Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-02 / 178. szám

SomáulHéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ZIKLATEMPLOM a QÜJjjls közepén Az egyiptomi kormány ke­gyetlen döntést hozott. A Níluson létesített vízi erő­művek sorában — amelyekkel majd ki tudják elégíteni az ország elektromos szükségletét — most az assziuáni gátra te­kint a világ. A gát, a víztáro­ló építése nagyon érdekes munka. Mégis a tudósok, de főképpen a régészek ezt a vál­lalkozást »kegyetlen bűntett­nek« tartják. Azért, mert az asszuáni gát víztárolójának megépítésével víz alá kell me­rülnie az ókori Egyiptom egyiik híres művészeti remeké­nek, az Abu Szimbél temp­lomnak. Mi ez az Abu Szimlbel? Száz méter magas szikla a Nílus partján, az első és a második zuhatag között. Ebbe két templomot vésetett IL Ram­szesz fáraó több mint ezeregy­száz évvel az időszámítás előtt. A nagyobbat Ámon-Ra és Ra- Henmakhisz isteneknek, a ki­sebbet Hátlhor istennőnek szen­telte. A nagy templom bejá­ratának oldalán a fáraónak négy hatalmas faragott ülő­kolosszusa van, körülbelül húsz méter magasak, vállszé- lességük hét és fél méter. A bejárat egy csarnokba vezet, melynek tetőzetét négy-négy óriási szoboralakokkal ékített pillér tartja, majd egy kes­keny karzaton a szentélybe ju­tunk. Ez is tele van szobrok­kal. A falakon és a nyílásokon feliratok és ábrák őrzik a fá­raó csatáinak és diadalainak emlékét. Az utóbbi időkig úgy lát­szott, hogy az Abu Szimbelt eltemeti a Nikis. NINCS MENEKVÉS Vajon meg lehet-e még menteni a templomot? Ezt kérdezték mind gyakrabban a világ minden táján, ahol hí­vei és barátai élnek az egyip­tomi kultúrának. S a nap egy­re közeledett, amikor a me­dencébe beengedik a Nílus vi­zét... A gát építésének elhatározá­sa óta tudósok, mérnökök ajánlották fel segítségüket, csakhogy valamiképpen meg- ' mentsék az egyetemes emberi kultúra e nagy értékeit. Az ügyet az UNESCO is tárgyal­ta, majd az Egyesült Arab Köztársaság kormányát is kér­ték, hogy keressen valami megoldást. Egy olasz mérnök javaslata szerint hidraulikus emelők ezreivel föl kell emel­ni az egész sziklatömböt, ame­lyen a templom áll. •A művelet előrelátható költ­sége 70 millió dollár... De ki ad ennyi pénzt egy templom megmentésére?! UTOLSÓ SEQÉLY — LENQYEL- QRSZÁQBÓL Ügy látszott, hogy az épület sorsa megpecsételődött^ hi­szen vészesen közeledett az asszuáni gát elkészültének idő­pontja. Végül az »utolsó segély« mégiscsak megérkezett egy lengyel tudóscsoport javaslatá­ban. Eszerint 15 millió dollá­ros befektetéssel is meg lehet menteni Ramszesz hagyatékát. E megállapítás előzménye­ként el kell mondanunk, hogy évekkel ezelőtt hosszabb időt töltött Egyiptomban egy len­gyel tudóscsoport, s Micha- lowski professzor vezetésével többek között az Abu Szimbel templomot is tanulmányozták. És nemcsak a templomot, ha­nem a sziklát is, amelyre an­nak idején építették. A varsói egyetem régészeti csoportja már akkor javasolta két mű­emlék — az Abu Szimbe! templom és a Nefertari kápol­na — megmentését. Teliga pro­fesszornak az volt a vélemé­nye, hogy a két műemléket a legmodernebb technika fele használásával úgy kell meg­menteni, hogy eredeti helyén maradjon. AMFITEÁTRUM A NÍLUSBAN A lengyel tudós azt java­solta, hogy mindkét veszély­ben levő műemlék köré vonja­nak vasbeton gátat. Ezek a gá­tak néhány méterrel megha­ladnák a tó vízszintjét. A gát belső peremén építsenek utat csavarmenetszerűen, szemben a templom homlokzatával. Az építmény olyan amfiteátrum­hoz hasonlítana majd, amely­nek »lelátóin« kétezer ember is tartózkodhatna egyszerre. A terv a megvalósulás útján ha­lad. A két gát alapjait hatvan méter mélységre süllyesztik, és cementinjékciókkal bizto­sítják az építmény szilárd tar­tását. A gátak hatvannégy mé­ter magasak, és csonkakúphoz hasonlóak. A II. Ramszesz em­lékművét körülvevő csonka- kúp átmérője 160 méter, a Ne- fertarié pedig 58 méter. A ta­lapzatnál a legnagyobb a gát vastagsága: 8 méter. A terü­let, mely ilyen módon körül­veszi az ősi épületet, 8 ezer köbméter. Ezt amfiteátrumsze- rűen körlépcsőkkel építik be, s innen a turisták eredeti szép­ségében csodálhatják a fáraó megmentett templomát; HA EQY PROFESSZOR KÉMKEDNI KEZD A lengyel tudós, aki az egyiptomi mentési munkákat irányítja, ezzel a javaslattal megerősítette tekintélyét az egész világ előtt. Azért meg­erősítette és nem megalapozta, mert neve már korábban sem volt ismeretlen. Érdekes, hogy egyik leghíresebb mentése ép­pen a háború alatt történt, akkor, amikor már bizonyossá vált, hogy a németek összerop­pantak, elveszítették a hábo­rút. Varsói visszavonulásukkor számítani lehetett tehát arra is, hogy felrobbantják a hida­kat. Éppen ezért Teliga egy kollégájával azonnal hozzá­kezdett a történelmi jelentősé­gű Poniatowsky-híd »meg­mentéséhez«, mielőtt a fasisz­ták levegőbe röpítették volna Többféle szögből lefényképez­ték a hidat — természetesen titokban. A műveletet elsősor­ban maga Teliga hajtotta vég­re egy különleges fényképező­géppel, amit abban a zsebben hordott, amelyre előzőleg egy lyukat vágott az objektív szá­mára. Másképpen nem lehetett vázlatot készíteni a híd mére­teiről, alakjáról, mert a néme­tek mindenféle rajzolást és vázlatkészítést agyonlövéssei büntettek a frontvárosban. A Poniatowsky-híd újból felépült, és úgy épült újjá, ahogyan a fényképezőgép Te- liga zsebéből látta. Teligának és munkatársai­nak legújabb, nagy jelentősé­gű akciója viszont az egész vi­lág szeme láttára történik, és az egész világnak hasznot ho­zó vállalkozás. A szikláiba vájt kolosszusok továbbra is hir­dethetik a fáraók letűnt nagy­ságát. Változatlanul, mozdulat­lanul. őrködnek a sziklafalnál, és kőajkaikkal csak egy köny- nyed mosolyra méltatják a be- tonbunkerukat körülfogó Ní­lust, amely majdnem vesztü­ket okozta. Király Ernő Ezt láttuk Balatonszentgyörgyön »Védett fa« — jelzi a zománcozott tábla. Mégis ■plaká­tot szögeznek rá. Nem furcsa ?! Clviselhetßtlen a ventillátor A kaposvári új bisztró fölötti la­kások padlásán eszeveszetten zúg az elszívóberendezés motorja. A lakásokban pedig — különösen a közelebb esőkben — nyugtalanul járkálnak fel-alá az emberek, nem tudnak dolgozni, pihenni, mert a motor rázza a falakat. Miért kellett a lakók feje fölé szerelni az elszívóberendezést? Az, aki így határozott, nem képzelte magát az ő helyzetükbe. De még nagyobb hibát követett el a Tata­rozó Vállalat. Fittyet hányt ugyan­is a tervező előírásainak, s nem a megjelölt módon állította üzembe a ventillátort, nem alkalmazta a rezgéstompító eszközöket, hanem egy a mennyezetre helyezett be- tontuskóra (!) állította fel a behe- mót, zajos motort. A tuskó átve­szi a gép rezgését, átadja a meny- nyezetnek, és pokollá teszi több lakó életét. A lakók felháborodása jogos, hisz több mint hatvanezer forintot áldoztak családonként az emelet- ráépítésre. Követelhetik hát, hogy teremtsék meg a házban a pihenés feltételeit, szüntessék meg a zajt. A Tatarozó Vállalat azonban a füle botját se mozgatja. Arra szá­mít talán, hogy belefáradnak a sok kérésbe és tiltakozásba? Igaz, előfordult már ilyesmi. De nem törvényszerű, hogy ne köte­lezzék a vállalatot felelősségtelje­sebb munkára, a hiba kijavításá­ra. Ha a kérés nem segít, élni kell a törvény adta lehetőségekkel. A városi tanács műszaki osztálya ha­ladéktalanul kötelezze a Vendég­látó Vállalatot, hogy állíttassa le a ventillátort. A Vendéglátó pedig követelje meg a Tatarozótól, hogy hozza helyre a hibát. Ezt kívánja az emberség is. s ir =■? Repülős Gizi „lezuhan p* 11. — Ausztria nem tetszett.. Sok volt az ismerős. Az alvi­lág többi alakja zavarta. Gizi­nek ott is jól ment, de tartott tőle, hogy valaki »köp«. A pénz nagy úr. Azért még a tolvaj is beszél. — Volt pénzünk... A pénzzel azt is el lehetett intézni, hogy soron kívül el­hagyhassák a tábort. Sőt. Fel­kínálták a választékot. — Párizs mellett döntöt­tünk . . ; Elutazása előtt már napok óta ismeretlen tettesek után nyomozott a rendőrség. A de­rék osztrákok talán még ma is törik a fejüket És Párizsban? — Könnyű volt a megélhe­tés ... Gizi és hűséges férjeura nem a Szajna-partra költözött. Nem aludtak hidak alatt, szemétlá- dában, várótermekben. Ott volt a szálloda, volt pénz, le­hetett villát bérelni, előkelő éttermekbe, szórakozóhelyekre jártak. A Riviérán víkendez- tek. Már a »munka« végett is. Ismeretlen volt a terep. A bő­kezű magyar házaspárra fölfi­gyel Eszterházy exherceg. Még nagyobb társaság. Még több munka«. — A herceg révén Európára érvényes útlevelet kaptunk ... Ha pihenni akarnak, átug­ranak Svájcba, Hollandiába vagy Belgiumba. Ha elfárad­nak, újra hazajönnek. Balogh, mint egy igazi földbirtokos, ló­versenyre jár, és szórja a pénzt. — Vérbeli mágnás — mond­ják az ismerősök. S még jobban csodálják, amikor Balogh fitymálja a franciák bátorságát. Azt állít­ja, hagy a magyarok bátrab­bak. Éhenkórász dísszidense- ket toboroz, és versenymotoro­kat vesz. — Pénzt kaptok, ha megmu­tatjátok a magyar virtust..; Egy műkincs megszerzésénél Balogh falaz, Gizi átadja a kincset, és egy perc múlva a folyosón elcsípik. Vizsgálati fogságba kerül. Eszterházy felháborodottan tiltakozik. — Mit merészelnek egy ma­gyar mágnásról 'föltételezni...? Bizonyíték nincs, Gizi kisza­badul és kacag. — Húszezer frank kártérí­tést kaptam, mert azt hittek, hogy ártatlan vagyok. Vonatra szállnak, és Svájc­ba utaznak. Nincs svájci frankjuk. Balogh mér váltatni akar, de Gizi leinti, és Bem­ben sétára indul. Fél óra múl­va átad félmillió frankot. ^ Élvezik a pihenést, és ki­használják a svájci ember bi­zalmát. — Könnyű volt a terep ..: Még álkulcsra sem volt szükség, nyitva volt ajtó, ab­lak. És a munkából hazatérők megdöbbenve tapasztalták, hogy eltűnt az arany és a pénz. Gizi beleun a »hazátlanság- ba«. — Elfogott a honvágy;:. Hazajön, hallgat a kinti dol­gokról, és törleszti adósságát, megkezdi a hátralevő öt évet. Baloghnál kereken egymillió svájci frank maradt. Társ nél­kül unja magát, és minden pénzét elveri a lóversenyeken. Egyedül nem boldogul, haza­jön ő is. Amikor megtudja, hogy Gizi »pihen«, válópert indít. Gizi nem ellenkezik. Örül, mert Balogh szándéka egyezik terveivel. Szabadulása után újra »dolgozni« akar, Végig a Riviérán - Eszterházy herceg közbelép - Kártérítés Párizsban - Gizi honvágyat érez Vajdahunyad vára a hídról Jhzlovak György rajza) ehhez pedig új névre van szüksége. Cellatársa, Gyurcsá- nyi Sándomé, az alvilág »Zse- bes Esztije« segít. A szabadu­lás előtt levelet ír a könnyű életet kedvelő Kosztor Sándor­nak. Kosztor ekkor még nős. Szép felesége, két gyereke van. Anélkül, hogy valaha látta volna Gizit, visszaírja: áll az alku. Megindítja a válópert, hogy mire Gizi szabadul, min­den rendben legyen. A szervezés olyan, mint az óramű. 1962. augusztus 30-án Gizi letölti a kilenc év utolsó napját. A nevelőtiszt búcsú­zóul behívja az irodába, és a lelkére beszél. — Maga már másfél évtize­det töltött börtönben, most új­ra szabad. Éljen becsületesen, megtanulhatta már, hogy az aranyvadászatra mindig ráfi­zet. Dolgozzon, mint minden rendes ember. Gizi ájtatos képpel hallgat, és ígéretet tesz. — Dolgozni fogok ... Aznap este kopog Eszti bu­dapesti lakásán, a X., Czeglédi utca 30. szám alatt. Eszti érte­síti Kosztor Sándort. Kosztor azonnal siet, és ott is marad mert »meguntam a sóhersá- got«. Késő éjszakába nyúlik az idő. Tervezik a jövőt... (Folytatjuk.) Németh Sándor 'imsofí-oic Ki hogyan készül Tokióba ? Nemcsak magában Tokió­ban, hanem világszerte ké­szülődnek az emberek az 1964. évi olimpiai játékokra. Japánban például egy 84 esztendős férfi jelentkezett a szervező bizottságnál az­zal a kéréssel, hogy részt vehessen az olimpiai táv­gyalogló versenyen. Mint mondotta, helyes volna, ha külön kategóriában az öre­gek is benevezhetnének az olimpiai versenyekre. A Szicília Cataniában egy 27 éves bármixer gyalog in­dult neki, hogy idejében megérkezzen Tokióba. Út­közben bárokban fog dol­gozni, hogy megszerezze a szükséges útiköltséget és megélhetést a japán főváro­sig. A maratoni futás osztrák bajnoka, a 43 éves Adolf Gruber is szeretne még egy­szer részt venni egy olim­pián. Grubetr jelenleg az USA-iban él, jóformán nincs munkája, és igen kevés a pénze. Ö is nagyrészt gya­log akarja megtenni az utat Tokióig. Vannak még amatőrök? Karöltve Cigaretta színes füsttel Egy angol dohánygyár különböző színű füstöt pro­dukáló cigarettákat hoz for­galomba. A gyáros szerint különösen a nők lesznek el­ragadtatva az újdonságtól, mert mindig ruhájuk sze­rint válogathatják meg ci­garettájuk füstjét • * * Frissítő „idegszőnyeg 1 Egy angol cég úgyneve­zett idegszőnyeget állít elő fáradt lábak számára. A szőnyeget elektromos áram­mal töltik, s az rálépéskor automatikusan megújul. Az áram a masszőr szerepét töl­ti be. Rendkívül kedvező hatású fáradt és érzékeny lábak kezelésénél. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents