Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

Nemcsak a sütőüzem hibázott... Mennyinek kell lennie a kétkilós kenyérnek? AZ MSZMP MEGVEI SI7GTTSÁC-A ES A MEGYEI TANACS LAPjA FILMSZ ÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Szabad Ifjúság Akik ellopták a Holdat Réges-régen történt. »4 Egy falucskában élt egy szerény, dolgos ember meg. a felesége. Egy napon ik­reik születtek. Jacek és Placek, amikor fölcsepered- tek, vásottságukkal sok bosszúságot okoztak szüleik­nek. Egy napon elhatároz­ták, hogy ellopják a Hol­dat, és gazdagok lesznek. Elszöktek otthonról, és si­került is a tervük. Hazafelé egy rablóbandával talál­koztak. A banda tagjai ad- dig-addig csörgették a lo­pott aranyat, amíg maguk is arannyá nem változtak. A színes lengyel mesefil­met Jan Batory rendezte. Kollégák Akszjonov, a fiatal szov­jet író Igen népszerű ha­zájában, s egyre több tisz­telője akad külföldön is. Az alkotók Kollégák című re­gényét vitték filmre. A há­rom kolléga fiatal gya­korlóorvos. Különböző egyé- ínségek: egyikük vidám, a másik morózus, a harmadik, Szása pedig egy kicsit fél­szeg, kedves, udvarias. Az ö figurája a többi fölé nő a fűmen: benne 8 a legerő­sebben a hivatásérzet. De mindhárman összetartoznak, s ezt akkor érzik a legjob­ban, amikor megmentik Szása életet. (Tudósítónktól.) A E'öldiművesözövetkezeti Kereskedelmi Értesítő 1962. évű 10. számában részletes utasítás szabályozta a kenyér és a péksütemény átvételének módjai. Az utasítás bevezető- Sje találóan állapítja meg:, »A ^földműves szövetkezeti boltve- zetők nem, gyakorolják a sü­tőipari szakmai szállítási 5alapfeltételekben biztosított )jogaikat... Eltűrik, hogy a ? fogyasztók megkárosodjanak, js nem utolsósorban egyre több \panasz érje az fmsz-eket.« Erről győződött meg egy ^vizsgálatkor a Tabd Járási Né- 5Pi Ellenőrzési Bizottság is. ÍEgy miklósi lakos panaszt 5 tett, hogy az andocsi sütő- í üzemből szállított 1 kilós fe- 5bér kenyerek között 84 dekás )is akadt. Amikor ezt kifogá- ?solta, a boltvezetőtől ezt a sválaszt kapta: »Hiába min­iden reklamálás, ezen senki jsem segít.« A népi ellenőrök 5az andocsi sütőüzemben le- túlérték a szállításra váró ke- Dnyeret. A 2 kilós névleges sú- félfehér kenyerek súlya Skihűlt állapotban csak 1,92, jaz 1 kilós fehér kenyereké Spedig 93—95 deka volt, vagy­is jóval kevesebb az előírtnál. SA sütőüzem vezetője mégis ?egy-, illetve kétkilós névleges ^súlyban számlázta le a ke- nyérszállítmányokat. Csak a i vizsgálat idején állította ki a í .sBállítójegyzékeket a tiénfrle- Jges súlynak megfelelően. Noha a SZÖVOSZ-utasrtás ^kimondja, hogy a boltvezetők­ének mérlegelve kell a kenye- 3rét és a péksüteményt átven- jr.iü'k, s a megállapított tény­eleges súlyt és darabszámot az sátadó jelenlétében a szállító- 5 levélen és az átvételi elismer­vényen föl kell jegyezniük, ilyen följegyzés egyetlen szál­lítólevélen sincs! A boltveze­tők is hibásak tehát abban, hogy a vásárlók megkárosod­nak. Kell és lehet is ezen változtatni, csupán az érvény­ben levő utasítást kell meg­tartani, még ha ez a kényel­messég feladásával jár is. Miért kóstolják a legyek? Sok ezer kaposvári ember­társammal együtt minden reggel valamelyik tejboltban fogyasztom el szerény regge­limet, s mindannyiszor egy kis émelygést érzek a gyom­romban, mert bármilyen íz­letes is a kávé és ropogós a kifli, mégsem ésik jól. A tej­boltokban ugyanis fedetlenül tornyosodik a péksütemény a polcokon és a rekeszekben, legyek százai lepik a zsemlét, kiflit, kalácsot, brióst. Vi­szonylag rövid idő alatt több száz ember megfordul a bolt­ban, hiába mossák fel gyak­ran a kövezetei, száll, kava­rog a por — a süteményre .. -. Ha jól tudom, rendelet is előírja, hogy csak üveglap alól vagy jól lefüggönyözött polcról szabad kenyeret és péksüteményt árusítani, mégsem tartják meg a bol­tok a határozatot. Miért nem? Miért kóstol­ják a legyek a süteményt? Kényelmesebb így az el­adóknak, vagy olcsóbb a vál­lalatnak? Akár így van, akár úgy, változtatni leéli ezen, mégpedig sürgősen, és valamennyi kaposvári meg vidéki tejboltban! 1— vő —« Október 24-én kezdődik a filmbarátok körének új előadássorozata (Búcsúzik az őrét) pincér Két év alatt népszerűvé 3 váltak a filmbarátok körének ) előadásai. Kaposváron 1961 í őszén mindössze háromszáz- Snyolcvanan, a múlt évben 5már csaknem ezren csatlakoz- stak a filmbarátok táborához, js az új évadban várhatóan 5 mintegy ezerháromszáz hali- iga tója lesz az érdekes elő­DOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX5 oxxxxxxxxxxad^™^K között kétség_ .telemül a filmé a legnépesebb közönség. A film modem mű­vészi eszközökkel ábrázolja és fejezi ki korunk bonyolult je­lenségeit. A mozilátogatók na­gyobb része azonban gyakran idegenül, értetlenül szemléli a vásznon pergő képsorokat. Meg kell ismerni tehát a film művészi kifejező eszközeit, azt a nyelvet, amelynek birtoká­ban már sikeresen észlelhető az alkotók gondolatsora, a film mondanivalója. A 8—10 perces előadások célja tehát ismeretterjesztés, a művészi ízlés alakítása, a filmesztéti­kai műveltség alapjainak köz­readása. Ezért a bemutatásra kerülő filmek mindig az elő­adások témájához kapcsolód­nak. Kaposváron az október 24- ón meginduló filmesztétikai előadássorozat a játékfilmek fajtáival, jellegzetességeivel, tartalmi és formai sajátassá­Hogy efczaíadt az idő! Feri bácsi néhány pere múlva fel­áll a sarokasztaltól, kényel­mes, öreges léptékkel lesétál az öltözőbe, fölveszi, végigsimítja majd a fehér kabátot, feszesre igazítja a csokomyakkendőt, s feljön a fehér abroszok, tükrös oszlopok közé a Béke Étterem­be — pincérnek. (Ugye, Feri bácsi, nem baj, ha pincért mon­dok és nem felszolgálót?) Hiába olyan az étterem most is, mint máskor, nekem úgy tetszik, azért halkabb, ünnepé­lyesebb a zene, azért csönde­sebbek, komorabbak az embe­rek, mert Tukora Feri bécsi ma este, negyvenkilenc év után nyugdíjba megy. Néhány óra még.;. Vacso­rát visz egy asztaltársaságnak, rendelést vesz föl, tanácsokat ad, halkan, udvariasan, gyor­san dolgozik. — Rossz lesz majdi Feri bá­csi nélkül... — gondolom, s a jegyzetfüzetben lapozgatva megpróbálom a papírra vetett fél mondatokból kikerekíteni még egyszer ezt a negyvenki­lenc évet, egészen onnét, hogy csaknem fél évszázada Schnei­der úr, a Turul üzletvezetője bevitte az üzletbe a szódásko- csis kisfiát — »kispineémek«. Így kezdődött. Akkor még az volt a rend a Turulban, hogy az arisztokraták — történelmi nevek viselői — ültek a nagy tükörablakok mellett, hátul, az oldalsó falnál a pénzemberek, vállalkozók, ker .skeclők. A »köz­népnek« tabu volt a Turul. Talán csak tizenkilencben nem, amikor Latinka Sándort is ki­szolgálta a kis Tukora Feri. »Nagyon kedves, bátor, jó em­ber volt. Olyan jó, hogy mi, korombeli gyerekek Lenin ket­tőnek hívtuk., Húszéves korában fölment Pestre, dolgozott a Ritzben, a Royalbán, a Gellértben, s évekkel később, amikor a li­geti Gundel Étterem léire is megnyílt, ott maradt Gundel Károly mellett. Legendás hely volt a Gundel akkoriban. Nyáron az első ponyva alatt, a konyha közelé­ben gyűltek össze a híres írók, művészek: Molnár Ferenc, Glatz Oszkár, Petrovics Elek, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Rátkay Mártom, Karinthy Fri­gyes, áld könnyű ételeket evett, és vacsora után mindig egy fröccsöt ivott — ináros-káku- csi fehér borból, vagy Kábos Gyula. Leült — és ... — Ferikém! Egy rakott ká­posztát. Tudod, milyent! De kiszolgálta Feri bácsi a dúsgazdag kapurtalai maharad­zsát, a Philips gyár milliomos tulajdonosát, a mai holland királynőt, Júlia hercegnőt és apját, Henrik herceget, neves diplomatákat, akik a hangu­latos este előtt néhány órával talán embermilliók sorsáról döntöttek... Ilyen világ volt. Pompa, csil­logás — és rongyokba burkolt apró gyermekek, akik baksi- sért dugták a kezüket, amikor éjszaka hazafelé tartott az ét­teremből. Elmúlt. A felszabadulástól ismét Kaposváron dolgozott, úgy hozzánőtt a Béke Étterem­hez, hogy nagyon nehéz elhin­ni ezt a mai estét, az utolsót. Délben azért minden nap be­jön majd néhány órára. Tíz tanulója van, ezután is foglal­kozik velük, kiváló szakembert szeretne faragni Szilveszter Benedekből, Bata Jancsiból és a többiekből. Nemsokára átadja a wpla- tzot« — végleg. A fehér kabát kissé meggyű- rődött, Feri bácsi arcán is ke­resem azt a »gyűrődést«, me­lyet a fáradtság vés az arcok­ra, de nem találom. Jókedvű, fiatalos — de..; Az utolsó vendég is elmegy, a székeket az asztalokra borít­ják, éjfél van, záróra. Feri bá­csi leül egy asztalhoz, zsebé­ben ott lapul egy dísztávirat; törzsvendég küldte, jó pihe­nést kívánva — amikor Fekete József, a »kis Kukec« a háta mögé lopakodik, s a hegedűn fölsír Feri bácsi nótája, a »Hej, cigány...« Búcsúzik a zenekar is, Horváth Rudolf, Varga Sándor cimbalmos, aki­vel tizenöt éve dolgozik együtt. És akkor látom, hogy az előbb még jókedvű, fiatalos arc nagyon-nagyon szomorú. Hiába, negyvenkilenc év sza­ladt el, nehéz-szép negyvenki­lenc év. — Rossz lesz majd Feri bá­csi nélkül... — gondolom is­mét. és megpróbálok még va­lamit rögzíteni erről az estéről — de nem megy. Hiába, nehéz ilyenkor... Vincase Jenő gaival foglalkozik. A nyolc előadásom szó »esik a társadal­mi drámáról, a bűnügyi, a vadnyugati, a történelmi, a fantasztikus, az életrajz- és a revüifiínnről, valamint a tár­sadalmi szatíráról. Szemlélte­tésképpen előreláthatólag a Lady Hamilton (angol), a Va­lakit megöltek (amerikai), a New-Orleans angyala (ameri­kai), a Madame Curie (ameri­kai), a Nevadai hajtóvadászat (amerikai), a Rettegett Iván (szovjet), a Tánc a föld körül (amerikai), az Ember vagy szörnyeteg (amerikai) című filmeket mutatják be olyan világhírű művészek főszerep­lésével, mint például Vivian Leigh, Lawrénce Olivier, Marlene Dietrich, Fred As­taire, Ingrid Bergmann, Spen­cer Tracy és mások. A Rette­gett Iván a világhírű szovjet rendező, Eisenstein alkotása. Az előadásokat csütörtökön tartják. A délutáni és az esti előadást felnőttek, a fél 3-kor kezdődő előadást a középisko­lások részére tartja meg a TIT Somogy megyei szerveze­te. A megyeszékhelyen kívül Nagyatádom, Barcson, Bala- tMiboglárom és Marcaliban in­dul még előadássorozat. VILÁGÍTÓ FELHŐK Közös svéd—amerikai ku­tatásokkal sikerült megfej­teni az éjszaka világító fel­hők titkát. Kutatórakéták a földre juttatták a szükséges vizsgálati anyagot. Ennek elemzése azt mutatta, hogy a világító éjszakai felhők me­teoritport tartalmaznak. A meteorít-porszemecskék jég­kristályokat hordoznak. A kristályok visszatükrözik a nap sugarait, amelyek nap­nyugta után a földi megfi­gyelő számára már láthatat­lanok. Az éjszaka világító felhők körülbelül 80 kilomé­ter magasságban vannak. BOSSZÚ Hétköznap fodrászatban, pontól illatos a le- Boldogok vegő. Témára vára- lenni.. kozó páciensek. Unalom. És akkor berobban a »-bom­ba-«. Csitri, szöszke. Odamegy a jó nevű fodrásznőhöz, és csengő hangon meg­szólal: — Beszélni szeret­nék magával. — Tessék. — Ha még nem tudná, a férje és női én... Szóval mi jón le a férjéről! Sam- szereljük egymást. Követelem ... akarunk S most követke­A tudósításra vá­rakozó hölgyek iz­gatottan figyelik a fejleményeket. A fodrásznő nyugodt. — Kérem, menjünk ki innét. Várjon meg munka után, vagy álljon ki a kapualj­ba. A »bomba-« hajtha­tatlan. — Nekem azonnal adjon választ! Mond* zett a robbanás. »Is­meretlen tettesek-« pillanatok alatt be­teszik egy székbe a csitrit, ollót és gé­pet ragadnak. Vág­ják a haját. Bosszú­ból a másik asszony helyett. Amikor már ko­pasz, elengedik. Le­het, hogy többé nem lesz ilyen követelő­ző? Ä. S. isoteojfc Hat és fél kilós fiúgyermeknek adott élelet az észak-olaszországi Prató- ban Bardelli asszony. A gyer­mek és édesanyja egészséges. * * * Féltékenység Egy nagyon öreg apóka ti­peg az önkiszolgálói bolt felé. Legalább százévesnek lát­szik. Az előtte haladó anyó­ka szintúgy. Egyszer csak valaki üstökön ragadja há­tulról az öregembert, és köz­ben heves szavakkal szidal­mazza: — Alig teszi ki az ember a lábát a házból, s te már mégy ezután a cemende után. Megfordul erre az öreg­asszony, akire az előbbi nem éppen szép titulus elhang­zott, kinyitja a száját, és rá­támad az öregember felesé­gére: — Aztán mit gondolsz te, te;:. azt hiszed, hogy kell nekem a te drágalátos arad..; Ámde a féltékeny öreg­asszony mit sem törődik ál­lítólagos vetélytársávai, ru­hájánál fogva rángatja, lök­dös! kifelé féltett élete pár­ját « * * — vj Színes zene Kazánban, a Tatár Auto­nóm Köztársaság fővárosá­ban megtartották az első kí­sérleti »színes szimfonikus hangversenyt«, amelynek célja vizuálisain ábrázolni a zene keltette képeket. A »színes zene« Szkrjabin vi­lághírű orosz klasszikus ze­neszerző elgondolásán alap­szik. A kaaáni feltalálók va­lamennyien egyetemi hall­gatók, akik Szkrjabin Pro­metheus című szimfonikus Költeményét vették alapul: itt ugyanis a zeneszerző ma­ga ábrázolta grafikai szín­foltokkal a mű egyik sza­kaszát. A diáikok olyan »hangszert« szerkesztettek, amely a zenével egy időben különböző alakú, színű és élességű fényfoltokat vetít a zenekar körül félkörben el­helyezett vászonra. Begjcsev és Kovalenko, a gép megal­kotói bonyolult elektronikus szerkezettel érik el a hang a szín és a mozgásdinamika egybeesését. Az első hang­versenyen Rimszkij Korsza- kov-, Musszorgszikij-, Grieg- és Szkrjabin-művéket, adtak elő. ... »Öreg hölgyek uralma« Amerikában Az Egyesült Államokat »gerontomatriariátus«, az öreg hölgyek uralma fenye­geti, mert a férfiak fiatalabb korban halnak meg. Négy­szer annyi özvegyasszony van, mint özvegyember, en­nek folytán a nemzeti jöve­delem tekintélyes része ke- S riil idős nők kezébe. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja/ Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őraünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca «.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents