Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRAi 50 FILLÉR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Mai számunk tartalmábőh XX. ÉVFOLYAM 247. SZÁM ★ KEDD. 1963. OKTOBER Jffi Jegyzetek egy taggyűlésről (3. o.) A vasárnap spent ja (4. o.) Szélirány (6. o.) Eredményes volt a vasárnapi műszak a kaposvári járás tsz-eibea Tájékoztató értekezlet a megyei pártbizottságon az időszerű külpolitikai és mezőgazdasági kérdésekr ől A kaposvári járás, mint azt lapunk vasárnapi számában közöltük, a kenyérgabona-vetés helyzete szerint szombaton még utolsó volt a megyében. Pfeifer Elemérrel, a járási tanács me­zőgazdasági osztályvezetőjével megnéztük vasárnap, hogyan igyekeztek behozni lemaradá­sukat a szövetkezetek. Zselickisfalud egyike azok­nak a községeknek, ahol a domborzati viszonyok miatt vontatottan megy a szántás­vetés. Reggel már mozgalmas volt a falu. Tizenegy traktort csoportosítottak át ide a Ka­posvári Gépállomás vezetői: négyet az oszlopára, hetet pe­miunfea: az ünnepi műszak után mindössze 10 hold ma­radt vetetten erre a hétre. Teg­nap már jelentették is: föld­ben van a kenyérgabona ezen a területen is, végeztek a ve­tessek Kadarkúton a jákói Aranykalász Tsz két traktora segített, és csaknem ötven hol­dat vetettek el. A helyi KISZ- esek közül húszán a silózást, a megyei szállítási bizottságtól kapott tehergépkocsik pedig a burgonya és a cukorrépa szál­lítását gyorsították. Visnyén több traktor dolgo­zott, mint hétköznap, és ezen a ván, a járási pártbizottság első titkára és Horváth Géza, a Nagybajomi Gépállomás igaz­gatója a helyszínen megbeszél­te a tsz vezetőivel, hogy első­sorban a kukorica betakarítá­sával kell jobban igyekezniük, mert csak úgy dolgozhatnak eredményesen az átcsoportosí­tott gépek. Itt egy 36 holdas táblát vetettek ed vasárnap, de még mintegy 200 holdon kell földbe tenni a kenyérgabonáit Itt is, akárcsak Zselickisfalu- don, a meredek dombok miatt késett a munka, de az ünnepi műszak eredményeként Vis­nyén is csökkent a vetésre vá­ró terület Felemelték a gyakorlati foglalkozáshoz szükséges anyagok beszerzésére fordítható összeget Az iskolai műhelyek, általá­ban a gyakorlati foglalkozás, a szakmai előképzés anyag­szükségletére előirányzott ösz- szegeket felemelték. A közel­múltban kiadott intézkedés szerint az általános iskolák osztályonként az eddigi 1100 forint helyett 1400-ait, a kö­zépiskolák pedig 1600 helyett 2200 forintot fordíthatnak nap­tári évenként erre a célra. A saját műhellyel rendelkező középiskolák ezenkívül gépek, szerszámok javítására, pótlá­sára osztályonként évente 2000 forintot költhetnek. Az új előirányzatok lehetőséget nyújtanak az iskolai anyag- ellátás folyamatos biztosításá­ra. (MTI) Tegnap délután értekezletet tartottak a megyei pártbizott­ságon a megyei apparátus tag­jainak, a járási pártbizottsá­gok első titkárainak és a tö­megszervezetek megyei veze­tőinek részvételével. Ezien két tájékoztató hangzott el. Né­meth Ferenc edvitáirs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságá­nak október 18-án tartott ülé­séről, amely időszerű külpoli­tikai kérdésekkel és népgazda­ságunk jelenlegi helyzetének főbb kérdéseivel foglalkozott. A tegnapi értekezlet napi­rendjén szereplő másak tájé­koztatót Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője tar­totta az időszerű mezőgazda- sági munkákról, a termelőszö­vetkezeti beruházásokról és az 1964. évi állattenyésztési tervek megalapozásáról. héten még hoznak át gépeket dig a hetesi brigádtól irányi-' máshonnan. Dr. Takács Ist­Polányi Károly kanadai professzor Budapesten tottak át Zselickisfaludra. Es­tére kelve két vetőgép húsz holdon tette földbe a magot. Ez a kevésnek látszó teljesít­mény is elismerésre méltó, hi­szen az úgynevezett Piros­domb, ahol vetettek, gépi mű­velésre veszélyes. Mintegy negyven hold szántás maradt a gépek mögött ezen a napon, így 120 holdon már előkészített talaj várja a magot. A Nagybajomi Zöldmezőben és a Győzelemben is zömmel a termények betakarítása folyt. Emellett sok gép szántott-ve- tett. A Győzelem Tsz-ban a kukoricaszárt hordták le a fo­gatok a vetésre szánt földről. A Zöldmezőben takarmányré­pát és kukoricát szállítottak. Itt mintegy negyven holdon a talajelőkészítéssel, hetven hol­don pedig a vetéssel léptek elő­re. Nézetet János gigei tsz-elnök- helyettes is traktoron ült szombaton éjjel, s vasárnap délelőtt arról adhatott számot, hogy zavartalanul megy a Mintegy 40 millió téglát törlesztett eddig az ipar a téli adósságból A Tégla- és Cserépipari Tröszt üzemeiben 90 millió égetett tégla elkészítését aka­dályozta meg a tél és a rend­kívüli hidegek miatt beveze­tett átmeneti szénkorlátozás. A munkát a tavaszi és a nyá­ri esőzések is gátolták. Orszá­gosan pedig az idén már mintegy 35 millió nyers tégla ázott el Az iparág dolgozói azonban október közepéig már pótolták a csapadék okozta károkat és mintegy 40 millió téglát törlesztettek a téli adós­ságból is. A jelenlegi készlet máris elegendő arra, hogy az év vé­géig teljesíthessék égetési ter­vüket a gyárak, s pótolják a téli adósságból hátralevő 50 millió téglát. A tavasszal kez­dődő építkezéseknek azonban már nem tudnának elegendő anyagot adni, ha nem növel­nék tovább a nyersáru készle­tet. Ezért a tröszt most elren­delte, hogy a szokástól elté­rően egyetlen téglaprés se áll­jon le november 2-ig. Nem volt könnyű ez a döntés, mert a szabadban szárított nyers téglában esetleg kárt tehetnek a korai fagyok. De a tröszt vállalta a veszélyt, mert ha a fagy a legrosszabb esetben tönkre is teszi a nyers tégla 20—30 százalékát, akkor is marad az égetésre csaknem 200 millió, amely már elegen­dő ahhoz, hogy a tavasszal za­var nélkül kezdhessen mun­kához az ország építőipara. (MTI) A Magyarok Világszövetsége meghívására Kanadából ha­zánkba érkezett Polányi Ká­roly professzor, neves gazda­ságtörténész és felesége, Du- czynska Ilona. Polónyi pro­fesszor előadást tartott a Kulturális Kapcsolatok Intéze­te és a Magyar Közgazdasági Társaság felkérésére a jelen­kori amerikai gazdasági szo­ciológiáról. (MTI) KGST-tanácskozás a szocialista országok mezőgazdaságának gépesítéséről A szocialista országok me­ző- és erdőgazdasága területén folytatott tudományos kutatá­A választások óta javult a tanácsi munka, aktívabbak kezdeményezőbbek a tanácstagok a tabi járásban (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Párt-végrehaj­tó Bizottság megtárgyalta a já­rási tanács irányító és ellenőrző tevékenységét. Kővágó Gyula elvtárs, a járási tanács vb-el- nöke beszámolójában elmon­dotta, hogy a választások óta felfrissült és új lendületet ka­Az őszi mező munkásai A F0GAT0S nnnrr ........nnnnnrirn-,---------------------------a tanácsi munka, emelke­d ett az államigazgatás színvo­nala. A tanács- és vb-tagok ré­széről sokkal nagyobb az ér­deklődés a közügyek iránt, mint korábban. Megnőtt a ta­nácsülések látogatottsága is. A tanácsválasztások óta sehol sem kellett tanács-, illetve vb- ülést elnapolni határozatkép­telenség miatt. Sok községben 40—50, vagy még ennél is több vendég vesz részt a nyilvános tanácsüléseken. Nagyberényben volt olyan tanácsülés, amelyen 160 érdeklődő jelent meg. Ered­ményesen dolgoznak a tanács tagjaiból választott állandó bi­zottságok is. Üléseiket, ellenőr­zéseiket rendszeresen megtart­ják, és gyakran tesznek észre­vételeket, helyes javaslatokat a végrehajtó bizottságnak. Azt tartják a faluban, hogy ők a legkorábban kelő embe­rek. Mert mielőtt elindulná­nak, meg kell etetni a lova­kat Ma már egyre több gép dolgozik a darányi határban is, de azért rájuk nagy szük­ség van. Mert a lovaskocsi oda is bemegy, ahova a trak­tor nem tud. Reggel korán fognak be, aztán napestig dolgoznak. Ezt teszi Árvái János is, s nem kis büszke­séggel mondja: megtörtént már, hogy neki kellett kisegí­teni a traktort amikor meg­süllyedt. Össze] a burgonya- meg a répaszállítás adja a legtöbb munkát, de húzattak vetőgépet is ott, ahova a trak­tor nem tudott bemenni. — Naponta 17—18 kocsi ré­pát is elszállítunk — mondja. ‘— Mire elérkezik az este, bi­zony elfárad az ember, mert nekünk kell megrakni is a kocsit. Mondom neki, hogy jók a lovai. Ügy látom, kövérebbek, mint a többi. — Pedig nagyon sokat dol­goznak. De én nem sajnálom tőlük az abrakot. Ilyenkor mindig megtoldom egy ki­csit. Hozok hazulról kukori­cát. Kis szünetet tart, azitán hozzáteszi: — De még nem volt olyan rakomány, amit el ne húztak volna. — Mikor indul reggel? — Általában hétkor ... De csak most az ősszel. mert nyáron korábban be lehet fogni. Ilyenkor nincs nyugta 3E embernek. Szeretnénk mi­nél előbb befejezni a betaka­rítást. Megtudom tőle, hogy még este is dolgozik, mert mindig akad valaki, aki elkéri az el­nöktől a kocsit. Nem szíve­sen adja oda másnak a lova­kat, inkább elmegy maga. — Tudja, a ló még kénye­sebb, mint a gép. Nagyon megérzi, ha más hajtja. Nem mindenki tud bánni vele. A lovakra teszi ä hámot, aztán elindul, mert várja a szállítás ... K. L Helyesnek bizonyult az a gyakorlat is, hogy a nagyobb jelentőségű ügyeiket a járási tanács vb a párt-végrehajtó bi­zottsággal közösen, együttes üléseken, a községi tanácsok és végrehajtó bizottságok mun­káját pedig számos esetben a helyszínen tárgyalja meg. A járási tanács végrehajtó bi­zottságának irányító és ellen­őrző tevékenysége általában érvényesül — állapították meg a részvevők —, ám egyik-másik osztály néha későn hajtja vég­re a határozatokat. Hangsúlyozta a párt-vb, hogy a járási tanács végrehaj­tó bizottsága az eddiginél még több helyszíni segítséget nyújt­son a fiatal és új községi ta­nácsvezetőknek, továbbá, hogy még erélyesebben lépjen fel azokkal szemben, akik megsér­tik a szocialista erkölcs sza­bályait és a munkafegyelmet. sok egybehangolásával fog­lalkozó V. konferencia határo­zata értelmében Moszkvában összeült a KGST-nek az a nemzetközi munkacsoportja, amely a beruházások gazdasá­gi hatékonyságával, az új technikának a mezőgazdaság­ban történő bevezetésével fog­lalkozik. A tanácskozás munkájában részt vettek Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország, Romá­nia és a Szovjetunió képvise­lői, s azon megfigyelőként je­len voltak Jugoszlávia, vala­mint a KGST titkársága me­zőgazdasági osztályának kép­viselői is. Az értekezlet több ajánlást fogadott el a jövőbeni mun­kára, valamint az 1964—65. évben végzendő tudományos kutatómunkák koordinációs tervére vonatkozóan. (MTI) Az egész országban faggyú nélkül kell árusítani a marhahúst Sokszor vita kerekedett a vásárlók és az eladók között amiatt, hogy a marhahúshoz az esetek többségében jó da­rab faggyút is odacsaptak súlykiegészítésként. A belke­reskedelmi miniszter most megjelent utas-' áia, amely az egész országra kiterjedően egységesen .ibályózza a mar­hahús áru ...ísát, pontot tett a »faggyúvitára«. Eszerint a kiskereskedelem húsboltjaí- ban ezentúl a marhahúshoz külön faggyút kiegészítésként vagy nyomatékként hozzámér- mi szigorúan tilos. Súlykiegé­szítést csak a vevők kifejezett kívánságára .és mindenkor azonos fajtájú húsdarabbal lehet végezni. A húsboltokban történő bontás után a hosszú felsálon, a farktőn, a lapoc­kán és az oldallapockáin leg­feljebb 3—5 milliméter vas­tagságú faggyúréteg marad­hat A más részekről szárma­zó húsok színén (felületón) le­vő, és az izmok között beszö­vődött faggyúréteget nem szabad eltávolítani. Ezt a rendelkezést minden húsboltban a vevők által jól látható helyein ki kell füg­geszteni. (MTI) Termelőszövetkezeti gazdák téli üdültetése / Parádfürrtőn, a Vasutas Üdülő­ben hétfőn megkezdődött a terme­lőszövetkezeti gazdák téö üdülte­tése. Az első vendégek — négy* venhatan — Baranya és Csongrád megyéből érkeztek a hegyvidékre. Gazdag program várja a szövet­kezeti dolgozókat, akik tíz napot töltenek Parádfürdőn. Az üdülési idény hat hónapig tart, s ez idő alatt az ország minden részéből több mint 600 termelőszövetkezeti gazdát fogadnak a Mátra szívébe« fekvő üdülőben. (MTI) A magyar—jugoszláv árucsereforgalom alakulásáról Az Ekonomska Politika cí­mű belgrádi gazdasági heti­lap megállapítja, hogy az idei magyar—jugoszláv árucsere­forgalom alakulása nagyon kedvezően értékelhető. A Ma­gyarországra irányuló jugosz­láv kivitel eléri a húszmillió dollárt, a Magyarországról történő jugoszláv behozatal pedig mintegy 25 millió dol­lárra tehető. A jugoszláv lap jelentősnek tartja, hogy Magyarország el­ső ízben importált Jugoszlá­viából papírféléket, vegyi­anyagokat, egyes mezőgazda­sági gépeket, borpárlatot és bizonyos közfogyasztási cik­keket. Ugyanakkor Jugoszlá­via ugyancsak az idén • vásá­rolt először Magyarországtól vegyi- és gyógyszeripari ter­mékeket, tehervagon-alkatré­szeket és csapágyakat. MTQ

Next

/
Thumbnails
Contents