Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

Ä TÄlROmr ireAMirirA Közlekedési balesetek es£l Befejeződtek a táborozások. Fölszedték a sátorfát, s a tá­borlakók sok élménnyel gazda­godva tértek haza. Az élmé­nyek tarka sokasága lassan rendeződik, s ahogy múlik az idő, mindjobban halványodnak az emlékek. De a tábori króni­ka lapjai hűen megőrzik őket. Milyen volt a balatonberé- nyi KISZ-tábor egy hete? A krónika mesél.;. Szikrázó júliusi vasárnap dél­után. A táborba megérkeztek az első fecskék, s megindult az »újkori balatonberényi honfog­lalás«. A krónikás kezébe ve­szi a tollat, és a kockás füzet­lapra rója a sorokat. Az új ven­dégek hosszú sorban hordják az ágyneműt; akinek szeren­cséje van, párnához jut, de aki későn jön, már csak sátor­lapot kap. A zsörtölődőket vi­gasztalják: — Sokkal egészségesebb a Bútorlap... »Aztán megindul az ősein­ket utánzó gyűjtögetés.« — Adjatok egy kis hazait, reggelre úgyis megromlik — mondják a fiúk, s a lányok »vérző szívvel« osztják a csir­kecombot. A hála nem marad zott szájjal indult el a fiúk kö­zé »hódítani«. Amikor a tur­pisság kiderült, a sértett fér­fiak kárára nagy kacaj kezdő­dött. Ezt az esetet sokáig em­legették a táborban, s a tábor­parancsnoknak »csak nagy erő­feszítések árán« sikerült rendet teremteni. Másnap az egész tábort a tú­raverseny tartotta lázban. El­készültek a hadi fölszereléssel, s útnak indultak a Csillagvár felé. A fiúk, hogy az előző esti csorbát kiköszörüljék, a nagy hőségben az üst mellé álltak. Ezen a napon ők főzték az ebé­det, a lányok árgus szemmel figyelték mozdulataikat. Az ebéd ízlett.;. Az egy hét hamar elröppent, s a tábor lakói búcsúzóra ké­szültek. Az utolsó este a tábor­tűz mellett szállt a dal. Szárny­ra kapta a szél, s míg a tábori krónikás az utolsó sorokat rót­ta a füzetbe, szétszórta a Bala­ton fölötte. Bereck Vince Drávaszentes, Fő utca 85. szám alatti lakos Csókonyavisonta és Rinyaúj- lak között motorkerékpárjával elütötte a féktávolságon be­lül elé ugró Németh Erzsébet Csokonyavisanta, Néphadse­reg útja 6. szám alatti lakost. Németh Erzsébet a kórházba szállítás után belehalt sérülé­seibe. Siófokon Borbély János sió­fok-szőlőhegyi lakos motorke­rékpárjával szabálytalanul előzte az előtte haladó Ru- sics József ' Siófok, Dózsa György utca 73. szám alatti lakos vezette motorkerékpárt. Összeütköztek. Naidenov Antonosov bolgár állampolgár Balatonföldváron személygépkocsijával szabály­talan előzés miatt belerohant a Harsányi Tibor budapesti lakos vezette gépkocsiba. Kaposfüreden Szűcs Gyula Balatonlelle, Szabadság út 32. szám alatti lakos motorkerék­párjával szabálytalanul elő­zött, és összeütközött a dr. Géger Gyula Kaposfüred, Kossuth Lajos utca 6. szám alatti lakos vezette személy­gépkocsival; Kercza Imre AtodMAcfooH* el Másnap az ágyak alatt »pár­ba szedett« cipők sorakoztak. A körömcipőnek strandpapucs volt a párja. A fiúk műve. Csupa »hálából« tették a teg­nap esti hazaiért. Este ismerkedés a Határcsár­dában. Az idő rövidsége miatt sokan zúgolódnak. Akadt, aki késve érkezett be, de tíz óra felé már elcsendesedett a tá­bor. Kint az őrök monoton lép­téi kopogtak, bent a sátrakban egy-egy párnába fojtott neve­tés jelezte, hogy éppen most fejezték be a viccet. Lassan mindenki otthon érezte magát. Az élelmeseb­bek »rövidebb a görbe út« jel­szóval indultak reggeli torná­ra. Az eredmény: bokrokon ke­resztül szökdécselve jutottak a célhoz. A tábor közepe a vi­dám sátor volt. Az egyes sá­torból gitárhang szállt a Bala­ton fölé. A gitáros — barnára sült fiatalember, nevét nem jegyezte föl a tábori krónika — hamarosan a tábor legnép­szerűbb embere lett, s csakha­mar mindenki az Orfeo Negro dallamaira lélegzett. Megindult az »igazi tábori Az euróDai tör­peállamok egyiké­ben, a Franciaor­szág és Spanyolor­szág közé ékelt piciny köztársa­ságban a közel­múltban kormány- válság robbant ki — hirtelen, várat­lanul, mint a vil­lámcsapás. A dolog úgy kez­dődött, hogy Fran­cisco Cayrat fő- szindikus, aki az 5671 lakosú ország »kormányának« feje, nem jelent meg a június végi minisztertanács ülésén. önmagá­ban ez még nem lett volna baj, ha­nem milyen for­mát választott hoz­zá! A miniszterta­nács ülésterme a főváros, La Vella elemi iskolájának egyik tantermében van, amelynek aj­taján, amikor a kormány nem ülé­sezik, nagy lakat lóg. Cayrat kor­mányfő nem tu­dott elmenni a legutóbbi ülésre, mert korán reggel dolga akadt, s egy cédulát tűzött a la­katra ezzel a szö­veggel: »A mi­nisztertanács cse­resznyeszedés miatt elmarad.« Megérett a földjén a cseresznye, le kellett szedni. Még ez sem lett volna baj, hiszen semmi­féle világpolitikai bonyodalom nem származik abból, ha később ül ösz- sze az andorrai kormány, cseresz­nyeszedés után. Hanem éppen ott járt ezen a regge­len egy francia új­ságíró, meglátta a cédulát, lefényké­pezte, s a kép meg­jelent a Paris Match című képes­lapban. Cayrat kor­mányfő három mi­nisztertársa ékte­len haragra ger­jedt. Bolondot tesznek belőlük. Kijelentették, nem kormányoznak együtt olyan mi­niszterelnökkel, aki miatt rajtuk nevet a világ. Vagy ők mondanak le, vagy Cayrat. Döntés még nincs. Újabb hírek nem érkeztek — egyetlen kivételé­vel. A La Vellá- ban megjelenő öt­száz példányos Cronicos című he­lyi újság ezt írta: »Biztató tájékozta­tást kaptunk ar­ról, hogy hamaro­san megoldódik az utóbbi évek egyik legsúlyosabb an­dorrai kormány- válsága.« S. M. „EZT A KÖNYVET KÉREM..." Külön kölcsönző van a gyermekek részére a Barcsi Járási Könyv­tárban. A községi tanács mintegy 10 000 forint értékű bútort vá­sárolt a könyvtárnak, s az idén főként az ifjúsági irodalmat bő­vítették. A kölcsönző hetenként háromszor várja a gyerekeket. Egy hónapban hatvanan, hetvenen is fölkeresik a szépen bebúto­rozott szobát. Képünkön: Hetényi Anikó szervező könyvtáros szép meséket kínál egy »hiányos öltözetű« kis lurkónak ... Kontárokat, tejhamisítókat, szabálytalankodókat büntettek meg a tabi járásban (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács sza­bálysértési bizottsága több szabálysértő ügyét tárgyalta meg, és bírságot szabott ki kontárokra, te jhamisí tokra, tolvajokra. Így például 2000 forintra bírságolták Máté László andocsi lakost, mert kőfaragással kontárkodott. Engedély nélküli iparűzés miatt vonták felelősségre Ba­ka Pál kisíbárapéti lakost is. Kutakat ásott, pedig nincs rá engedélye. Polczmann Tamás és Szvath Mihály bonnyapusztai lakosok meghamisították a tejet, s emiatt 1300, illetve 1000 fo­rint bírságot kell fizetniük. A nagyberényi Deák Ferenc a tsz-től barsószalmát, a bá- ibonymegyeri Orsós Béláné íre­dig tyúkot lopott. Mindkettő­jükre 500—500 forint bünte­tést szabtak ki. Ugyanennyi bírsággal sújtották) Plell Ádámné karádi lakost is, mert engedély nélküli cukorkaáru- sításom érték tetten. SZERENCSEREKORD A legutóbbi lottósorsoláskor három négyes találat jutott megyénkbe. Közülük egy szelvény a tabi, egy másik a marcali járásra hozott sze­rencsét. A nyertesek több mint 120 000 forintot kapnak. A harmadik szerencsés em­ber Száler Ernő kaposvári la­kos. Nála szerencsésebb ke­vés akad. 1961-ben a 48. já­tékhéten kollektív szelvényen három társával négyes talála­tot ért el. A nyeremény össze­ge 439 000 forint volt. Nyere- ményrészóből gépkocsit vásá­rolt. Szorgalmasan lottózott azóta is. A múlt játékhéten harminc szelvényt küldött be. Nyolic számot variált öt-öt szelvényen. Az egyik variáció négyes lett. Két másik szel­vénnyel hármas-hármas talá­latot ért el. Négy szelvényen van kettes találata; r/)uíhue tüzet élet«. A sport kedvelői »külön- edzésekre vonultak a Határ­csárdába és a Strand Presszó­ba«. Este tetőfokra hágott a jókedv. Egy szemfüles fiatal­ember lánynak öltözve, rúzso­Mityen viharkárokat térít meg az Állami Biztosító? A közelmúltban heves szél­viharok dúltak. Kaposváron június 21-én, augusztus 1-én és augusztus 8-án okozott ká­rokat a vihar a lakások üve­gezésében és az épületekben. Az Állami Biztosító a ház­tartási biztosítás és a családi házakra vonatkozó épület- és háztartási biztosítás alapján — ha az -utóbbiakat üvegbiztosí­tásra vonatkozó érvénnyel kö­tötték — megtéríti a lakás ajtajainak és ablakainak üve­gezésében esett károkat is. 97 kárt becsültek fel Kaposváron a biztosító emberei. Az épüle­tekben keletkezett károkat az épület- és háztartási illetve a termelőszövetkezeti tagok ház­táji biztosítás alapján akkor téríti meg az Állami Biztosí­tó, ha a szél erőssége másod­percenként legalább 15 méter volt, és a kár összege a 200 forintot meghaladja. Valamikor mi voltunk azár­valányhaj, a pusztai romanti­ka országa. Nagy nehezen le­vedlettük ezt az avas gúnyát, és divatosabbat öltöttünk ma­gunkra: csíkos dresszt és láb- szárvédöt, s éppen hogy csak címerünkbe nem került a ba­rázdált bőrlabda. De minthogy minden sikknek számlálva van­nak napjai, az operett lett az új hóbort. Csárdáskirálynő reg­gel, délben, este, futószalagon, itthon és külföldön. S milyen sokára gyulladt H a magasabb fölismerés fáklyája: a tanulás­ból kell népmozgalmat csinál­ni! Szellemi tőkénket kell ko­vácsolni, hogy fényesedjen az elménk, hogy hozzáokosodjunk a korhoz. Így azután manap­ság már szinte mindenki ta­nul. Diáknemzet lettünk itt Európa szívében. Erről lelkendezik a személy­zeti osztály vezetője is a fonó­gyárban. — Ezt hívják, kérem, kultu­rális forradalomnak. Nálunk minden vezető tanul. Az igaz­gatót például most győztük meg, s már be is iratkozott az édesipari technikumba. De ez nem minden. A főkönyvelőnk másodéves a jogi egyetemen, én jövőre államvizsgázom fi­zika-kémia szakon. Az üzemi bizottság elnöke most írja szak- dolgozatát magyar nyelvészet­ből. a négy művezető pedig együtt végzi a húsipari techni­kumot. A szakmányvezetők kö­zül három alkalmazott mate­matikus lesz, kettő erdész, egy asszony pedig gyors- és gép­írást tanul felsőfokon. Csak így lehet közszellem a maga­sabb tudás iránti vágy. Mert a példa ragadós. Tegnap két fo­nónőnek adtunk ajánlást a könyvtáros szakra, egy lakatos pedig a régészetet akarja ki­tanulni. Álljon ide még egy olyan személyzeti vezető, alá ennyi.... — Csak ne döngesd a mel­led! — intette le barátja és kollégája, aki a vágóhídon ko­pott ugyanolyan hivatalt. — Neked könnyű. Ezerkétszáz ember van a gyárban. Válogat­hatsz. Nekem már rússza kell tartani az embereket, mert egyszer csak kiírhatjuk a ka­pura, hogy »tanulmányi sza­badság miatt zárva«. Több mint harminc ember tanul a százhúszból közép- vagy felső­fokon! Van közöttük nyolc textiltechnikus, kilenc tanító- képzős, négyen a gépipariba, hárman a zeneművészeti szak­iskolába járnak. Az utóbbiak­ból kettő henteslegény. Halla­nád csak, hogy zeng néha a csarnok: »Fel, torreádor, öld meg a bikát...« No és a négy lány a csomagolóból! Két asz- szony a felszolgálóból! Óvó­nők meg vegyészek lesznek. So­roljam a vezetőket is? Hát elő­ször is az igazgató: nekünk nem kellett agitálni, az ősszel doktorál néprajzból, szerénysé­gem pedig egy év múlva végez a műegyetemen. Két agronó- musunk is lesz, a diszpécser meg o minőségi ellenőr. Ez semmi? — Szó sincs róla, nagyon szép. S milyen jó, hogy szóba került a téma! — Ugyan miért? — Azt mondtad, ugye, hogy nyolc emberetek tanul textil­technikusnak? — Pontosain. Napok múlva kezükben lesz a bizonyítvány. — De kellene nekünk ezek­ből! — Azt már nem. Még hogy mi kitaníttassuk őket, ti meg elvigyétek! Ne haragudj, ellen­kezik az üzemi érdekekkel... — Nagyon nagy szolgálatot tennétek. A minőségi ellen­őrünk nyolc osztállyal ül a műszerek mellett, két műsza­kot kiemelt fonónő vezet, s ősszel nyugdíjba megy három művezetőnk.. s — No, várj csak! Hány em­beretek tanul a húsipariban? — Négy. A legjobb erők. — Akkor tárgyalhatunk. Ter­mészetesen cserealapon. De ak­kor is csak egyet egyért. — Természetesen. Legföl­jebb majd kiképez tétünk még négyet. Bár neked nem kell mondanom, milyen áldozat ez. Szabadság, állandó beosztás... Néha a haja majd elmegy az embernek! — Akkor is vállalni kell. Képzeld csak el, ha mi sem gondolnánk az emberek kikép­zésére. Törődnek is azzal fönn, hogy van szakember vagy nin­csen. De a terv, az igen. — Meg a határidő! — És mindig csak a szorítás. No, még ezt, no, még azt... — Hogy adnának egy mér­nököt? Azt nem. — Vagy egy közgazdászt!... — Vagy egy tervstatiszíti- kustí .i. — Ezért mondom, itt az üze­mekben kell még jobban szor­galmazni a tanulást. —* Fején találtad a szöget! Nelcem már kész tervem van az őszi iskoláztatásra is. Négy emberünk megy az építőipari technikumba, kettő állatorvo­sira, egy pedig filozófia szak­ra. .. — Elárulhatom, hogy mi sem az utolsó percben kapkodunk. Már el is küldtük a jelentke­zési lapokat meg az ajánláso­kat. Lesz két új hallgatónk a jogon, kettő az iparművészeti szakiskolán, egy meg az ének­tanárképzőn ... — így is kell. Vagy diák­nemzet vagyunk, vagy sem! — Persze, persze. Vagy ta­nulunk, vagy nem. Sx, Simon István mxsoftOK Drága krumpli! Olvasom a Somogyi Nép­lap tegnapi képriportjának szövegében, hogy Gyékénye­sen szedik a krumplit. 70 mázsát ad az előcsíráztatott burgonya holdja, és 100 000 forintot jövedelmez a szö­vetkezetnek. — Hű, a betyáros nemjó­ját! — mondom meghök­kentem — Hogy fölmentek az árak! Gyékényesen egy mázsa krumpli ezek szerint majdnem 1429 forintba ke­rül. Hát kinek van erre pénze? Vagy nem is kell érte ennyi? Szövegírónk ta­lán elfelejtette megjegyez­ni, hogy nem egy hold., ha­nem az egész terület hoz ekkora összeget a közösség­nek? Vagy más okból nem pontos a számadat? Mindenesetre biztos, ami biztos! Gyékényesen nem veszek előcsíráztatott krumplit. Nem én! Inkább megvásárolom a MÉK-nél, az mégiscsak olcsóbban ad­ja. — vm — Díjnyertes füllentések Burlington amerikai vá­rosbalt már néhány éve mű­ködik a »Hazugok klubja«. A klub évente pályázatokat ír ki a leglelemónyesebb ha­zugságra. Íme néhány díja­zott füllentés: »Ezen a télen rettenetes fagyok voltak. Amikor le­vettem a tűzről a gőzölgő teáskannát, a víz olyan gyorsan megfagyott, hogy a jég egy kis ideig még me­leg volt.« »Okinawa (Japán) szige­tén a fecslsék olyan édesen énekelnek, hogy a cukorbe­tegek kénytelenek vattával betömni a fülüket.« »Az egyik vadásznak cso­dálatos fegyvere volt. Olyan messze hordott, hogy a va­dász kénytelen volt megsóz­ni a golyót, nehogy a vad megromoljon, amíg ő oda­Házassáffi rehord Gretna-Greenben A Gretna—Green-i anya­könyvvezető augusztus 27-én alig jutott lélegzethez: ne­gyedóránként egy-egy ifjú párt eresztett szélnek áldá- sávaL A fiatalok többsége az európai szárazföldről ér­kezett Skóciába. A 27-i csúcsteljesítménnyel a Gret­na-Greenben idén kötött há­zasságok száma háromszáz­ra emelkedett. A skót falu nagy vonzó­ereje, mint ismeretes, annak köszönhető, hogy anyakönyv­vezetője szülői beleegyezés nélkül is összeadja a 16 éven felüli fiatalokat. Csak egy feltételnek kell eleget ten­niük: 14 napot kell tölte­niük Gretna-Greenben. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanáig lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14, Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents