Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-24 / 196. szám

Szombat, 1963. augusztus 34. 3 SOMOGYI ’VÉPLAP Égig fur szükséglakás... Miért laknak a Korona Szállóban? Ki engedélyezte a beköltözést? Jó ideje tart már a Koro­na Szálló átépítése, s előre­láthatólag csak 1965-ben feje­ződik be. Nemrégen mégis csodálkozva tapasztalhatták az arra járók, hogy az átépítés alatt álló épületben laknak: néhány ablakon függönyt lát­ni, esténként pedig villanyfény szűrődik ki. Kövess Attila, a Vendéglátó Vállalat tervosztályának veze­tője és felesége lakik itt át­menetileg — szükségmegol­dásként. Furcsa egy szükség- lakás, de még furcsábbak a beköltözés körülményei. — Nem tudtam róla, de amikor közölték vélem, s ma­gam is meggyőződtem arról, hogy Kövessék beköltöztek, azonnal visszarendeltem' sza­badságon levő osztályvezető­met — mondja Balogh Lajos, a Vendéglátó Vállalat igazga­tója. — Kérdésemre ezt vála­szolta: »-Az Építőipari Válla­lat igazgatója engedélyezte, hogy ott lakhatom, ha Ba­logh elvtárs nem támaszt akadályt.-« Erről állítólag írást is készítettek — én ugyan nem láttam —, s azt Győri János, az Építőipari Vállalat igazgatója írta alá. — Semmiféle írásbeli en­gedélyt nem adtam, magam is csak később értesültem a do­logról, amikor Kövessék már régen beköltöztek — jelentet­te ki határozottan Győri Já­nos. — Nekem akkor ezt mondták: »Balogh elvtárs ké­ri* engedélyezzem, hogy Kö­vess Attila ott lakhasson, mert így, ha ideiglenesen is, megoldódik a Vendéglátó Vállalat egy dolgozójának la­kásügyé. Kiderült, hogy az engedélyt az Építőipari Vállalat terme­lési osztályának vezetője írta alá. Azt tartalmazza, hogy az építők munkáját nem hátrál­tatja, ha az épületben lakik valaki. Néhány nap alatt lepar- ketrtázták, kimeszelték, kifes­tettek két szobát, egy előszo­bát, használhatóvá tették, csempével burkoltak be egy fürdőszobát, mindezt állítólag Kövess Attiláék költségén. Az igazgatók nyilatkozatá­ból bárki láthatja, hogy mind­kettőjüket félrevezették. Bár igaz, hogy Kövessék az építők — meglehetősen lassú — mun. káját nem hátráltatják, a beköltözés, sem pedig az a módszer, ahogyan ezt »elintéz­ték-«, nem helyeselhető. Mert ha nekik megengedték ezt — bár nem tudjuk, hogy végül is kicsoda —, igen sokan mások is támaszthatnának hasonló igényeket. Ennek következ­ménye az lenne, hogy az épí­tők nem tudnának dolgozni. A Korona Szálló a Vendég­látó Vállalat tulajdona. Addig azonban, amíg az átalakítást be nem fejezik, s az épületei át nem adják, az Építőipari Vállalat felel érte. Kinek fi­zetnek vajon Kövessék — ha fizetnek — lakbért? S ki fe­dezi majd az általuk ' lakott szobák újrafestésének, rendbe­hozatalának költségeit? Mert használtan bizonyára nem ve- zi át a Vendéglátó Vállalat. S vajon ki szerez majd lakást Kövesséíknek, ha az építkezés befejeztével csak akkor lesz­nek hajlandók az épületből ki­menni. ha másik lakást kap­nak? Kövess Attila, amikor szó­vá tettük előtte, hogy nem lenne-e helyesebb ezt a fur­csa szükséglakást feladni, így felelt: »Ennek nincs aka­dálya ... Elköltözöm egy olyan városba, ahol lakást is ka­pok ...« S végül hadd jegyezzünk meg még valamit. Kövess At­tilának minit torvtosztályveze- tőnek feladata az építők mun­kájának elbírálása, illetve át­vétele. Vajon ha az építőipar ilyen »szívességet« tesz neki, van-e erkölcsi alapja az ész­lelt hibák báltar feltárására? Szalai László Négymilliós OTP-hitel községfejlesztésre Az idén tizenhét községi ta­nács kért fejlesztési hitelt az OTP-től. Buzsákan törpe víz­müvet, Kazsokon művelődési házat, Istvánéiban napközi otthont ,Nágocsom óvodát, ren­delőt és orvosi lakást építe­nek. Póterhidán a kölcsönből bővítik a villanyhálózatát. Kilenc faluban OTP-hitellel szilárd burkolatú járdát épí­tenek. Siófok 800 ezer forint hitelit kért telekki alak í tástra. Igái félmillió forintot a für­dőtelep fejlesztésére. A takarékpénztár megyei igazgatósága a tizenhét köz­ségnek négymilliós hitelt nyújt. A hitelt két, illetve négy év sem alatt kell visszatéríteni. HARC Á MÁSODPERCEKÉRT A piros tűzoltóautó sziré­názva száguld. Az emberek ré­mülten néznek utána. — Tűz van!... — mondják. Aztán továbbmennek, és el is felejtik, mert nem látják a kétségbeesett, segítséget kérő arcokat. A tűzoltók nem felejtik el./ Az ő emlékezetükben elevened él az ismeretlen bejelentő idei gesen kapkodó hangja éppen fflpsk ■■■■•■•: ts mi ,• %% ;í|v- • • s' ‘A hoz. De a tűzoltók nem pihen­nek. Arcukon verítékcseppek futnak végig. A kiképzés órái ezek. Ilyenkor készülnek föl nehéz feladatuk ellátására. Harcolnak még a másodperce­kért is. Aki egyszer már részt vett tűzoltásban, az tudja, hogy pillanatok alatt mennyi érté­ket lehet megmenteni... A garázs előtt létra kúszik a magasba. Számolom a métere­€ i:;;« w Rajta! kor csak a fojtogató, nagy füs­töt lehet látni. Ilyenkor na­gyon kell vigyázni, mert az erős vízsugár könnyen lelök­heti az embert. Egy nagy tűz oltásánál lát­tam egyszer, hogy a tűzoltó ég és föld között lebegett egy szál kötélen. Alatta pattogva égett a száraz fa. Hátborzongva fi­gyeltük az akrobataszámba menő »mutatványt«, és cso­dáltuk ügyességét. Most látom, hogy mennyi gyakorlás, megfeszített munka volt ügyessége mögött... A raj fegyelmezetten sorako­zik fel a riadóautó mögött. A Szerelési gyakorlat a magasban. úgy, mint a tűz körül össze- sereglett emberek riadt tekin­tete. Nyaranta gyakran találkoz­nak ilyen arcokkal, s készül­nek rá, hogy a legkritikusabb helyzetben is megállják helyü­ket ... A tűzoltó-laktanya udvarán látszólag nyugalom van. A riadóautók békésen pihennek a garázsban. A nyári szellő va­lahonnan könnyű slágerzenét két. Öt..; kilenc ... tíz; íj ti­zenhárom ... tizenöt... — Mehetne egészen tizen­nyolc méterig — hallom mel­lettem az egyik tűzoltó hang­ját. Bognár Lajos szakaszvezető oldalán a biztosítóövvel elindul fölfelé. Mögötte hosszan kú­szik a tömlő. A szakaszvezető ügyes léptekkel szedi a foko­kat. Biztosan mozog a létrán. Utána elindulnak a többiek is. A magasban való szerelést gyakorolják. Ha tűz van, ak­Lakásrombolók A Tttbi Községi Tanács vb-elnökének íróasztalán egy aktákkal teli dosszié fekszik. Egyre több lakásigény lés kerül ebbe az iratgyűjtőbe. Tab fejődik, mind több csa­lád telepszik le a1 község­ben, s első kívánságuk, hogy megfelelő lakást kapjanak. és burgonya Nemrégiben a televízió hír­adója filmriportban számolt be arról, hogy az NDK-ból Ma­gyarországra érkező burgonya- szállítmányt a határállomáson növényvédelmi szakemberek fogadják. Többen kérdezték akkor, hogy mi dolguk e szak­embereknek a határállomáson. Mikroszkóp alatt a burgonya­rák spórája, amely a rákos burjánzást okozza. Az érkező burgonyaszállít­mány esetében jócskán volt teendőjük, és igen nagy fele­lősség hárult reájuk, neveze­tesen, hogy megállapítsák: a magyar állam területére be­hozott burgonya nem fertő­zött-e karantén kártevőktől és — a ráktól. Burgonya — rákbetegségben? Bármilyen furcsán hangzik, ez • gyilkos kór nemcsak az ern­tet, hanem a burgonyát is megtámadja. És ami a legmeg­lepőbb, a növényvilág gumó­sai közül csak egyedül a bur­gonya érzékeny a rákra. A növényvilágnak e furcsa betegségére a múlt század kö­zepe táján figyeltek fél. Skó-, ciában jelentkezett először tö­meges fertőzéssel, s innen ter­jedt át kontinensünkre. Ter­jeszkedése olyan nagy mérvű volt, hogy például Németor­szágban szinte minden burgo­nyafajtát kipusztított. Majd­nem egy évszázad telt el, míg végül is sikerült olyan fajtá­kat kitenyésztem, amelyek a burgonyarákkal szemben ellen- állóak. A burgonyarák töme­ges fellépése ugyan Skóciában jelentkezett, azt már kevesen tudják, hogy a világon első íz­ben. Magyarországon tapasztal­tak kis mérvű rákfertőzést. A szakemberek azóta sem tudták földeríteni a fertőziés okát, amely szerencsére nem lépett fel többé. Sőt klimatikus adott­ságaink nem is teszik lehetővé a burgonyarák elterjedését, ezért nem is foglalkozunk el­lenálló fajták nemesítésével. Más a helyzet pl. a két Német­országban, ahol mind a mai napig nagy erőfeszítéseket tesz­nek az ellenálló fajták ter­mesztésére. Az NDK kormá­nyának 1954-ben kiadott delete leszögezi, hogy csak re- zisztens, azaz a rákkal szem­ben ellenálló fajtákat szabad termeszteni. A burgonya e sajátos beteg­ségénél egyébként pontosan olyan tüneteket tapasztalha­tunk, mint amilyeneket az em­beri szervezetet támadó rák okoz. A burgonyánál is burjá- nozni kezdenek bizonyos sej­tek, növekedésnek indulnak, s kisebb-nagyobb daganat for­májában jelentkeznek a gu­món. A betegség elleni vegy­szeres védekezést ez ideig még nem találták meg, sőt még azt sem tudjuk, hogy valójában mi okozza a fertőzést. Szeren­csére sok burgonyafajta képes megbirkózni a rákkal. Igaz, amikor a rák és a burgonya élethalálharcot vív, a megtá­madott növény a gumó egy ré­szét feláldozza, mintegy csalét- kül dobja a spóráknak. Eköz­ben azonban a behatoló spó­rákat a növény teljesen elszi­geteli és megöli. Ha a rák nem ellenálló egyedet támadott meg, a burgonya menthetetle­nül elpusztul A burgonyarák veszélyessé­gét fokozza, hogy a spórák a talajban megtelepedve még tíz év múltán is fertőzőképesek. Csontos János A növekvő igényeket a ta­nácsi kezelésű magántulaj­donban levő, megüresedő lakásokból kell kielégíteni. Éppen ezért nem lehet szó nélküli eltűrni, amit egyik­másik tulajdonos véghezvisz azért, hogy megszabaduljon a bérlőtől. Molnár József] házában négy lakó lakott. Amikor az egyik lakás megürült, a ta­nács új lakónak utalta ki. Határozatában értesítette er­ről a) tulajdonost. Csodák csodájára a határozat kéz­hezvétele utáni éjszakán a megüresedett házrész egyik fala leomlott. Molnár József még a tanács felszólítására sem volt hajlandó rendbe hozatni a házat. Azzal ér­velt, hogy neki elég a lakás, minek állítsa helyre a mási­kat is. Rosta István házában egy idős asszony lakott már hosz- szú idő óta. Aztán egyik napról a másikra kidőlt a házfal. Ráomlott az ágyra, s csak a véletlennek köszön­hető, hogy nem történt bale­set. Czabula Imre lakójának a kisfia negyvenfokos lázban feküdt, amikor éjjel fél ket­tőkor kiomlott a házfal. A bérlő lakás nélkül maradt, s a lakásigénylők száma egy- gyel ismét gyarapodott. A tabiak még jó néhány hasonló esetet tudnának el­mondani. Embertelein cselekedetek ezek, s elkövetőik megér­demelnék, hogy a helyreállí­tási kötelezettségen, kívül olyan büntetést is kiszabja­nak rájuk, hogy egyszer s mindenkorra elmenjen a kedvük a lakásrombolástól. K. I. m Galambos Ferenc őrmester a palánkon. parancsnok halkan ismerteti a feladatot, majd elhangzik a pa­rancs. — Rajta!... Villámgyorsan szétugi-anafe Nyílik az ajtó, előkerülnek a tömlők, az elosztófej és a töb­bi alkatrész. Kígyózva fut a homokba az elgurított tömlő­tekercs, halk kattanással kap­csolódnak egybe a tömlővégek, s máris indulhat a vízsugár. Tűz esetén a tűzoltó előtt nem lehet akadály. Ha fal vagy kerítés állja útját, át kell másznia rajta. A gyakor­lópályán ott van a palánk is. összehorzsolt, felszálkásodott deszkái arról vallanak, hogy sokat használ­ják. Galambos Fe­renc őrmester könnyedén má­szik a tetejére, s vagy két mé­ter magasról ugrik a földre. A foglalkozás befejeződött. A tűzoltók berakják a ria­dóautóba a ne­héz acélsisakot és a széles biz- tosítóövet. Az árnyékba hú­zódnak pfhen­Ha tüzet je­lentenek vala­honnan, meg­szólal a riasztó­csengő, s fúl perc múlva a nagy piros au­tó szirénázva kanyarodik az utcára ;jj Kereza Fin re Szovjet bányászküldöttség érkezett hazánkba A Bányaipari Dolgozóik Szakszervezete Elnökségének meghívására hazánkba érke­zett a Szovjetunió bányász­szakszervezetének négtagú küldöttsége. A delegáció ve­zetője Peshetenko, a irosztovi megyei szak s zervezeti tanács elnöke. Tagjai: Kavalcsuk ISomplex-brigádvezető, Beloh­A Somogy megyei Ma­lomipari és Terményfor­galmi Vállalat kaposvári kirendeltsége gépkocsi-rakodó­munkásokat yesz föl. Jelentkezés: Kaposvár, November 7. a. 86. (71319) vosztov bányászigazgató és Szelivanov kombájnvezető. A delegáció a borsodi, a várpa­lotai, az ajkai és az oroszlá­nyi szénbányákat látogatja meg és találkozik majd szo­cialista brigádok tagjaival, ve­zetőivel tapasztalatátadás cél­jából. (MTI) Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat Pécsi Betonáru- gyára 2—3 éves gyakor­lattal rendelkező két építőipari technikust és egy műszaki rajzolót alkalmaz. Jelentkezés a vállalat fő­mérnökénél, Pécs, Sikló­si u. 10. ____________________(68326) A Műszaki Anyag- és Gépkereskeőslmi yállolaf PÉCSI KIRENDELTSÉGE (Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 10., telefon 29-04.) folyó hó 26-án, hétfőn Kérjük, hogy a meghívásokat a hirdetőbe adják le. (71365)

Next

/
Thumbnails
Contents