Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-17 / 217. szám

Kedd, 1963. szeptember 17. 5 SOMOGYI NÉPLAP ép ami Plzebb- a délibúbnál... Amikor Urho Kekkemen, a Finn Köztársaság elnöke ma­gyarországi látogatását befe­jezte, a többi között így nyi­latkozott a Hortobágyról: »-Azt hiszem — ahogy mondani szokták —, az utolsó pillanat­ban érkeztem ahhoz, hogy még pusztaként láthassam a Horto- bágyot, amely rendkívül gyor­san változik.« A finn köztár­sasági elnök a változás gyorsa­ságát 30—40 évvel mérte, pe­dig az ütem jóval gyorsabb. Amikor külföldiek Magyaror­szágra érkeznek, és országjárá­suk során Debrecenibe is ellá­togatnak, rendszerint a Horto­20 évvel ezelőtt járt a Horto­bágyon, hiába keresi már a ré­gi pusztát. A felszabadulás előtt a Hortobágy több mint 70 000 holdjából alig 5—600 holdon folyt szántóföldi föld­művelés. Az óriási kiterjedésű szikes legelőkön juhok, Ids tej­hozamú magyar fajta fehér szarvasmarhák tengődtek. Az öntözés gondolata ugyan már felmerült, de csak gondolat maradt. Még 1917-ben létesítet­tek a mai halastavak környé­kén egy kisebb tórendszert, s ott haltenyésztés folyt. Az idén viszont már 7000 holdnyi vízterületen halásznak. Ha az dik ötéves tervben további 300 000 holddal kell növelni az öntözött területeket. Ebből az öntözött és öntözésre váró te­rületből igen jelentős mennyi­ség jut Hajdú-Bihar megyének, különösen a 'Keleti-főcsatorna mellett elterülő közös gazdasá­goknak, így a Hortobágynak is. 1958-ban még mindössze 18 000 holdat öntöztek Hajdúban. Az idén viszont már 70 000 hold­nál is nagyobb az öntözött te­rület. Az öntözés természete­sen költségtöbbletet jelent, de megéri, mert megtérül á jóval nagyobb termésben. Néhány évvel ezelőtt az öntözés még A Hortobágy t5bb mint hétezer holdnyi halastavaiból a halak egy részét telelőkbe rakják. Meg­szűnt a halászat jdényjellege, mert a telelőkből egész éven át jut hal a piacra. Akkor is, amikor a tavakon már nem lehet halászni. egység bizony 15—20 kilomé­ternyire van még innenv A csárda ma idegenforgalmi központ. Lakószobáiban rend­szerint külföldi vadászok ta­nyáznak. Külföldi rendszámú gépkocsik egész sora parkíro- zik a csárda előtt. Különösen a külföldi vadászok keresik föl nagy előszeretettel a nagy ki­terjedésű vízterületeket. A fel- szabadulás előtti időkben na­gyon megcsappant a Hortobágy híres víziszámyas-állománya. De a halastavakat, rizstelepe­ket, az öntözött legelőket újra benépesítik a vadkacsák, a vadlibák. Kiváló vadászparadi- cscm ez a hazai és külföldi vadászoknak. Különösen Ang­liából, Franciaországból, Olasz­országból, a Nemét Szövetségi Köztársaságból keresik föl a vadászok nagy előszeretettel a hortobágyi vízi,birodalmat. Végig az országút mellett mindenütt gépek, korszerű ta­lajművelő eszközök. A techni­ka betört a pasztára. Ma már több mint 20 000 holdat vettek szántóföldi művelés alá. A ló — amely egykor a Hortobágy híressége, közlekedési eszköze, igavonó ereje volt, egyre ki­sebb területre szorul, bár még hosszú ideig nélkülözhetetlen lesz a pusztán. A központtól néhány kilomé­terre, a mátai telepen találha­tó a híres hortobágyi ménes. Tőle nem messze, a kun- györgyi telepen csikókat ne­velnek. Híresek a hortobágyi lovak. Kekkonen elnököt is a hortobágyi ötös fogat hozta Mátéról a csárdához. Vannak itt Európa-hírű csikósok is, mint például Széles János, aki az idén Dániáiban járt lovas­bágyot is útba ejtik. De egy ki­csit így vannak ezzel a ma­gyarországi látogatók is. Ami­kor egy külföldi úti program­jába veszi, hogy fölkeresi a Hortobágyot, rendszerint azt a pusztát keresi, amelyről ott­hon a lexikonban olvasott. Ro­mantikát, délibábot, csikóst, gulyást és egyebeket. Sokak képzeletében még úgy él a Hortobágy, mint ahogy még Jókai Mór »Sárga Rózsa" című regényében leírta: »...a pusz­tán nincs ösvény, kocsinyo­mot, patkónyomot menten be­nő a fű. A végtelen láthatárig nincs más, csak fű; egy élő fa, egy kútágas, egy kunyhó nem zavarja meg a fenséges zöld sivatag országát.« Ha valaki ma Debrecenből a Hortobágyon át utazik Buda­pestre, 70 kilométer után éri el az első falut, Tiszafüredet. De az országút — akár a balatoni műút — • korszerű aszfaltút. Aki vonattal akar utazni, an­nak naponta nyolc alkalommal van arra lehetősége, hogy Deb­recenből a füzesabonyi vona­lon a Hortobágy különböző megállóhelyeire. Kányára, Hortobágy-közpoaitba, a Hor- tobágy-Halastóhoz, Gyökérkút- ra vagy Öhátra utazzon. Azonban a lexikonból tájé­kozódó külföldi vagy aki 15— emlber repülőgépről szemléli a Hortobágyot, Balmazújváros­nál, a Keleti-főcsatornát el­hagyva, egy nagyon tervsze­rűen és nagy területen kiépí­tett szabályos vízrendszert lát­hat. Jövőre lesz tíz éve, hogy a Keleti-főcsatornát mint új folyót berajzolták hazánk tér­képére. Azóta egyre jobban megváltozik az egykori puszta képe is. A Keleti-főcsatorna ott folyik a Hortobágy szélér., éltető vizével óriási területe­ket tesz öntözhetővé. A vízre nagy szükség van, mert bizony az éghajlat itt igen szélsősé­ges. Ha az országban július kö­zepén 30 fok körül van a me­legebb napok hőmérséklete, a Hortobágyon biztosan eléri a 35 fokot. Ha az Alföldön álta­lában mínusz 20 fokot mérnek, a Hortobágyon 25—30-at. Az évi csapadék itt jóval alatta van az országos átlagnak. Van olyan esztendő — például a tavalyi is —, amikor 70 napon keresztül egv szem eső sem esik. A szél csak porfellege'ket kerget, vagy a vörösre égett — és az egyelőre még nem öntö­zött — szikes legelők fölött megjelenik a délibáb. A második ötéves terv vé­géig 670 000 holdra emelkedik az ország öntözött területe. A távlati tervek szerint á harma­egyet jelentett a rizstermelés­sel vagy a halastóval. Igaz, a hortobágyi halastó hétezer holdján kívül jelentősek a rizsterületek is, de ma már egyre nagyobb mértékben ön­tözik a kukoricát, a cukorré­pát és a legelőket is.. A Hortobágy külső képe napról napra megváltozik. A változást a víznek köszönheti. A Keleti-főcsatornához legkö­zelebb eső terület Elep. Ezt az üzemegységet néhány évvel ez­előtt még egy öreg csárda jel­képezte az útszélen. Most az országúitól egy kissé beljebb egy egész falu épült már feL Mindjárt halastavakkal, öntö­zés alá fogott területekkel kez­dődik tellát a Hortobágy. Igaz, továbbhaladva egy kis ideig, valóban pusztaságot találunk. De ez sem a régi már. Kétol­dalt még vannak nádfödeles juhhodályok, de valamennyin villámhárító, mert itt a pusz­tán igen gyakori a villámcsa­pás. A hodályok szomszédságá­ban mér szélzsákot dagaszt a szél. Növényvédő repülőgépek szállnak fel innen megrakott tartályokkal. Évente több mint ötezer hold kalászost és lege­lőt fejtrágyáznak repülőgépről. Így vetettek el az idén több mint ezer hold rizst is. • A Hortobágy központjánál, a híres csárda közelében már egész nagy faluszerű települést találunk. Az ide látogató ide­genek rendszerint nem vállal­koznak arra, hogy- a nagy ki­terjedésű. korszerűen fölsze­relt üzemegységeket megláto­gassák, hanem megtelepszenek a csárdánál. Némelyik üzem­bemutatón és versenyen. A kungyörgyi csikótelep tulaj­donképpen egy lónevelő isko­la, ahol a csikókat hámba vagy nyereg alá törik. Vannak kül­földi versenyistálló-tulajdono­sok, akik innen szerzik be lo­vaikat. 25—30 000 forintot is adnak egy lóért. De. olyan is előfordul, hogy egy tenyész­mén 100 000 forintot hoz a gaz­daságnak. Délibábot, romantikát ke­resnek ma még sokan az ide látogató idegenek. Egy kicsit a magyar idegenforgalmi szer- vek hibája is, hogy csak a dé­libábot meg a ménest propa­gálják, mikor a Hortobágyra vendégeket hoznak. Akiknek nem tetszik az új, a fejlődő Hortobágy gépeivel és öntöző- telepeivel, az bizony csalódik is. Üj romantika születik az egykori pusztán. A delelő mé­nes mellől már műtrágyával vagy vetőmaggal megrakott tartályokkal repülőgépek star­tolnak. A halastavak között motoros vontatók közlekednek a kisvasúton. Az egykori páká- szokat most motorcsónakos ha­lászok és horgászok váltották fel. Ami megmaradt a régiből, az is újjászületett. De a legna­gyobb változást mégis a víz hozta. A víz, ami egykor a Hortobágyot is borította, ké­sőbb pedig árvizek, belvizek formájában tört a pusztára. A víznek most az ember paran­csol. Arra kényszeríti, hogy ak­kor jöjjön, amikor szükség van rá, hogy valamennyiünk jobb életét segítse az egykori puszta egyre gazdagabb termésével. Paliás Imre Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy fonyódi Balaton Áruházunk f. hó 23-tól 28-ig leltár miatt zárva tart. Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. (71617) AZ ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felhívja a nyugdíjas építőipari 'szakm w n húsok figyelmét, hogv 1963. december 31ig havi 500 forint kereseten felül is — a nyugdíj teljes meghagyása mellett — a dolgozni szándékozókat szakmunkán foglalkoztatni tudja. Jelentkezés helye: Kaposvár, Májas 1. n. 57. szám. (71627) A kungyörgyi csikótelep fiatal paripái a karámban delelnek, őr­zőjük, Széles János csikós több mint húsz éve él itt. Az idén Dá­niában járt lovasversenyen. Időjárás Várható idő­járás ma estig: kevés felhő eső nélkül. Mérsé­kelt légáramlás. Helyenként reg­geli köd. Vár­ható legmaga­sabb hőmérsék­let 23—25 fok között. Kapos­váron (külterületen) tegnap haj­nalban 10,4 fokot, déli tizenkét óra­kor 23,3 fokot mértek. — Kaposvár anyakönyvi hírei. Születés: Gál Vilmos leánya, Zsu­zsanna; Decsi Károly leánya, Sa­rolta; Ács Gergely fia, Csaba: Pitz János fia, János: Kovács Sándor fia, Tamás; Kovács János leánya, Gyöngyi; Borsós János leánya, Irén; Vajda Sándor fia, István; Hegedűs Hajós leánya, Judit: Ru- becz József fia, József. Házasság: Gacsár Imre—Vajda Julianna: Sza- nyi János—Lugosi Rózsa; Király János—Baranyai Rozália; Tóth La­jos—Bagaméri Piroska; Horváth István—Vizner Erzsébet; Kovács Lajps—Novák Mária; Fürdos János —Fáncsi Erzsébet; Bodó István— Purger Erzsébet; Nagy Lajos—Ki­rály Etel: Pintér Alajos—Fias An­tónia. Halálozás: Orsós Rozália 32, Golubics Mártonná 79, Tamás Je­nőn é 65, Szatnik József né 65, Pacs- kó Lajos 51 éves. — Hetvenezer látogatója volt ez évben a csokotnyavi- sontai gyógyfürdőnek. A föld­művesszövetkezetnek csak­nem negyedmillió forint be­vétele származott a jegyek árából. — Fásítási»ankét lesz szer­dám Zamárdiban. A részvevők szakmai előadásokat halla­nak, ezenkívül á gyakorlat­ban is megismerkednek a fá­sítás módjaival. — ÁRVÍZ SPANYOLOR­SZÁGBAN. A spanyolországi Gerorva tartományban több mint 90 millió peseta kárt okozott az árvíz. Asztúriában mintegy 2000 embert lakoltat- tak ki, mert házaikat elöntöt­te a víz. Milyen lesz az ősz? A szeptember 8_a körüli óriási zivatarok, nagy esőzé­sek hatására fecskéink zöme útra kelt a déli tájak felé. Az ornitológusok a fecskék és a gémek szokatlan korai el­vonulását egyáltalán nem te­kintik a rossz ősz előjelének. Sőt bizonyos növényeik — akác, alma, bodza stb. — utóvirágzásából hosszú, jó őszre következtetnek. A Me­teorológiai Intézet nem hiva­talos távprogmózisa alapján viszont a mezőgazdasági szak­emberek csapadékos őszre számítanak. Mindenesetre kedvező jel, hoigy a fecskék »derűlátóbb« kisebbsége itt­hon maradt: vígan etetik a fiókákat, gondtalanul sütké­reznek a szét) nyárutói nap­sütésben. (MTI) 68000 tsz-gazdát képeznek ki mezőgazdasági szakmunkássá A tervek szerint ebben a tanévben 2530 tanfolyamot szerveznek az országban, s 68 000 tsz-tag szerzi majd meg a mezőgazdasági szak­munkás-bizonyítványt. A há­roméves tanfolyamokon a hallgatók 450 óra alatt sajá­títják el szakmájuk eWnéleti és gyakorlati tananyagát. Villanymotorok nagy választékban beszerezhetők az AGROKER Vállalatnál, Kaposvár, Kanizsai n. 84. (3956) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett fér­jem. édesapánk és nagyapánk, DARVASI KAROLY temetésén részt vettek, és fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. Gyászoló család. (71699) gyászjelentés Fájdalommal tudatom, hogy | szeretett férjem, TAKÁCS SÁNDOR 49 éves korában tragikus kő- rülmények között elhunyt. I Temetése 1963. szeptember 17-én du. 4 órakor lesz a Ke- | leti temetőben. . Gyászoló felesége. | (2357) Román vendég Kaposváron A Román Kisipari Szövet­kezetek Központi Szövetségé­nek elnöke tegnap Kaposvárra látogatott. Megtekintette az Agyagipari Hisz munkáját, s a kerámiakészítés munkafo­lyamatát tanulmányozta. — Vasárnap is szállították a 13. sz. AKÖV tehergépko­csijai a lakosság tüzelőjét Mintegy 150 család kapta meg a megrendelt és befize­tett szenet, fát. A vasárnapi tüzelőszállítást a jövőben is folytatják. — Százharminccal gyarapo­dott az idén a Balatonszárszó és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet tagjainak száma. — 200 személyes szállodát építenek a jövő évben Fo­nyód—Bélatelepen. Az új szál­loda sokat segít majd a nyu­godt, csöndes vidéket kereső turisták elszállásolásában. — Névadóünnepség. Kedven ünnepség zajlott le a napok­ban a Tabi Járási Művelődési Házban, ahol Somogyvári Im­re és felesége újszülött gyer­mekének a Zsolt nevet ad­ták a névadó szülők. Az ün­nepségen úttörők és KISZ- isták köszöntötték a gyerme­ket és szüleit Építkezések Tabon (Tudósítónktól-) Befejezéshez közeledik Ta­bán a volt pénzügyőri lakta­nyában az emeletes földmű­vesszövetkezeti áruház építé­se. Az év végéig elkészül a hárommillió forintos költség­gel épülő, mintegy 80 sze­mélyt foglalkoztató zsák- íés ponyvavarróüzem, s befejező­dik a három és fél millió fo­rintba kerülő törpe vízmű építése is. A közeljövőben megkezdik a mintegy 26 minió Ft-ba kerülő ezervagonos ga­bonasiló, a malom és a takar­mánykeverő üzem, valamint a kenyérgyár építését. H — Pénteken ülést tart » Hazafias Népfront nagyatádi járási bizottsága. A községi népfron tbizottságok munkájá­ról és a téli kulturális fel­adatokról tanácskoznak. — Szovjet katonák és csa­ládtagjaik látogatnak szep­tember 24-én a TRANSZVILL kaposvári üzemébe. A látoga­tást a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság megyei elnöksége szervezi. — Felújították a siófok! Bányász Üdülőt. A kétszáz sze­mély elhelyezésére alkalmas szárnyat téliesítették, s fgy a beutaltak számát jelentősen növelhetik. — Jelentősen növelte ter­melését a Húsipari Vállalat. Tavaly hat hónap alatt; 28 vagon hentesárut gyártottak, ez év első felében pedig 42 vagon hentesárut készítettek: VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ FARKASOK KÖZT VÉD­TELEN. 10 éven alul nem ajánlott. Előadás kezdete 5 és 7 órakor. (Szeptember 18-ig.) SZABAD IFJÜSÄG filmszínház A FOGLYUL EJTETT CSOPORT. Előadások kezdete 4. 6, 8 órakor. (Szeptember 18-ig.) Balatoni filmszínházak műsora: Szeptember 17-én: falatonboglab A hazugság városa. Olasz .film. balatonföldvar Üzletemberek. Szovjet film. BALATONSZARSZÖ Keserű szerelem. Francia film. Csak 18 éven felülieknek. MONYOD Terem: Tücsök. Magyar film. SIÓFOK Terem: Szélvihar. Jugoszláv fűm.

Next

/
Thumbnails
Contents