Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-08 / 183. szám
Cls<W*r«S*. IW8. augusztus 8. 3 SOMOGY? NÉPLAP Hegy a vevő könnyen, gyorsan vásárolhasson... Mit mondjunk még?! A KÖZLEKEDÉSI BALESETEKRŐL Aknáiily Mi gátolja a termelőszövetkezeti beruházásokat? IJESZTŐ ÉS MEGDÖBBENTŐ SZÁMADAT: az év elejétől július végéig 279 közlekedési baleset történt a megyében, köztük 22 halálos kimenetelű. Borzongás fut végig az emberen látva és hallva a számokat; összeszorul a szív, amikor a csonkán, bénán maradottakra gondolunk, és azokra a családokra, ahol már hiába várják haza szereti teiket Tavaly egész évben 317 baleset történt a somogyi utakon, s most félő, hogy az idén szomorú csúcsot javítunk. Itt az augusztus — minden évben ekkor esik a leptöbb szerencsétlenség —, aztán jön a must és az új bor időszaka, amikor nagyon sokan elvesztik fejüket, úgy ülnek gépjárműre. Pedig nem törvényszerű, hogy ennyi legyen a baleset. Ha a szerencsétlenségek okát kutatjuk, azt látjuk, hogy a balesetek nyolcvan százalékáért a gépjárművezetőt terheli a felelősség. Szabálytalanul előznek, nem adják meg az elsőbbségi jogot, nem tartják meg a jobbkéz-szabályt, kés«» jelzik, hogy kanyarodni akarnak, figyelmetlenül vezetnek, vagy ittas állapotban ülnek a volán mellé. A balesetek tizenkét százalékát gya_ logosok okozzák — főleg a felügyelet nélkül utcán szaladgáló apróságok és hatvan éven felüli emberek —, és csak nyolc százalékban ok a műszaki hiba. AZ ELSŐ HELYEN ÁLLNAK a motorkerékpár okozta balesetek, s utánuk következ- , nek a magánautósok meg a tehergépkocsi-vezetők. Pedig mennyi figyelmeztetés hangzott már el csak lapunk hasábjain is, mennyi balesetről közöltünk fényképet! De még az elrettentő példa sem használ. Elgondolkoztató adat, hogy a szerencsétlenségek hetven százalékát olyan vezetők okozzák, akik egy-öt éve szerezték meg jogosítványukat. Ez gépjárművezető-képzésünk elégtelenségét bizonyítja. Egészen csekély idő jut a gyakorlati vezetésre, s az is csák 40 kilométeres maximális sebességgel történik. Amikor azonban az újdonsült jogosítványtulajdonos először vezet oktatói felügyelet nélkül, kipróbálja, hogyan megy a kocsi nyolcvannal, kilencvenmel. Aztán a bizonytalan kéz vezette gépkocsi az árokban köt ki.;. A régi gépjárművezetők nagy része viszont nem ismeri az új KRESZ-t, legtöbbjük rutinból vezet, »-lesz arm lesz« az elve. Kit ne bosszantana, amikor az országutat járja, hogy némelyek jogtalan előnyökhöz akarnak jutni vezetés közben? Az autóbuszvezető alacsonyabb rendűnek tartja a tehergépkocsit, az a személyautót, s így jón sorba a motorkerékpár, a kerékpár, a gyalogos. A »-magasabb rendű« jármű tolakszik, hogy egy vagy két autóny} előnyt szerezzen. S a következmény: baleset. Nemrég egy ifjú pár — egyhetes házasok voltak — provokált motorral előzést. Szemben is jött jármű ... Az ifjú asszony meghalt, a férj pedig súlyosan megsebesült. AZT MONDJÁK NÉMELYEK, hogy keskenyek az országutak. Nos, a legtöbb baleset mégis a Siófok—Zamárdi közötti hét méter széles útszakaszon történik, nem az öt és fél méteres utakon. Hogy miért? Azért, mert a legtöbb vezető az út közepén hajt, elszabadul a sebesség ördöge is, s akadályozza az előzni akarót és a szembejövőt. Megyénkben ez év első felében 27 214 gépjárművet tartottak nyilván. Az idén 221 állami és 996 magánjárművet vizsgáztattak le. És ez a szám állandóan, és gyorsan emelkedik De vajon mindenki alkalmas-e járművezetésre, aki motort vagy autót vesz? Aligha. Levizsgáznak ugyan, de sokan közülük nem biztos kezű vezetők. Emiatt vannak a közlekedési rendőrségnek ún. törzsvendégei, a rendszeresen visz- szatérő balesetezők. Eltiltják őket egy ideig, a büntetés letelte után azonban újra vezetnek & újra karamboloznak Akadnak olyanok is, akiknek nem tetszenek a szabályok. Az egyik termelőszövetkezet elnökét felelősségre vonták a rendőrök, mert vontatójuk a legelemibb szabályok megtartása nélkül közlekedett. Erre még neki állt följebb, kijelentette, hogy a rendőr akadályozza a tsz munkáját, s elmegy a legfelsőbb fórumig is, de neki igaza lesz. És sajnos^ azokon a felsőbb fórumokon gyakran az ilyen embereknek adnak igazat, jönnek a telefonhívások, a »javaslatok«. Másutt meg — ha barát vagy ivócimbora okoz galibát — azt próbálják elérni, hogy ne jelenjék meg az újságban a neve. AMIKOR AZ EMBER már minden intő szót felhasznált, amikor példák egész sorával próbált az értelemre és az érzelemre hatni, akkor mit lehet még mondaná a közlekedési balesetek számának ijesztő méretű növekedéséről? Talán csak annyit: nagyon drága az élet, vigyázzunk jobban! Polesz György Szép kirakat, ízlésesen elrendezett áru csalogatja a vevőket a Május 1. utcai 357-es élelmiszerboltba. Az üzlet a kórház és a Virág utca között van. Ez, bár nem forgalmas része Kaposvárnak, mégis sok vevő fordul meg az üzletben. Nagy része van ebben a bolt szocialista brigádjának. Horváth István 1961-ben alapította meg a brigádot, * azóta érnek el itt egyre jobb eredményeket. Körülibeiül egy évvel ezelőtt a brigádvezető megbetegedett, mégsem esett szét a kollektíva. Most Varga Lajos, Terik Ti- borné, Ferincz Józsefné és Szombathelyi Mária törekszik a brigád jó hírnevének öregbítésére. Náluk nincs rendetlenség, a raktár éppolyan tiszta, mint az üzlet. Szabad idejükben szépítik, csinosítják a boltot. A munkába siető dolgozók bevásárlását azzal kony- nyítik meg, hogy elfogadnak előmegrendelést is. Reggel felírják, hogy kinek mi kell, s a munkából hazatérőket becsomagolva várja a megrendelt áru. Érthető, hogy a vásárlók szeretik ezt az üzletet. A forgalmi terv 110 százalékos teljesítése is erről tanúskodik. Az egyik brigádmegbeszélésen — minden hónapban megtartják — szóba jött, hogy segítenek az áru házhoz szállításában. Egy kis kocsin elviszik a közeli utcákba a 200 forinton felül vásárolt árut. Előzékenységüket örömmel látják a vevők. Törődnek saját továbbképzésükkel is. Varga Lajos és Ferincz Józsefné a közgazdasági technikum esti tagozatán ta- nuL Színházba, moziba közösen mennek a családtagokkal együtt. A társadalmi munkából is kiveszik részüket. A Pázmány Péter utcai üzlet építésénél például lapátoltak, földet hordtak, »kőműveskedtek«. Méltó birtokosai a szocialista brigád címnek. F. L. A megyei pártbizottság vezetői járásonként rendszeresen megvitatják a pártmunka időszerű kérdéseit a függetlenített pártfunkcionáriusokkal. A jelenlegi időszak tanácskozásai a Siófokon tartott járási apparátusértekezlettel kezdődtek meg A megbeszélésen részt vett Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára; Bőhm József elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke, a megyei párt-vb tagja; Kocsis László elvtárs, a megyei pártbizottság agitációs és propaKét elgondolkoztató számadat hívja fel magára a figyelmet a siófoki járásban. Az egyik az, hogy az 1963. évre — építkezésekre — 9 millió 254 ezer forint beruházást kaptak a szövetkezetek. A másik számadat: 1963. augusztus 1-ig a beruházási tervet 29,5 százalékra teljesítették. Igen élénken foglalkoztatja mostanában a járás vezetőit, hogy mi lesz a beruházásokkal. , Mi okozta e nagyfokú lemaradást, és mi lesz a következménye a tervszerűtlenségnek? Mert elsősorban erről van szó. Felsorolhatjuk bár az összes objektív tényezőt, a kemény téliből adódó anyaghiányt, a szállítási nehézségeket, végeredményben azonban bebizonyítható, hogy főként szubjektív tényezők játszottak közre. Próbáljuk njeg hát sorba venni az okokat. Késnek a tervek A házilagos kivitelezés megkezdését elsősorban az gátolta, hogy a tervek későn vagy még most sem készültek el. A vízvezeték- és villanyszerelés terveit későn kapták meg, még most sem kezdhették meg a munkát. Ráadásul majdnem az utolsó órában derült ki, hogy melyik létesítmény várhat vállalati és melyik házi kivitelezésre. A Somogy megyei Épületszerelő Vállalat — kapacitás hiányában — csak most mondta le a munka egy részét, s ezt a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda június 28-i (!) levelében közölte a járással. (A beruházási tervet még 1963- ban kellene teljesíteni.) Végre azonban mégiscsak közölték, hogy melyik kisiparosnak adták ki az endrédi, a kiliti, a ságvári tsz-ek vízvezeték-szerelését. Késtek az . állatférőhelyek tervdokumentációi is. Előfordult például Bálványoson, hogy véglegesen kialakult vélemény hiányában rossz helyre tűzték ki az építkezést, s gandaosztályának vezetője és Tobak István elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának helyettes vezetője. A tanácskozáson Bíró Gyula elvfórsnak, a Siófoki Járási Pártbizottság első titkárának részletes tájékoztatója után a járás pártfunkcionáriusai számot adták a munkában szerzett tapasztalataikról, és ismertették a további feladatok végrehajtására vonatkozó elgondolásaikat; később — a távlati terveknek megfelelően — másik majorba kellett áthelyezni. Más már nem is hiányzott a házilagos kivitelezésnél, mint az anyagellátás nehézségei. Kavics-, cement- és mészhiánnyal küzdöttek. A nádhiány várható volt, nem is okozott különösebb meglepetést. Érthetetlen ugyanis, hogy az jFM Mezőgazdasági Tervező Vállalat következetesen nádfedésű épületeket tervez, holott az ország nádtermelése már régóta nem fedezi a szükségleteket. A járás felelőssége Igazságtalanok volnánk azonban, ha egyoldalúan csak a megyei és az országos szerveket marasztalnánk el a lemaradás miatt. Kétségkívül hibás néhány termelőszövetkezet is a siófoki járásban. Balaton- endréden az áthúzódó építkezéshez sem szállították le idejében az anyagot; a bálványosi tsz nem biztosított segédmunkásokat az építkezéshez, emiatt meg sem indulhatott a munka. Szóládon ugyancsak kéthetes kiesést okozott, hogy nem gondoskodtak segédmunkásokról. Az Észak-somogyi Állami Erdőgazdaság méretjegyzéket kapott ugyan, mégsem szállított megfelelő méretű faanyagot. Szólódon és Bálatonkiliti- ben is ki kellett cseréim a fát, ez időkiesést okozott. A ke- reki sertéshizlalda és növendékistálló építése ugyancsak facsere kényszer miatt húzódott eL Mit tett a járási tanács? Szorgalmazta-e kellően a beruházások megkezdését, elérte-e a tsz-eknél a felelősségteljesebb hozzáállást? Bizony nem! Felelős azért is a járás, hogy a balatonentírédi Zöldmező Tsz múlt évről áthúzódó építkezését még ma sem fejezték be. A tanács, sajnos, nem összpontosította erejét a beruházásokra. Most, hogy sürget az idő, már látják a járásnál is, hogy mi a baj. A házilagos építkezés terve, ha eltolódva is, de még teljesíthető ebben az évben. Sokkal több gondot okoz a vállalati kivitelezés. Kőröshegyen, Adandón és Balatonszabadiban fúrt kutat építenek. A Vízkutató Vállalat jelezte, hogy a kutak darabonként 230 000 forintba kerülnek majd. Júliusban (!) készült el a kőröshegyi kút költségvetése, az összeg 304 656 forint (!). Mit mond a vállalat? Bejelenti, hogy csalk áthúzódóra vállalja. A járási tanács egyébként — a szakemberek véleményével ellentétben — nem ért egyet a fúrt kutak létesítésével, nem váltak be. Nem beszélve arról, hogy ha Kőröshegyen például végrehajtják a 300 holdas szőlőrekonstrukciót, újabb ásott kutakkal kell majd biztosítani a vízellátást. Összhangot a tervezés és a kivitelezés között! Az FM Tervezőiroda ebben az évben készíti el a tervdokumentációt, amikor már építkezni akarnak a szövetkezetek. Ez a fő akadály! A vállalatok előző év októberében készítik a tervüket, akkor dől eL hogy mire van és mire nincs kapacitás. Érthető, hogy a vállalatok tervezéséhez már előző év októberében létesítményjegyzéket kellene adniuk a tanácsoknak, a létesítené, nyék ugyanis csak a kész tervdokumentációk alapján készülhetnek eL Terv nincs. így hát az építés évében nyújtjuk be igényeinket a vállalatokhoz, s a munkát vagy vállalják, vagy nem. Ezért kellett az idén is magán kisiparosokat — késve — megbízni a szereléssel, építéssel. A késői tervezés másik következménye az, hogy a hitelnyitás után minden tsz egyszerre jelentkezik anyagért, s ebből torlódás, anyagellátási nehézségek származnak. Végül pedig beruházásaink áthúzódnak a következő évre.;. A balatonszabadi palántámé, velő építési terve például csak most készült eL a technológiai berendezést még nem tervezték meg. A ságvári dohánypajta tervét át kell dolgozni. Az ádándi tehénistálló építését megkezdték; időközben egyszer már áttervezték a tető- szerkezetet, de még mindig nem jó. A végleges tervet pedig csak a napokban kapták meg! Legutóbb a járási párt-végrehajtóbizottság tárgyalt a beruházások helyzetérőL Ezen az ülésen a Beruházási Iroda vezetője is világosan látta a helyzetet, s minden segítséget megígért. A járás vezetőd azonban ennek ellenére sem látnak biztosítékot arra, hogy beruházási tervüket teljesíthetik. Érdemes volna körültekintően megvizsgálni a gátló tényezőket más járásokban is, s legalább a jövő évre előrelátób- ban megszervezni a tervezést. Jávori Béla Megyei vezetők tanácskoztak a siófoki járás pártmunkásaival SHSH5S5H5HSH5HSESH5E5H52SH5H5HSH5ESHSES2SSSH5H5H5HS2SE5HSHSH5H5E5HSH5H5E5H5Z5H5HSE5H5H5E5HSHSH5H5H5S5HEíH5H5H5a5H5H5Z5BSH5HSaSHSHSH5H5HSH5125ESE5H5H5H5HSHSii5HSHSHS25H5ESÉ5B5ESHSHSE CS. HORVÁTH TIBOR — ZÖRÁD ERNŐ; A CAPUAI FENEVAD (S Előzmények: Az időszámításunk előtti 75. esztendőben egy római gálya horgonyt vet Thuroi kikötőjében. Mnogo, a néger gályarab szökést kísérel meg, de elfogják. Lentulus Batiatus, a híres eapuai gladiátoriskola tulajdonosa megvásárolja a hatalmas termetű rabszolA HALÁLBA INCKILÓK. KÖRBEJÁRVA A' VÉRSZAGÚ PORONDOT, FEGYVERREL KÖSZÖNTIK AZ ELNYOMÓKAT. ^ Megszólalnak a harsonák és. Mázd, ott az élén Mnogo, A CAPUAI FENEVADí MA SZÉP KÜZDELMET FOGUNK LÁTNI! Mnogo ? hallottam HÍRÉT. ALIG EGY EVE TÖNT FEL, DE MA'R/S VESZEKEDETT . HÍRE VAN. Vígul mar csak egyetlen gladiator all a lábán. MNOGOT NEM LEHET LEGYŐZNI. MljyT"ACEL- RUGO, OLYAN A TESTE, HA VERT SZAGOL, ŐRÜLET BO .»a*. RITJA EL AZ AGYAT Alj Két tizes csoport harcol egymással. ÓT AFRIKAI, ÖT THRAKKAL, ES OT GALL, ÖT GERMÁNNAL. RÓMA AZ EGéSZ VILÁGOT TÉRDRE KÉNYSZER/TETTE. HOGY POLGÁRAI SÜTEMÉNYT RÁGCSÁLVA. EBBEN A LAT VA'NYBAN GYÖNYÖRKÖDHESSENEK- , Nincs kegyelem. ruL/L/vfif Á FEKETE ÓRIÁS JÓL MEGTANULTA A LECKET: j » HA ÉLNI I „ AKARSZ. \ ÖLNÖD kell!«
