Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-01 / 177. szám

Csütörtök, 1963. augusztus 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Javult a tüzelőszállítás Lapunk június 26-i számában cikket közöltünk »Fuvart nem vállalunk ...« címmel. Megír­tuk, hogy az AKÖV nem szállí­totta haza a dolgozóit tüzelőjét a telepekről, A TÜZEP-nél jú­nius eleje óta ion vagon eladott szén vár elszállításra. Fe/cete László, a Kaposvári Városi Tanács kereskedelmi csoportjának vezetője a kö­vetkezőket fűzte cikkünkhöz: »A »Fuvart nem vállalunk...« című írás megjelenése óta lé­nyegesen javult a helyzet. A szóban forgó 100 vagon el­adott szenet elszállították. Sem a 13. sz. Autóközlekedési Vállalat, sem a Latinka Tsz nincs elmaradva a szállítással Az AKÖV naponta öt gépko­csival szállít szenet reggel fél nyolctól este hét óráig, szom­baton pedig déli tizenkét órá­ig. Egy ízben vasárnap is szállítottak tüzelőt, s így si­került a lemaradást megszün­tetni. A TÜZÉfP szerint legalább tíz gépkocsira lesz szükség az ősszel, mert akkor nagyobb a forgalom. A TÜZÉP most tár­gyal a főigazgatósággal a cse­ri sorompónál levő mérleg át­építése ügyében. Ha megva­lósul a vállalat terve, gyor­sabban szállíthatják a síze- net.« Visszafizettük a pénzt »Ne megkérdezésük nélkül- című írásunkban kifogásoltuk, hogy az Országos Nyugdíjinté­zet özvegy Krisnyák Jánosné balatonföldvárx lakosnak meg­kérdezése nélkül küldött 396 forintos szénutalványt. Az Országos Nyugdíjintézet a július 4-én megjelent cikk­kel kapcsolatban közölte, hogy «alőban küldött a szóban for- T nyugdíjasnak utalványt, noha nem igényelt. Özvegy Krisnyák Jánosné visszaküld­te az utalványt. A Nyugdíjin­tézet a részletekre levont. 66 forintot visszafizette a pa­naszosnak. Kern válaszolt levelünkre a Hídépítő Vállalat közölte, hogy elfogadja-e a megrendelést, s hogy mikor ké­szül el a híd világításának megjavításával. Az Áramszolgáltató Válla­lat üzletigazgatósága a kö­vetkezőket fűzte a július 14- én megjelent cikkhez: »A Hídépítő Vállalat június 27- én megrendelte a földkábelek megjavítását. A műszaki ve­zető főmérnök elfogadta a megrendelést azzal a föltétel­lel, hogy a Hídépítő Vállalat végzi el a földmunkát, bontja fel a burkolatot, s állítja helyre, mert ezt az üzletigaz­gatóság nem vállalhatja. Július 6-án közöltük a Híd­építő Vállalattal az előbbieket. Kértük, hogy a KRESZ-ben előírottak alapján a szükséges jelzőkorlátokat, lámpákat biz­tosítsák, a kábelszerelők mel­lé rendeljenek ki éjjeliőrt. A budapesti igazgatóság a mai napig nem válaszolt levelünk­re.« Ezerkétszáz forint havi fir-prést kapnak az aíi - nazottak »Szorgalomdíj« — Nyolcszáz forint havi fizetés és »maszek- prémium« című írásunkban szóvá tettük, hogy Tóth Imre kaposvári fagylaltárusító napi tizenkét-tizenhárom órát dol­goztat alkalmazottaival havi nyolcszáz forintért. Tóth Imre állítása szerint a jól dolgozók­nak havi két-háromszáz forint prémiumot Is ad. Cikkírónk szerint megengedhetetlen, hogy ennyi pénzért ilyen sokat dol­gozzanak az alkalmazottak. Bőr Pál, a Kaposvári Városi Tanács ipari csoportjának ve­zetője a következő tájékozta­tást adta a június 28-án meg­jelent cikkel kapcsolatban: »A KTOSZ városi titkárával vizs­gálatot tartottunk Tóth Imre fagylaltkészítő kisiparosnál. Megállapítottuk, hogy a há­rom alkalmazott fizetése va­lóban 800—800 forint, azon­ban olyan 300—500 forint kö­rüli jutalmat és természetbeli juttatást is kaptak. Az 1/1957. (VI. 29.) Kip. M. sz. rendelet mellékletének 11,4) pontja 4— 7 forintban állapítja meg a betanított munkások órabérét a fagylaltikészítő iparban. A ledolgozott tizenkét és félórá­tottuk meg az MT 71. parag­rafusa alapján a bérminimu­mot a túlórapótlékok figye­lembevételével. A takarító bére 840 forint. Tóth Imre 800 forint mun­kabér után fizette a járulékot az SZTK-nak, a természetbe­li és egyéb juttatásokat nem vallotta be. Vizsgálatunk nyo­mán Tóth Imire napi kilenc órát foglalkoztatja július 1-e óta az alkalmazottakat. , Na­ponta egy óra ebédidőt bizto­sít nekik. Havi bérük 1200 forint, a takarítóé 840 forint. Viszont természetbeli jutta­tást nem kapnak az alkalma­zottak.« Gondosan felkészültek a silózásra a kaposvári járásban Brigádokat szerveztek a tsz-ekben és a gépállomásokon A kaposvári járás termelő- szövetkezeteiben sok gondot okozott a silózás az utóbbi években. Ez a munka majd két hónapig is eltartott. Ennek következményeként jó néhány gazdaság gyenge minőségű ta­karmányt készített, vagy ép­pen nem is tudta előteremteni a szükséges mennyiségű silót. Ezek a figyelmeztető tapaszta­latok arra indították a járás vezetőit, hogy az idén úgy szervezzék meg ezt a nagy munkát, hogy minden szövet­kezet idejében elvégezhesse. Tavaly a Kaposvári Gépál­lomás brigádszervezetet alakí­tott. Nem osztották szét a gé­peket, hanem csoportosan »Egy cikk, egy válasz« című írásunkban a Cserbe vezető vasúti híd világításával foglal- ■ koztunk. Kifogásoltuk, hogy a húsznál több lámpa közül mind­össze kettő ég. A Hídépítő Vál­lalat építésvezetője szerint az , . Áramszolgáltató vállalat nem ra havi 1450 forintban allapi­KUKORICAFŐZÉS BALATONLELLÉN wmm % üzemeltették őket. Osztopán- ban, Somogyjádon és még jó néhány gazdaságban silóztak így. Bebizonyosodott, hogy ha­marabb is, eredményesebben is elvégzik ezt a munkát ak­kor, ha nem forgácsolják szét az erőket. Az idén az egész járás területére kiterjesztették a brigádrendszert. Ez lehető­vé teszi, hogy a járásban a korábbi 50—60 helyett 15—20 nap alatt végezzenek a siló­zással. Mi tette szükségessé ezt a követésre méltó intézkedést, és hogyan szervezték meg a bri­gádokat? A járásban összesen 4326 holdról kell betakarítani a fő- és másodvetésű silókukoricát. A termelőszövetkezetek nem azonos területtel és gépkapaci­tással rendelkeznek. Magyar­egresnek például van egy kombájnja, de csak 30 hold a silózandó területe. Büssűben viszont 100 hold terményét kell silózni, de mindössze egy Orkánja van a gazdaságnak. Előfordul ilyen aránytalanság a gépállomásoknál is. Fonóban például 62, a Nagybajomi Gép­állomáson pedig 168 hold jut egy kombájnra. Elsősorban ezek a körülmények követel­ték meg a brigádok kialakítá­sát. A járásban négyfajta csopor­tosítást szerveztek, önálló tsz- brigádot ott alakítottak, ahol géppel csak saját munkájukat tudják elvégezni. Mindössze öt gazdaságban dolgoznak így. A gépállomások hat brigádot szerveztek, és huszonkét szö­vetkezetben fognak silózni. Üj a tsz-közi társulás, valamint a gépállomás és a termelőszövet­kezetek közös brigádszerveze* te. Az előbbinél két-három tsz kötött megállapodást egymás­sal, s a 35 gazdaság összesen 15 silózóbrigádot alakított. Ki­lenc tsz gépállomás! segítség­gel négy brigádot szervezett. A járás a napokban 3 új siló­kombájnt kapott. Így 51 kom­bájn és 24 Orkán vesz részt a munkában. Pontosan kiszámí­tották, hogy mekkora terület terményének silózása vár egy gépre, s ilyen szervezéssel és üzemeltetéssel hány napig tart ez a munka. A leggyakrabban elhasználódó alkatrészekből többet szereznek be, hogy tar­talékokkal rendelkezzenek ar­ra az esetre, ha egyik vagy másik gép elromlik. Mindéin brigádnál egy fele­lős ellenőrzi a fölszerelést, és irányítja a munkát. Az üze­melés zavartalanságára min­dig az adott szövetkezet főme- zőigazdásza ügyel. Mint az elmondottak is bizo­nyítják, igen alaposan és kö­rültekintően készültek fel a silózásra a kaposvári járás­ban. A járási párt-vb olyan nagy jelentőséget tulajdonított ennek a fontos munkának; hogy ülésén önálló napirend­ként megtárgyalta az előkészü­leteket. A munkát néhány szö­vetkezetben már ezen a héten megkezdik. A brigádok szor­galmától, igyekezetétől függ most, hogy a jó szervezés ho­gyan gyümölcsözik, s mennyi­ben sikerül a tervezett időire megfelelő minőségű és meny­nyi ségű silót készíteni. V. M. ne ismerjék fel! Ugye, Kertes alig maradt néhány millimé- Ú3-? ternyi, egészen addig szívta, A B. 26-os nem válaszolt amíg a körmére nem égett. A — Most arról beszéljen, ho- füstöt mélyen tüdőre szívta. — .:. a gyilkosságot, mert az erdészeti főiskolára akaratlanul is nyomot ha- mondta nevetve Pálos. — A • gyök. Tudtam, hogy lesz jel- másik gyanús mozzanat az: mezbál, minden turnus szó- volt, hogy ugyanúgy befelé ta-: gyan gyilkolta meg Sípost. Pálos elhallgatott, mintha kott tartani. Amikor a le- posta a cipője sarkát, amint j Járfás kis ideig még haliga- gondolkodna valamin. Pedig pényevő verseny folyt, ott áll- ezt Sípos szobájában a poláris ♦ tott, de aztán” meggondolta csak a fáradtság tön Iá raj- tam a többiek között. Én fúj- fény kimutatta. Csak megza-1 magát, és beszélni kezdett. ta. Hosszan nézte ezt az em- tam el a gyertyát..« vart a nyugatnémet. Még azt — Azt tudja, hogy a nyu- bért, aki úgy ült ott a szoba — És a villany? utolsó pillanatban is, ezzel az 5 gatnémet vadászok tolmácsa közepén, és olyan folyékonyan — Azzal a kis szerkezettel, emberbőr-tnaszkkal. Rémes, ♦ voltam ... válaszolt, mint egy megfenyí- amit mutatott az őrnagy úr... mire nem képesek ... Lenyúz- j — Ez előre el volt készítve, tett gyerek... Milyen féléi- — Még egyszer mondja el, zák emberek bőrét, hogy ügy-* vagy véletlenül jött? metesnek tetszett még .. né- hogy is volt az. tnökeiknek álarcot csináljanak — Elő volt készítve. hány nappal ezelőtt is! Mi- — Órával működik. Tud- belőle. — A vadászok is tudtak va- lyen titokzatosnak... Mintha tsm, hogy tizenkettő után öt — Biztosan halottakról -— amiről? legalábbis egy egész ország- perccel már egészein biztosan szólt közbe az ezredes. — Nem, ő sem, akinek a rósz 32 övé lett volna. Pedig eloltják a villanyt. Erre állí- — Természetesen. De nem maszkját viseltem. Odakint, a az ólet továbbra is ugyanúgy tottam be, s a harmadik eme- szörnyű így is? központban tudták, hogy ők zajlott ezen a vidéken, mint lett folyosón, a fordulónál be- — De. Az. mikor érkeznek. Futár útján annak előtte. Az emberek helyeztem a biztosíték rend- Éva megsemmisülten hallga- megkaptam az egyik vadász ugyanúgy dolgoztak, szóra- szerbe. Zárlatot idézett elő. öltözékének pontos mását, koztak, pihentek, minit más- — A telefon? — Én vágtam el..« — És aztán? — Elhelyezkedtem mögött, és lelőttem. — Vegyipisztollyal? több öltönyt és egy bőrálar- kor. cat, amely teljesen az ő ar­cát mintázta. Termetünk szin­te egyforma ... — Emberbőrbő! készült az álarc? — kérdezte Pálos. — Azt hiszem, igen. — No, tovább! — Amikor megkaptam a pa­— Azt mondja meg, Járfás — pödört egyet a bajuszán Pálos őrnagy —, hogy mit csinált aztán, amikor az üze­netet otthagyta? Illetve, ho­gyan jutott be észrevétlenül a szobába? — Felvettem a külföldi öl­tönyét és az álarcot. Ilyenkor Sipos ra?CS?t-Uh"gy,,FeCÍ:ke nem T ™®den:ld azt hitte;' hogy pul többe, kerestem az al- ­volt , . német vadász megy felfelé a ka mat. Úgy akartam megcsi- Iépcsőn. Amikar úlgy láttam; maim a dolgot, hogy utana - h terelődjön eltűnhessek, s ne rám a gyanú. — Ezért hagyott neki üze­netet, hogy hajnali négykor menjen a Hámor-kohóhoz? — Igen — kapta fel Járfás. hogy még ezt is tud­ják róla. — No és miért meg előbb? hogy senki sem tartózkodik a folyosóm, kinyitottam a szo­bát. —Nem. — Tehát hangtompítossal? — Igen. — 1956-ban meddig odakinn? — Két napig;«. — Vigyék! — szólt Pálos a rendőrökhöz; Kikísórték. — Őrnagy elvtárs, tott. Nem sírt már, de még mindig fel-felcsuklott benne a fájdalom. Micsoda kegyetlen­sége a sorsnak, hogy beleke­rült ebbe a maffiába, amely ■ egykor az apjától az életet, most pedig az ő szívét akarta elragadni. Egyes részletek, ösz- szefüggések még csak sejtés­ként éltek benne, de annyit már tudott, hogy az ő élete ugyanúgy veszélyben forgott, mint annaki idején az édes­apjáé ... Tulajdonképpen csak ennyit akartam Ferenczi bácsi­tól — mondta Pálos. — Maga? mikor pedig Éva mielőbb gyógyuljon] — Bementem volna az ^ rejtőik Ta ’26-'oT fedő- f £udom’ hogy.fáj; df eI' fejét egylk "^gatnémet szobájába. név Mögött? - kérdezte Bar- Z£nT — Olyan tökéletes biztomsá- dás ezredes. fai. t«t*zt got nyújtott volna a masakí- — Hogy őszinte legyek, csak . " gyilkolta rozás? az utolsó pillanatban győződ- P ere — Igen. Az öröklés főbb szabályai A törvényes öröklés álta­lános rendje szerint törvé­nyes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örökök Az öröklés­ből kiesett gyermek vagy tá­volabbi leszármazott helyén egymás közt egyenlő részoen a kiesett gyermekei örököl­nek. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököL Leszármazó és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklés­ből kiesett szülő helyén en­nek leszármazol — tehát voltaképpen az örökhagyó testvérei — örökölnek olyan módon, mint a gyermek he­lyén annak leszármazol. Ha kiesett szülőnek nincs le- származója, egyedül a másik szülő, illetőleg leszármazó! örökölnek. Ha a felsorolt személyek sem léteznek, akkor kerül sor a nagyszülők öröklésére, s ha azok sincsenek, akkor az ő leszármazó! örökölnek ugyanúgy, mint a szülök le­származol. Szólnunk kell az úgyneve­zett ági öröklésről is. Ha nem az örökhagyó leszárma- zója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik fel­menőjéről öröklés vagy in­gyenes juttatás útján hárult vagyontárgy esik az ági öröklés alá. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszáimazójától örö­költ vagy ingyenesen szer­zett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér le- származója az örökhagyó­val közös felmenőjétől örö­költe, vagy ingyenesen kap­ta. Az ági öröklés során a szülő örökli azokat a va­gyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenői jogon hárul­tak az örökhagyóra; A kieső szülő helyén le­származol a törvényes örök­lés fentebb ismertetett álta­lános szabályai szerint örö­kölhetnek. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halála­kor már nincs meg, az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy ér­tékein vásárolt vagyontárgy­ra, a szokásos mértékű aján­dékra. Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és fölszerelési tárgyakra ági öröklés címén lehet igényt támasztani. Az örökbefogadott — az örökbefogadás fennállása alatt — az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát, vér szerinti rokonai után. A házastárs örökli mind­annak a vagyonnak a ha­szonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ez az özvegyi jog. Ha a házas­társ új házasságot köt, ha­szonélvezeti joga megszűnik. Nemcsak a törvényes örök­lési rend szerint, hanem végrendelkezés alapján is le­het örökölni. Végrendeleti öröklés esetén is köteles rész illeti meg az örökhagyó le- származóját, házastársát, to­vábbá szülőjét, ha az örök­lés megnyíltakor az örökha­gyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Köteles címén a tör­vényes örököst annak a fele illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. Dr. K. J. tem meg elképzelésemről. De — Parancs volt rá, hogy meg kell halnia... A nap sugarai áttörtek függönyön, s beborították szobai. Járfás cigarettájából ■— A gyilkosságot! — Tovább! már gyanús volt, amikor be­— Eszembe jutott, hogy a szélgettem vele egy kirándulá- a Hámor-kohónál azért nem son, és felismert mint soproni a hajthatom végre a parancsot... erdészeti hallgatót. Pedig es­küszöm, hogy sohasem jártam a könnyei.;; Ferenczi bácsi átölelte a Já-j nyát, aztán intett a feleségé-! nek és fiának. Együtt indult haza Borsoöbr a Ferenczi család. Vége Adminisztrációban is jártas perfekt gyors- és gépírót azonnali belépésre keresünk. Jelentkezés a főmérnöknél. Kefeanyag V., Kaposvár. (51832)

Next

/
Thumbnails
Contents