Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-19 / 219. szám

Somogyi Néplap (■' "AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA E.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA j FILMSZÍNHÁZAINK M OSORÁBÓL Kell-e a reklám? Vörös Csillag Mandrin kapitány Az 1750-es években játszó­dik ez a színes, szélesvász­nú, kalandos olasz—-francia film. Hőse Louis Mandrin kádárlegény, akit — mivel nem tudja kifizetni a dup­lájára emelt adót — el akar­nak vinni katonának. Meg­szökik, s ezzel törvényen kívülivé válik. Egy csem­pészbanda vezérének vá­lasztják meg, s a szegények védelmezője lesz. A mind­végig izgalmas film legbra­vúrosabb jeleneteit is dub- lőz nélkül alakítja Georges Riviere, a Mandrin kapitány. Partnerei a szép Jeanne Va­lerie, Silvia Monfort, Dany Robin és Georges Wilson. OOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXX500000000000000000000000000000000000C ooccoooo EGYEDÜLÁLLÓ ÖTLETET valósítottak meg megyénkben néhány hónapja: megalakí­tották a reklám—propaganda szakbizottságot. Míg a Belke­reskedelmi Minisztériumban csak latolgatták egy ilyesfajta bizottság létrehozásának lehe­tőségét, addig néhány lelkes ember Somogybán hozzálátott a munkához. Mi a bizottság célja? Úsz- szehamgolmi a vállalatok és egyéb szervek reklám-propa­ganda munkáját, biztosítani a korszerű árupropagálási mód­szerek bevezetését, ötletekkel, javaslatokkal sietni mindazok segítségére, akik a közvéle­mény figyelmét valamilyen árura vagy rendezvényre akar­ják terelni. Sokan talán azt mondják erre, hogy fölösleges ilyesmi­vel időt tölteni, hiszen a szo­cialista -kereskedelemben szükségtelen a reklám. Nos, ezeket a véleményeket na­gyon könnyű megcáfolni. Hát vajon nem reklám-e egy ízlé­sesen berendezett kirakat, egy ismeretlen, újfajta fogyasztá­si cikket bemutató plakát vagy megállító tábla, egy oko­san megfogalmazott sajtóhir­detés? Valamennyi reklám, és jó propaganda. Azok tudná­nak erről részletesen beszélni, akik már éltek a lehetőséggel, és tapasztalták, hogy mennyit segített munkájukban, forgal­Ollóval támadt a rendőrre A Marcali Járásbíróság a napokban tárgyalta Horváth Géza héthelyi lakos bűnügyét. Horváth hivatalos személy el­leni erőszak vádjával került a vádlottak padjára. Már több­ször került szénibe a törvény­nyel. Jogosítvány nélkül veze­tett motorkerékpárt, engedély nélkül halászott, s amikor a szolgálatot teljesítő rendőr a szabálytalanságokra figyel­meztette, minősíthetetlen han­gon válaszolt, és kijelentette, hogy megbosszulja az őt ért »sérelmeket«.; ? Egy alkalommal horgászás­tól hazatérve magához vett egy regi hajvágó ollót, s elindult, hogy megkeresse a rendőrt;.. — No, most leszámolunk! — kiáltotta, amikor meglátta a szakaszvezetőt, és testközelből a hegyes oltóval a rendőr felé szúrt. A szakaszvezető szeren­csére idejében félreugrott, s csak egy hajszálon függött, hogy a szúrás nem talált. A bíróság tizenhárom hóna­pi szabadságvesztésre ítélte Horváth Gézát Közlekedési baleset Varga Ernő Tikos, Béke utca 11. sz. alatti lakos Batthyány- pusztán motorkerékpárjával in­dokolatlanul áttért az úttest bal oldalára, és összeütközött a Szabó Péter esztergomi lakos vezette motorkerékpárral. Var­ga súlyos, Szabó könnyű sérü­léseket szenvedett. Reprezentatív vállalat — Tessék, Kovács kartárs! Samponnal vagy anélkül pa­rancsolja a fejmosást? Ml IS AZ AZ EL VONÓKÚRA ? Egy jól öltözött, erőteljes, 40 évesnek látszó férfi lép be az Alkoholista Gondozó rendelő- helyiségébe. Otthonosan néz körül, kezet ráz az orvossal, aki láthatóan régi ismerősként köszönti a jövevényt — Hogy van? — hangzik az eüső kérdés. — Mennyit hízott, mióta utoljára láttuk? — Köszönöm, kifogástalanul,! — válaszolja a férfi, akiről az előkeresett kezelési lapja köz­ben elárulja, hogy rakodómun- kás. — Alig győzök eleget en­ni. Különösen édességet, gyü­mölcsöt kívánok rengeteget, pedig régen alig vette be a gyomrom. Tejet is nagyon so- Jsat iszom, gyakran meg édes folyadékot kell innom, bizony sokat. Néha már majdnem töb­bet költők ilyen ennivalókra, mint régen italra — teszi hoz­zá tréfálkozva. — Azért ez mégiscsak vala­mivel kevesebbe kerül, igaz? — kérdezi az orvos. — Nem hi­szem, hogy mostanában meget­te volna a motorkerékpárját, ha ugyan szerzett már újat a folyékonnyá vált régi helyett. „Utálonri a borszagot\" — .Nem is, mert motorom még mindig nincs — válaszol­ja. — A család úgy határozott, hogy előbb televíziót vegyünk. Most meg autóra takarékosko­dunk a feleségemmel, eddig vagy ötvenezer forint van rá a takarékban. Ennyibe kerül­tek volna három év alatt a jó barátok. Szidnak is eleget, azaz csak szidtak, mert csak pár hé­tig próbáltak csalogatni. De én azt mondtam: keressetek ma­gatoknak mást! — Miért? Annyira félt a régi cimboráktól? — Félni? Dehogy! Inkább ők tartanak tőlem. Utálom őket, nem bírom a borgőz szagát, amikor szájukból minden szó­nál kicsap. Undorodom a bor- szagtól, hányhatnékom van tő­le. Akár hiszi, doktor úr, akár nem, ha mellém kerül a villa­moson valaki, akin megérezni az italt, már tovább kell men­nem, sokszor tó a peronra, annyira bánt az ital szaga. Azonnal hányingerem lesz, ahogy az orromba csap. Naponként nemegyszer meg­ismétlődő beszélgetés ez a ré­gen kezelt, már gyógyult bete­gekkel. Az italundor, az ital szagára jelentkező émelygés mindegyre visszatér beszámoló­jukban, jelzi a jól végzett ke­zelés eredményét és lényegét. Varázslat Miféle »bűvös ráhatással«, •varázslattal« sikerül a volt borbarátot, szesztestvért így megváltoztatni ? Nincs itt szó semmiféle ért­hetetlen, bonyolult, titokzatos dologról! Az eljárás, amelyet az elvonókezelesen alkalma­zunk, mindenki által ismert, számtalanszor ételt jelenségen alapul. Kivel nem fordul elő, hogy amint egy-egy kedvenc ételére gondol, összefut a nyál szájá­ban, vagy hogy amint megérzi a jó vasárnapi húsleves illatát, azonnal megduplázódik az ét­vágya. Egyszerű, de alapvető élettani jelenség ez. Ha valaki egy, számára eddig ismeretlen új ételt — mondjuk paprikás csirkét — fogyaszt, csak akkor indul meg a nyálelválasztása, amikor az étel már a száj íz­lelő területére jut. Minél több­ször ismétlődik ez meg ugyan­annak az ételnek az elfogyasz­tásakor, annál gyorsabban és bővebben indul meg a nyálkép­ződés. Végül már nem is kell megízlelni a megkedvelt papri­kás csirkét, elég meglátni, vagy akár csak gondolni rá, máris »csorogni kezd az ember nyála«. Ezt a tapasztalatot hasznosít­juk az álkoholelvonó kezelés­kor is. Csakhogy nem étvágyat, nem kedvet kap kezelés közben az alvonókúrás, hanem gyógysze­rek segítségével éppen ellenke­zőleg: egyre erősebb és erősebb az undorérzése, ellenszenve az itallal szemben, melyet a ke­zelőszobában orvosi ellenőrzés­sel kell fogyasztania. Bármely szeszfélóvel szemben émelygé­sig lehet és kell fokozni az el­lenszenvet. Hány kezelés szükséges? Kellő számú ismétlés után — ezért rendkívül fontos a keze­lés folyamatossága és az, hogy a kezelt rendszeresen eljárjon — az undorérzés annyira meg­erősödik, hogy már minden gyógyszer nélkül megjelenik az alkoholos ital puszta szagára, sőt már látására is. Az orvosi tapasztalat szabja meg, milyen hosszú idő, mennyi kezelés szükséges az eredményhez. Természetesen még hosszú időn át fenn kell maradnia a volt beteg kapcsolatának a szakintézettel. »Hogyan szaba­duljak meg a régi italos tár­saktól?«; »Hogyan rendezzem újjá az életemet?«; »Hogyan békítsem meg bizalmatlan há­zastársamat?« — ilyen kérdé­sekkel sokan keresik föl a gon­dozót hetekkel, hónapokkal a kúra eredményes befejezése után is. De nemcsak ezért jár­nak vissza. Szívesen számol­nak be gyógyulásukról, életük rendezéséről azon a helyen, ahol talán először kaptak meg­értést, orvosi segítőkészséget és gyógykezelést az ivó cimborák cinkos haszonlesése, másoknak pedig megvetése helyett. Valóságos büszkeséggel • so­rolják fel a legutóbbi hónapok, évek eredményeit: a magasabb munkabeosztást, a jutalmakat, a beszerzéseket. Van, akinek a kezén azelőtt pár forint sem maradt meg, és most — évek­kel a kezelés befejezte után — társai bizalmából nagy össze­get kezel mint szakszervezeti pénztáros. Mások — akiket egy pillanatra sem lehetett ma­gukra hagyni, mert azonnal mindenüket' elitták — most külföldi kiküldetésekről tarta­nak beszámolókat. És a többi is mind nyugodj magabiztos, igen jól öltözött. Senki nem mondaná, hogy egykor, nem is Olyan régen csak pár lépés vá­lasztotta él őket a teljes egész­ségi és anyagi romlástól; hogy foltos, kopott ruházatban, nyug­talanul, rettegve vagy durva szavakkal jelentkeztek segítsé­gért »Csoda«, ha úgy vesszük. A haladó, új tudományos fölis­merés ésszerű hasznosítása, al­kalmazása, az idejekorán al­kalmazott elvonókúra és átne- velés — ha a dolgok mélyére tekintünk. Or. Faragó István műk emelkedésében a jó rek ­lám. A nyugati országokban lép,- ten-nyomon az emberek sze­mébe ötlik a reklám. A kapi­talista cégek egymást túllici tálva sokmilliós költséggel működtetik a reklámügynök­ségeket. És megéri nekik. Ná­lunk persze más a helyzet, (noha itt sem fölösleges a kon­kurenciáról beszélni. Az üze­mek helyesen értelmezett ver­sengése a jobb minőségű áru, az olcsóbb termék előállításá­ért' szükségessé teszi a reklá­mozást és a másik üzem rá- kényszerítését a termeléke­nyebb munkára. Szükségtelen magyarázni, • hogy ez népgaz­dasági szinten mit jelent. Csak egy egyszerű példa en­nek bizonyítására: közismert dolog, hogy bizonyos áruknak az árát a magán-kiskereske­dők gyakran saját kényük- kedvük szerint állapítják meg. Nos, ha az állami kereskede­lem megfelelő helyeken fel­állított táblákkal figyelmezte­ti a vásárlókat, hogy a szak­üzletekben ■ feleannyiért is megvehetik — mondjuk — a paprikát, senki sem választja a drágábbikat. NEMRÉG A MEGYE TÖBB KÖZSÉGÉBEN iskolaszer-be­mutatót rendeztek. Felhívták a szülők figyelmét, hogy mi­lyen taneszközöket szerezze­nek be -gyermekeiknek, s mi­lyen ruhába öltöztessék őket, ha iskolába mennek. A be­mutatóknak sikerük volt, ér­ződött hatásuk a bolti forga­lomban. De talán jobb ered­ményt is elérhettek volna az üzletek, ha nem sajnálják a fáradságot, és tanulnak a nyugati fővárosok boltosaitól. Bécsben, Helsinkiben vagy Nyugat-Berlin bon. kis tolóko­csikon kiviszik az éppen el­adandó árut az utcára, akár az áruház elé is, hogy a járó­kelőknek ne kelljen bemen­niük a boltba, hanem mind­járt lássák a portékákat. Rek­lám ez is a javából, és leg­többször olyan embereket is vásárlásra csábít, akiknek eszük ágában sem volt aznap valamit venni. Kereskedői furfang ez? Lehet, De hogy hatásos, az bizonyos. Kapos­vár jól ismert alakja a moz­gó könyvárus. Ilyenformán kellene csinálni, mondjuk, a harisnyaárusítást is — ion a hűvösebb idő, megnövekedik a harisnyaforgalom — vagy bármi mást. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK, nem azért kell a szocialista kereskedelemnek a propagan­da, hogy a gyenge minőségű árura irányítsák a figyelmet. Az a cél, hogy az ismeretlen holmik ismertek legyenek, tudják az emberek, hogy eszik vagy isszák őket. A nagykereskedelmi vállalatok­nak is irányítaniuk kell a propagandát, hiszen ők tud­ják, hogy mi van a raktárban. Reklámozni kell a vegyi áru­kat, a külföldi mosóporokat — melyekből a kereskedelem rövidesen újra nagyobb memy- nyiségben vásárol —, mert igen kevesen tudják, hogyan kell használni őket. Mindezek megvalósításához persze sok ötlet kell. Ez is egyik feladata lesz a reklám- propaganda bizottságnak. És ami még igen fontos: ál­landóan emelni kell a kiraka­tok színvonalát, rendszeressé kell tenni a vizsgamunkákat. Evégböi a kirakatrendezők részére tapasztalatcseréket kí­vánnak rendezni és szakelő­adásokat, hogy megismerked­jenek a modem kirakatrende­zési fogásokkal. SmSOfZOfC Egymillió forintos zongora húr nélkül Cser Károly aranydiplo­más kisiparos, a hangszerek miniatürizálásának mestere. Oj találmánya leginkább a zongorához hasonlít, de an­nál jóval kisebb. Billentyű­rendszere ugyanolyan, mint a zongoráé, a húrokat azon­ban kalapácsszerűén moz­gatható, ujjnyi nagyságú, U alakú fémrudacskák helyet­tesítik. Éppen ezért a hang­szer szerkezete rendkívül egyszerű,' nincs olyan része, amely elromolhatna. A zon­goránál jóval olcsóbban for­galomba hozható, de legfőbb előnye, mégis, hogy kis laká­sokban sem jelent gondot el­helyezése. A hozzá szükséges elektromos hangerősítővel együtt nem foglal el több he­lyet, mint egy rádióasztalka, súlya csupán 16 kiló. A hangszer a Csernaphon nevet kapta, a szakértők nagy jövőt jósolnak neki. Több külföldi kereskedő ér­deklődik iránta, egy ameri­kai üzletember például kije­lentette, hogy ötezret szeret­ne belőle vásárolni. Egyelőre azonban csak a mintapéldá­nya van meg, sorozatgyártá­sára most készül fel a Bács- Kiskun megyei Finomme­chanikai Vállalat. Az elője­lek szerint a feltaláló számá­ra máris egymillió forintot ér az új hangszer, ha ugyan­is gyorsan megkezdődik nagy sorozatú gyártása, és idejé­ben a külföldi piacra kerül, igen nagy összegű szabadal­mi díjat kap. * * * Egy londoni középiskolai tanár áz angol főváros egyik legforgalmasabb utcáján parkolta gépkocsiját. Miután elintézte dolgát, visszatért autójához. A kocsi ajtajának kilincsén a következő szö­vegű reklámtábla fityegett: »Mélyen tisztelt uram! Pontosan üzletem előtt hagy- , ta gépkocsiját. Nem veszem rossz néven, ellenkezőleg: remélem, hamarosan meglá­togat, és igénybe veszi szol­gálataimat.« A reklámszöveg aláírása: Jolin Prevor temetkezési vállalkozó.« A Le Beüt Parisáén közli a rnoseli kerület elöljárójá­nak beszédet. A szónoklat egyik része így hangzik: _ — Bizonyára ismeretes önök előtt, kedves válasz­tóim, hogy kerületünk szü­letési arányszáma a legked­vezőbb egész Franciaország­ban. Büszkék lehetünk erre a tényre, annál is inkább, mert ezt az eredményt min­den külső segítség nélkül ér­tük él. Denny Kaye egy New York-i könyvkereskedés kirakatát né­zegetve megpillantott egy könyvet, amelyen a következő, sokat ígérő cím ékeskedett: »Hogyan gazdagodhat meg leggyorsabban ?« A világhírű komikus bement a boltba, és megkérte a keres­kedőt. venné ki a kirakatból az érdekes könyvet. A boltos teljesítette a kívánságot, de még egy könyvet nyújtott át a ' komikusnak mondván: — Ezt is tessék megvásárol­ni, ez a könyv úgyszólván kö­telező melléklete az elsőnek. A »melléklet« az Egyesült Ál­lamok büntető törvénykönyve volt. . Kell-e a reklám? Igen, kell, s ezt senki nem cáfolhatja. Mert az okosan, hatásosain reklámozó üzletek, áruházak nélkülözhetetlen segítőt talál­nak benne. Polesz György UJ KÖNYVEK Második kiadásban látok napvi­lágot a Magvető Kiadónál Fejes Endre novelláinak gyűjteménye, A hazudós. Orbán Ottó fiatal költő új verseskötetének címe A terem­tés napja. A modern költészet alapvető problémáit elemző esszéit adja közre Somlyó György új kö­tete, A költészet évadai, A- nagy tehetségű szovjet írónak, Borisz Lavrenyovnak elbeszélő mű­vészetével ismerkedhetünk meg az Európa Kiadónál megjelent A negyvenegyedik című kötetből. A kiadónál látott napvilágot Miros- law Krleza A horvát hadisten cí­mű műve és Vasziljev szatirikus regénye, A hétfő bajjal jár. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé? lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11- Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Thumbnails
Contents