Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-23 / 248. szám
Seerda, 1963. október 23. 3 SOMOGYI NÉPÍ/fT Sok a „fekete11 túlóra a kereskedelemben {Tudósítónktól.) Az üzletajtán tábla lóg: »Zárva«. Ilyenkor minden bizonnyal pihennek a kereskedelmi dolgozók. Vagy tán mégsem? Mert ég a lámpa, rakodás zaja hallatszik a lezárt ajtó mögött. Ezt vizsgáltuk a KPVDSZ megyéi bizottságának egyik munkatársával és megnéztük, miként fizetik meg a kereskedelmi és vecidéglátóipari alkalmazottak túlóráit a vállalatok. Sajnos, igazuk volt azoknak, akik szakszervezeti értekezleteken vagy termelési tanácskozásokon szóvá tették a szervezetlenséget, a sok »fekete« túlórát. Miről is van szó? A kereskedelmi dolgozók munkaideje osztott. A kisebb boltok általában a déli órákban nem árusítanak, a nagykereskedelmi vállalatok viszont ezekben az órákban is Szállítanak. Emiatt az átvevő — a bolt dolgozója — órákat tölt szabad idejéből a boltban. Túlóra a hét minden napján - díjazás nélkül Áldatlan állapot uralkodik ez Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Május 1. utcai tej- bcltjában. A forgalomhoz képért kevesen dolgoznak itt, s emiatt csaknem minden nap túlóráznak. A hat dolgozó közül öten minden vasárnap dolgoznak három-négy órát, ehelyett viszont a hét egyik hétköznapján sem kapják meg szabadnapjukat. Nincs biztosítva a havi egy vasárnapi munkaszünet sem. Ráadásul még azt a kevés túlórapénzt sem fizetik ki nekik, amit eddig rendszeresen megkaptak. A vállalati központ ugyanis úgy intézkedett, hogy túlórázni nem szabad. (?) A tejet pedig ki kell mérni vasárnap is. A túlórázás már olyan nagy méretű itt, hogy a hat órás munkára szerződött fiatalkorúak gyakran nyolc órát is dolgoznak naponta — ugyancsak díjazás nélkül. Az egy- és kétszemélyes húsboltokban is sok a tólóra. Pénteken és szombaton legtöbbször két-két órát dolgoznak a munkaidőre, a túlóra ívre viszont nem vezetik rá, mondván, hogy nem érdemes, a vállalatnak úgy sincs béralapja és nem fizeti ki. Tizenkét óra naponta Hasonló a helyzet a kis rendéglátóipari egységekben. Az ÉDOSZ vendéglő egyik dolgozója elmondotta, ' hogy naponta rendszeresen tizenkét órát dolgozik nyolc óra helyett. »Ha lecsúsztatnám is a túlórámat, a másik kollégámnak kellene többet dolgoznia« — mondotta. Az egyszemélyes boltokban meg ez a vélemény: »Ha csúsztatnék, akkor nem lenne nyitva a bolt.« Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál a legremdezet- tebbek a munkaviszonyok. A vállalatok vezetőségeinek, a KPVDSZ-nek és a megyei tanács kereskedelmi osztályának mielőbb rendeznie kellene a »fekete« túlórák ügyét. Amiről a statisztika „beszél” Csökkent a házasságkötések száma — A kritikus időszak — Tízmillió utas — 1800 lakás — rTöbbet levelezünk A tél és a Balaton Olyan manapság a Balaton partja, mint egy elvarázsolt vidék. Földváron órákat ülhet az ember a vízparton, míg valakivel találkozik, s nem jobb a helyzet Szemesen, Szárszón vagy Bélatelepen sem. Ilyenkor őőszel csak a sirályok sokasága jelenti itt az életet, hiszen az üdülők bezártak, s mindössze négy tart nyitva az egész déli Balaton-parton. Pedig az aranyhíd ilyenkor is csodálatosan széli át a Balatont és a levegő is megnyugtatóan friss. Igaz, strandolni már nem lehet. De pihenni lehet ősszel és télen is. Sajnos azonban nem élünk ezzel a lehetőséggel, hiszen a négy nyitva tartó üdülő nem sok. Sokan azt mond ják, hogy télen a hegyi üdülők szippantják el a beutaltakat, s máshová egyébként sem érdemes menni. Bizonyítsuk külföldi példákkal, hogy nemcsak hegyen lehet jól üdülni télen? Ez fölösleges, hiszen, akik a balatonlellei Május 1. üdülőben, vagy a siófoki Bányászban eltöltőitek két hetet a zimankós téld időszakban, azok minden külföldi példánál hatásosabban szóinak a téli üdülés mellett. Igaz, nincs olyan zaj, nyüzsgés, nincsenek fürdőruhás szépségek sem. Csend van és nyugalom. De kell ennél több a pihenni akaróknak? S ha valakinek nem elég az üdülő ellátása, nyitva tart néhány étterem meg cukrászda is. Van egy olyan érzése az embernek — és nem is alaptalanul —, hogy azért mostoha egy kicsit a téli balatoni üdültetés, mert nem tudják sem a hazai, sem a külföldi vendégeik, hogy milyen lehetőségeket rejt ez a vidék. Külföldön a jégvitorlázás csemege. A Balaton jegén a korcsolyázók is megtalálnák örömüket, és fakutyázni is lehetne. Van nekünk a Balaton mentén néhány igazán híres bortermő vidékünk, Kőröshegy, Szólád, a lellei Kishegy, hogy csak néhányat említsünk. Micsoda ragyogó szántórákat lehetne csinálni, persze összekötve egy pinceszerrel, szalonna-vagy lacipecsenye sütéssel. S talán még vadászhatnának is a hazai és a külföldi vadászok. Okkal tehető fel a kérdés: hol látunk mi téli balatoni propagandát? Hol ecsetelik a téli balatoni üdülés szépségeit? Sehol. Pedig milyen nagyszerű lehetőségieket kínál a vidék. Van persze az éremnek egy másik oldala is. Akad-e olyan üdülő, ahol el lehet helyezni a vendégeket, fűthe- tők-e az épületek? Sorolhatnánk hosszan azokat az üdülőket, ahol minden biztosítva van a téli üdültetésre. Érthető persze, hogy mindenképpen jobb lenne a központi fűtés — a SZOT több üdülőben téliesít —, de azért addig is tenni kellene valamit. A közelmúltban napvilágot látott a Balaton-part regionális fejlesztési terve. Ebben Balatonföldvár nyári-téli üdültetésre alkalmas területként szerepel. Ez a távlat. Évek kellenek hozzá, míg megvalósul. Addig kihasználatlanul hagyjuk a lehetőségeket? Ezt — úgy érezzük — nem engedhetjük meg magunknak. P. Gy. A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatósága minden évben közre ad egy számokkal teleírt könyvet. A sárga fedölapos könyvecske az idén is megjelent. A számok tengere először megijeszti az embert, de ha mögéjük nézünk, alig tudjuk letenni, mert ez a könyv a valóság hű tükörképe. A valóság pedig izgalmat keltőén érdekes. Nézzük például a népmozgalom adatait. Tavaly 2490 házasságot kötöttek megyénkben. Az előző esztendőkhöz képest csökkent a házasságkötések száma. A kiskorúak közül is kevesebben léptek frigyre, mint azelőtt. 1961-ben 191, tavaly pedig 126 kiskorú házasodott. A válóperekről készített kimutatás szembetűnő megállapítása: növekedett a válások száma. Az 1960. évi 406-tal szemben tavaly 455 házasságot bontottak föl a bíróságok. A számok tanúsága szerint a házasság legkritikusabb szakasza az ötödik és a kilencedik év közötti időszak. 122 ilyen házasság bomlott fel. Csökkent a születések, emelkedett a halálozások száma. 1962-ben 4402 újszülöttet jegyeztek be az anyakönyvekbe, s ebből 2254 a fiú! Érdekes megjegyezni, hogy Tikoson és Bizén sem születés, sem házasságkötés nem volt a múlt évben. Porrog- szentpálon sem született egy gyermek sem 1962-ben. A fejlődés mutatói Tavaly 468 millió forintra rúgott a beruházások összege megyénkben. Többek között öt új üdülőt, két általános iskolát adtak át rendeltetésének. Elkészült a siófoki Balaton Szálló. Megyénk gazdaságai 247 hold gyümölcsöst, 10 hold szőlőt és 1133 hektár erdőt telepítettek. A tsz-ekben tíz tehénistállót, 26 sertésfiaztatót, 13 tojóházat, 78 ásott kutat, 6 halastavat építettek és három árasztásos öntözőtelepet létesítettek. Az ipar néhány adata: A téglagyárak 90 millió téglát, a kavicsbányák 478 ezer 500 köbméter bányakavicsot, a fűrészüzemek 356 342 négyzetméter parkettát termeltek. Ruhaipari üzemeink egyebek között 40 000 férfiinget, 6000 öltönyt, és 23 000 női ruhát készítettek. Asztalosiparunk 1922 garintúra hálószobabútort, a bőripari ktsz pedig 16 696 sportlabdát adott át a kereskedelemnek. A sütőipari vállalat pékségei 2886 va gon kenyeret sütöttek. A Tejipari Vállalat megduplázta termelését: kétszer annyi vajat és sajtot adott közfogyasztásra, mint 1960-ban. A cukorgyár csaknem 2900 vagon cukrot készített. A munkások átlagos havi keresete a minisztériumi iparban 1384, az állami helyi iparban 1426, a szövetkezeti iparban pedig 1370 forint volt. Kevesen gondolnák, hogy Somogybán tavaly 2541 kisiparos dolgozott. 314 fodrász és 361 cipész állt a lakosság szolgálatában. Három esztendeje majd minden faluban »nagyüzemi« módon. selejtezték a lóállományt. Akkor csaknem 42 000 lovunk volt, ma pádig mindössze 20 576 van. Ezzel egyidejűleg növekedett a traktorok száma. 1960. március 31-én 487 traktor volt a közös gazdaságok tulajdonában. Ez év hasonló időszakában 1306 traktort mondhattak magukénak. Amíg tehát a lóállomány a felére csökkent, a gépek száma megháromszorozódott És még valamit a mezőgazdaságról. 1962-ben 168 tsz-el- nök, 314 brigádvezető és 516 könyvelő fejezte be tanulmányait szaktanfolyamokon, középiskolákban, illetve főiskolákon. Gazdaságaink 6535 vagon búzát, 6717 vagon burgonyát, 1897 vagon sertést, 2032 vagon vágómarhát, 147 vagon baromfit és 8331 hektoliter bort adtak közfogyasztásra. Tovább nőtt 1962-ben a technikai áruk kereslete. 773 család vett porszívót, 4620 mosógépet, 232 pedig hűtőszekrényt. A szaküzletek 4631 kerékpárt, 4455 rádiót, és 2188 televíziót adtak el. Tavaly ezerrel kevesebben vásároltak rádiót, mint 1961- ben. Viszont megnégyszereződött a tv-vásárlők száma. A személygépkocsik száma 1962- ben 321-gyei gyarapodott. Növekvő idegenforgalom Szállodáinkat tavaly több mint 72 ezer vendég vette igénybe. Az előző évinél háromezerrel több vendég 219 379 vendégnapot töltött megyénkben. Egyre több a külföldi látogató. Akadtak köztük török, indiai, angol, svájci és amerikai állampolgárok is. A legtöbben Csehszlovákiából jöttek hozzánk. 1962-ben 261 állami, 717 OTP-kölcsönből és 822 magánerőből épített lakásba költöztek be. Az új lakások zöme két-, illetve háromszoibás. A legtöbb lakást — 430-at — a fonyódi járásban építették. Bakházán, Hosszúvízen, Rinya- besenyőn és Gadácson nem építkeztek. Jelentősen fejlődött a közlekedés 1960 és 1962 között. A kaposvári járatok száma négyről tizenkettőre, az utasoké pedig 1 183 000-ről 2 189 00G-re emelkedett. Kaposváron tavaly naponta csaknem 6000 ember utazott autóbuszon. A távolsági járatokat 7 173 000 utas vette igénybe. Taxin ezer híján 600 000 emiber utazott Tavaly százezerrel több levelet írtunk, mint 1960-ban. A posta 1225 000 levelet és 301 000 táviratot továbbított 1962-ben. Javult az orvosi ellátottság. Negyvenkét orvossal volt több tavaly a megyében mint 1960- ban. Egy orvosra tavaly 3147 lakos jutott. A mentőket 1962- ben 24 366 esetben hívták ká. 17 399 alkalommal szállítottak beteget a kórházakba. Figyelmeztető volt a tavalyi év baleseti statisztikája. 1960 és 1962 között 313-mal nőtt az üzemi balesetek száma. Ebben az építőipar »vezet«. A közúti balesetek közül harminc halálos, 132 életveszélyesen súlyos volt. Tanuló felnőttek zrengfebeLj ‘lflSEB«s tem; éppen csak annyi ideig, hogy tudomásul vehettem. Sötét fal zuhant rám. Amikor ismét magamhoz tértem, azt hittem, hogy órák teltek él azóta, hogy az ablakból kiugrottam. Pedig a valóságba való visszatérésem nem tartott tovább, mint két szívdobbanás. Még mindig ott volt a lovaskocsi, a két megriasztott gebéelmenekültem. Az ablak még mindig nyitva állt, Abban a pillanatban, amikor odanéztem, két ember hajolt ki rajta. Szökésemet felfedezték. Mindjárt átkutatják a várost motorkerékpárokkal, és minden Amíg kínlódva dagasztottam a ragadós sarat, gondolatban végigvonultak előttem az állomások, melyeken a határig keresztül kell mennem: Zirl, Flaurig, Telis, Imst, Landeck — azután következik a határvei, amelyek éppen elvágtattak eső szövetségesem volt, és a csendőrőrsöt értesítenek. Nyu- övezet. Száz kilométer... galmat erőltettem magamra. Száz kilométer az Alpok csú Itt, ezekben a zegzugos utcák- csai között, fordulj vissza! — ban nem találhatnak meg. Az parancsolta bennem egy hang. (3) Önkéntelenül meggyorsí- a folyosón, és belépett egy tottam lépteimet. Először szobába. Mindjárt be fognak éreztem, mennyire dobog a hívni. Honnan volt papírom a szívem, mintha ki akarna ug- röpcédulákhoz, és ki vett még rani mellemből. Amikor az részt a dologban, ezt akarják ablakok elé értem, egy pilla- tudni, mindig ugyanazt fiatig vámom kellett, hogy úr- én nem akarom, hogy még rá legyek lázas izgalmamon, egyszer szétverjék az arco- Megforgattam a középső ab- mat, nem akarom! lakkilincset és legszívesebben Az ablakkilincs segítségével felujjcngtam volna. Az ablak felhúzódzkodtam, és egy pil- könnyen nyílt lanatig guggoló állásban mahegyek mind közelebb kerültek. Számításom ismét bevált. Tíz perc múlva elértem a város szélét. Mocsaras, az esőtől felpuhult talaj vezetett a hegyekbe. Nem törődtem töbtettem egypár lépést, és cső- bé a pocsolyákkal, mert mind- __ _ dálkoztam, hogy tagjaim épek. jobban fájt a bokám, s lebe- tízszer, százszor ennyi erőre és Csak a jobb bokámba nyilallt tétlenné tette, hogy nagy lepé- ügyességre van szükséged, és mellettem. A kocsis lazára engedte a gyeplőt, és úgy tett, mintha semmit sem látott volna. Ruhám átnedvesedett, egy víztócsába ugrottam. Habozva A logika hangja volt? — Október eleje van, a hegyeken hó és jég — félcipőben, sérült lábbal akarsz háromezer métert megmászni? Bolond vagy! Erődi1 Muzeum kiállításait máris elfogyott, és még egyetlen méter emelkedőt sem kel-, lett legyűrnöd. A hegyekben előtt. I960 és 1962 között 17 óvodát építettünk. Tavaly 130 óvo-í da működött a megyében. 203 óvónő tanította az emberpalántákat. Csaknem 2000 tanító és tanár foglalkozott a 333 általános iskola 47 678 tanulójával, ötven iskola napközi otthonos ellátást adott a gyerekeknek. Középiskoláinkban tavaly 3735 tanuló tett vizsgát. A gyakorlati oktatásban 3278 diák vett részt. A legkedveltebb gyakorlati foglalkozások közé tartó« zott a zöldség- és gyümölcstermelés meg az autóbusz-szerelés. A dolgozók általános iskolájában 1962-ben 2396, a középiskolák esti és levelező tagozatán 3941 felnőtt tanult. 232 felnőtt diák tett érettségi vizsgát. Összesen 354 könyvtár működött 1962-ben a megyében* A kötetek száma csaknem félmillió volt. 67 181 rendszeres olvasót tartottak nyilván. A posta 1962-ben 77 000-nél több rádió, és 3500-nál több televízió előfizetőt tartott nyilván. A napi és hetilap-vásárlók száma 134 158 volt. Ez azt jelenti, hogy a megye minden második lakosára jutott egy újság. Az utóbbi években a színház és a mozik vezetői panaszkodtak, hogy a televízió elvonja a nézőket. A számok azt bizonyítják, hogy ebben van igazság: 1962 adatait hasonlítva az 1960. éviekhez, kiderül, hogy 178 000-rel csökkent a mozilá- ' i tógátok és 11 967-tel a színház- látogatók száma. Pedig a szín- 5 ház 1962-ben 19-cel, a mozik 1076-tál több előadást tartották, mint 1960-ban. A Rippl-Rónai | ötezerrel kevesebb látogató tekintette meg tavaly, mint két évvel ezjje bele megint a fájdalom. Fecsegő iskolásfiúk szaladtak el mellettem. Sietni kezdtem. Szabad vagyok, szabad! Üjra és újra ezt a szót suttogtam. Egyre jobban esett. Micsoda érzés szabadnak lenni! Áz Inn hídján egy rendőr jött sekkel elkerüljem vagy átugorjam őket. Mire az utolsó házak is mögöttem voltak, bőrig áztam, cipőmre és harisnyáimra vastagon ragadt a sár. Útközben egyszerre csak minden elfeketült a szemem előtt Ösztönösen elengedtem felszerelés kellene, hegymászó cipő, kötél, élelem, meleg ruha. Minden szikla mögül lesnek rád. Senki előtt sem muA statisztikai hivatal Kaposváron húsz, Nagyatádon harminc munkás, illetve alkalmazott, Nagyberkiben, Kadarkú- ton, Hedrehelyen, BalatonszárOdakinm esett. Az utca nép- radtam az ablakpárkányon. vejem szemben. Esőkabátot vi- magam. A fekete fal ismét rám telein vöt. A híd közvetlen kő- Most hirtelen úgy remlett, selt és egész lassan ment. Fél- borult selben ívelt át az Inn fölött, hogy az utca iszonyú mélyen ós gondoltam: »Le fog Az utolsó hónapok nélkülöA magasságot egy szemközt van alattam. Még visszatérőé- tartóztatni, meglátja rajtam, álló hársfán becsültem meg. tek, jutott eszembe, és ugyan- hogy megszöktem. Senki sem Két emelet — nem is látszott abban a pillanatban már pa- szaia(jgál ilyen esőben ernyő olyan Veszélyesnek, legalább- roncsot adtam magamnak az vagy kabót nélkül...« is így felülről. Csak ha az ugrásra: »Rajta!« Mikor már csak négy lépésember a ház homlokzata men- Mély lélegzetet vettem — és nyíre volt tőlem, fütyülni kezd- tén lefelé pillantott, tetszett ugrottam. Egy kétlovas kocsi tem. A rendőr rám nézett, és esztelenségnek innen leugrani, éppen akkor' fordult be az elment mellettem. Meggyorsí- BS'yilván ezért nem biztosítót- utcasarkon. Ugrás közben tottam lépteimet. A túlsó oldal ták jobban ezeket az ablako- fogtam fel ezt a képet, és azt háztetői mögött a hegycsúcsok kai- gondoltam: »Egy kicsit még belevesztek a sötét esőfelhőkMögöttem ajtó csapódott, vámod kellett volna!« Azután ben. Az utcán csak néhány há- Megfordultam, és az ablak- egy szilaj rándulás futott vé- ziasszony járt, nyitott esernyőpárkányhoz támaszkodtam, gig a testemen, és jobb bo- vei. Most már a folyó válasz- £gy asszony szaladt át sietve kámban szúró fájdalmat érez» tott el az épülettől, amelyből zései és az elmúlt percek erőfeszítéséi túlságosan nagyok voltak; testem felmondta a szolgálatot. Ez az állapot néhány másodpercig tartott, aztán a nedves hideg megint eszméletre térí- Settt Felálltam, és bizonytalan léptekkel továbbmentem. Bokámban percről percre erősödtek a fájdalmak. »Holnapra javulni fog — vigasztaltam magam —, egy kis rándulás csak az egész — holnap, hol leszek én holnap?« elkerülöd, nem kerülöd el odafenn a fehér halált. Menj csak1 vissza, a fogház száraz, és kenyeret is kapsz, hallod: kenyeret, ehetsz, ha nem is sokat, de ahhoz eleget, hogy legyen valami rágnivalód... szóltam magam. Szerencsére^ ez az elgyengülés, amely öntudatlanná tett, mindig csak másodpercekig tartott. Enni! Folyton a kenyérre kellett gondolnom. Az út szélén, a ritkás fűszálak között sóska termett.!1 tottam. tatkozhatol, mindenki ellensé-' sz®n Zamárdiban pedig 104 ged. És ha a határőrök golyóit!* tsz-tag háztartásáról vezetett 1962-ben nyilvántartást. Az értékelés két jellemző adata: a munkás, illetve alkalmazott egy főre jutó évi jövedelme 10 192 forint volt. Ugyanez egy tsz-tagmál 6537 forint. RuházŰjra le Írellett ülnöm. Utol-}kodá$ra a 14 éven felüli férfi só erőmmel az út szélére vonévente 1974, a nő 2038 forintot költött. És végül még érdemes megjegyezni, hogy 1960 és 1962 között megduplázódott a lakosság takarékbetét-állománya. MéLetéptem, és mohón elfogyaszd gy étikben tavaly 72 841 betétitfolytatjuk*) könyv-tulajdonos, volt.
