Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 59 FILLÉR Somogyi MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA xx. mim 250. SZÁM ★ PÉNTEK, 1963. OKTOBER 25. Mai számunk tartalmából: OTTHONUNK (5. o.) Táj, emberekkel <6. o.) További fejlődésünk kulcsos Javítani a munkát minden szinten Tanácskozik az Országgyűlés Csütörtökön délelőtt összeült aS országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt, kormány elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen jelen voltak az országgyűlés meghívására baráti látogatáson hazánkban tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttség tagjai, élükön Zvonko Brkiccsel, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupstinájá/nak álelnökével. Az ülésen részt vett Mangalin Dugerszuren, m Mongol Népköztársaság külügyminisztere. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntötte a jugoszláv parlamenti küldöttséget és a Mongol Népköz- társaság külügyminiszterét, majd bejelentette, hogy 16 képviselő nyújtott be interpellációt. Dr. Pesta László jegyző ismertette az interpelláló képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát. Az országgyűlés az elnök javaslatára úgy határozott, hogy az interpellációk elmondására és a válaszadásra szombaton kerül sor. Vass Istvánná ezután megemlékezett a közelmúltban elhunyt Kaszapovics András képviselőről, aki a Horthy-korszakban uradalmi cseléd volt, s a felszabadulás után munkájával, a mezőgazdasági termelésben elért eredményeivel országszerte ismert nevet szerzett magának. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Kaszapovics András nevét, és egyperces néma felállással adózott emlékének. Az elhalálozással Baranya megye és Pécs megyei jogú város választókerületében megüresedett képviselői helyre Papp János pót- képviselőt hívták be. Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 4. Interpellációk. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. Kiss Károly elvfárs beszéde Bevezetőben az Elnöki Tanács külügyi, tevékenységét ismertette, s kiemelte, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt héten megerősítette a részleges atomcsendegyezményhez történő csatlakozást. Bejelentette, hogy miután a szerződés ratifikációs iratainak letétbe helyezése Moszkvában, Londonban és Washingtonban — a kezdeményező három nagyhatalom kormányánál — azóta megtörtént, az Elnöki Tanács a szerződést október 23-i hatállyal törvényerejű rendelettel kihirdette. A továbbiakban rámutatott, hogy népköztársaságunk csatlakozását a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról kötött szerződéshez minden békeszerető magyar állampolgár örömmel, megnyugvással fogadta. Ez a szerződés a nemzetközi békeharc első államközi szerződésben foglalt eredménye. — A moszkvában aláírt részleges aitomtilalmi egyezményt — folytatta Kiss Károly — az első jelentős lépésnek tekintjük a békeszerető népek követeléseinek gyakorlati megvalósításában. A háborúk nélküli világ megteremtéséhez még hosszú és nehéz út vezet. A szocialista tábor vi'ágrhéretű erőfeszítései és eddigi eredményei azonban a béke megvédésével kapcsolatosan reményt keltőek. Meggyőződésünk, hogy a béke erőinek már a közeljövőben sikerül űjabb eredményeket elérniük. Nemzetközi kapcsolataink szélesedéséről szólva Kiss Károly beszámolt arról, hogy az Elnöki Tanács önálló és független áramként elismerte az Algériai Népi és Demokratikus Köztársaságot, Kuwait államot, a Jemeni Arab Köztársaságot, a Ruanda Köztársaságot, a Burundi Királyságot és Ugandát. Felvettük a diplomáciai kapcsolatot a Dahomey Köztársasággal, a Kambodzsai Királysággal, a Laoszi Kirá'y- sá'ggal és a Tanganyikai Köztársasággal. Népköztársaságunk nagykövetség felállítását határozta el Algírban, a Bolíviai Köztársaság fővárosában, La Pazban pedig követséget létesítünk. A Magyar Népköztársaság követségét nagykövetségi rangra emeltük a Görög Királyságiban, a Jemeni Arab Köztársaság és a Svájci Államszövetség viszonylatában. A nepáli, a mali, a kambodzsai, a görög és a svájci diplomáciai képviseletek vezetői — akik a közelmúltban adták át az Elnöki Tanács elnökének megbízólevelüket — első ízíben kezdték meg har zánkban tevékenységüket nagyköveti rangban. — Diplomáciai kapcsolataink jelentős bővülése mellett tovább szélesedtek kereskedelmi, tudományos és egyéb kapcsolataink a világ szinte minden részével — folytatta Kiss Károly. — Ezt bizonyítja, hogy az Elnöki Tanács 21 nemzetközi szerződés megkötéséhez járult hozzá, illetőleg hét nemzetközi szerződéshez történő csatlakozást határozott el, és 21 szerződés kihirdetésében hozott döntést. — A tanácsok feletti felügyeleti jogkörének gyakorlása közben az Elnöki Tanács örömmel tapasztalta, hogy különösen a megyei és a járási tanácsok szintjén emelkedett a vezetés színvonala, jelentősen megszilárdult a szocialista törvényesség, erősödtek a tanácsok tömegkapcsolatai. A rendeletalkotó munkáról szólva Kiss Károly egyebek között kiemelte: Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott ed a tankötelezettségről, az alsófokú, valamint a felsőfokú oktatási intézményekről. E rendeletek további előrelépést jelentenek az iskolareform megvalósításában, az új szocialista oktatási törvényben meghatározott feladatott végrehajtásában. A tankötelezettségről szóló rendelet alapján hazánk történetében először határoztuk meg 10 évben a tankötelezettség időtartamát, s ez már előre mutat a közoktatás további kiszélesítése, a kötelező középiskolai oktatás felé. Az Elnöki Tanács titkára ezután méltatta az alsó fokú oktatási intézményekkel kapcsolatos törvényerejű rendelet jelentőségét, amely egyebek között a gyakorlati oktatás kérdéseit rendezi. A felső fokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendelet a felső oktatási reform végrehajtásához nyújt hathatós segtísé- get. Állami és társadalmi életünk további demokratizálódásához járult hozzá a társadalmi bíróságokról szóló törvényerejű rendelet, amelynek alapján a száznál több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál, állami gazdálkodó szerveknél és több földművesszövetkezeti szervnél ez év február végéig megválasztották a társadalmi bíróságokat, amelyeknek száma így csaknem megkétszereződött. Jelenleg mintegy 3000 társadalmi bíróság működik, s tagjai a dolgozók valamennyi rétegét képviselő megbecsült személyek. A beszámoló ezután megemlékezett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendeletről és az Elnöki Tanács kegyelmi ügyek elbírálásával kapcsolatos tevékenységéről. Az EVnöki Tanács az egyéni kegyelmi ügyeket is a humanizmus és a megbocsátás szellemében bírálta el. Kiss Károly részletesen szólt az ipar, a mezőigazdaság és a kultúra területén dolgozó kiváló munkásak, parasztok és értelmiségiek kitüntetéséről, majd az állampolgári ügyek intézéséről szólott. — A Magyar Népköztársaság súlyának, tekintélyének növekedését bizonyítja az is, hogy egyre több külföldön tartózkodó honfitársunk kívánja visszaszerezni magyar állampolgárságát. Sok szétszakadt család hosszú évek után kívánja állampolgárságát rendezni, s emelkedik a magyar és külföldi állampolgárok közötti házasságok száma is. Helyt adtunk azok visszahonosítási kérelmednek, akiket az 1920-as évek végén kezdődött gazdasági válság külföldre kényszerített, s távollétükkel állampolgárságukat elvesztették, de vissza kívánnak térni hazájukba, vagy külföldön magyar állampolgárokiként kívánnak tartózkodni. Az országgyűlés a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak jóváhagyólag vette tudomásul a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentést, amelyet a képviselők az ülésszak előtt írásiban megkaptak. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese ismertette a Minisztertanács beszámolóját az ország gazdasági helyzeterői. A Minisztertanács beszámolóját az ország gazdasági helyzetérái Fock Jenő elvtárs terjesztette elő Tisztelt országgyűlés! Az ötéves terv harmadik évében járunk. A kormány szükségesnek véli, hogy gazdasági életünkről, gazdaságpolitikánkról, eredményeinkről és gondjainkról, tennivalóinkról beszámoljon az országgyűlésnek és népünknek. A kormány a gazdasági életet úgy irányítja, hogy minél eredményesebben váltsuk valóra pártunk VIII. kongresz- szusának határozatait. Teendőink konkrét programja a népgazdasági terv — hangoztatta bevezetésül Fock Jenő. Az ötéves terv végrehajtásának csaknem 3 éves tapasztalata bizonyítja, hogy a célok helyesek, megalapozottak, reálisak. Gazdaságú etetési irányelveink helyesek. Népgazdaságunk eredményesen fejlődik, gazdasági életünk felfelé ívelő. Az életkörülmények javulnak. 21,1 százalékkal emelkedett az ipari termelés 1961—62-ben az ipari termelés — az ötéves terv időarányos részét valamelyest meghaladóan — 21,1 százalékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez képest további mintegy 7 százalékos növekedést írt elő. Az év eleji nehézségek ellenére is várható, hogy a tervet teljesítjük. Iparunk továbbfejlődése szempontjából jelentős eredmény, hogy a vegyipar, a vil- lamosenergia-ipar fejlődése gyorsabb volt, mint amit az ötéves tervben számításba vettünk. Ennek megfelelően nőtt részarányuk. Különösen előnyös, hogy a vegyiparon belül az átlagosnál is gyorsabban emelkedik a műtrágyák és műanyagok termelése. A gyógyszeripar termelése 1962- ben több mint 90 százalékkal múlta felül az I960, évii. A kohászat fejlődése viszont nem teljesen kielégítő. Komoly elmaradás van a Dunai Vasmű hideghengermű beruházásánál. A kohászoknak gyorsítaniuk kell iparáguk fejlődését, hogy jobban elősegíthessék a népgazdaság más ágainak előrehaladását. Az ötéves terviben előirányzottnál gyorsabb volt a gépipar fej1 ődése. Bár a gépipari termelés fejlődésének üteme meghaladja a szocialista ip>ar termelésének átlagát, a kiemelt gépipari ágazatok termelése nem növekedett megfelelően. Az Ötéves tervben a gépipari termelés 63—64 százalékos emelkedését irányoztuk elő úgy, hogy a műszer- gyártást meg kell háromszorozni, a híradástechnikai iparág és a szerszámgépgyártás termelését pedig mintegy kétszeresiére kell növelni. E három kiemelt iparág közül csak a híradástechnikai ipar növekedése volt gyorsabb a tervben előírtnál. Ahhoz, hogy a híradástechnikai ipar gyorsan fejlődjék, mint minden iparágnál, itt is követelmény a gyártmányfejlesztés gyorsítása. Akadályozza ia fejlődést, hogy egyes alapvető anyagok és részegységek hazai előállítása még nem megfelelő. A kormány határozatokat hozott új üzemek és laboratóriumok létesítésére, valamint külföldi licencek és gyártó-berendezések vásárlására, hogy az elmaradást rövid időn belül behozhassuk. A híradás- technikai ipar dolgozói használják ki a kormány nyújtotta segítséget és emeljék még magasabbra iparáguk nemzetközileg is elismert műszaki színvonalát. A műszeriparon belül — hogy kedvezőbb szerkezet alakuljon ki — az egyes elavult és gazdaságtalan termékek gyártását leállították. Ez átmenetileg akadályozta ugyan a termelés növekedését, de feltétele volt a gazdaságos, magas műszaki színvonalú gyártmányok termelése növelésének. A gyártmányfejlesztés kezdeti eredményei biztatóak. Ma már olyan új gyártmányokkal jelentkezhetünk a piacon, melyek keresettek, meri korszerűségük és minőségük elismert. Az orvosi műszerek és gyógyászati berendezések részaránya az 1958. évi 10,8 százalékról 1962-ben 29,2 százalékra, a laboratóriumi felszerelésekkel és készülékekkel együttes részaránya pedig 15,1 százalékról 34,3 százalékra nőtt. A gépipar kiemelt ágazatai* mák fejlesztése közül a szerszámgépgyártás területén mutatkoznak a legnagyobb problémák. A gyártmányfejlesztés átmeneti problémái A Kohó- és Gépipari . Minisztérium a gyártmányfej lesz- tésá tervét nem teljesíti,, az új gyártmányok kibocsátása rendkívül vontatott. Az új típusok — az előirányzathoz képest — késéssel jelennek meg a piacon. A szerszámgépipar jó néhány világszínvonalon álló, a piacon kelendő gyártmánnyal büszkélkedhet. Az iparág tehát képes kiváló termékek gyártására. Bízunk benne, hogy a jelenlegi hibák átmenetiek, és a műszakiak, a tudósok, a mérnökök és a fizikai dolgozók összefogása, célratörő munkája meghozza a várt eredményt. Az ipar műszaki színvonalát a ^kibocsátott termékek korszerűségén, és a gyártás során alkalmazott technológia színvonalán mérjük. Bizonyos fejlődés a műszaki, színvonalban megállapítható, azonban lényeges előrehaladás a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában még nem következett be. A gyártmányfejlesztésre általában az jellemző, hogy már a feladatok kijelölése sem eléggé átgondolt; az új, korszerűbb gyártmányok kifejlesztésének ideje indokolatlanul hosszú; az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyártás elkezdése, az új technológia megvalósítása lassú, a műszaki propaganda-munka nem kielégítő. Alacsony a gyártmányfejlesztéssel foglalkozó műszakiak száma: Ösztönzési rendszerünk sem elég jó. Az új gyártmányok kidolgozására irányuló kutatásban sok a párhuzamosság. Gyakori, hogy azonos, vagy hasonló feladatokat kutat több vállalat és kutatóintézet. Vállalatainknál és kutatóintézeteinkben sok olyan témával is foglalkoznak, amelyeket más baráti országokban már kiikísérleteztekj A fölösleges párhuzamosságokat el kell kerülni, biztosítani kell a kutatások összehangolását. . Az új gyártmányok konstrukciójának kidolgozásától és elfogadásától a sorozatgyártás megindításáig eltelt idő jelenleg lényegesen hosszabb, mint amennyit a piaci igények változása megenged. A konstrukciót kidolgozó intézetek és a termelő vállalatok között mind ez ideig nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat. A felkészülés a sorozatgyártásra vállalatainknál megengedhetetlenül sok időt igényel. Sok területen a jelentős anyagi áldozatok árán kidolgozott gyártmányok hasznosítása késik, vagy végleg elsikkad. Nem megfelelő _ az új gyártmányok propagálása sem a külső, sem a belső piacokon. A továbbiakban Fock Jenő a nem kielégítő gyártmányfejlesztéssel foglalkozva rámutatott: Iparvállalataink a termelésit irányító munkahelyeken aránytalanul sok mérnököt, műszaki képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejlesztési feladatoktól, holott lehetőségeink és problé- ' máink figyelembevételével sok helyen nem műszaki ké(F oly tat ás a 2, oldalon)
