Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-19 / 219. szám

, VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLER Mai számunk tartalmából: SomogglHéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XX. ÉVFOLYfiM 219. SZÜM Miért nem dolgozhatnak a szakmunkások Bolhán? (ő. O.) CSÜrORTÖX, 1963. SZEPIEMBER19. Hozzászólás cikkeinkhez (5. o.) Mi is az az elvonókúra? <6 o.) Vessük el a kenyérgabonát Nagy munkát ad ez az idő­szak a szövetkezeti parasztok­nak és a gépállomási dolgozók­nak. A kapásnövények termé­sén«* betakarítása, a kalászos gabonák elvetése és a felsza­baduló földek mélyszántása al­kotja a mezőgazdaság őszi munkaprogramját Időszerű tennivalóink közül országos je­lentőségénél fogva kiemelkedik a búza és a rozs vetéstervének hiánytalan teljesítése. Már elöljáróban külön hangsúlyoz­zuk, hogy szövetkezeti gazdasá­gainkban nem alakulhat ki, nem uralkodhat el másmilyen közhangulat, csak olyan, amely ezt vallja: elvetjük a kenyér- gabonát. Nekünk, somogyiaknak Is minden okunk megvan arra, hogy a búza és a rozs vetési előirányzatának végrehajtását — a megyei párt-vb és a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága együttes felhívásának sza­vaival <3 ve — becsületbeli ügyünknek tekintsük. Mulasz­tás és adósság terheli számlán­kat Több ezer vagonra tehető az a gabonamennyiség, ame­lyet hiába vár tőlünk a nép­gazdaság. Nincs miből elegendő búzát és rozsot adnunk közfo­gyasztásra, mert nem termel­tük meg. Kettős ok idézte elő a kiesést Egyrészt szövetkeze­teink mintegy 16 000 holddal kisebb területről arathattak a nyáron, mint amennyit a múlt év őszén a vetésterv előírt. Másrészt számos tsz-ben meg­késtek a vetéssel. A megyében az elvetett búza 21 százaléka, sőt a rozs egy része is novem­berben került a földibe. Márpe- eBg nyilvánvalói, hogy a no­vemberi vetés csökkenti az egyébként elérhető termést Mindezek következtében arra került sor, hogy nem vettük ki részünket kellő mértékben az ország kenyérellátásának biz­tosításából. Mindenki beláthat­ja, hogy ennek az esetnek utol­sónak kell lennie, ez többé nem ismétlődhet meg. Van hát mit jóvátennünk, van miből okulnunk. Annak vajmi kevés haszna lenne, ha most bárki is elkezdene kese­regni tavalyi mulasztásán — az visz előre, ha ki-ki ponto­san megérti, gondosan számba veszi feladatait, és minden, de minden tőle telhetőt megtesz a kenyérgabona elvetéséért. Szö­vetkezeteink vetéstervüket jó előre elkészítették, a program tehát papíron megvan, sőt már hozzá is kezdtek megvalósítá­sához. Helyenként azonban idő­közben is föl-fölvetődhetik: »Hagyjuk abba a dolgot, vetet­tünk már eleget, mit számít az a hátralevő' 30—40 hold.« Az ilyen szemlélet nem válhat gyakorlattá. Az olyan felelőt­lenségnek, félrevezetésnek is elejét kell venni, hogy vala­melyik tsz-elnök vagy agronó- mus 1700 holdnak tüntesse fel jelentésében az 1500 holdas ve­tést. A vetéstervek úgy van­nak összeállítva, hogy minden négyszögölük termésével szá­mol a népgazdaság. Ahol még nem tették volna meg, ott is tisztázzák ezt a dolgot. Emel­jék, ha kell, közgyűlési hatá­rozat rangjára az eltökélt szán­dékot: elvetjük a kenyérgabo­nát. Csakis így, á vezetés és a tagság igenlő egyetértésével nézhetünk bizton a búza és a rozs vetési programjának meg­valósulása elé. Ez a program megyénkben 20 980 hold rozs és 88 130 hold búza termesztését foglalja ma­gában. Ezen a 109110 holdon felül indokolt még néhány ezer holdat elvetni, hogy kiritkulás, kiszántás esetén is megmarad­jon aratásra az előirányzott te­rület. Egyébként a múlt óv őszéve 112 000 hold vetést irányzott elő megyénk. Ennél minden évben nagyobb terüle­ten termeltünk kenyérgabonát. A területi adatok ismeretében tehát arra az álláspontra ju­tunk, hogy megvalósítható az idei vetésterv. Igazuk van azok­nak a szövetkezeti vezetőknek és tagoknak, akik a rátartással is számolva azt mondják: ke­nyerünkről, az ország kenyeré­ről van szó, a szükséges nagy­ságú terület elvetésének dolgá­ban nem lehet helye alkunak. A járási vezetők sem fognak sehol sem ilyen alkuba bocsát­kozni. Valamennyi szövetkezet­tel megegyeztek a végleges te­rületben, s a tsz-ek ezt a nagy munkát csak ezzel az elhatáro­zással folytathatják: elvetjük a kenyérgabonát. Ha már a terv is megvan, az elhatározás is végleges, a fel­készüléssel is végeztünk, és ha az idő munkára szólít, akkor a végrehajtáson a sor. Most már ebben az időszakban va­gyunk, a tettek napjait, heteit éljük. Régi tapasztalataink fi­gyelmeztetnek: a késéstől, a megkéséstől nemcsak egy-egy munkaszakasznak a végén, ha­nem már az elején is óvakodni kell. Ha ez a szemlélet tavaly is általánossá vált volna me­gy eszerte, akkor nem marad­tak volna vetetlenül a gabona­földek holdjainak ezrei. Szep­tember utolsó harmadába lé­pünk, kiváló idő van a vetésre. Ennek a kedvező időszaknak minden percét ki kell használ­ni. A ráéréssel, a kényelmes­séggel már sokszor becsapód­tunk, ne halogassuk hát most a vetés megkezdését, folytatá­sát. Az őszi árpa és a rozs után, illetve most már vele egyidejűleg a búza magját is kéri a föld. Ennek a nagy munkának oroszlánrésze a traktorosoknak jut. Nekik az is feladatuk, hogy a vetőszántás befejeztével el­végezzék az őszi mélyszántást 182 000 holdon. Gyorsabban ha­ladhatnak most, a hűvös és esős idő beköszöntése előtt. Nyújt­sák meg munkaidejüket, dol­gozzanak vasárnaponként is, mert másnap vagy hétfőn zu­hoghat az eső. A nagy teljesít­ményű traktor azonban többre képes, mint amennyit egy em­ber tud vele dolgozni. Szükség van arra, hogy éjszakánként is menjenek ezek a gépek. Ket­tős műszak szervezése minél több traktorra — ez az őszi gépi munkák sikerének egyik legfőbb záloga. Vitessék hát traktorra a tsz-ekben és gépál­lomásokon mindazokat, akik jogosítvány birtokában vagy anélkül is tudnak géppel szán­tani, tárcsázni, fogasaim, hen- gerezni. Az idei őszön elvetjük a ke­nyérgabonát — ez az eltökélt szándék hasson át mindenkit, aki a mezőgazdaságban vagy a szakirányításban dolgozik. El kell vetnünk, mert felelősek vagyunk az ország jövő évi kenyeréért, kenyerünkért. El kell vetnünk jól előkészített ta­lajba, el kell vetnünk október végéig, mert a rossz vetőágy meg a novemberi vetés má­zsákkal csökkentené a hóldan- kénti hozamot. A VIII. párt- kongresszus határozata előírja, hogy az ország kenyerét itthon kell megtermelni. E határozat végrehajtásának szervezését megyei és járási vezetők most a helyszínen segítik. Segítenek a tsz-eknek, hogy október 31-ig megyénk valamennyi közös gazdasága jelenthesse: elvetet­tük a kenyérgabonát. Kutas József Hruscsov flsMányban Nyikita Hruscsov, az SZKP Központtá Bizottságának első titkára, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke szerdán az SZKP területi bizottságá­nál találkozott az asztrahányi terület vezetőivel, vízépítési, mezőgazdasági és halgazdasá­gi szakemberekkel. A leszerelés lesz a legfontosabb napirendi kérdés U Thant üzenete az ENSZ közgyűléséhez A szerződéskötés, mint a S Malomipari és Termónyforgal- I mi Vállalatnál hangsúlyozzák, azomnal közvetlen előnnyel I jár. A kenyérgaibona-értékesí- ' tésre szerződő szövetkezeti 1 gazdaságok különböző terme­ié si költségek fedezésére, il­letve a tagok számára íize- , íendő készpénzelőleg céljára I az értékesítésire leszerződött i gabona várható értéke 60 szá­zalékának megfelelő összegű ovid lejáratú hitelt igényel­hetnek a Magyar Nemzeti {Bank illetékes fiókjától. iom> Hruscsov az alsó-volgai te­rületek meghódításáról beszél­getett a szakértőkikel. Ezután a szovjet kormányfő látogatást tett egy Asztrahány melletti szovihozbam. (MTI) Tito megkezdte amerikai körútját Belgrad (Reuter). Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke feleségének, valamint Kocsa Popovics kül­ügyminiszternek a kíséretében kedden este elutazott Belg­rádiból, hogy megkezdje mint­egy négyhetes amerikai kör­utazását. • Tito elnök elsőnek Brazíliát keresi föl. Ötnaposra tervezett brazíliai tartózkodását köve­tően ellátogat még Chilébe, Bolíviába és Mexikóba. Úti­terve szerint Tito elnök októ­ber 17-én Washingtonban lesz, s ott találkozik Kennedy el­nökkel. Htja végén Tito elnök New Yorkba utazik, és részt vesz az ENSZ közgyűlésén, is. (MTI) ÚJ RÉPA - ÚJ CUKOR »Nagyüzemi« módszerrel dobálják a répát a kapós- keresztúri termelőszövet­kezet tagjai az úsztatóba. Bizony ez nem valami gazdaságos! Ha vasvilla volna az asszonyok kezé­ben, sokkal gyorsabban menne a munka. (Felső kép.) Előztes számítások sze­rint január végere fejezik be a répa feldolgozását a Kaposvári Cukorgyárban. A munka megkönnyítésé­re vízágyúkat szereltek föl a répaúsztatónál. A hatalmas erejű vízsugár tisztítja és bontja a cu- korrépahegyet. (Alsó kép.) Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének 18. közgyűlésé ked­den este bizottságokra oszolva megválasztotta a hét főbizott­ság elnökeit. A bizottságok munkáját a kubai ellenforradal­márok csoportjának rendbontá­sa megzavarta. A nyugalom azonban gyorsan helyreállt, és a bizottságok tagjai akadály­talanul folytathatták az elnö­kök megválasztását. U Thant, az Egyesült Nem­zetei« Szervezetének főtitkára üzenetet intézett a világszer­vezet közgyűléséhez. Üzeneté­ben beszámolt a kongói hely­zetről is. A főtitkár hangsú­lyozta, hogy a legutóbbi idő­ben Kongó különböző részein elszórt összecsapások zajlottak le. Nyugtalanító, de meg nem erősített hírek érkeznek a vi­lág e részéről — írja a fő­titkár. U Thant nyomatékosan fel­hívja a figyelmet arra, hogy Csőmbe volt katangai elnök még mindig »rengeteg bajt okozhat«. A főtitkár jelentésében rá­mutat arra, hogy elfogyott a csapatok fenntartásához szük­séges pénz, és az ENSZ-kato- naság Kongóban maradása csak újabb pénzösszegek gyors folyósítása esetén biztosítható. Hírügynökségi jelentések arról is tájékoztatnak, hogy az ENSZ-közgjyűlés időszaká­nak megnyitásáról a Telstar- 2. mesterséges hold segítségé­vel sikeres televízióközvetí­tést juttattak el New Yorkból Európába. A közvetítést a csehszlovák televízió is át­vette. A közgyűlésnek hírügynök­ségi jelentések szerint a leg­fontosabb napirendi kérdése a leszerelés lesz. A küldöttek ezzel kapcsolatban meghall­gatják majd a tizennyolc ha­talmi leszerelési bizottság je­lentését. A közgyűlés vitája során szőnyegre kerül a dél­vietnami helyzet, Dél-Afrika fajüldöző politikája, Dél- Rhödesia, a portugál-afrikai területek kérdése, Kongó, az ENSZ pénzügyi helyzete és a koreai kérdés. A világszervezet — az al­bán küldött javaslatára — az idén is megvitatja a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai­nak helyreállítását. Jól értesült körök szerint az ügyrendi bizottság elfogadja valamennyi javasolt kérdés­nek a napirendre tűzését. Kötik a jövő évi kenyérgabona- értékesítési szerződéseket Egyszerűsödik az elszámolás — Az átadási határidő 1964. szeptember 30. Az 1964. évi termésű ke­nyérgabonára köthető ter­ményértékesítési szerződések lehetővé teszik, hogy a szer­ződő szövetkezeti gazdaságok igazolt terméscsökkenés ese­tén minden kötbérkövetkez­mény nélkül 10 százalékéval kevesebbet adjanak át a lekö­tött mennyiségnél. A vállala­tot viszont arra kötelezi a szerződés, hogy ha a gazdaság terméseredményei a terve­zettnél kedvezőbben alakul­nak, a lekötött mennyiségnél 20 százalékkal többet vegyen át változatlan, vagyis a sza­badfelvásárlási árnál mázsán­ként 10 forinttal magasabb szerződéses áron. Az egészséges, száraz, ros­tált, 98 százalékos tisztaságú, 14,5 százalékos víztartalmú, 78 kiló hektolitersúlyú búza, illetve 71 kilo hektoliter súlyú rozs minősül szabványosnak. A kenyérgabona mennyiségi átvétele a víztartalom alap­ján történik. Ahány százalék­kal az átadott gabona víztar­talma eltér a szabványként megállapított 14,5 százaléktól, annyi százalékot levonnak, il­letve hozzáadnak a mérlegelés eredményéhez. A leszerződött gabona át­adási határideje 1964. szep­tember 30. A kialakult és be­vált gyakorlat szerint azon­ban a Malomipari és Ter- ményforgalmi Vállalat illeté­kes járási kirendeltségei és a termelőszövetkezetek a termés betakarítását megelőzően meg­állapodást kötnek a szállítás határidejére, az átadás helyé­re és'ütemére. Gyakorlatilag tehát az ilyen módon rögzített határidőt kell a szerződés tel­jesítése szempontjából érvé­nyesnek tekinteni. Napi 0,05 százalékos kése­delmi kamat fizetésére köte­lezi a felvásárló vállalatot ab­ban az esetben, ha a termelő­szövetke,zet elszámolásra vo­natkozó írásbeli nyilatkozatá­nak kézhezvétele után 48 órán belül nem számolja el, illet­ve nem egyenlíti ki az átvett gabona ellenértékét.

Next

/
Thumbnails
Contents