Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-03 / 205. szám (204. szám)

Kedd, 1963. szeptember 3 SOMOGYI NÉPfeAP SZÁZÉVES A VÖRÖSKERESZT A jubiláns világszervezet alapítója Henri Dunant svájci állampolgár, a humanis­ta eszmék és az önzetlen segí­tés hőse, Nobel-Békedíjas. Az 1859-es solíerinói francia— osztrák csata nagy és véres üt­közete után tanúja volt az el­hagyott sebesültek mérhetet­len szenvedésének, s bár más út vezérelte Castiglione-n és a kis Ferada-hegyen át, vissza­maradt a megrokkant ka'onák istápolására. önkéntes ápoló­kat toborzott, és nagy össze­geket áldozott Európa egyik legvéresebb ütközetének áldo­zataira. H. Dunant az emberi szenvedés sűrített képét talál­ta maga előtt a solíerinói sí­kon. Nem ment el mellette érzéketlenül. Kórházat rende­zett be, és nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkit ápol­tatott. — A sebesült nem ellenség, csak szerencsétlen ember, aki mások gonoszságáért iszonyú árat fizet — mondotta, majd hazatért, megírta »Solíerinói emlék« című munkáját, s min­den befolyásosabb európai szervezetnek és politikusnak megküldte. Mottója volt: »Tut­id fratelli!« Mindenki testvér! KK unkájának óriási hatása volt az egész kontinen­sen. Egy év múlva Svájcban már egy öttagú bizottság ala­kult, s felhívással fordult az akkori nagyhatalmakhoz, hogy támogassák a segélyszervezet megalakításának tervét. 1864- ben született meg az első genfi egyezmény a háborús áldoza­tok védelméről. Két év alatt a szervezet már nyolc államban lépett működésbe, és zászlajául a svájci lobogó színeit válasz­totta, de megfordított színek­kel, fehér alapon vörös ke­reszttel. Ma 91 országban mű­ködik, és 160 millió tagot szám­lát A Magyar Vöröskereszt tag­létszáma körülbelül 500 000, s ebből az Ifjúsági Vöröskereszt mintegy 200 000 fiatalt tömörít. Iránban a Vörös Nap és Orosz­lán jelenti azt, amit másutt a kereszt és a félhold. E megkü­lönböztetést a mohamedán la­kosságra való tekintettel al­kalmazták, és a kormányok így ismerték el. A második világháborúban a Nemzetközi Vöröskereszt szer­vei több mint 10 millió karto­non tartották nyilván a hadi­foglyokat, és ahol lehetett, se­gítettek. A világszervezet büszkén tekinthet vissza múlt­jára. A humanitás nevében több mint 100 millió embert részesített a segítség valami­lyen formájában a két világhá­ború idején. Az 1961-ben rendezett athé­ni nemzetközi értekezlet hatá­rozata szerint a Vöröskereszt világszervezete a béke -ténye­zője. Munkáját a Géniben mű­ködő központi bizottság irá­nyítja és hangolja össze. A kor követelményeinek megfelelően módosultak a Vöröskereszt céljai. A segélyszervezet, amely eredetileg a háborús áldozatok szenvedésének enyhítésére ala­kult meg, ma egyik legfőbb feladatának a háborúellenes küzdelmet tekinti. A békeidők feladatai is egyre tágulnak és gya­rapodnak. A világszervezet nemzetközi hálózata nagy részt vállal az egészségügyi felvilá­gosító munkából. Lelke a vér- adómozgalomnak is. A termé­szeti csapások nyomában ott a Vöröskereszt emberbarát! ak­ciósorozata. Legutóbb az aga- diri és a Skopjéi földrengés után végzett áldozatos munkát. Tizenöt éve jelentős segítséget nyújtott az arab menekültek­nek a Palesztinái harcok ide­jén. A kongói válság napjai­ban Kivu tartományban 150 000 embert részesített ellátásiban. Algériában a Vörös Félhold Szövetség jelen volt a nyolc évig tartó élethalálharcban, és állandó segélyben részesítette a súlyos károkat szenvedett lakosságot. Tlemcenben két I évig működött egy segélybizott­sága. Nem egy idegenbe szakadt honfitársunk talált haza a Ma­gyar Vöröskereszt segítségével, sok család találta meg örökre elveszettnek hitt gyermekét a keresőszolgálat útján. Hazai szervezetünk sok természeti és háborús csapás sújtotta or­szág lakosságának nyújtott gyors segítséget. Népünk aján­déka ott volt Agadírban, Chi­lében, Marokkóban. Laoszban, Algériában és a közelmúltban elgyászolt Skopje romjai kö­zött, hogy csak a legutóbbi nagy elemi csapások vagy há­borús szenvedések helyeit em­lítsük. Szerte a világon megemlé­keztek a Vöröskereszt száz évéről. Gazdag programmal ünnepelték Genfben a szerve­zetet. Más országokban kiállí­tásokat rendeztek, értekezlete­ket, bemutatókat tartottak, s közben felhangzottak Britten és Sosztakovics művei, melye­ket az emberbaráti szeretet eszméje sugallt. II álával és büszkeséggel mondhatja a XX. szá­zad gyermeke a vöröskeresztes ligákat a világ szamaritánusai­nak, mert irgalmas orvosként kötözték be száz éven át az emberiség sebeit, gyógyítgat- ták és enyhítették őket jelsza­vuk szellemében: »Emberies­séggel a békéért!-» Tegyük hoz­zá: a népek megbékéléséért. Kocsis Sándor Megjelent a Béke és Szocializmus augusztusi száma A lap vezércikke - A világ- forradalmi folyamat és a kom­munista mozgalom egysége« címmel megvilágítja, hogy ko­runk három nagy forradalmi ereje — a szocialista világ- rendszer, a tőkésországok for­radalmi munkásmozgalma és a nemzeti felszabadító mozga­lom — között szerves összefüg­gés és kölcsönhatás áll fenn, s ezek egységes egészet alkotnak. A cikk rámutat, hogy milyen rendkívül káros az a nézet, mely megpróbálja szembeállí­tani őket egymással. Ernest Bvmelle, a Belga KP országos elnöke »A szocializ­mus növekvő befolyása jegyé­ben« című írásában megálla­pítja, hogy Belgium újabb je­lentős politikai és társadalmi korszak előtt áll, és ismerteti a párt politikai irányvonalát. P. G. Alberdi arról ír, hogyan ve­szélyeztetik a Közös Piac és a hozzá hasonló más imperialism ta egyesülések a gazdaságilag elmaradott országokat. Ludek Urban csehszlovák közgazdász a leszerelés gazdasági vonatko­zásaival foglalkozik. Rendkívül érdekes tanul­mányt közöl a folyóirat az an­gol munkásosztály helyzetéről. A cikk beható vizsgálat alá veszi az angol munkásság élet- és munkakörülményeit, s fon­tos következtetéseket von le. Megemlékszik a lap a bolse­vik párt megalakulásának 60. évfordulójáról, Lesz-e irodaháza a sütőiparnak és az Állami Biztosítónak? UTAZIK A TÖK Azzal, hogy a megyében levő sütőipari vállalatokat megszün­tették, s a központot Kaposvár­ra helyezték, igen sok gond sza­kadt a vállalat vezetőinek nya­kába. Jelentősen megnöveke­dett a központ irodai dolgozói­nak száma, s a szűk irodák még zsúfoltabbak lettek. Olyan szobákban, ahol legföljebb két- három ember dolgozhatna, most hatan-nyolcan szoroskodnak. Meg kellett szüntetni a labo­ratóriumot — pedig igen nagy szükség lenne rá —, és irodá­nak rendezték be. Fölvehetné­nek két műszaki vezetőt, de nem tudnak helyet adni nekik. Ezért megegyeztek a hasonlóan nehéz helyzetben levő Állami Biztosítóval, hogy együttesen építenek egy kétemeletes iro­daházat. Arra kérték az Épí­tésügyi Minisztérium Város- és Községrendezési Főosztályát, engedje meg, hogy az irodahá­zat a Tóth Lajos utca 1. szám alatt, a lebontásra kerülő sü­tőüzem helyén építhessék föl. Mindössze egy családot kellene tálcáshoz juttatni, s a két fon­tos vállalat Kaposvár központ­jában maradhatna. A kéteme­letes irodaház emelné a város­képet is. — Nem járulhatunk hozzá, mert ennek a területnek a ren­dezésével még nem készültünk el — utasították el kérésüket az illetékesek. Hónapokig jár­tak ezután Budapestre a sütő­ipar és az Állami Biztosító ve­zetői, s az ÉM végül is engedé­lyezte az építkezést. A sütőipari vállalatnak és az Állami Biztosítónak másfél millió forintja van az irodaház fölépítésére. Ez azonban kevés. Mintegy hárommillió forintra volna szükség. A Pénzügymi­nisztérium és a Belkereskedel­mi Minisztérium gyors anyagi segítsége kellene, hogy a mun­kát még az idén elkezdhessék* és 1964 első felében átadhassák rendeltetésének az épületet. Addig is jó lenne enyhíteni a Sütőipari Vállalat irodagond­jain. A Tanácsház utcában, le­vő központ udvarán felszaba­dult az Épületszerelő Vállalat egy helyisége. Szóban megálla­podtak, hogy ha a tanács másutt ad egy megfelelő iroda- helyiséget az épületszerelőknek* akkor ezt átadják a sütőipar­nak. Kaptak is, a felszabadult irodahelyiséget mégsem adták át. Talán a megyei tanács jobb belátásra bírja majd az Épü­letszerelő Vállalatot. Miután az ÉM Város- és Községrendezési Főosztálya hozzájárult a két vállalat kí­vánságának megvalósításához, kiderült, hogy a sütőipar és az Állami Biztosító vezetői elfe­lejtették megbeszélni a dolgot a városi tanács illetékeseivel; Ez pedig fontos lett volna, mert a tanács az irodaház cél­jára kiszemelt helyen egy kor-» szerű élelmiszerboltot akar nyitni. Véleményünk szerint azonban ez nem akadályozhat­ja meg az irodaház fölépítését Építsék az irodaházat három- emeletesre, s a földszinten kapjon helyet az élelmiszer- bolt. Helyes lenne, ha megbe­szélnék ezt egymással az érde­keltek, hogy mielőbb megkez­dődhessen az építkezés. Sz. U 52 holdon termelnek tököt a Nagybereki Állami Gazdas ágban. Eddig hét vagonnal küldtek el, s még ötven vagon tököt szállítanak a hűtői párnák Budapestre. A lakosság szolgálata helyett... Egy kisiparos „tévedéseiről" Eddy Old hadnagy még job- heveskedett még mindig a tá- nyúllá hasonló kísérleteknél.. ban elsápadt, s egy szót tudott szólni. — De hisz ez azt jelenti... — kezdte Queltch, miközben ki­kapcsolta a televíziót, és szin­tén Medowshoz lépett, de a professzor maga fejezte be gondolatát: — Ez azt jelenti, hogy a »Big *>e« foglyai vagyunk. A horgas orrú, sápadt arcú professzor ódivatú ősz kecske- szakállával, magas ösztövér alakjával, csontos ujjú karjai­val csodálatos módon Mefisz- tó baljós figurájára emlékeztet­te most a tábornokot. — Hogyhogy a foglyai? — kiáltott fel csodálkozva Hazard, s ismét hányingert érzett. — Nagyon egyszerűen — mo­bomok. — Negyvenkilenc múlva pedig a századára. — Majd meglátjuk — felelte határozatlanul a professzor. Nem akarta idő előtt kiábrán­dítani a »Big Joe« foglyait, akik naív reménykedéssel csüggtek rajta. — Hát az induktív radioakti­vitás? — kérdezte váratlanul Queltch. — Azt nem veszi szá­mításba? A tábornok csodálkozva né­zett a rádiótechmfkusra. Hon­nan tudja az ilyesmit? <3 már teljesen megfeledkezett arról, Ám az is lehet, hogy Me­dows professzor eltúlozza a ve­szélyt. Az atomfizika nagysze­rű szakembere, ezért is osztot­ták a kísérleti csoportba, de halvány sejtelme sincs arról, milyen bombát robbantottak fel az imént. Ez a kísérletek részvevőinek nagy többsége számára titok. Talán még a tervezői számára is.;; — Mégis miféle bombát rob­bantottak fel a mai napon? — kérdezte Eddy Old remegő han­gon, aki rémülten hallgatta a A megye termelőszövetkeze­tei az utóbbi években hatal­mas fejlődésein mentek át. Sok istállót és egyéb mező- gazdasági épületet emeltek. Az állami vállalatok és a kis­ipari termelőszövetkezetek azonban elegendő szakember hiányában nem vállalhatták el mindenütt a vízvezeték be­szerelését. Ezért több tsz kénytelen volt magánkisipa- , roshoz fordulni. A Somogy ............................................. » ggy.gi N£pj Ellenőrzési Bi­f zottság megvizsgálta, hogy — De engedje meg — vá- f a kisiparosok megtart- gott csodálkozó képet a rádió-1 ják-e a rendeleteket, és hogy technikus —, mi váltja ki ezt | számláikat az egységárgyűjte­a termonukleáris folyamatot? Hisz ahhoz több millió fokos hő szükséges, amit pedig tudo­másom szerint a hidrogénbom­ba belsejében levő atombom­ba felrobbantásával érnek el Miféle »tisztaságról« lehet eb­ben az esetben szó? — Amíg atombomba a »gyu­tacs«, bizonyos hasadási ter­mékmennyiség természetesen elkerülhetetlen — mondta egyetértőén Medows; Félbe kellene szakítani • meny alapján készítik-e el. ! Megállapították, hogy néhány [kisiparos félrevezeti, megkáro- [sítja a termelőszövetkezeteket. ! Különösen Illés Miklós ka- [ posvári vízvezeték-szerelő [számláinak felülvizsgálatakor [találtak sok szabálytalanságot, [illés Hetesen, Zimányban, So- ímogyjádon és Magyaregresen [visszaélt az ellenőrzés lazasá­jgával, s jogtalan hasznot szer­ezett magának. Rajta kívül e7-t tkét másik vízvezeték-szerelő hogy neutronáramlatok hatá- professzor és Hazard tábornok a társalgást, gondolta a tábor-$ hasonlóan cselekedett. sára a talajban levő vegyi ele­mek radioktíwá válnak ... — Nem hinném, hogy szik­lánk felszínén cink, kobald, solyodott el a professzor söté- nátrium és mangán lenne, de ten, és szakállát simogatta. — Míg a gammasugárzás nem csökken le legalább száz rönt­genig, sértetlenül kimenni in­nen lehetetlen. — S éz meddig tarthat? — Tovább annál, mint amed­dig mi ketten élünk — legyin­tett Medows reménytelenül. — Minden attól függ, milyen ra­dioaktív termékek borítják sziklánk felületét. A stron- cium—90 felezése például kö­rülbelül harminc évig tart, a cézium—137-é harminchárom évig, a technecium- millió évig. — De nem lehet itt oly sok hasadási termék, amelynek ilyen hosszadalmas a felezési ideje. — De nem is kevés. Körülbe­szilícium és kalcium kétségkí­vül van — felelte Medows professzor Queltch megjegyzé­beszélgetését. — A hadügyminisztériumban mindent olyan titokban tarta­nak, kedves Old — sóhajtott fel Medows —, hogy még ne­kem sincs halvány sejtelmem róla. Csupán annyit tudok, hogy a »Big Joe« fedőnevű teljesen Illés 71 000 forint, két társa pedig összesein 17 000 forint kárt okozott a tár­sadalmi tulajdonban. sére. — Valóban radioaktívvá új szuperbomba volt. válhatnak, gamma- és bétasu­garakat bocsáthatnak ki ma­gukból; Hazard jól tudta, hogy az al­fa és bétasugarak kis hatósuga- rúak, és könnyen elnyelik őket a különböző anyagok, köztük a levegő is. Külső hatásuk a szervezetre aránylag kicsi. A gammasugarak azonban nagy hatóképességűek, és az ember megfertőzhe­99-é egy bármely szervét tik. Csupán ettől az egy gondolat­tól ideges remegés futott vé­gig Hazard tábornok testén. Más dolog, amikor az ember tudja, hogy a gammasugarak a Hil húszszázaléknyi, ez pedig szervezetbe hatolva együttmű egyötöde. ködésbe lépnek atomjaival, — Viszont, ha jól tudom, a előidézik felbomlásukat ionok- többiek radioaktivitásának a ra és elektronokra, viszont robbanást követő hét óra alatt egészen más dolog, mikor az • tizedére kell csökkennie — ember maga válik kísérleti — Hát ez nem »tiszta bom­ba«? — kérdezte Queltch. — Mit jelent az, hogy »tisz­ta«? — fordult felé csodálkoz­va Eddy Old. — Miért tőlem kérdi ezt, Ed­dy? — vont vállat Queltch. — A professzor és a tábornok jobban tudják, hogy mi az. — Maga talán nem tudja, mister Old? — nézett a pro­fesszor fürkészően a fiatal hadnagy szemébe, de nem lá­tott benne semmi ravaszságot. — »Tisztának« nevezik ná­lunk a hidrogénbomíbát, mi­vel így rotobanóerejéf főkép­pen a termonukleáris folya­nok, aztán mégis úgy döntött, hadd beszélgessenek inkább, { mintsem komor gondolatokba J merüljenek. | Teljesen »tisztát« tehát egye-1 lőre még nem sikerült elöállí- JEz utóbbiak ellen azonban az tani? — kérdezte Eddy Old. lügyészség nem emelt vádat, — Most dolgoznak rajta — Imivel a közkegyelem hatálya felelte Medows. — Egyes tudó- |alá estek, de kötelezte őket az mányos tanácsadóink elhitetik | okozott kár megtérítésére, a kormánnyal, hogy már most | , ülés módszere igen egysze- ,, , ' ... iru volt. A felhasznált anyag­elkeszrtheto a kilencvenöt sza_ jjnak rendszerint a dupláját zalékos »tiszta« bomba. A to- $ vagy többszörösét számolta el. vábbiakban pedig, ha a hidro-} A zimányi Béke Termelőszö- génbombák atomdetonátorait I vetkezet ben például 21 méter «„te, „bw-M* vwqESTZ-srzi&SJs, tölteteivel helyettesítik, talán <aruly^, hanem 210 métert szá- sikerül előállítani a teljesen | molt el 8925 forint összegben, »tiszta« bombát. J Fölszerelt egy 500 literes hid­A professzor különben ké-!rof?rt> ““ ára f690 ío~ ,, Snnt, a számlán azonban mar telkedett ebben. Általában j ^ara|3 szerepelt 8100 fo­mindenféle hidrogéníbombát | u-jcit; értékbein. Nem elégedett »piszkosnak« tartott, s nemi meg azzal, hogy 21 méter he­hitt abban, hogy előállítható b*** 219 méter horganyzott t csövet fizettetett ki a terme­matok határozzák meg, nem olyan termonukleáris bőm ,* jgszövetkezettel, a számlán pedig a hasadás, mint az amelynek robbanását ne kísér- úgy tüntette fel, mintha a atombombáét. Az ilyen bőm- né radioaktív izotópok képző- csövet jutsszigeteléssel látta ba felrobbanásakor a radioak- úése. .volna el, s így az méteren­tív termékek mennyisége ki- ' ; ként 42,50 forintba került, esi szokott lenni. . iFolyíatjukJ holott csak 37,56 forintot szá­molhatott volna méterenként. Ehhez hasonlóan károsította meg a magyaregresi Kossuth Termelőszövetkezetet is. Szám­láján 450 méter horganyzott csövet tüntetett fel 19 205 forintért, a valóságban azonban csak 159 métert használt fel, amiért 6047 forint jár. Itt egy villanymotorral és egy hidroforral többet számlázott, mint amit a valóságban föl­használt. így csapta be a samogyjádi Augusztus 20. és a hetesi Vikár Béla Tsz-t is. — Tévedtem, nem akar­tam szándékosan kárt okozni, jogtalan haszonra szert ten­ni — védekezett kihallgatása­kor Illés Miklós. Elfogadha­tatlan az állítása, mert té­vedni lehet egyszer, kétszer, de nem sorozatosan, és nem mindig a társadalmi tulajdon, kárára. Hogyan folytathatta bűnös tevékenységét? Hiszen a Ka­posvári Járási Tanács Mező­gazdasági Osztályától Kele­men József, a Termelőszövet­kezeti Beruházási Irodától pe­dig Murgás Lajos és Balázs József végezte a termelőszö­vetkezetek beruházásainak műszaki ellenőrzését. Hogyan ellenőrizték a kisiparos mun­káját és számláit? Sehogy. Megelégedtek azzal a tájékoz­tatással, melyet tőle kaptak — bár Illés még építési nap­lót sem vezetett —, és jóvá­hagyták számláit Hanyagságukkal szinte ösztönözték Illést újabb és újabb bűncselekmé­nyek elkövetésére. Bár ellenük is bűnvádi eljá­rás indult, de megszüntették, mert a közkegyelem rájuk is kiterjedt Illés Miklós ellen azonban még nem zárult ie a bírósági eljárás. Bizonyára kötelezik majd az általa oko­zott károk megtérítésére is. A jövőben úgy kell ellen­őrizni a közületeknek dolgo­zó magiánkisiparosiokat, hogy egyetlen egy se károsíthassa meg a társadalmi tulajdont, s ne ronthassa a becsületes kis­iparosok hírnevét. Szalai László

Next

/
Thumbnails
Contents