságának ülésén, ahol a fiú tanárai, a KISZ, a nőtanács és a rendőrség képviselője döntött Cs. Gy. sorsáról. — Türelem és jó szó, nem pedig verés, nem a házból való kizárás kell ahhoz, hogy a rossz útra tévedt fiatal vég­leges elzüllését megakadályoz­zák. Ezért Cs. Gy.-t állami gondozásba helyezik. Zárt in­tézetbe kerül. Megfelelő ne­velésben részesül, hogy hasz­nos tagja lehessen a társada­lomnak. Szalai László AGROKER-leltár '*r : Értesítjük vevőinket, hogy az árukiadás a szeráru és a vasszakmában o tóber 9—14-ig, az alkatrész és a műszaki áru szakmában október 13—31-ig leltár miatt szünetel. Kérjük, hogy a megrendeléseket a fenti határidő előtt 3 nappal beérkezőleig küldjék bß. Felhívjuk a figyelmet, hogy leltározá­sunk ideje alatt gépalkatrészeket és műszaki árukat a pécsi és a székesfehérvári AGROKER vállalatoknál szerezhetnek be. AGROKER, Kaposvár (3937)

Next

/
Thumbnails
Contents