Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-28 / 199. szám
VtLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ÄRA« 50 FILLER e Mai számunk tartalmából: XX. CVF0LYÜM 199. SZÉM ★ SZERDA 1963. AUGUSZTUS 28. Óvodák, szülők, óvónők (3. o.i Olvasóink írják (5. o.) Leányszöktetés, 1963 (6. o.) Nagy Józsefné könnyűipari miniszter látogatása Kaposvárén Tegnap Kaposvárra látogatott el Nagy József né könnyűipari miniszter. Délelőtt a megyei pártbizottságon Németh Ferenc elvtárs, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, ár. László István elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyette- se és Kutas János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője fogadta. A miniszter a megye vezetőivel a könnyűipar továbbfejlesztésének helyi lehetőségeiről tárgyalt. Majd ellátogatott a város néhány könnyűipari üzemébe. Útjára elkísérte Németh Ferenc elvtárs, dr. László István elvtárs és Kutas János eivtárs. Elsőként a ruhaüzemet keresték föl. A vendégeket Müller László, a gyár igazgatója fogadta és kalauzolta végig a régi és az új üzemrészekben. A délutáni órákban a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalathoz látogattak el. László Tibor igazgató mutatta be a nyomdát. Innen a textilművekbe vezetett a miniszter útja. Győri Tibor, a Pamut Fonóipari Vállalat vezérigazgatója és Róna Imre, a textilművek igazgatója tájékoztatták az üzem helyzetéről a vendégeket, majd megmutatták a gyárat. A miniszter mindenütt nagy érdeklődést tanúsított az üzemek élete, problémái iránt. Beszélgetett a munkásokkal, hosszan tanácskozott az üzemek vezetőiveL Arra kérte őket, tolmácsolják üdvözletét azoknak a dolgozóknak is, akikkel nem találkozott. Erőt, egészséget, további sikeres munkát kívánt nekik. Könyv a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli útjáról Barátság—egység címmel képekkel illusztrált könyv jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli útjáról. A könyv N. Sz. Hruscsov és Kádár János több beszédét, a tárgyalásokról kiadott közös közleményt és Kádár Jánosnak Budapesten elmondott beszámolóját tartalmazza. (MTI) Hruscsov folytatta megbeszéléseit Titéval Belgrádi (MTI). Bríani szigetén, a fehér villában kedden délelőtt folytatódtak Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, az SZKP KB első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és Tito jugoszláv köztársasági elnöknek, a JKSZ főtitkárának megbeszélés«, amelyek hétfőn délelőtt kezdődtek meg. Szovjet részről a vélemény- cserében részt vett Jurij Andropov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Jegoricsev, a párt moszkvai városi bizottságának első titkára, Vaszilij Tolsztyikov, a párt leningrádi ipari területi bizottságának első titkára, Alekszandr Puza- nov 'belgrádi nagykövet és más személyiségek. Jugoszláv részről jelen -volt Alekiszav,dar Rankovics, a köz- társasági elnök helyettese, Edvard Kardélj, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke, Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Borisz Krajger, a Szövetségi Végrehajtó Tanács aielnöke, Kórsa Popovics külügyi államtitkár és más vezető személyiségek. A megbeszélésekről eddig még nem hoztak nyilvánosságra részleteket. A megye legjobb kombójnosa Aki ránéz Csányi Gyulára, nehezen hiszi el, hogy ez a vékony dongájú, vidám arcú ember már nyolc éve ül nyaranta a kombájnra. Huszonhat éves, de fiatalabbnak vélné bárki. Már tavaly is hallottunk róla, amikor mint a Darányi Gépállomás kombájnosa 685 holdas teljesítményével második lett a megyében a gépállomási kambájnosok közül. Az idén 38 holddal megtoldotta múlt évi eredményét, és ezzel a 723 holddal az első lett. Munkája elismeréséül nemrég kapta meg *A gépállomás kiváló dolgozój a«-jel vényt és a velejáró 1500 forint jutalmat. Csányiék takaros lakásában erről a szép eredményről beszélgetünk. — Az országos elsőség elérését sem tartom lehetetlennek. Talán majd jövőre az is sikerül — mondja a darányi kombájnos. Nyolc éve ült először arató- cséplőre, akkor nevezték ki segédvezetőnek a Darányi Gépállomáson. Hogy miért vonzódott a g'phez? — Általános iskolás koromban gyakran meglátogattam sógoromat a gépállomáson. Megmagyarázta, hogy mi miért van a gépen. Aztán kedvet kaptam hozzá ... így indult el Csányi Gyula amikor már elég erőt érzett magában — 18 éves korában a gépállomásra dolgozni. Kombájnra került, segédvezető lett már az első évben. — Négy évig voltam segédvezető egy AC—400-as kombájnon. Az idősebbek, akik annak idején mesterei voltak ennek a szakmának, tanítványukká fogadtak. Molnár Imre, Rózsa István meg a többi tapasztalt kombájnos sokat foglalkozott velem. Persze én is igyekeztem könyvből is és a gyakorlatban is a lehető legjobban elsajátítani az arató-cséplő kezelését. Oktatói — eredményes munkájuk révén — később már a legnagyobb vetélytársra találtak a tanítványban. Jól dolgozott, évről évre nőtt a teljesítménye. Mikor pedig az idősebbek kiöregedtek a kombájn nyergéből, Csányi Gyulára gépet bíztak, segédvezetőt is kapott. Két éve 600 hold gabonát takarított be, tavaly ugyanazzal az SZK 3-as kombájnnal vívta ki a megyei második, az idén pedig az első helyet. — Nagyobb is lehetett volna a teljesítményem — mondja, és most már az idei aratásról beszél. — Június 26-án kezdtem a rendfölszedést a kastély osdombóiak egyik őszi árpatábláján, és július 28-án szomorúan tapasztaltam, hogy nincs több kombájnolnivalóm. Pedig július 10-ig országosan is első voltam. A több mint egy hónap alatt mindössze három-négy napot állt a gép, csak ha esett az eső, vagy ahol éppen dolgozott, vasárnap nem adtak embereket és szállítóeszközöket a kombájn mellé. Szép összeget, mintegy hatezer forintot keresett így is az idei aratáskor. — Ha már három éve dolgozik ugyanazzal a géppel, gondolom, alaposan megismerte, és a gabonabetakarításra is jól rendbe hozta. — Csak így érhettem el, hogy javítás miatt nem kellett rostokolnom. Egyébként szerelő vagyok, és én készítem elő a kombájnokat — nemcsak az enyémet, a többit is — nyárra. De abban, hogy 250 holdat lábról és 473 holdat rendről elcsépelhettem, nagy része van a gépállomás vezetődnek is. A szükséges alkatrészt, ha nehéz körülmények között is, de mindig beszerezték. Csányi Gyula felesége hallgatja beszélgetésünket. Látom rajta, hogy büszke a férjére, mint ahogyan a járási KISZ- bizottság vezetői is büszkék rá, hogy ilyen KISZ-es van a barcsi járásban. Csányi Gyula nem hozott szégyent egykori tanítóira, akik nyolc évvel ezelőtt kezdték tanítani a kombájn kezelésére, és azokra sem, akikkel együtt él, együtt dolgozik. Hruscsov és Tito jachtkiránduláson Brioni (Tanjug). Hétfőn estefelé N. Sz. Hruscsov és felesége Joszip Broz Tito és felesége társaságában jachtk i rándu láson vett részt. A »Podgprka« nevű motoros jachton végighaladtak az iszt- riad part mentén Rovinj és Porecs közvetlen közelében. Az említett fürdőhelyeken az emberek nagy csoportja üdvözölte a partról a szovjet és a jugoszláv államiférfiakat. Hétfőin este a brioni fehér villában a magas rangú szovjet vendégek előtt bemutatták a »Kozara« című legújabb jugoszláv filmet. (MTI) Szovjet elismerés magyar tudósról Leningrad (TASZSZ). A leningrádi egyetem könyvet jelentetett meg Bauer Ervin (1890—1942) magyar származású tudósról. Az »Elméleti biológia és Bauer munkássága« címmel kiadott tanulmány szerzője Borisz Tokin professzor, személyes barátja volt az első világháború után emigrált magyar biológusnak. A szerző a biológiai tudomány történetének rendkívül jelentőségű eseményeként értékeli Bauer Ervin munkásságát (MTI) Az észalt-somogyi Erdőgazdaság uagybajomi erdészetének mész- tegnyői fagyártmánytelepén 2500 köbméter fát dolgoznak föl évente bányafának, padlónak, féldorongnak, ceruzaprizmának és szőlőkarónak. Képünkön: Az erdőből kisvasúton szállítják a fát a telepre. Boda László és György István naponta 5—•€ köbméter gőz feL fát dől„Tűzzük napirendre az Eden—Rapacki tervet a moszkvai szellemben3 Az Evening Standard vezércikke Landern (MTI). Hruscsov szovjet kormányfő Dobrinyin nagykövet útján Kennedy elnökhöz eljuttatott levelének hírét kommentálva a londoni Evening Standard ezt írja vezércikkében: «■Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy mit tartalmaz a levél, de a szovjet kormányfőnek a közelmúltban tett kezdeményezéséből ítélve úgy véljük: a Nyugatnak nem szabad az alkalmat elmulasztania: A moszkvai egyezmény csupán a lépcső első foka. A következő lépés talán az lehetne, ha ismét élőveszik Anthony Edennek az ötvenes évek elején előterjesztett tervét, amelyhez kapcsolódva Rapacki lengyel külügyminiszter kidolgozta a középeurópai atomfegyver-mentes övezetre vonatkozó elgondolásait. A moszkvai megállapodás azt bizonyítja, hogy ez a terv is megvalósítható a két szemben álló fél érdekeinek sérelme nélkül. Tűzzük napirendre az Eden—Rapacki tervet a moszkvai szellemben!« — hangoztatja a nagy példányszámú londoni lap. A műszaki fejlesztést kell a szocialista brigádok vállalásainak előterébe állítani Nagyot fejlődött négy és fél év alatt a szocialista brigádmozgalom. Ma már az összes munkabrigádnak csaknem fele vesz részt ebben a versenyformában. A SZOT termelési osztálya most megvizsgálta, hogy a számszerű növekedés mellett hogyan fejlődött, változott a szocialista brigádok munkájának a tartalma: Ma már tények igazolják, hogy ez a mozgalom a társadalmi átalakulás leghatásosabb segítőjévé lépett elő. ZömmelJ innen indulnak ki azok a kezdeményezések, amelyek a termelékenyebb és gazdaságosabb termelést, a műszaki színvonal emelését, a termékek minőségének javítását kívánják elősegíteni, örvendetes jelenség a fizikai és a műszaki dolgozók együttműködésének állandó fokozódása; ennek különösen a műszaki fejlesztés szempontjából nagy a jelentősége. 1958 vége óta nagy utat tett meg a mozgalom, de — mint a vizsgálatból kiderült —, vannak még problémák is, amelyeket a jövőben kell megoldani. Általánosabb tünet, hogy több termelési ágban viszonylag lassú a fejlődés. 1962 végén például még mindig több mint negyven könnyűipari vállalatnál egyáltalán nem volt szocialista brigád, öt vállalatnál pedig még a címért küzdő munkabrigádok sem alakultak meg. Általában sokkal több komplexbrigád alakítására lenne szükség és lehetőség is, mint amennyi ma működik. A brigádok sok helyütt nem kapják meg a kellő támogatást a műszaki és a gazdasági vezetőktől, például vállalásaik kialakításában és a teljesítés feltételeinek megteremtésében. Sok a probléma az újítások terén, sokfelé viszont elmaradnak a negyedévenként vagy legalább félévenkénti értékelések, s emiatt a brigádok nem kaphatják meg a szocialista címet, sőt nemegyszer fel is bomlanak. A következőkben tehát ezektől az itt-ott jelentkező hibáktól kell a mozgalmat megszabadítani A további fejlődés legfontosabb irányát az MSZMP Központi Bizottságának határozata jelölte meg. Eszerint a fő feladat most a gazdasági építőmunka további javítása elsősorban a műszaki fejlesztés gyorsításával. Ebből a munkából pedig éppen a szocialista brigádoknak kell az oroszlánrészt vállalniuk. A mozgalom mint társadalmi és gazdasági fejlődésünk egyik leghatékonyabb eszköze ezen az úton gyorsíthatja meg legbiztosabban a szocialista építést. (MTI) j Hcmesz Ferenc
