Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
Péntek, 1963. október 25. 3 SOMOGYI JfÉrtdH* -5 TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 2. oldalról.) gozóinak bérét emeljük. A jövő évben lényegesen növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha tudjuk, hogy ez — többek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bízunk azonban abban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. A parasztság fogyasztásának reálértéke az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal nőtt. A paraszti jövedelmeknek egyre nagyobb hányada a készpénzben fizetett munkaegységrészesedés. Az idén szeptember végéig a munkaegységelőlegekre kifizetett összeg több mint 20 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A lakosság jövedelmével összhangban emelkedik a kiskereskedelmi forgalom. Lassúbbodott a bolti élelmiszerforgalom növekedése, jelentősen nőtt az iparcikkek forgalma. A ruházati forgalom két éve tartó csökkenése megállt, sőt a ruházati cikkekből! háromnegyed év alatt több mint 5 százalékkal nagyobb mennyiséget adtak el, mint tavaly az év azonos időszakában. Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre kiterjedtebb áruhitelakció és a lakosság körében népszerű, rendszeressé vált szezonvégi kiárusítás. A legutóbbi szezonvégi kiárusítás során a lakosság több mint 100 millió forintot takarított meg. Hitellevélre 1963 első félévében — az előző év azonos időszakához képest — 450 millió forinttal vásároltak többet. Ebből 210 millió forint volt a bútorvásárlás és 200 millió forint a tartós fogyasztási cikkek (televízió,, motorkerékpár stfb.) vásárlásának értéke. A vásárlási kedv növekedésével együtt általában javult az áruellátás is, bár még sok vonatkozásban nem felel meg teljesen a lakosság igényeinek. Viszonylag bőséges volt a gyümölcs- és a züldségelláíás. A ruházati cikkek választéka még nem elég gazdag. Egyes más iparcikkekből — a bővülő választék ellenére — időszakonként kevés kapható a boltokban. A lakosság növekvő élet- színvonalát mutatja az is, hogy a takarékbetétek — háromnegyed év alatt — 2,9 milliárd forinttal emelkedtek, s megközelítették a 11,7 müliárdot. Határozott intézkedések a téli felkészülés érdekében Ezután arról szólott az előadó, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen téli tapasztalatok alapján a kormány a jó téli felkészülés érdekében határozatokat hozott az energiahordozók termelésének fokozására, a tüzelőanyag-importra, az ellátás és a szállítás biztonságának növelésére. A szénbányászat termelési feladatát 1 millió tonnával emeltük. Ebből csaknem 800 000 tonnát szeptember végéig termeltek ki derék bányászaink, részben vasárnapi munkával. Arra számítunk, hogy november közepéig a bányászok teljesítik a terven felüli feladatot. A külkereskedelem szerződésben már biztosította az előírt szén- és brikettimportot. Az importáru folyamatosan érkezik. Mindenekelőtt a villamosenergxa- ipar és a közlekedés fűtőanyagigényét kellett megnyugtatóan kielégíteni. Fokozatosan megszüntethető minden fennakadás a lakosság tüzelőanyag-ellátásában is, ebben azonban a lakosságnak is segítenie kell. Ez év második és harmadik negyedében a belkereskedelem 19 százalékkal több tüzelőt adott el a lakosságnak, mint az előző év azonos időszakában. Ennek ellenére több tízezren nem kapták meg megrendelt tüzelőjüket, helyenkint sorban állnak az emberek tüzelőért. A vásárlásoknak a szokásosnál kétszer nagyobb emelkedése arra utal,. hogy a lakosság egy része, az idén — az előző évektől eltérően — egész évi tü- zelőanyagszükségfletát a tél beállta előtt igyekszik biztosítani, sőt feleslegesen is tartalékol. Ez indokolatlan és nehezíti az ellátást. Az időjárás — egyébb körülményekkel együtt — nehézségeket okozott a szállításban is. A népgazdaság minden területén érezhető, hogy a közlekedés az utóbbi időben nem zavartalan. Szállítási feladataink az idén rendkívüliek. Az év elején — különböző korlátozások miatt — á szállítás egy része elmaradt, így tulajdoniképpen április óta a vasúti és a tehergépkocsi közlekedésben a forgalom a szokásos őszi csúcsforgalom szintjén álL Ez különleges intézkedéseket követel a vasúttól, a közúti fuvarozástól és a széllíttatóktól egyaránt. Elmondhatjuk, hogy a követélményeknek eleget is tesznek. Erre mutat, hogy az év eleje óta felgyülemlett 3,2 millió torma áruszállítási elmaradásból már mintegy 2,5 millió tonnát bepótoltak. Bízunk abban, hogy a továbbiakban is elegeit tesznek feladataiknak. Nagy problémáink vannak az építőipari terv teljesítésében. Az év eleji nehézségek, az energiaellátási és szállítási gondok, majd a munkaerő- hiány zavarokat Okozott a munkában, s ez — párosulva a munkaszervezés, a vezetés, az irányítás fogyatékosságaival — számottevő lemaradáshoz vezetett. Ma már nyilvánvaló, hogy az építőipar a lemaradást nem tudja behozni, s így az idei tervét nem teljesíti annak ellenére, hogy évközben a kormány több intézkedéssel sietett az építőipar segítségére. Most mindenekelőtt az szükséges, hogy az erőket a kiemelt és befejezendő építkezésekre koncentrálják. A jövő évi lakásépítési terv teljesítésére úgy kell felkészülni, hogy az áthúzódó építkezések készültségi foka minél magasabb legyen. Elvárjuk az építőipar vezetőitől, hogy jobb munkaszervezéssel használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket Az ipari átszervezés járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához A továbbiakban Fock Jenő a gazdasági vezetés továbbfejlesztésének feladatai közül az ipar irányításának átszervezéséről szólt. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a jelenleginél kedvezőbb szervezeti feltételek jöjjenek létre a vállalatoknál a műszaki fejlesztés gyorsítására, a magas színvonalú technika és technológia alkalmazására, a korszerű, jó minőségű termékek gazdaságos előállítására. Mindenekelőtt tehát a termelés szervezetét, a termelést közvetlenül irányító vállalati vezetés munkáját kívánjuk javítani, intézkedéseinkkel korszerűen szervezett és vezetett nagyvállalatokat kívánunk megteremteni. A vállalatok szervezetének továbbfejlesztése mellett változik az ipar felső irányítása, a minisztérium vezetése is. A minisztériumok a továbbiakban az eddiginél sokkal hatékonyabban foglalkozhatnak az ipar legfőbb kérdéseivel, megalapozott, távlati fejlesztési elgondolásra építve irányíthatják a vállalatokat Az átszervezés a lehetőségek sok oldalú mérlegelését, a különböző szervezeti formák alkalmazását, a leghatékonyabb megoldások kiválasztását kívánta meg. A , vállalatok ösz- szevonása nem öncél, nem mindenáron megvalósítandó feladat. Csak akkor hajtandó végre, ha a változtatás gazdasági előnyökkel jár, megteremti a gazdaságosabb termelés feltételeit. Az átszervezést úgy kell végrehajtani, hogy az egyetlen területen se zavarja a termelés és irányítás napi feladatainak megoldását, sőt mielőbb járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához. Az 1964. január 1-én végrehajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban — az építőipar kivételével — az átszervezés lényegében befejeződik. A már átszervezett vállalatoknál fontos feladat az új szervezet kialakítása. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb megvalósulhasson az átszervezés fő célja: a termelés, a termelőerők valóságos koncentrációja. A vállalatok összevonása csak a munka kezdetét jelenti. A koncentrálás, a termelési profilok helyes elhatárolása, a termelés ésszerű spe- cializációja a következő évek tervszerűen megvalósítandó feladata. Ahhoz, hogy az új szervezet eredményesen működhessék, tökéletesítenünk kell a tervezés, az ösztönzés, a finanszírozás, az elszámolás rendjét. A kormány utasítása alapján az illetékes állami szervek e feladatok megoldásán már dolgoznak. Javaslataikat a jövő év első feléiben terjesztik a kormány elé. Hcsxánk 108 országgal fart gtsEdaségi kapcsolatot Tisztelt országgyűlés! Külföldi kapcsolataink további bővítése, népgazdaságunk fejlesztése szempontjából igen nagy jelentőségű, hegy hogyan veszünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági struktúránkra az a jellemző, hogy a nyersanyagok jelentős részét külföldről kell beszereznünk, amiért mindenekelőtt késztermékekkel fizetünk. 1962-ben az ipar árutermelésének mintegy egyharmada a kivitel céljait szolgálta. Egyes iparágakban ez az arány még ennél is nagyobb. A külkereskedelem általában teljesíti népgazdasági feladatait, munkájával hozzájárul gazdasági fejlődésünkhöz. A gazdasági kapcsolatok bővítésével, az általában színvonalas és megbízható kereskedelmi tevékenységgel hozzájárul az ország nemzetközi elismerésének megalapozásához. Ebben az évben a külkereskedelem előreláthatólag teljesíti tervét. Különösen jelentősnek tartjuk, hogy az eddig eltelt háromnegyed év alatt a tőkés piacokra irányuló kivitel tervét több mint 5 százalékkal túlteljesítette. \ Hazánk 108 országgal tart gazdasági kapcsolatot. A forgalom csaknem egyhanmadát a nem szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezeken a piacokon különösen bonyolult feladatokat kell külkereskedelmünknek megoldania. A konjunktúra lanyhul, a verseny élesedik, s magával hozza, hogy csak korszerű, Inváló minőségű árukkal tudunk eredményesen, gazdaságosan kereskedni. Ezért szükséges, hogy a népgazdaság különböző ágazataiban, mindenekelőtt az iparban, sokkal gondosabban segítsék a külkereskedelmi feladatok megoldását A külkereskedelem jól ismerje a piaci követelményeket és gyorsan közvetítse ezeket a termelés számára. Gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal számunkra egész fejlődésünk szempontjából alapvetőek. Saját tapasztalatunk alapján vagyunk arról meggyőződve, hogy népgazdaságunk szocialista fejlődése csak a testvéri országokkal együttműködésben mehet végbe. Országainkat összefűzi a közös ideológia, a proletár internacionalizmus, s az ennek megfelelő kölcsönös, testvéri segítség. Pártunk VIII. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy népünk erőfeszítései ösz- szefonódnak a testvéri országok szocializmust építő munká- jávál. Éppen ezért, miközben maximálisan mozgósítjuk saját erőforrásainkat, erőfeszítéseket leszünk a gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolatok elmélyítésére, népgazdasági terveink koordinálására, a termelés hatékonyabb nemzetközi szakosítására. Ennek megfelelően messzemenően helyeseljük a KGST-hez tartozó országok kommunista és munkáspártjai első titltárainak, valamint kormányfőinek legutóbbi moszkvai értekezletén hozott határozatokat. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés számunkra különösen fontos eredményei közül megemlítem a Szovjetunióval kötött egyezményt a timföld és alumínium feldolgozásában. Ä Csehszlovák Szocialista Köztársasággal megegyeztünk a dunai vízi- erőfnűrendszer építéséről. Együttműködünk a KGST-or- szágok többségével a Szovjetunió egyik nagy foszforit-lelő- helyének kiaknázásában, mely a részvevő országok műtrágya szükségletének jobb kielégítését szolgálja. A jövő évben megkezdi műlcödését a KGST- országok nemzetközi együttműködési bankja. Megszervezték és már dolgozik a nemzetközi szabványügyi intézet. Lassan egy éve már, hogy a KGST- országok egyrésze összekapcsolta a villamoeenergetikai hálózatát. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ez az összes részvevő országok számára előnyt jelent, de különösen ki szeretném hangsúlyozni jelentőségét a magyar népgazdaság biztonságosabb fejlesztése szempontjából. Bizonyos előrehaladást értünk el a termelés szakosításában és az együttműködésben a gépgyártás^ a vegyipar és a vaskohászat terühtém Az a feladatunk, hogy a már elfogadott ajánlásokat következetesen vegyük figyelembe népgazdasági terveink kidolgozásánál. Keressünk újabb és újabb lehetőségeket a szocialista országok közötti kétoldalú és többoldalú nemzetközi együttműködés fejlesztésére, legyünk kezdeményezők a munkamegosztás elmélyítésében. A párt- és kormánydelegáció idei szovjetunióbeli látogatása, Kádár elvtársnak Lengyelországban Gomulka elvtárssal, Jugoszláviában Tito elvtárssal és Csehszlovákiában Novotny elvtárssal folytatott megbeszélései igen hasznosnak bizonyultak a népeink közötti barátság elmélyítésében, a politikai, gazdasági együttműködés újabb lehetőségeinek feltárásában. Kötelességünknek tartjuk, hogy e tárgyalásokon, megbeszéléseken kialakított közös állásfoglalások gyakorlati megvaiósí- t-HVért minden tőlünk telhetőt megtegyünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a- szocialista országok közötti gazdasági együttműködés fokozása győzelmünk fontos tényezője ® kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. F@§€£€Íggf®SÍ»lk m év háfralewlí hónapjaiban Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Az 1963-as évből már nem sok van hátra, de még sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy. az évet sikeresen zárjuk, és kedvező kiindulási alapot hozzunk létre a jövő évi munkához. Arra van szükség, hogy minden kapkodás nélkül, céltudatosan, a népgazdaság alapvető érdekeit szem előtt tartva szervezzük a munkát. A terveket azokon a területeken teljesítsük túl, ahol az a legkedvezőbb gazdasági eredményekkel jár. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az exporttervek a népgazdaság számára legelőnyösebben váljanak valóra. A gépipar irányítóit és dolgozóit kiváltképpen nagy felelősség terheli az export előirányzatok minél jobb teljesítésében. Nagyobb gondot kell fordítani a termékek minőségének javítására. Biztosítani kell, hogy termékeink javuló minősége, korszerűsége, a célszerűségnek és a fogyasztók igényeinek jobban megfelelő csomagolása, egyre nagyobb megbecsülést szerezzenek számunkra. El kell érni, hogy a munka termelékenysége tovább emelkedjék, a terv előírása maradéktalanul teljesüljön. Tegyünk hatékony intézkedéseket az önköltség csökkentésére, hogy minél jobban megközelítsük az előirányzottat. Az ipar vezetői gondosan tervezzék meg és alaposain készítsék elő a jövő évi feladatok teljesítését. Érjük el, hogy a termelés töretlenül tovább emelkedjék és fokozódjék gazdaságossága. Sokoldalú intézkedéssel gondoskodjunk a munka termelékenységének növeléséről és a termelési költségek csökkentéséről. Legyein az eddiginél következetesebb és gyorsabb a műszaki színvonal emelése. A technika és technológia fejlesztésével javítsuk a termékek minőségét A minőség ellenőrzésével. foglalkozók munkáját is jobbé, egyértelműbbé, szigorúbbá és szervezettebbé kell tenni. A mezőgazdaságiban fokozni kell az őszi munkák szervezettségét. Biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt és időt, az anyagi és műszaki alapokat az eddiginél sokkal hatékonyabban használják ki. Céltudatosabban kell munkálkodni, hogy a mezőgazdaság számára juttatott beruházások — a több és korszerűbb gép, a több vegyianyag, műtrágya, növényvédő és .gyomirtószer, az újonnan épített üzemi épületek és öntözőberendezések — a népgazdaság számára a legnagyobb eredményeket hozzák. Növelni kell a szakképzettséget, a tudomány eredményeit jobban kell hasznosítani a termelésben. Gondoskodni kell ap agrotechnikai előírások szigorú betartásáról. A mezőgazdaságot irányító apparátusok dolgozói tartózkodjanak többet közvetlenül a helyszínen, ott, ahol a legjobban tudnak segíteni. A mezőgazdasági termelés programjának megvalósításáért következetesebben kell támaszkodni a mezőgazdasági dolgozók munkakészségére, lendületére és fegyelmére. A népgazdaság szinte -minden területén számottevőek a tennivalók, hogy eredményesebb legyen a külkereskedelem munkája. A termeléssel foglalkozó dolgozóknak a külkereskedelem dolgozóival együttműködve sokat kell tenniük a külkereskedelmi forgalom növelésiéért, az egyensúly biztosításáért. Nagyobb figyelmet kell fordítani a > kiviteli tervek tejesítésére, a piac kívánalmainak megfelelő, fokozódó gazdaságosságot biztosító termékekből. A szállítási határidőket és feltételeket, a minőségi előírásokat következetesebben kell betartani. Egyértelműen mag kell mondani, hogy külkereskedelmünk egyensúlyának biztosítása népgazdaságunk alapvető kérdése, arányos fejlődésünk fő feltétele. Hazánk nemzetközi szerepének növekedése azzal a kézzelfogható eredménynyel jár, hogy külkereskedelmi lehetőségeink bővülnek. Ezt ki kell használnunk, és bővítenünk kell piacainkat. Fokozódó részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban gazdagítja népünk életét. Jövő évi tervünk elkészítésénél számolnunk kell az Idei tapasztalatokkal. Figyelembe kell venni az építőipar, a közlekedés rendkívüli helyzetét, a fokozottabb gabohaimport következtében előállott többletterheket. Továbbra is biztosí- tamuink kell a népgazdaság arányos fejlődését. Az ipari termelés előreláthatólag mintegy 7—8 százalékkal emelhető, a mezőgazdaságban reálisan körülbelül 5—6 százalékos termelésnövekedéssel számolhatunk. A népgazdaság fejlesztésének 1964. évi terve rövidesen elkészül, és a dolgozók magbeszélhetifc a feladatokat a munkahelyeken, az üzemekben. Ebben az éviben, mikor váratlan nehézségekkel találtuk magunkat szemben, a társadalmi összefogás, egymás támogatása, az erők koncentrálása segített át bennünket a legnagyobb akadályokon. E helyről ismét köszönetét mondok (bányászainknak, katonáinknak, fiataljainknak az odaadó, telkes és fegyelmezett segítségért. Munkásosztályunk fokozódó szocialista öntudata, növekvő szakképzettsége, egyre szilárdabb munkafegyelme, a szocialista munkabrigádok lelkes, példamutató tevékenysége, egész dolgozó népünk munkaszeretete, a társadalmi erők növekvő aktivitása bizalommal tölt el bennünket. Meg vagyunk győződve, hogy munkánk nyomán az eredmények nem maradnak el. Második ötéves tervünk végrehajtása sikeresen halad előre, bár utunkon ■ nem kis számban, akadnak nehézségek. Ezek azonban nem leküzdhe- tetlenek. Dolgozó népünk szorgalma, szakértőimé, alkotó ereje, a szocializmus ügyébe vetett hite és lelkesedése biztosítéka ennek. További fejlődésünk kulcsa: javítani a munkát minden szinten. A vezetés legyen körültekintőbb, előrelátóbb, következetesebb. Használja ki jobban a szocialista rendszer erőforrásait és előnyeit, s ehhez vegye figyelembe a legjobb szakértők véleményét, állásfoglalását, kegyen a •vezetés módszere még demokratikusabb. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk alkotó munkája legyen igényesebb, felelősségteljesebb és fegyelmezettebb. Ha így dolgozunk, gyorsabban fejlődik, korszerűsödik a magyar népgazdaság, előbb teljesülnek a népjólét növelését célzó terveink. Tisztelt országgyűlés! Kérem a kormány jelentésének tudomásul vételét Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés el- elnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. A Minisztertanács beszámolója feletti vitában több képviselő szólalt fel. Többek között felszó’alták dr. Sivó József és Bognár József Somogy megyei képviselők is. Az országgyűlés ma folytatja tanácskozását
