Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

Péntek, 1963. szeptember 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP Pártpropagandisták tanfolyama Baiatonbogláron Az üdülési idény befejez­tével új lakók vették birto­kukba a Munkaügyi Minisz­térium balatonboglári üdülő­jét. Csakhogy nem évi szabad­ságuk letöltésére jöttek ide, bár ők is erőt gyűjtenek: itt­létük alatt szorgalmasan ta­nulnak, készülnek az új párt­oktatási évre. A megyei párt- bizottság egyhetes tanfolya­mot rendezett az üdülőben a politikai iskolák propagandis­tái számára. Az első 220 párt­oktatót a jövő héten újabb csoport követi, s így a két hét alatt mintegy 450 pártpropa­gandista kap képzést, tájékoz­tatást, hatékony módszerbeli, eszmei segítséget a nemsokára újra kezdődő nagy munkához. Több tízezer ember látja majd hasznát ennek: azok, akik részt vsznek az ideológiai párt- és KISZ-oktatásban. A két egyhetes tanfolyamot a megyei pártbizottság igye­kezett úgy előkészíteni, meg­szervezni, hogy sokrétű ta­pasztalatot szerezzenek a hall­gatók, s arra is lehetőséget te­remtettek, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat, eredményes módszerüket. Részt vesznek a bogi ári tanfolyamon a járási pártbizottságok agitációs és propaganda főelőadói is, s ez módot nyújt nekik arra, hogy még jobban megismerjék já- (rásutó propagandistáit, jobb emberi és munkakapcsolat alakuljon ki köztük. Mindkét héten több előadás hangzik el a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtásá­ról, az elmélet és a gyakorlat időszerű kérdéseiről. Ezeket az előadásokat Molnár Endre, Óvári Miklós elvtársak, a KB osztályvezető-helyettesei, Bá­lint József, Rév Lajos, Sebes­tyén Jenő, Gyovai Gyula elv­társak, a KB munkatársai tar­tották, illetve tartják. A párt- kiadványoknak a propaganda- és agitációs munkáiban való szerepéről Surányi Ibolya elvtárs, a Kossuth Kiadó mun­katársa beszélt. Kellner Béla elvtárs, a Megyei Könyvtár vezetője a könyv és a könyv­tár szerepéről tartott érdekes előadást. A Megyei Könyvtár és a Kossuth Kiadó megyei kirendeltsége sok szépirodal­mi és politikai olvasnivalót küldött Boglárra, hogy segít­sen a propagandistáknak, mi­lyen műveket használjanak fel szemléltető-, illetve segéd­eszközként a különböző témák megvitatásakor. Ebben segít a Megyei Könyvtár által össze­állított könyvjegyzék is, ame­lyet a pártpropagandistáknak ajánlották. A tanfolyam utolsó napján módszertani előadásokon vesz­nek részt a pártpropagandis- ták. Egy délután időt szakítot­tak a járások propagandistái­nak arra, hogy az illetékes pártbizottsági főelőadóval együtt amúgy családiasán be­széljék meg közös dolgaikat, a pártpropaganda tapasztala­tait és feladatait. Mi is be­tértünk egy ilyen eszmecseré­re a siófokiak »rezidenciájá­ra«. Azért őhozzá juk, mert Óvári Miklós elvtárs, a KB tu­dományos és kulturális osztá­lyának vezetőhelyettese elő­adást tart az eszmei offenzíva és a kulturális forradalom kér­déseiről. minit Rudics József elvtárs, a megyei pártbizottság munka­társa elmondotta, évek óta ebben a járásban szerzik a legjobb tapasztalatokat. Kincs hullámzás, a lemorzsolódás is ebben a járásban a legkisebb. Jó példát mutatott a járás a pártoktaitás előkészítésében az idén is. A megyében elsőként itt fejezték be a politikai is­kolák vezetőinek kiválogatá­sát, s a tananyagok árát is el­sőnek fizették be. Mindez ar­ra enged következtetni, hogy, megteremtették a jó munka feltételeit. Bennünket azonban nem­csak a tények érdekeltek, ha­nem az is, ami a jó munka mögött van: hogyan dolgoz­nak, milyen módszereket al­kalmaznak, hogy évről évre jó eredményeket énnek el. Mi­lyen tanácsokat tudnának má­soknak ajánlani, átadni? — ezekről faggattuk a siófokia­kat, s ők szívesen adták közre saját tapasztalataikat. — Az egyik »titok« —mon­dotta Vénás Miklós elvtárs, a járási pártbizottság) főelőadó­ja —, hogy a mi propagandis­táink általában hosszú évek óta propagandisták, s ami még ehhez járul: kedvvel, nagyon szívesen és gondosan, felké­szülten végzik ezt a fontos pártmegbízatást. S vallanak a propagandis­ták is. Inotai György elvtárs, Ságvár tanácselnöke: — Én tizenhárom év óta vezetek megszakítás nélkül politikai iskolát. Véleményem szerint a pártoktatás sikeré­Ilyen sokan vannak a tanfolyamon. A siófokiak »családi« beszélgetése. nefc legfőbb záloga a propa­gandista. Neki sok mindenre kell gondolnia, sole mindent kell tudnia. Ügyelnie kell ar­ra, hogy előadása fölkeltse az érdeklődést, s ne álmosítsa el az embereket. Ennek pedig legfontosabb feltétele a kö­tetlen forma. A szeminárium nem gyűlés, s egyáltalán nem baj, ha az emberek közbeszól­nak, kiigazítják egymást. Ha érzi a hallgató, hogy közbe­szólhat, az már jó jel, azt mutatja, hogy van mondani­valója, friss gondolata. Az ap­róbb dolgokat is igyekszünk türelmesen megmagyarázni és megértetni. Bizony az én gyakorlatomba« is előfordult, hogy a KGST-t összetévesz­tették a KST-vel. Az elméle­tet, az országos kérdéseket, gondokat, soha ne vonatkoz­tassuk el a helyi problémák­tól. A vitának akkor van értel­me, ha a sze­minárium hall­gatói megértik, mi vonatkozik rájuk a határo­zatokból, mit kell nekik ten­ni, mi haszna lesz abból saját falujuknak. Persze ehhez alapos helyi is­meret, kutató­szellem is kell. Én például, amikor a múlt­ról van szó, előhozom, mit mondott a fő­jegyző Bene Jó­zsefnek — azt ti., hogy men­jen ki a legelő­re —, amikor segélyért folya­modott. S az ilyen fölkelti az érdeklődést, mert ott helyben történt, tud­ják, hogy igaz. És még egyet: legyen bizalom a hallgató és propagandista között, legyünk figyelmesek, ne restelljünk a foglalkozás előtt két nappal egy meghívón figyelmeztetni a hallgatókat... tavaly. Itt a párfcnapokon is sokat kérdeznek az ein berek, s nem marad, nem maradhat tisztázatlan kérdés. Mi is len­ne, ha valaki nem kapna vá­laszt jó szándékú kívánságára vagy kérdésére: legközelebb a hallgatást választaná. Szántó János elvtárs, a répáspusztaiak propagandistája. ealgást a kialakult helyzetben, — A legpontosabb műsze- amelyeket a lagúnáiban fogott. — Lehetséges volna, hogy mégsem volt képes a tenger- reim, sajnos, elpusztultak — Amikor pedig Dudley megvizs- szigetünk a fertőzöttség olyan nagy eme kijelentése után vi- felelte Dudley. —■ Csupán ez gálta műszerével e halak szál- övezetében fekszik, amelyet tába nem szállni vele. az egyetlen hordozható készü- káit, kiürült, hogy valameny- egyetlen mentőhajó sem mer __ Nem tudom, ki állítja lék maradt épen. Habár nem a nyi radioaktív. Ám, ez a fölfe- megközelíteni? —* kérdezte e zt, viszont ismerem a világ legpontosabban mutatja a dezés sem ijesztette el Brid- Stowne. nagynevű tudósai túlnyomó radioaktivitás fokát, azért get, és továbbra is fogyasztott — Ez könnyen lehetséges Itöbbségénék! véleményét, hogy egyelőre elég kifogástalanul mindent, amit sikerült fogni — bólintott Dudley. — Radio­a radioaktivitás okozta csak- működik. a szigeten vagy a lagúnában. aktiv csapadékot hullató fel­nem valamennyi mutáció ká- — Tehát a pálmák kókusz- Rövidesen követték példáját ros teje valóban radioaktív? — nemcsak az összes matrózok. — Igen, ez így van, Edgar kérdezte Dixon csalódottan. hanem Clark hadnagy is. igazolta Stowne doktor a mér- — Valóban, Sir. — Nem szégyelli gyengesé- zeten belül figyelhetők meg. nők szavait. — Az ember szá- — Pedig' úgy szeretnék in- gét, hadnagy úr? kérdezte átható sugárzás nagysága mára minden effajta mutáció ni valamit... — sóhajtott a tőle Dudley szemrehányó han­elodá2ott szerencsétlenség, tengernagy, és fáradtan le- gon. Ezt igazplja a tekintélyes tu- hunyta szemét. Miit számít, hogy dósok többsége. A radioaktív nTTnT „v PT rprwzSriTK döglök meg? — felelte sugárzó« hatása az örökletes- DUDLEY ELTŰNŐDIK nem eppen a legudvariasabban. hők rendszerint több mint há- : romszázötven kilométeres kör­Rálkai József elvtárs, Bala- tomföldvár: — öt tanfolyam lesz ná­lunk. A párttitkár és a párt­vezetőség nagyon szépen köz­reműködött a szervezésben, fejlettségi színvonal szerint állította össze a tanfolyamo­kat is. A fő dolog, hogy ma már nincsenek »kényes« kér­déseik iskoláinkon. Ez nagyon fontos, hiszen az eredményes vita alapja, hogy legyen sza­bad megnyilvánulás, merjen kérdezni mindenki, és kapjon is rá megfelelő választ. Takács István elvtárs, Sió­fok: — Nagy jelentősége van az ellenőrzésnek. Érmek fő cél­ja, hogy segítse az oktatást, segítse az esetleges téves vagy rosszul értelmezett né­zetek tisztázását. Nem vélet­len, hogy Pusztaszemesen pél­dául háromszor annyian je­lentkeztek pártoktatásra, mint Simái Béla elvtárs, siófoki AKÖV: — Két éve mint tagjelöltet bíztak meg propagandista te­vékenységgel. Sokat tanultam, elsősorban azt, hogy önkén­tességi alapon kell összeválo­gatni a hallgatókat Az idén eddig nálunk 28 jelentkező van, pedig embereink sokfelé* vidéken dolgoznak, s nem könnyű a szemináriumra való bejárás. Ezenkívül természetesen még sok mindenről volt szó a be­szélgetésen ; érezni lehetett* hogy a siófoki propagandisták testközelségből ismerik az éle­tet, s az ideológiai képzés egyik fontos feladatának te­kintik: küzdeni a hibák, hiá­nyosságok ellen. Valaki meg is jegyezte: »Ilyen őszintén* nyíltan kell beszélnünk a po­litikai iskolákon is, mint ahogy itt hallottuk a bogiári propagandistaképző tanfolya­mon.« Varga József pedig harminchat órán kérész- ♦ mitől tül elérd a háromszáz röntgent. És harminchat óra után? Aztán fokozatosan csők- í Clark ségre kétségtelen. Egyáltalán A Tabu szigetén való tar- ~. Af S*«!- kenni kezd. Tehát türelemmel szomorú távlatok nemcsak az tózkodás harmadik napján a /f"1 ]obb’ mmt a su~ vámunk kell míg Tabu szige-: emberiség, hanem a mi szá- matrózokat már nem lehetett garhaliű - ■ • vamumc Keu, míg laou szige munkra is - fejezte be Stow- visszatartani a kísértéstől, . * nem tenek körzete veszélytelenné ­ne doktor egy nagy sóhaj ki- hogy megkóstolják a kókusz- «*«» válik. Akkor majd meg- j sereteben. dió hűs tejét. De még maga ^P^ogep s^llt el asaget lo- köze]íti valamelyik hajó — fe- !- Én még hozzátenném: Dudley sem Volt biztos abban, }<>«, de mintegy bosszantás­különösen a mi számunkra — bogy nern követi-e rövidesen f^ppen „ a toldotta meg Dudley az or- a példájukat. A tengernagyot vos szavait. egyelőre remeterákkal táplál­— Miért éppen a mi szá- ták. Ennek testében nem fe­munkra? — csodálkozott Di- deztek föl jelentős mérvű ra- XOT1- dioaktivítást. De miután a — Hát azért, mert ez a ra- matrózok is rákaptak a rákok- díoaktív alap szigetünkön na- ra> ezek nagyon gyorsan kí­gyón is jelentős. Mindeneset- fogytak, és új táplálékról kel­re sokkal nagyobb a természe- iett gondoskodni. jezte be szavait Dudley csüg- • gedten. ! Az éhség és a szomjúság köz- j ben egyre erőteljesebben je- j lentkezett. Most már nemcsak: rakétapisz­toly. s mire meggyújtották a máglyát, a gép mér oly mesz- szbi volt, hogy nem! vehette észre a füstöt. Éjjel-nappal ég­tek a máglyák de sem repülő­gépet, sem hajót a sziget közei az összes matrózok és tisztek lében nem látták. itták a kókusztejet, és halász­— Ügy látszik, hogy az én tak a lagúnában, hanem Di- radiogramomat senki nem fog­itesnél. — Maga, Dudley, kezeske­dik a mérőműszerei mutatta eredményekért? — kérdezte Stowne aggodalmasan. —1 Hisz vízben voltak és elro- osölhattak. Bridge fedélzetmester, aki- ta. Mit gondol, Dudley? re semmiféle tilalmak és kérdezte Dixon már nem elő- ijesztgetések nem hatottak, ál- szőr. tálában megevett mindent, — Egyszerű a dolog, Sir — ami a legcsekélyebb mérték- felelte Dudley nyugodtan. — ben is ehető volt, többek kö- Azon a napon borzalmas vihar zott a hóbortos halféléket is, tombolt xom is könyörögni kezdett j Stowne doktornak, adjon neki J legalább egy korty kókuszte- ♦ jet. Francis Stowne legyintett | és adott neki. : (Folytatjuk) § legifjabb propagandisták. A PÁR TOKTA TASI ÉV ELŐTT

Next

/
Thumbnails
Contents