Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-31 / 202. szám
flfémeth Károly: BAJCSY .EDE: A magyar mezőgazdaság becsületbeli feladata, hogy megtermelje az ország kenyerét Csütörtökön tanácskoztak Kaposváron megyénk termelőszövetkezeti agronómusai és brigádvezetői. Lapunk tegnapi számában részletesen ismertettük Németh Ferenc elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának előadói beszédét. Most az értekezlet vitájáról tudósítunk. A tanácskozáson részt vett és jelszólált Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Elöljáróban Németh Károly eivtárs méltatta a tanácskozás jelentőségét, majd elismeréssel szólt a jól dolgozó termelőszövetkezeti agronómusok és brigádvezetők munkájáról. Kiemelte: nagy érdemük van abban, hogy a termelés az átszervezés éveiben, az átmeneti időszakban nem csökkent, hanem bizonyos mértékben emelkedett, és a mezőgazdaság elindult a fejlődés állandóan fölfelé ívelő útján. Ebben a nagy társadalmi átalakulásban — amely a mezőgazdaság átszervezésével a falun megindult, és még tart ma is — nyerte el igazi értelmét a szakember munkája. Az agronómus ugyanis tudását az egész ország népe, benne a maga jólétének megteremtésére használhatja fel. — Szép, de nehéz munkája van az agronómusnak — folytatta —; igen sokrétű feladattal kell foglalkoznia. Meg kell nyernie az emberek bizalmát, mert enélkül semmire sem-jut. Nagy türelemre van szükség ehhez. Ha az agronómus beférkőzött a szövetkezeti parasztok szívébe, sikerült megértetnie magát az emberekkel, akkor az eredmény nem marad el: adnak a szavára, elfogadják tanácsait, megvalósítják helyes elgondolásait. Ügy dolgozzon, hogy munkájával, annak eredményével erősítse a parasztemberekben azt a tudatot, hogy jól választottak, amikor a szövetkezeti utat választották. A szakembernek ezért nagy gondot kell fordítania arra, hogy egyre növekedjen a termelés, javuljon a gazdálkodás, és emelkedjen folyamatosan a tsz-tagok jövedelme. — Ezt csak úgy érhetjük el, ha állandóan erősítjük a szövetkezetek közös gazdasági alapját. Ami ebből a feladatból a népgazdaságra hárul, azt megteszi: évről évre több és több beruházást ad a mezőgazdaságnak, hogy több legyen a gép is, a munkagép is, a műtrágya is, a vegyszer is, az istálló is. A nagy beruházásnak csak akkor lesz meg a haszna, ha a termelőszövetkezetekben ésszerűen, jól hasznosítják az anyagi, technikai lehetőségeket. Sajnos, nem mindenütt van így. Ami például a gépeket illeti, Somogybán 165 traktor állt augusztus egyik hetében. Két műszakban kevés gép, a traktoroknak csak 15 százaléka dolgozik. Rossz szervezés, nagy hanyagság ez — mondotta, majd így folytatta: — Hazánkban az idén holdanként átlagosan körülbelül 60 kilóval kevesebb búza termett, mint tavaly. Most az ország ellátására a tervezettnél több gabonát kell behoznunk külföldről. A vártnál gyengébb termésnek vajon csak a szokatlanul kemény tél az oka? Nemcsak az. Ennél nagyobb mértékben része van a termésmennyiség alakulásában annak, hogy sok helyen nem vetették el a gabonát az előirányzott területen, másutt meg későn vetették, rossz vetőágyba tették a búzát, kevés magot használtak fel. Azt szokták mondani, hogy a szakembereknek nem kell külön magyarázni az ilyen részletkérdéseket. Igaz az, hogy tudják, hogyan és mikor kell vetni, ismerik a talajművelés követelményeit. De nem elég ezeket csak tudni és ismerni, hanem meg is kell valósítani, ezek szerint kell a munkát megszervezni és elvégezni. Mindenütt lépjenek túl egymás meggyőzésén, következzen a gyakorlati tettek ideje s a konkrét helyszíni segítés és ellenőrzés ideje is. Abból induljunk ki, hogy az ország kenyerét meg kell termelni, ez a magyar mezőgazdaságnak becsületbeli feladata. Mezőgazdaságunknak meg is van minden feltétele ehhez. Kérem a Somogy megyei elvtársakat, a termelőszövetkezetek vezetőit, hogy tegyék meg a magukét az ország jövő évi gabonaellátásának sikeréért: szervezzék meg különös gonddal a munkát, s október végéig vessék el a búza utolsó szemét is — mondotta a többi között Németh Károly elvtárs, a Központi Bizottság titkára. Felszólalása befejező részében szólt az alapszabályban meghatározott méretű háztáji gazdaságok szerepéről, a jövedelemelosztás helyes módszereinek megválasztásáról és a szakmunkásképzés feladatairól. Külön hangsúlyozta a szántó- traktorok minél jobb kihasználásának fontosságát a nyár végének, az ősz elejének időszakában is. Felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelés alapvető eljárásainak általános alkalmazására, az új módszerek bevezetésére. Ezzel kapcsolatban azt tanácsolta, hogy a szakemberek állandóan bővítsék tudásukat, képezzék magukat, és tanuljanak egymástól is. Végezetül sok sikert kívánt a termelőszövetkezeti agronómu- soknak és brigádvezetőknek azoknak a feladatoknak a megvalósításához, amelyekkel ez a tanácskozás is foglalkozott, Részletek a többi felszólalásból EZERES BÉLA: Van elegendő takarmányunk — Az állattenyésztés és -hizlalás legbiztosabb alapja az elegendő takarmány. Mi már most, az elő- tervek készítésekor számolunk azzal, hogy fejlődő állatállományunkhoz mérten növekedjen az abrakkészlet is — mondotta a kapospulai Ezüstkalász Tsz fő- agronómusa; — Jelenleg sem panaszkodunk, van tavalyról kukoricánk, és az idén a száraz nyár ellenére is jó termésre számítunk. Az utóbbi években sikerült tartanunk a holdankénti 35—40 mázsás csöves átlagot, KISBÓLI TIBOR: s ezt a továbbiakban még fokozni szeretnénk. Állatállományunknak nincs hiánya eleség- ben. Szántóterületünknek majdnem felén abraktakarmányt, főleg kukoricát termelünk. Amellett, hogy a közös állomány erőteljesebb fejlesztésére törekszünk, gondoskodunk a hágáji állatok ellátásáról is. Munkaegységre osztunk takarmányt. Aki pedig betegség vagy más, rajta kívül álló ok miatt kevés egységet szerezhetett, annak a tsz térítés ellenében ad takarmányt Végső soron — hangsúlyozta a kapospulai főagronómus — annak eredményeként, hogy van elég takarmányunk, a közös és a háztáji állomány is egyre fejlődik; A tagok állandó foglalkoztatására törekszünk — A gépesítés és a különféle gyomirtó vegyszerek alkalmazása nálunk is sok kézierőt szabadított fel — mondta a ráksi Űj Élet Tsz főagronómu- sa. — Elsősorban a növénytermesztésben csökkent a fizikai munka: gépek szántanak és vetnek, kapa helyett Hungazin tisztítja meg a kukoricatáblát. Gondot okoz ezért, hogy milyen munkát adjunk a tagoknak. Kerestünk és keresünk rá megoldást. Ügy döntöttünk például, hogy 100 hold gyümölcsöst telepítünk. Sok szövetkezeti gazda talál majd itt elfoglaltságot, kereseti lehetőséget. — A korszerű mezőgazdasági nagyüzemben azonban így is egyre kevesebb az emberi erőt igénylő tennivaló. Ez természetes is, ez a fejlődés rendje. Igyekszünk úgy elosztani a munkát a tagok között, hogy minden arra alkalmas szövetkezeti gazda vagy bedolgozó családtag valamilyen munkaterületen helyet kapjon, és keresethez jusson. A ráksi főagronómus a továbbiakban annak a kívánságnak adott hangot, hogy a termelőszövetkezeti agronómusok szeretnének valamelyik szakszervezethez tartózná. — Jó lenne, ha nekünk, agronó- musoknak is, mint csaknem valamennyi más hivatású dolgozónak, volna érdeikképviseleti szervünk. Ma már nagyon sokan dolgoznak ebben a munkakörben szerte az országban, érdemes lenne a szakszervezeten keresztül egységbe forrasztani ezt a népes szakembergárdát DR. GUBA SÁNDOR: A technikusok továbbképzéséről — Elsősorban a szakembereknek kell kezdeményezniük az új, a haladó módszerek bevezetését a mezőgazdaságban, nekik kell sík- raszállniuk a korszerű eljárások alkalmazásáért, és háttérbe kell szorítaniuk a maradi nézeteket — kezdte hozzászólását a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum igazgatója. A továbbiakban többek között ezeket mondotta: — Ahhoz, hogy ez a törekvésük sikerrel járjon, mindenekelőtt önmaguknak kell fölismerni az új dolgok hasznosságát Az agrármérnök, sajnos, legtöbbször magára marad, amikor a technika legújabb vívmányait igényli, mert még a technikus sem mindig érti meg ezek szükségességét Éppen ezért meg kellene szervezni a mérnöktovábbképzéshez hasonlóan a technikusok továbbképzését is. Üdvös lenne ez, hiszen köztudomású, hogy a szervezett oktatás előnyösen változtatja az emberek nézeteit, fogékonyabbá teszi őket az új, a haladó módszerek elJ fogadására. — A másik dolog — folytatta az igazgató —, hogy kevés a szakember. Küldjenek ezért a megye termelőszövetkezetei több ösztöndíjast szakközépiskolákra vagy felsőfokú oktatási intézményekbe. Már most is, de a jövőben még inkább nagyrészt attól függ a mező- gazdasági termelés eredményessége, hogy mennyi és milyen felkészültségű szakember vesz részt a tsz-ek szakmai irányításában. A szakember legyen méltó a bizalomra — Az agronómus vezetői tisztségében sosem nélkülözheti a bizalmat — szólt a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője, majd hozzátette: — A szakember nem élhet tanácskérés, bizalom nélkül. Ma, amikor tevékenysége egy egész szövetkezet sorsát formálhatja, egyáltalán nem boldogulhatna, ha elszakadna a tagságtól. Vigyáznia kell minden szavára; minden cselekedetére, mert az emberek segítő munkatársat látnak be» ne, eredményt várnak tőle, hiszen ezért bízták rá közös gazdaságuk szakmai irányítását* Az emberséges, hozzáértő a&- ronómust hamar megszeretik a szövetkezeti parasztok, és érzésük nem is változik meg, csak akkor, ha a vezető méltatlannak bizonyul, eljátssza becsületét, tekintélyét. — Sok helyen van az, hogy az idősebb agronómus jóval fiatalabb szakemberrel dolgozik együtt. Ebben az esetben a több évtizedes gyakorlati tapasztalat és a fiatalos hév együttes eredményeként szépen erősödhet a tsz. Csak az kell, hogy bizalommal legyenek egymás iránt: az idősebb oktassa a fiatalt, az pedig hallgassa meg az oktató szót. mezőgazdasági TORMA ISTVÁN: A munkák ellenőrzése fontos feladat — Az agronómusoknak ott kell lenniük a határban, amikor a különböző munkák folynak. Ez elemi feladat, hiszen enélkül az irányítás, a szakmai vezetés nem érvényesülhet. Mégis előfordult ami járásunkban is, hogy az agronómus nem ügyelt kellően a munkák menetére — mondotta a Nagyatádi Járási Pártbizottság első titkára. — Az egyik tsz- ben például csak akkor vették észre, hogy rosszul szánt a traktor, amikor már háromnégy holdon elvégezte ezt a munkát. Másutt a műtrágyaszóró gép ellenőrzését mulasztották el, s így tizenhárom mázsa szuperfoszfáttal kevesebbet szórtak ki a szükségesnél. Nem megtakarítás ez, haVARGA LASZLŐ: A brigádvezető példamutatásáról — Gyakran mondja a feleségem otthon, hogy miért szaladgálok any- nyit, legyek többet a családdal — kezdte hozzászólását a zákányi brigádvezető. — Ilyenkor aztán >•4* ú. ' nehéz megmagyarázni, hogy nincs nyugtom, ha nem vagyok a mezőn a brigádommal. Arról nem is szólva, hogy szinte minden emberrel másként kell beszélnem, aszerint, hogy milyen a természete. A brigádvezető tartózkodik legtöbbet a tagok között. Törődnie kell ügyes-bajos dolgaikkal, és azzal is, hogy rendesen menjen a munka. Ha szorgalmával az egész családja kitesz magáért, akkor nem kezdik ki, nem pletykáznak róla az emberek. S arra, akinek nincs korán a hajnal és nincs messze a legtávolabb lakó János bácsi, példaként tekintenek. ILLÉS IMRÉ: Fejlődik állatállományunk — Helyes premizálási rendszert alkalmaztunk az állat- tenyésztésben, s ez növelte a gondozók munkakedvét. Tehenészetünk tejtermelése meghaladja a tervezettet, s a várható évi átlagos hozam 2400 liter körül lesz — hangsúlyozta a marcali Vörös Csillag Tsz főállattenyésztője. — Eredményesnek bizonyult az itatásos borjúnevelés. Fölözött tejjel meg a szakszerű tartással kevesebb költséggel neveljük fél a borjakat. Évi hízósertés-értékesítési tervünket saját kocaállományunk szaporulatából teljesítjük, mintegy 1500—1600 hízót adunk közfogyasztásra az idén. nem felelőtlenség, ami majd a jövő évi termést károsítja. — Ugyanígy jogos a kérdés, hogy helyenként miért olyan későn ritkították a kukoricát, amikor a növény már az egyméteres magasságot is meghaladta. A rossz talajmunkák következtében a korábban egyenletes táblák gödrössé válnak ott, ahol mellőzték a szántás ellenőrzését. Itt romlanak el aztán a betakarítógépek; Meg lehet előzni az ilyen és hasonló rendellenességeket SÓLYMOSI DEZSŐ: Megkaptam a kellő támogatást — Három évvel ezelőtt gyakornokként kezdtem munkámat — mondotta a so- mogyszili Petőfi Tsz főállattenyésztője — Tanulmányaimat megyei ösztöndíjjal végeztem, és amikor Sülbe kerültem, bizony nem volt ott idősebb szakember, aki tanácsot adhatott volna. Annál nagyobb támogatást kaptam a termelőszövetkezeti gazdáktól a kölcsönös bizalom révén, összefogtunk velük, és egyetértettünk a takarmánykeverékek, az itatásos borjúnevelő, a sertésönetető hasznosságát illetően, meg is valósítottuk mind. Ma ott tartunk, hogy tbc-mentes a tehénállományunk, és a félévi tejtermelés meghaladja a tehenenkénti 1700 litert. A tagság megnyerése nélkül kevés lett volna az én szakirányításom az eredmények eléréséhez. KOVÁCS REZSŐ: Több műtrágyára van szükségünk — Az őszi munkák, köztük a vetési tennivalók nagy felkészülést igényelnek — mondotta a ga- dányi Táncsics Tsz főagronó- rrrnsa. — Segítséget kaptunk már eddig is a járási tanácstól és a járási párt- bizottságtól, azonban nagy szükségünk lenne még műtrágyára. Ügy gondoljuk, hogy ha idejében megérkezik a műtrágya, jó alapot adunk az őszi vetéseknek, és jövőre jóval több kenyérgabonát adhatunk a népgazdaságnak, mint az idén. * * • A felszólalások és a tanácskozás tanulságait Németh Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára foglalta össze.
