Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-24 / 223. szám

Kedd, 1963. szeptember 34. 3 SOMOGYI NÉPLAP JELENTÉSEK, BESZÁMOLOK AZ ŐSZI MUNKÁKRÓL Egy hét alatt 33 000 hold vetés Az őszi árpának 69, a rozsnak 54, a búzának 9 százaléka a földben van Termelőszövetkezeteink jól kihasználtak a múlt heti kedvező időjárást. Egy hét alatt összesen 33 000 hold őszi kalászost tettek föld­be. Igen szépen haladtak a gazdaságok a rozs és az őszi árpa vetésével. A tervezett rozste­rület 54 százalékán — 11 206 holdon —, az ár­paterület 69 százalékán — 27 545 holdon — földben van a mag. A megyei ütemtervben meghatározottakat túlteljesítették szövetkeze­teink. A legfőbb munkát az őszi árpa és a rozs vetése adta, de folyamatosan vétették megye- szerte a búzát is. A tervezett 91 130 hold­ból 8615 holdon végezték ed ezt a munkát. A betakarítás eddig nem akadályozta a ve­tést, Hiszen többnyire olyan elővetemény után került a gabona, amelyet már korábban leta­karítottak. 90 709 holdon, a tervezett terület­nek több mint felén előkészítették a talajt. A megyében 96 612 holdon korai, 33 539 hol­don középkorai és 27 460 holdon késői érésű elővetemény után kerül a földbe a gabona. Most a gépek a középkorai elővetemények — az első szedésű oukórrépa, a napraforgó, a dohány, a silókukorica, a korai burgonya, a csillagfürt — után végzik a talajmunkákat. A talaj-előkészítés és a vetés folyamatossá­gának szempontjából fontos, hogy a szövetke­zetek meggyorsítsák a betakarítást, kivált a napraforgó szedését, hiszen a 10 472 holdból csak 2111 holdról takarították le a terményt. Pedig a napraforgó megérett, és a gépek most, hogy jó az idő, sokat dolgozhatnak. Hasznos lenne, ha a szövetkezetek gyorsabban tömők a kukoricát is azokon a területeken, ahová gabona kerül. Szükség van erre, nehogy térü- let hiányában le kelljen állniuk a szántótrak­toroknak. Helytállnak a tabi szerelők és műhelymunkások 30 helyett 98 kétműszakos gép Éjszakai ellenőrzés a kaposvári járásban A múlt héten meggyorsult a munka a kaposvári járásban. A heti ütemezés szerint 5400 hold szántásra és 7000 hold vetésire! számították, ezzel szemben hétfőtől vasárnapig 7000 holdat szántottak föl, és több mint 10000 holdat vetet­tek el. Ebben a jó eredmény-» ben. nagy része van annak, hogy járásszerte újabb és újabb gépekre szervezték meg a második műszakot. Az őszi szántás-vetés kezde­tén a számba jöhető 430 gép közül csak mintegy 30 traktor dolgozott éjszakánként. Akkor a járás vezetői arra buzdítot­ták a gépállomások igazgatóit és a termelőszövetkezetek el­nökeit,. hogy rövidesen leg­alább még 70 traktorra ültes­senek váltótársat. A követke­ző jelentések inár arról szá­moltak be, hogy ezt megtet­ték. A feladat megoldásának helyszíni ellenőrzésére a járás mezőgazdaságának irányítói a múlt hét végén éjszakai őrjá­ratot tartottak. Az ellenőrzés nagyrészt ked­vező tapasztalatokat adott: 98 traktort találtak munkában. Mindössze néhány községben kellett azt megállapítaniuk, hogy a váltott műszak csak papíron szereoel. Kapospulán, Attalábam, Büssűben és még néhány helyen ugyanis egyet­len traktor sem dolgozott az ellenőrzés idején. Igáiban, Felsőmocsoládom meg számos más községben pedig ugyan­annyi gép készítette a mag­ágyat Keesteledés után is, mint amennyit jelentésükben a helyi vezetők feltüntettek. A nagybajami Zöldmező és még egy-két tsz határaiban ment ugyan éjszaka is gép, de a kelleténél kevesebb. A szövetkezetek zöme az említett jelentés beküldése óta pótlólag is szervezett éj­szakai munkát. Somogyszilban és Somogysárdon például 3— 3, Toponáron és Űjvárfalván 2—2 újabb kétműszakos trak­tor dolgozott. Megértették a munka ilyen módon való gyorsításának je­lentőségét Memyén is. A Március 15. Termelőszövet­kezeinek három azonos tí­pusú gépe együtt szántott, a nagy teljesítményű DUTRA egy másik táblán húzta az ekét, egy-egy gép pedig tár­csázott; illetve vetett. Helyt­állásra, ' a szántás-vetésre al­kalmas idő minél jobb ki­használására ösztönzi a mer- nyei traktorosokat az is, hogy a szövetkezet cél jutalmat sza­vazott meg nekik. Magyaratá- don nem állnak éjszakánként a kormos traktorok sem. Há­rom ilyen gép tárcsázott az ellenőrzés alkalmával. Pótolhatja lemaradását a siófoki Egyetértés Tsz Márkus János, a siófoki Egyetértés Tsz főagronómusa nem szívesen beszél a talaj­előkészítésről és a vetésről. Mindkét tennivalóval rosszul állnak. Búzát még nem vetet­tok eddig, s rozsot, őszi árpát és takarmánykeveréket is együttvéve csak 57 holdon tet­tek a földbe, pedig 474 hold a vetnivalójuk. Mindössze egy vetőgép dolgozik, de ennél többnek most nem is tudnának munkát adni, mert le vannak maradva a taiajeíőkészítéssel. Növelte gondjukat, hogy mélyszántott földjükből a Ba* Iatonújhelyi Állami Gazdaság több mint 40 holdat kicserélt, s napraforgótáblát adott he­lyette. De így is már nagyobb területet készíthettek volna elő a vetésre. Három traktoruk ke­vés a feladat elvégzésére, ezért szerződtek a Balatonkiliti Gép­állomással. Am a gépállomás a 290 hold őszi vetésből — eny- nyifc vállalt szerződésében —■ eddig még semmit nem telje­sített. A járási pártbizottság és a járási tanács vezetői tegnap elhatározták: gépek átcsopor­tosításával haladéktalanul se­gítenek a siófoki Egyetértés Tsz-nek. A gépállomás tegnap küldött is négy traktort Sió­fokra. így október végéig még elvethetik az őszi kalászosokat. Az őszi szántás-vetés erősen igénybe veszi a gépeket a Ta­bi Gépállomás körzetiében is. Az előre beütemezett motor­cserén és a rendszeres kar­bantartáson kívül a munka közben meghibásodott gépek­kel ás van dolguk a szerelők­nek. Hogyan szervezték meg munkájúikat, mit testnek azért, hogy az elromlott gép minél előbb folytathassa a szántás—vetést vagy a szállí­tást? Fontossági sorrendben javítanak Kovács János, a gépállomás íőmezógazdásza elmondja: — A silózóbrigádok nem dolgozhatnak eredményesen, ha akár csak egyetlen gépük­nek is baja esik. Hiába jó a sílókombájn, ha rossz a von­tató, vagy fordítva. Nagy mun­kát jelent a brigádok irányítá­sa, mert sok gépet használnak, és ezért nagyobb a meghibá­sodás veszélye is. Legtöbbször sikerül gyorsan elhárítani az üzemzavart. Persze akadnak nagyobb hibák is, ezek kijaví­tásához több idő kell. Látogatásunkkor Bábony- megyerről érkezik egy UTOS- traktor a gépállomásra. A si- lózásbam romlott el. A főme­zőgazdász azonnal intézkedik, hogy a silózóbrigád szállítógé­pei vonuljanak át Bábonyme- gyerről Lullána, s dolgozzanak ott, amíg ezt ai traktort meg­javítják. A műhelyben ez az ötödik javítandó gép. A szere­lők félretéve minden mást, halasztható munkát, hozzáfog­nak ennek rendbe hozásához. —• Az őszi' munkákban részt vevő gépeiket soron kívül ja­vítjuk, mert most nagy szük­ség vaii rájuk — mondja Ju­hász István műhelyvezető. A gépállomáson 29 szerelő és műhelymunkáé dolgozik, rájuk vár az elromlott gépek javítá­sa, 96 gépállomási traktor, 8 sílókombájn, 18 vetőgép és sok más munkagép van kint a körzet termelőszövetkezetei­ben. Ha a mezőn megjavítha­tó a gép, elég egy telefonhí­vás, és Felde Vilmos meg Nie- selberger János a műhelyko­csival csakhamar! megérkezik a helyszínre. A mezőre küldik az éles ekevasat A gépállomás ötven trakto­ra vetés előtti talajmunkát vé­gez és vet. Az élezéssel sok időit veszítenének a traktoro­sok, ha nem kaptak volna két- három garnitúra ekevasat. A vásottakat időközönként össze­szedik minden brigádtól, s ki­élezve visszaviszik a határiba. — Az, hogy különösebb fenn­akadás még nem volt a javítá­sokkal, annak is köszönhető, hogy a traktorosok hibájából kevés a rongálódás, és a mű­helyben sok fiatal is segít — magyarázza a műhelyvezető. — Ha nem végzünk a mun­kaidőben, akkor tovább is bent maradunk — mondja Tóth Pál esztergályos. Liptói Mátyás szerelő megerősíti ezt. A fia­talok — mint Csicsman Imre ipari tanuló — ugyancsak ki­tesznek magukért. MiérL nem szántanak a jó körmösök? A tabi szerelők igyekeznek gyorsan kijavítani a gépeket — ezt tapasztaljuk látogatá­sunkkor. Ám nagyon meglep bennünket az, hogy kilenc üzemképes kormos traktor bent áll a gépállomáson. A műhelyvezető szerint utoljára gabonacsépléskor használták őket, azóta semmit sem dol­goznak velük. Azért rostokol- nak itt,- mert nem akad trak­toros, aki a nyergükbe üljön, és — úgymond — az univerzá­lis traktorok karéban az ilyen régi és kis teljesítményű gép nem kell a tsz-eknek. Csakugyan nem volna szük- 'ég a jó öreg körmösökre most, amikor az idejében való szántás elősegítheti az őszi kalászosok mielőbbi elvetését? Kilenc traktorral együttvéve naponta harmi ne -harmincöt holdat, sőt jó terepen még en­nél is többet felszánthatnának. Helytelen tehát, hogy ezeket az üzemképes traktorokat nem használják ki. Ne kárhoztas­sák tétlenségre őket, hanem szántsanak velük is, hiszen ar­ra valók. Hermész Ferenc Molnár Imre megyei főagranémus javasolja: Szükség esetén hajtsunk végre táblacserét Védekezzünk a csócsárló eilen Vasárnap is vetettek a Tegnapelőtt a siófoki járás va­lamennyi szövetkezetében hétköz­napi munkarend szerint szántot- tak-vetettek. Kőröshegyen például mintegy 30 holdat szántottak fel, és 60 holdon tették földbe a búzát, illetve az őszi árpát vasárnap. Nagy mélykúti Zoltán, Molnár Jó­zsef meg Fábián János szántott, Gasparics János, Németh János és a többiek műtrágyát szórtak, tár­csáztak, kultivátoroztak és vetet­tek. A kerekiek mintegy 30 hold őszi kalászost vetettek el ezen a napon. Balogh József és traktoros társai este hat óráig dolgoztak a földe­ken. Kötésén a tsz-nek mind a tíz gépe munkában volt szeptember 22-én. A vasárnapi műszak ered­ményeként 30 holddal növekedett búzavetésük területe. így jelenleg a tervezett őszi vetés 46 százalékú ná! tartanak. A nagycsepelyiek a múlt hét elejéig elsősorban talajmunkát vé­geztek. Vasárnap nagy lendülettel vetettek, őszi árpájuknak 68, ta­karmánykeveréküknek 85, búzájuk­nak pedig 19 százaléka van a föld­ben. Balatonszabadiban mind a 23 gép kivonult a határba: szántót- tak-vetettek és silóztak. A vasárnapi műszak után Adan­dón. Balatonkilitibén, Kötésén, Te­lekiben és Nyimben van a legna­gyobb területen földben a mag a tervezetthez képest. ^Telekiben nél- dáuí már végeztelT'az őszi takar­mánykeverék. az őszi árpa és a rozs vetésével, a búzának mintegy 30 százalékát vetették el. A vasárnapi munka ellenére is lemaradás van még Balatonszaba­diban, Kőrösbeeven, Bálványoson Siófokon és Sió.iuton. Ezekben a községekben — Kőröshegy kivéte­lével — a múlt hét végéig még egy fwem búzát sem vetettek el» Molnár Imre megyei főagro- nórmistól megkérdeztük, mik azok a gondok, hiányosságok, melyeket a vetés idejében és jó SZERVEZETTEN, CÉLTUDATOSAN DOLGOZNAK A TÓTÚJFALUIAK Tótújfalu határában feszített munka folyik. Elvetették már a 125 hóid. árpát, a 80 hold rozs fele a földben van, vetik a bú­zát, letakarították a fővetésű silókukoricát és a naprafor­gót. Mindössze 43 hold burgo­nya szedetlen még. Ezek a szá­mok a tótújfalui embereket dicsérik. — Először aggodalmaskod­tunk az eső miatt — mondja Nyári Pál fcsz-elnök —, de vé­gül is ennek köszönhetjük, hogy amióta közösen gazdálko­dunk, ilyen jó magágyba még nem vetettünk. Eszébe jut, milyen hasznos volt, hogy a nyáron csak mély­szántást végeztek, hogy nem sajnálták sem a gépet, sem a fáradságot. — Most a holdakat jelentjük — zárja le a gondolatsort —, de megjön az idő, mikor a va­gonokról kell számot adni. Most dől el, hogy akkor mit mondhatunk;;; — Most 43 asszony dolgozik itt, de minden nap ennyien János brigádvezető. Tarka ru­hás, kendős sokadalom a bur­gonyatábláin, többnyire fiata­lok. Mert ha sürget is a mun­ka, arra ügyelnék, hogy a do­log könnyebbik része — a pap­rikaszedés — az idősebbeknek jusson. Ki tudná megmondani, hogy ki a legszorgalmasabb: Pandur József né, Jankovics Pálné, Sucman Istvánná, Kiss Ilonka,, Jankovics Vincéné, Bunyevácz Ibolya? Sorolhat­nánk mindnyájuk nevét. Egy­formán igyekeznék mielőbb vannak — mondta Bunyevácz megtisztítani a táblát, hogy Megyvcnhárom asszony dolgozik a burgonya táblán, éjjel jöhessen a szántótraktor, mert ide búza kerül. Egy tizennégy holdas tábla szélén találkoztam Kovács Pál agroinómussal. Előző nap silóz- ták le a másodvetésű naprafor­gót erről a területről, éjjel fel­szántották, most a gyűrűshen­ger, utána a tárcsa dolgozik rajta, és még délután el is ve­tik. A. fiatal Jankovics János ül a gépen. Édesanyjával és testvérével, Katicával a bur- gonyaföldön találkoztam. Ap­ja az éjszaka szántott traktor­ral. Ilyen szorgalmas család még szép számmal van Tótúj­faluban .:: Céltudatos, szinte óramű pontosságú a szervezettség. 86 hold kukorica után kerül a földbe a búza. A termést 36 holdról már letörték, nyom­ban utána lesilózták a szárt, s reggelre már felszántották a területet.. Amott a géppel bajlódik Ko- vácsovics Márk és Nyári Ru­dolf. Mindketten tizennyolc évesek, az ősziek jó részét ők vetik el. — Rögtön elkészül — mond­ja Rudi —, a porlasztóval van egy kis differencia... — S va­lóban, néhány perc múlva fel­zúg a gép, hullik a földbe a rozs. Hullik a szem, silóznak, szánt a traktor, takarítják be a termést. Itt a góréba rakják be a kukoricát, ott tizennégy asszony trágyát tereget. Amer­re lép, amerre megy az ember, mindenütt szorgos igyekezetei tapasztalt és céltudatos szerve­zettséget. Mindenki tudja, mi a teendője ma, holnap és az­után ... — Október 25-e körül elve­tünk mindent... — mondják a tőtújfaluiak. Vörös Mária minőségben való elvégzése vé­gett meg,kell szüntetni. — A múlt héten megfelelő lendülettel, szorgalmasan vé­gezték az időszerű munkákat szövetkezeteinkben — mon­dotta. — Továbbra is igen ala­pos, előrelátó munkaszervezés­re van szükség. A vetés meg­gyorsítását az a körülmény ha­tározza meg, hogy milyen elő­vetemény után kerül a gabo­na a földbe. Az öreglaki ker­tészeti Tsz-ben például erede­tileg 40 százalék korai, 8 szá­zalék középkorai és 52 száza­lék későd érésű vetemény, fő­leg kukorica után került vol­na vetés. Az arány meglehető­sen kedvezőtlen volt, ezért táblacserét hajtottak végre; kukoricaföld helyett olyan te­rületet választottak ki vetésre, amelyen máris lehet magágyat készíteni. így a gabonának mindössze 32 százaléka kerül késői elővetemény után a föld­be. Gyorsították az ütemet is, úgyhogy napi 100 hold elveté­sével lehetőleg október 25-ig befejezzék a munkát. Ez az átszervezés tanulságul szolgál­hat. azoknak a gazdaságoknak is, ahol hasonló volt a helyzet. A vetőmagnormákat általá­ban megtartják a tsz-ek, vi­szont a csávázás, a magtisztí­tás üteme még mindig nem ki­elégítő — folytatta Molnár elvtárs. ■— Intézkedtünk, hogy Gölle, ahol hagyományos mó­don csáváztak eddig, megkap­ja a nagy teljesítményű csává­zógépet. Föl kell hívni a szövetkeze­tek figyelmét a csócsárló elle­ni védekezésre, mert egyrészt már jelentkezett kártétel, más­részt a megelőző intézkedések a fontosak. Ha gabona után ke­rül a gabona, akkor a szántá­sok közül az egyik okvetlenül mélyszántás legyen, s a talajt a vetésig kultivátorral vagy diszktillerrel gyommentesít- sék. Ha már megjelent a csó­csárló — ez a korai vetéseknél a nem megfelelő talaj-előké­szítés következtében előfordul­hat —, akkor a szövetkezetek holdanként 20—25 kiló HCH-t porozzanak ki,

Next

/
Thumbnails
Contents