Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-02 / 178. szám

Péntek, 1963. augusztus 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP A mezőn a helye az istállótrágyának A gabonabetakarítás befeje­zéséhez közeledve a siófoki járásban is egyre nagyobb az üres terület. A learatott táb­lákon teríteni lehet az istál­lótrágyát, aztán leszóntani, hogy a föld a talajerő pótlása révén nagyobb hozamot ad­jon. Jól járt az a termelőszö­vetkezet, ahol már korán meg­kezdték a rendszeres trágya- hordást, s most a mezőn ra­kott szarvasokból könnyűszer­ré! vihetik szét és teríthetik el az értékes istállótrágyát. Ahol jelentőségéhez mérten foglalkoznak ezzel a tenniva­lóval, ott kevés a trágya az istállók környékén, ahol vi­szont lebecsülik a talajerő pótlásának fontosságát, ott a hatékony szerves trágyát nem Tapasztalatok a siófoki járásból kap a sósnál több egységet fogatos. Ahol az istállók mellett fekszik az érték Balatonendréden, Nagycse- pelyen és a járás sok más köz­ségében értéket látnak az is­tállótrágyában. Am nem min­denütt van ez így. Zamárdi- ban a szénahordás kezdete óta nem került trágya a mezőre. Hirsh Sándor, a Magyar Ten­ger Tsz elnökhelyettese sze­rint azért, mert a szálas ta­karmány betakarításához min­den szállítóeszközre szükség volt. Pedig ha másutt sike­rült, akkor náluk is kihord­hatták volna a trágyát, s most nem volna majdnem tízva- gonnyi talajt gazdagító anya­' majd rossz időben, nagy tá­úgy kezelik, ahogyan kellene, j guk Szántódpusztán, Tóköz­nem hordják ki oda, ahol ho- I pusztán meg a központi lóis- zamnövelő hatását jövőre és Itállók környékén. Nehéz hely­később érvényesíthetné. _ I zetbe kerül a tsz akkor, ha Kemenesi Géza, a siófoki já- I rás főmezőgazdésza arról tá­jékoztatott bennünket — és magunk is tapasztaltuk —, hogy a közös gazdaságok többségében jól szervezett munkával gondoskodnak az istállótrágya kihordásáról, szakszerű kezeléséről. Trágyahordó fogatok és éjszakai szállítás Az állatállomány trágyaho­zamával okosan gazdálkodnak a balatonendrédiek. A major­tól és a lóistállóktól két fogat egész éven át trágyát hord. A napi trágya már másnap szarvasban van a mezőn. A tsz-ben nincs külön trágya­mester, de a két fogatos érti a helyes trógyakezelés mód­ját. A szarvasok szakszerű összerakásáért fél-fél munka­egységet kapnak naponta a hor­dásért jóváírt béren felül. Ké­kesi Jenő tsz-elnök szerint az idei trágyázási tervet jóval túlteljesíthetik, hiszea. a 465 holdból 420 hold már megkap­ta a trágyát, s 80 holdra ele­gendő mennyiség ugyancsak kint van a mezőn. Napról napra több kerül ki az istál­lóktól — a háztájiból is — a földekre. A jó szervezés ered­ményeképpen az idén akkora területet szórhatnak be szer­ves trágyával, mint az utóbbi két évben együttvéve; A gyors kihordásira törek­szenek a nagycsepelyiek is. Fogataik nappal egyéb idő­szerű tennivalókkal vannak elfoglalva. Néhány fogat — a kevésbé erőigényes munkák után — éjszaka hordja a trá­gyát,! természetesen a szoká­volságra kell hordani a trá­gyát, s az a szakszerűtlen ösz- szehalmozás miatt nagy meny- nyiségű táperőt is veszt Aratási őrjáratunk során örömmel adtunk hírt arról, hogy némely gazdaságokban a gabonabetakarító és szalma­lehúzó gépeket követte a trá- gyaszóró gép, s az istállótrá­gyát az eke mindjárt le is szántotta. így lehet pótolni né­hány évre azt az erőt, melyet az idén betakarított növény kivont a talajból. Az istálló- trágyázás jó megszervezésével lehet jövőre gazdag termés- eredményekre számítani a sió­foki járásban is- Erre kell gondolniuk a zamárdiaknak és mindama termelőszövetkezet vezetőinek, ahol halogatják a trágyahordást. Hiszen megté­rül, kamatostul kifizetődik az a munka, amelyet a talajerő pótlására fordítanak. H. F. Javaslat A közgazdasági technikum esti tagozatára akart jelent­kezni egy kaposvári fiatalasz- szony. Tekintve, hogy nem dolgozik, üresen maradt a je­lentkezési lapnak az a rubri­kája, amelybe a munkáltató írja be véleményét. — A férje hol dolgozik? — kérdik a technikumban. — Fontos ez? — Igen, mert valakinek ja­vasolnia kell a továbbtanulást. — De hát mondom, hogy nem dolgozom. — Sebaj, vigye el a férje munkahelyére a papírt, írassa alá, üttesse rá a pecsétet. Mintegy, hogy ki csinálja meg, az a fontos, hogy rajta le­gyen a pecsét. Valóban így lenne? Azt hi­szem, a technikum illetékese vagy nagyon jószívűnek akart mutatkozni, vagy nincs tisz­tában a szabályokkal. Külön­ben minek osztogat üyen »jó tanácsokat«? V. J. limai L. Imre és Bális Imre, a fonói Aranykalász Tsz tagjai Iógereblyével gyűjtik össze a másodszor kaszált 15 hold lucernát. Cserbenhagyta áldozatát egy gépkocsivezető Italozás, feketefuvar... — Súlyos sérüléseket szenvedett a 15 éves áldozat — Az ítélet: börtönbüntetés! Az. utóbbi hónapokban saj­nálatosan elszaporodtak a köz­úti balesetek. A gépjárműve­zetők felelőtlensége, bravúros­kodása, az italozás sokszor okozott súlyos tragédiákat, s egyre gyakrabban hallunk olyan esetről, hogy a gázoló gépkocsi vezetője cserbenhagy­ta áldozatát. Cserbenhagyásos baleset bűncselekményét tárgyalta a napokban a Somogy megyei Bíróság. A vádlott — Wagner István huszonnégy éves gépko­csivezető — a 13. sz. AKÖV YA 80-49 forgalmi rendszámú Drága tanulság A Hídépítő Vállalat a Bé­ke Szálló és a Ruhaüzem kö­zött felbontotta az utat, hogy korszerűsítse a vízvezeték-há­lózatot. Nemsokára azonban az építők dolgavégezetlenül siet­ve betemették az árkot, s hoz­záláttak a burkolat rendbe ho­zásához. Augusztus 11-én ugyanis Kaposváron motorver­senyt rendeznek, és szükség van az említett útszakaszra. A visszakozz több tízezer fo­rintba került. Ki a felelős ér­te? A megyei tanács közleke­dési csoportjánál azt állítják, hogy a Hídépítő Vállalat kö­vette el a hibát, mert nem kért engedélyt a KPM Közúti Igazgatóságától a munka meg­kezdésére. A Hídépítő azzal ér­vel, hogy az engedélyt meg­kérte a beruházó, a Víz- és Csatornaművek. Igaz — mond­ják —, hogy későn kapták kéz­hez. Bűnösnek mégsem érzik magukat, hisz jót akartak. Ad­dig is, amíg az engedély meg­érkezik, szerettek volna időt nyerni. A Vízmű — úgymond — azért nem tiltotta meg a Hídépítőnek a munka megkez­Azonnali fölvételre kere­sünk villanymotorhoz és vízvezetékhez értő szak­képzett villanyszerelőt. Fizetés megegyezés sze­rint. Somogy megyei Ta­nács Gyógyszertári Köz­pontja, Kaposvár, Kos­suth tér 4. (51920) dését, mert úgy gondolta, hogy a vízellátás szempontjából ked­vező, ha minél gyorsabban korszerűsítik a hálózatot. Az MHS-néd azt mondták, hogy idejében értesítették a tanácsot és a KPM Közúti Igazgatóságát a versenyről. Nem érzik magukat hibásnak. A KPM Közúti Igazgatósága szintén úgy véli, hogy megtet­te kötelességét, mert az enge­délyt csak azzal a feltétellel adta ki, hogy a motorverseny miatt más útszakaszon kell a munkát elkezdeni. Azt is hal­lani, hogy el lehetett volna ke­rülni a kárt, ha a motorver­senyt lefújják. Vajon mi az előbbre való: a város vízellá­tása vagy a motorverseny? De a baj nem is az, hogy mo­torverseny lesz Kaposváron, hanem az, hogy a Hídépítő Vállalat engedély nélkül kezd­te meg a munkát. Különben még idejében közölhették vol­na vele, hogy másutt dolgoz­zon. A felelősség tehát a Híd­építő Vállalatot terheli. Min­denesetre tanulság a jövőre nézve, hogy engedély nélkül akkor sem szabad egy építke­zést megkezdeni, ha a láthatá­ron nincs akadály. Nemcsak a közlekedésnek, hanem az ipar­nak is megvan a KRESZ-e. Ha »-karambol-« történik, mindig azt vonják felelősségre, aki nem tartotta meg az előíráso­kat, bármilyen jóhiszemű volt is az illető. •z. N. Bosszant. . • ... hogy az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ készítette turis­takenyéren nincs rajta, mikor szállították, viszont ott ékeskedik, hogy a jót­állási idő a kiszállítástól számított negyvenöt nap. Pedig a kis blankettán volna helye a bélyegző­nek. hagytak is ki erre a célra egy fehér csíkot, így aztán nem tudom, hogy az egyébként finom turistakenyeret penésszel ehetem-e vagy anélkül. ... hogy amikor megja­vították a kaposvári Köl­csey utca útburkolatát, és eltüntették a gödröket, lyukakat, nem gondoltak az utca végében levő au­tóbuszmegállóra. Ha leg­alább egy kocsival több kavicsot vittek volna, és elszórják a megállónál, esős időben nemi kellene az utasoknak pocsolyákat ugrani és egyéb akrobata­mutatványt végezni. ... hogy a Béke Étte­remben vasárnap délben mindig jó néhány asztalt lefoglalnak a különböző sportegyesülctek és kirán­duló társaságok, a helyi vendégek pedig vagy vár­nak, vagy más éttermet keresnek. Nem lehetne ezeknek a csoportoknak mondjuk a Grillben terí­teni? Volt már erre pél­da, csak föl kellene ele­veníteni. P. Gy. tehergépkocsijával Zala me­gyébe szállított méheket. A gépkocsin rajta kívül Makár József és Vörös András tartóz­kodott. Hazafelé több ízben megálltak a kocsival, sört, bort ittak, s csak a délutáni órák­ban indultak ei — június 1-én — a leilei országúton Kapos­vár felé. Somogyaszaló után a teherautó három egymás mö­gött haladó kerékpáros fiút előzött, a 15 éves B. István memyei ipari tanulót, T. Fe­renc 17 éves balatonlellei se­gédmunkást és T. Ernő 16 éves somogyasza lód ipari tanulót. Amikor a kocsi előzésben volt, a teherautó oldala leso­dorta a kerékpárról B. Istvánt, a fiú az út szélére esett, s bal felkarján nyílt törést, testén zúzódásökat szenvedett; Wagner István gépkocsiveze­tőnek észlelnie kellett a bal­esetet, mert néhány száz mé­ternyire a színhelytől megállt, hátranézett, majd amikor lát­ta, hogy az egyik kerékpáros fiú (T. István) a kocsi után in­dult, gázt adott és továbbhaj­tott. Kaposvárra érve megha­misította a menetlevelet, egy órával korábbi érkezést írt be... Am a rendőrségi nyomozás rövid idő alatt fényt derített a bűncselekményre, s a felelőt­len gépkocsivezető a vádlottak padjára került. A bíróság előtt szépítgetni próbálta tettét, ta­gadott, de kiderült az is, hogy az italozáson kívül még feke­tefuvart is vállalták a Balaton partján, s Kaposvár felé menet egyszer az árokba csúszott a gépkocsi. A balesetről úgy val­lott, hogy nem látta az áldo­zatot. Wagner Istvánt súlyos sérü­lést okozó gondatlan veszélyez­tetés, segítségnyújtás elmu­lasztása és magánokirat-hami­sítás bűntettében vétkesnek mondta ki a bíróság, s másfél évi börtönbüntetésre ítélte, egy évre eltiltotta foglalkozá­sának gyakorlásától, két évre pedig a közügyektől. A vád képviselője súlyosbításért föl- íeböezetu , Munkaerkölcs és anyagi érdekeltség A pártunk által meghirde- tett és vezetett eszmei offenzíva egyik fontos célja a szocialista erkölcs általánossá tétele. A szocialista erkölcs követelményeit a párt VIII. kongresszusa így fogalmazta meg: »A kizsákmányolok elle­ni harc; mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság szenvedélyes gyűlölete; oda­adás a szocializmus ügye iránt, a szocialista haza szeretete; a nép önzetlen szolgálata; test­véri szolidaritás minden or­szág dolgozóival, minden nép­pel; harcos internacionaliz­mus; a társadalom javára vég­zett lelkiismeretes munka; a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés; kérlelhetetlenség a társadalom és az egyes em­berek kárára elkövetett visz- szaélésekkel, az önzéssel, a becstelenséggel, a karrieriz­mussal, a hatalommal való visszaéléssel, az önteltséggel és a kritikátlansággal szem­ben; erkölcsi tisztaság, egy­szerűség és szerénység a tár­sadalmi és magánéletben.« F sokféle követelmény kö- zül most csak egyet kí­vánunk kiragadni: a szocialis­ta munkaerkölcsöt. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy ez egyik legfontosabb követelmény. Azt mondják, »ki mint él, úgy ítél«. Nos, az »élés« végered­ményben a munkával kezdő­dik. Nemcsak azért, mert mun­ka nélkül nem létezhet társa­dalom, mert az ember élete tevékeny idejének jó részét a munkahelyén tölti el, hanem azért is, mert végeredményben a saját és társadalma életkö­rülményeinek kulturáltsága javarészt attól függ, hogy ő és társadalma hogyan dolgozik. Népnink is azért érhette el ki­váló eredményeit az anyagi és szellemi életben, mert a mun­ka kultúráját is emelte. De ez­zel korántsem mondjuk azt, hogy a szocialista munkaer­kölcs általánossá vált; Jóllehet leraktuk a szocializmus alapi­jait, a szocialista erkölcs azon­ban még nem hatolt be eléggé mélyen az emberek gondolko­dásába, még nem irányítja eléggé cselekedeteiket. A szo­cialista típusú ember, a szo­cialista munkaviszony kiala­kítása éppen ezért napirenden levő feladat. Engels azt mond­ja, hogy az emberek erkölcsi nézeteiket azokból a viszo­nyokból merítik, amelyekben termelnek. A szocialista er­kölcs objektív anyagi feltétele tehát a szocialista társadalmi rendszer, következésképpen a szocialista emberi tulajdonsá­gok kialakításának igazi felté­telei is most a szocializmus alapjainak lerakásával értek meg igazán; A megváltozott társadalmi körülményekből következik, hogy a munka jel­lege is megváltozott, követke­zésképpen a munkához való viszonynak is ennek megfele­lően meg kell változnia. A szocialista emberformálás egyik leghathatósabb eszköze a szocialista munkaverseny, a brigádokban, különösen a szo­cialista munkabrigádokban végzett munka. A szocialista brigádok tagjait általában a magasabb szocialista öntudat­ból fakadó sokoldalú cselek­vés jellemzi. Munkájukban a termelés, a termelékenység emeléséért folyó harc szorosan egybefonódik a korszerű tech­nika, a tudomány korszerű vívmányainak! elsajátításával. A modem munkaeszközök maximális kihasználása pe­dig csak az ismeretek állandó bővítésével lehetséges, s ezért a munkaerkölcshöz ma már az is hozzátartozik, hogy szak­mai ismereteit ki hogyan gya­rapítja. szocialista munkaer­kölcs kialakításának ugyancsak fontos eszközei az anyagi és erkölcsi ösztönzők. Mindkettő a szorgalmasabb, fegyelmezettebb, magasabb színvonalú munkára serkent. Amennyire fontos eszközök, annyira kényesek is. Nagyon vigyázva kell bánni velük. Az anyag) érdekeltség erkölcsi ösztönzés nélkül elhomályosít­ja az ember előtt mindazokat a nemes célokat, amelyek a szocializmus teljes fölépítésé­nek irányába mutatnak. Az, anyagi tényezők túlzott előtér­be állítása és az erkölcsi ösz­tönzés jelentőségének lebecsü­lése csökkenti a felelősségérze­tet, a kezdeményező- és az al­kotókészséget. A szocialista munkaerkölcs meggyőződéses jellegének kialakításához te­hát az anyagi ösztönzők önma­gukban nem elegendők, ha­nem az erkölcsieket is megfe­lelően kell alkalmazni. Az anyagi érdekeltség elvé­nek lebecsülése viszont a szub­jektivizmus veszélyét rejti magában. Be kell látniuk azoknak, akik csak az erkölcsi ösztönzők jelentőségét ismerik el, hogy az egyéni érdek a szo­cializmus viszonyai között már nem magántulajdonosi érdek, amely mások rovására való­sul meg, és nem elítélendő. Ellenkezőleg, az anyagi ösztön­zők helyes alkalmazása az egész társadalom érdekében ösztönzi az egyéneket maga­sabb színvonalú munkára. Mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban a gyakorlat azt bizonyítja, hogy az anyagi ér­dekeltség elvének lebecsülése a fejlődést gátolja. Az anyagi és erkölcsi ösz­tönzők tehát helyes alkalmazá­suk esetén egymással kölcsön­hatásban állnak, és a szocia­lista munkaerkölcs általánossá válását mozdítják elő. Ha az anyagi ösztönzés iránya és for­mája helyes, fokozza az erköl­csi ösztönzés hatékonyságát; Ha az anyagi érdekeltség nem felel meg a társadalmi szük­ségletnek, kiélezi a társadalmi és egyéni érdek ellentmondá­sát, ez pedig eredménytelenné teszi az erkölcsi ráhatást. Az erkölcsi ösztönzés viszont biz­tosíték arra, nehogy az anya­gi érdekeltség kispiolgári anya­giassággá torzuljon. A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája, ezen belül a szocialista erköl­csi arculat kialakítása belpoli­tikái életünk homlokterében álló egyik legfontosabb fel­adat. Már az elmondottakból is következik, hogy az erkölcsi nevelésen beiül a szocialista munkaerkölcs kialakítása fog­lalja el a helyet legfontosabb teendőink között. Az is nyil­vánvaló, hogy az üzemekben folyó políUkai, eszmei, erköl­csi nevelés döntő fontosságú eszköze a szocialista munkaer­kölcs kialakításának. Felve­tődhet a kérdés: melyek a leg­hatásosabb módszerek ebben a munkában? Nehéz lenne erre kielégítően válaszolni. Sorolni lehetne a magas színvonalú szakmai, politikai és kulturá­lis előadásokat, tanfolyamokat. Meg lehetne említeni, hogy a szocialista munkaerkolcs kia­lakításának egyik hatásos módszere — bármennyire kü­lönösen hangzik is — a jó munkaszervezés. A fegyelme­zett munka feltétele ugyanis az, hogy a munka ütemes le­gyen, a hozzá szükséges nyers­anyagok, szerszámok, tervraj­zok mindig idejében, jó minő­ségben rendelkezésre álljanak; A dolgozó mindig tudja, hogy mit miért csinál, mennyire ha­lad előre saját és üzeme ter­vének teljesítésében, mik a gondok, és így tovább. Száz szónak is egy a vége: minden módszer jó, amely a szocialista munkaerkölcs kialakítását se­gíti elő. Boros Béla Értesítjük kaposvári PB gázfogyasztóinkat, hogy augusztus 1-től kezdő­dően rendelésük alap­ján gázeladó helyünkről a 13. sz. Autóközlekedési Vállalat az előző nap te- telefonon vagy személye­sen feladott rendeléseket reggel 8 órától 18 óráig házhoz szállítja.-AFOH« PB gázeladási hely, Kaposvár, Árok u. 7. Telefon 25-14. (3828)

Next

/
Thumbnails
Contents