Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-18 / 166. szám

Csütörtök, 1963. július 18. 3 SOMOGYI NÉPLAF Munkában az öntözőberendezések LÁTTAM EGY GRAFI­KONT. A piros vonal éve­ken keresztül alig-aiig moz­dult valamit, aztán mintha csali meghökkenteni akarná a szemlélőt, hirtelen a magasba ívelt... Egy statisztika, kimu­tatás. Száraz, sablonos, sok ké­szül ilyen. De az ugrás­szerűen emelkedő piros vonal sofc ember, sok közösség vá­gyának, tervének beteljesülé­sét mutatja. Üj öntözőberende. zésekről van szó. Ezek a mo­dern nagyüzemi mezőgazda­ságban lassan nélkülözhetetle­nek lesznek. Megyénkben az öntözésnek alig vannak hagyományai, a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás hozta magával ezt is. Beszeljünk számokról? Arról hogy 1959-ben mindössze négy termelőszövetkezetnek volt modem öntözőberendezése, ma pedig negyvenkilenc gazdaság dicsekedhet vele? Vagy em­lítsük azt, hogy még ebben az évben újabb tíz helyen szök­kenik fel sz éltető vízsugár, s a második ötéves terv végiére 6—7000 holdat fognak öntöz­ni? örömet keltő tények, ter­vek ezek. Hogyan vélekednek róla, hogyan hasznosítják a tsz-ek ezt a lehetőséget? — Ha nem kapjuk meg má­jusban a berendezést, abhor a répánkból nincs semmi. — Csornában hallottam ezeket a szavakat. Ma gyönyörű a ré­pájuk, s nincs olyan tag, aki ■— ha arra visz el az útja — meg ne jegyezné: »De jó, hogy másfél évi várakozás után végre sikerült hozzájutni!« Látják a szántóföldi növénye­ken, a takarmányféléken és főleg a legelőkön, hogy meny­nyivel többet ígér az öntözött 118 hold, mint a többi terület Balatonőszödöm is ugyanezt vallják. Tavaly, mikor meg­kapták az öntözőberendezést, sokat próbálkoztak, hogyan használhatnák ki a leggazda­ságosabban. Eddig csak 50 holdas kertészetet öntöztek, de úgy határoztak, hogy ezután öntözni fogják a silókukoricái és a pillangós takarmánynövé­nyeket is. így teszik biztonsá­gosabbá a termelést. *»Biztonságos« — sokfelé hallani ezt a szót, ahol már öntöznek. — Azt, hogy van dohá­nyunk, hogy egyáltalán meg­eredt, a mesterséges esőnek köszönhetjük — így véleked­nek a ságváriak. Az öntözés, az ötvenöt holdas víztározó meg­építése említésreméltóan meg­változtatta a szövetkezet egész gazdálkodását. Egyik évről a másikra hét holdról ötven­négyre nőtt a kertészet terü­lete, s a képzeletben már ki­rajzolódik a kép: a tározó mellett 102 holdas kertészet terül majd el több öntözőbe- rendeziéssiel ellátva. Fő céljuk a zöldségfélék termelése. Egyébként szinte végig a Ba- laton-part zöldövezetében ez a legfontosabb. A MEGYE FÖ GAZDÁL­KODÁSI ÁGA azonban az állattenyésztés. Ennek fejlesz­tése lehetetlen jól minőségű és kellő mennyiségű takar­mány nélkül. Itt is az öntözés segíthet. A berzencei Jobb Élet Tsz-ben például — ahol a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás fontos üzemág — már eleve ennek szellemében határozták meg az idén ka­pott öntözőberendezés felada­tát A Dombó-csaitoma men­tén mintegy 600 holdat öntöz­hetnek. Ennek a területinek 8C százaléka rét & legelő. Az eredmény máris látszik épp­úgy, mint Kapospulán. Az új berendezést ebben a híres ál­lattenyésztő községben egye­dül a rétek öntözésére hasz­nálják. Bállá Ernő, Kelemen Imre szakmunkások azt mond­ják, hogy bár nem panaszkod­hattak eddig sem, de annyi takarmányuk, szénájuk, mint az idén, még soha nem volt. Igaz, szakszerűen végzik mun­kájukat. Kiszámították, ho­gyan szerelik át a csöveket, meddig üzemelnek. Érdemes lenne a pulaiak tapasztalatát továbbadni. Az öntözőberendezés csak úgy hasznosítható eredménye­sen, ha jól képzett szakmun­kás kezeli. Öröm volt hall­gatni a nagyberki Farkas Sán­dort, Kiss Jánost, Kása Jenőt. Minden szavukból az igyeke­zet, a törekvés és a felelős­ségérzet csendült ki. Nemcsak dolgoznak, hanem terveznek, javasolnak is: öntözni a siló­kukoricát, és szükség van a vízre az oltványtelepen is. AKADNAK OLYAN G AZ- DASÁGOK, ahol nem zök­kenőmentes ez a munka. Nem az alkatrészellátás kisebt gondjaira célzunk, hiszen né­mi utánjárással az AGRO- KER-nél beszerezhetők az al­katrészek. Sokkal nagyobb gondot okoz a víz. Mernyőn például nem valami jól sike­rült a maguk tókolta kis gát. Alig másfél órai működtetési után el kell zárni a csapokat és várni addig, amíg ismét elegendő víz gyűlik össze. Ilyen nehéz körülmények kö­zött is öntözték a kertészetet eddig, de szervezési hiha miatt jó néhány növény gaz­ban maradt. Nyilvánvaló, hogy az öntözés, ha utólag rendbe tették is a kertészetet, nem hozhatja meg a várt ered­ményt. S ott van szomszéd­ságban a silókukorica: fonmya- dozik, szárad, már igen kel­lene neki az eső. A samogytúriak ugyancsak vízhiánnyal küzdenek. Táró. zára lenne szükségük, hogy zavartalanul öntözhessék: 96 holdas kertészetüket ÉRTÉKES, NEM OLCSÖ BERUHÁZÁS egy öntözőbe­rendezés. Fontos, hogy a szö­vetkezetek úgy hasznosítsák, hogy a hozamokban mielőbb visszatérüljön a befektetés. Sajnos azonban, néhány he­lyen, mint például Somodor­ban, nem ezt mutatja a gya­korlat. Rosszul szervezték meg a munkát a taszáiriak is. A: év elején kölcsönadták beren­dezésüket, maguk pedig mind­össze tíz hold rétet öntöztek az idén. Pedig tavaly tapasz­talhatták, hogy az öntözött lucerna milyen jól fizetett: 4C mázsát adott. Talán az áfflaimi gazdaságot régebbi tapasztalatain mérhe­tő le a legjobban, mi a haszna az öntözéses gazdálkodásnak. A nagybereki öntözőhajónak már híre van, nélküle ker­tészkedni azon a talajon le­hetetlen volna. Legújabban két berendezést vásároltak, s a szálas takarmányokat is ön­tözik. A Balatomújhelyi Álla­mi Gazdaságban 300 hold ker­tészetet s a víztározó megépí­tésével az idén már 100 hold gyümölcsöst is öntöznek. Az öntözés 70—75 százalék­kal növeli a termést, nem be­szélve a minőség javulásáról. Egy balatonboiglári tapaszta­lat: az öntözött szőlő Ivódja tavaly 52,8 mázsát adott, a nem öntözött terület 39 má­zsát. Ezért az idén újabb 250, később további 200 holdra ter­jesztik ki az öntözést. MINÉL NAGYOBB TERÜ­LETEN be kell vezetni az ön­tözéses gazdálkodást. Megye- szerte mind több helyen látni az ezüstösen csillogó vízsuga­rakat A grafikon piros vona­la ugrásszerűen emelkedett. Jelzi, hogy évről évre nagyobb területen pótoljuk a szárazság idején öntözővízzel a hiányzó természetes csapadékot. Vörös Márta lány, úgyhogy a többiek meg­sajnálták. Az őrnagy titokban Sipos ar­cát figyelte. De semmi különö­set nem tudott rajta felfedez­ni. Szeméből inkább jókedv su­gárzott Egyáltalán nem volt riadt... Tehát semmit sem tud... Ez jó. Vagy csak leple­zi... A délutáni trükk roppant jól sikerült. Ferenczi százados nagyon ügyesen látta el a rábí­zott feladatot. Az ügynök töké­letes biztonságban érzi magát, hiszen megszerezte a kulcsok mintáit. Egészen biztos, hogy ismét megpróbálja rávenni Évát egy miskolci kirándulás­ra. Vagy még valószínűbb, hogy a kulcsok birtokában egyedül megy. Így még a sza­kaszvezető segítségére sincs szüksége, s még biztonságo­sabbnak ítéli meg a helyzetet... Vagy ki tudja?... Az őrnagy igyekezett Sipos eszével gon- dolgozni, s ezzel a logikával csak ilyen következtetésre jut­hatott ... Az elkövetkező órák­ban tehát eldől minden. Ha Sí­posnak sikerül lefényképezni a tervrajzokat, felveszi a kapcso­latot a B. 26-ossal. S akkor... — Tudja, tanár úr, hogy hol­nap este lesz a jelmezbál? — kérdezte Pálostól Éva, befejez­ve a játékot. — És maga minek öltözik? — kíváncsiskodott az őrnagy. — Csak nem gondolja, hogy elárulom? Még Tibor sem fog­ja tudni... Fák» csak most vette észre, hogy Sipos orra tövében egy hajszálvékony vágás van. Az ügynök kimeiegedett, s a vé­konyka forradás vörös lett a verejtéktől. Nyilván a plaszti­kai műtét nyoma. Elváltoztat­ták az arcát... Az őrnagy összeráncolta a homlokát, mintha azon törné a fejét, hogy vajon milyen jel­mezt válasszon. Pedig hirtelen úgy érezte, hogy most hátra kell fordulnia, mert valaki fi­gyeli. Hátranézett. Az ajtóban egy fejet látott eltűnni. 20 A müncheni hírszerző köz­pont parancsnoki szobájában egy nyakigláb férfi fejét az íróasztalra hajtva aludt. Brondell ezredes szobájában most is kellemesen temperált volt a levegő, alvásra ingerel­te az embert. Az ügyeletes tulajdonkép­pen szabályt sértett, amikor elbóbiskalt. Birondell nagyon szigorúan vette az ilyesmit, nem győzte eleget oktatni em­bereit, hogy a hírszerzőmunka nem tűr fegyelmezetlenséget Ám a nyakigláb férfi már második napja volt szolgálat­ban, az ezredes ugyanis csak néh anyukra merte rábizni ezt a feladatot. Nem csoda hát, ha hosszú volt a szolgálati idő. Csend honolt • hatalmas szobában. Az egész Európára kiterjedő kémszoügálat csápjai hangtalanul dolgoztak ..; A nyakigláb ügyeletest Brondell modern rádiótelefon­jának halk berregése riasztot­ta fel. A férfi máris a kagyló után kapott. De e pillanatban megszólal* a hangszóró is: A B. 26-os azonnali intézke­dést kér! A B. 26-os azonnali intézkedést kér! A telefoniban ugyanezt is­mételték. Az ügyeletes ha­marjában azt sem tudta, hogy ki is az a B. 26-os. Felállt, megropogtatta derekát, majd a homlokára csapott: Yes. B. 26!.;. — Részletes tájékoztatást ke­rék! — szólt bele aztán a mikrofonba. A szoba ajtaja fe­lett elhelyezett elektromos óra fél tizenkettőt mutatott. — AB. 26-os jelezte, hogy a B. 12-est letartóztatták. Fecske rádión közölte a B. 26-ossal, hogy nem tud érint­kezésbe lépni a B. 12-essel. A B. 26-os egyszersmind gyanús jeleket észlelt maga körül. Szerinte várható Fecske le­tartóztatása is! Az egész ak­ció veszélyben! Azonnali in­tézkedést kér! — Miféle intézkedést? — kérdezte az ügyeletes. — Erről nem szólt! Biztosan tudni szeretné a mi elgondo­lásunkat! Az 1961. évi VI. törvény A mezőgazdasági rendelte- tésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény és a végrehajtása tárgyában ki­adott kormányrendelet megha­tározza a termőföldek további csökkentésének megakadályo­zásával, valamint a talaj ter­mőképességének fokozásával kapcsolatos feladatokat. A tör­vény alapján legkésőbb 1965. december 31-ig felül kell vizs­gálni valamennyi község egész határára kiterjedően a földek használatát, és a tényleges hely­zetnek megfelelően rendezni kell a nyilvántartásokat. A törvény pontos végrehajtása alapvető jelentőségű az egész mezőgazdasági termelés szem­pontjából. A művelési ágak te­rületének, a bekövetkezett vál­tozásoknak pontos nyilvántar­tása nélkül elképzelhetetlen az alapos mezőgazdasági tervezés. A földvédelmi törvény vég­rehajtása, mint a népi ellenőr­zés vizsgálata megállapította, valamennyi megyében megkez­dődött. A bizottságok több száz község határában végezték el a helyszín-ellenőrzést, egyez­tették a térképeket és a nyil­vántartásokat, s részletes ja­vaslatokat tettek az egyes te­rületek rendeltetés szerinti használatára. Az 1962-re 539 helyen előirányzott: vizsgálat­ból november végéig 439 köz­ségben fejezték be több mint 1,8 millió hold föld területen. Ennek eredményeként — a bi­zottságok javaslata alapján — a megvizsgált községek szántó­területe 13 000 holddal növel­hető (!). E kedvezőnek látszó számadat azonban nem té­vesztheti meg az illetékes igaz­gatási szerveket Ugyanis a vizsgálat azt is megállapította, hogy a földvédelmi törvény fő célkitűzését — a szántóterüle­tek további csökkentésének megakadályozását — még nem valósítják meg következetesen. Vonatkozik ez elsősorban a szőlő- és gyümölcstelepítések­re. A földvédelmi törvény által megerősített — szőlő-, gyü­mölcs- és borgazdálkodásról szóló — 1959. évi 23. számú törvényerejű rendelet világo­san kimondja, hogy szőlőtele­pítéseket »homoktalajon és hegyoldalakon kell kijelölni míg »a gyümölcstermesztésre futóhomok-talajú és erősebb lejtésű, továbbá egyéb olyan területeket kell kijelölni, ame­lyeken szántóföldi művelés gazdaságosan •nem folytatható«. Ennek ellenére némely tsz-ek és állami gazdaságok jó minő­ségű szántóterületeken is tele­pítenek szőlőt és gyümölcsöst. A törteli tsz 60 hold gyümöl­csöst, a Tokajhegyaljai Álla­mi Gazdaság 100 holdas anya­telepet, a Léhi Állatni Gazda­ság 200 hold gyümölcsöst tele­pített jó, sőt kiváló minőségű szántóföldön. A kiskunlacházai tsz-ben pedig a szőlő és a gyü­mölcs egy részét olyan terüle­ten telepítették, ahol az előző évben holdanként 20 mázsa ár­pa termett. Súlyosbítja e mu­lasztásokat, hogy a törvény- sértő gazdaságok vezetőit a ta­nácsok nem vonták felelősség­re, sőt nemegyszer a mezőgaz­dasági osztályok hallgatólagos beleegyezésével hajtották vég­re a telepítést. A z élet igazolja a földvé- dalmi törvény időszerű­ségét, jelentőségét. A további eredményekhez azonban a he­lyi bizottságok mellett a járá­si és a megyei tanácsok, az ál­lami és erdőgazdaságok, a szö­vetkezetek következetesebb, összehangoltabb, tudatosabb munkája szükséges. Erre fi­gyelmeztet a törvénytelen sző­lő- és gyümölcstelepítéseken túl az erdőtelep íléseknél és fá­sításoknál elkövetett számlá­ján szabálytalanság is. Az er­dő, a fa fontos nemzeti kincs. Köztudott, hogy hazánk szán­tóföldi művelésre alkalmatlan területei erdősítésre csaknem kivétel nélkül alkalmasak. Ez­zel szemben több vidéken az történt, hogy szántóföldi mű­velésre, illetve szőlő- és gyü­mölcstelepítésre alkalmas terü­leteket is erdősítettek. Nagy mennyiségű szántót vettek igénybe a mezővédő erdősávok, az út- és vasútvédő erdősávok stb. létesítésekor. Baranya me­gyében 1311, Pest megyében 1082, Hajdú megyében 640 hold szántóföldet adtak át erdők és erdősávok telepítésére. Még több az a terület, amelyet ezek miatt művelni nem lehet. Űrhajós Kedden este az űrhajósok »csillagvárosának« klubjában Valentyina Tyereskova és Va- lerij Bikovszkij űrhajósok ta­lálkoztak társaikkal, rokonaik­kal, barátaikkal és ismerőseik­kel. Az ilyen klubestek már ha­gyományossá váltak: egy-eyy űrrepülés sikeres befejezése után összejönnek azok, akik­nek részük volt az űrhajózás klubest lebonyolításában, hogy baráti körben megtárgyalják munká­juk tapasztalatát, összegezzék az eredményeket. A klubesten Valerij Bikov­szkij és Valentyina Tyeresko­va köszönetét mondott mind­azoknak, akiknek munkája közvetve vagy közvetlenül le­hetővé tette a Vosztok—5. és a Vosztok—6. sikeres repülését. (MTI) — Műkor jelentkezett? — Tíz penxe vettük az adóst. — Ma éjszaka vár utasí­tást? — Valószínű, őrnagy úr. Szokatlan időben jelentkezett be. Biztosan, megvan rá az oka! — Megkeresem Brondell ez­redes urait! Aztán majd köz­löm az utasítást! Az ügyeletes már tárcsázott is. Fejből tudta az ezredes la­kástelefonját. — Az ezredes urat kérem! — Társaság van nála! Sür­gős? — tudakolta egy női heing. — Igen, nagyon sürgős! Tessék megmondani neki, hogy az ügyeletes tiszt kere­si! A telefon túlsó végén egy pillanatnyi szünet következeit — Mi történt? Halljam! Az ügyeletes elmondta a hírt — Azonnal megyek! Mire odaérek, legyen ott Garkins Müller! Figyeljék a rádiót, hátha újra bejelentkezik! Ad­dig hozassa le nekem a Fecs­ke I.-akció aktáit — Igenis! Bsomdell lecsapta a kagylót, s mérgesen kisietett a lakás­ból, anélkül hogy vendégeinek szólt volna, hová megy. Csak a lópcsőházban jutott eszébe, hogy mégis ülő lett volna leg­alább bejelentenie a távozá­sát. Biztosan megsértődnek' De hát mit csináljon? Mondja azt a püspöknek, hogy itt kell Külön kell beszélni a nyárfa^ telepítésekről. A második öt­éves terv időszakában ugyanis több mint 50 000 hektár nyár­fát kell telepítenünk legna­gyobbrészt tsz-ekben, állami gazdaságokban, a vízügyi igaz­gatóságok területén erdőn kí­vüli fásítás keretében. Ismert, hogy a nyárfa a többi fafajtá­val szemben talaj igényesebb, azonban a szántóföldi erdősí­téseket ez sem indokolja. Még kevésbé, ha figyelembe vesz- szük, hogy a homokos, az agya­gos és kopár területeken tör­tént erdősítés jelentéktelen. Állatállományunk megfelelő tápértékű, olcsó takarmánnyal való ellátása mezőgazdaságiink egyik kulcskérdése. A lehető­ségekről való lemondást, a leg­költségesebb megoldást jelenti, ha a jelenlegi területek hoza­mának növelése helyett újabb nagy mennyiségű szántóterüle­tek legelővé nyilvánításával akarják egyik-másik vidéken a száLastakarrnány-ellótást bizto­sítani. Borsod és Tolna megyé­ben például 64 000 hold szántót alakítottak át legelővé nagy­részt a járási tanácsok mező- gazdasági osztályának engedé­lyével. \ földvédelmi törvény ér- telimében különös gondot kell fordítani a termőtalaj vé­delmére. A tapasztalat azt iga­zolja, hogy különösen az öntö­zőberendezések, a csatorna- rendszerek, a halastavak építé­sénél, valamint a folyószabá­lyozásoknál igen sok még a törvény végrehajtásával kap­csolatos tennivaló. Általános tapasztalat, hogy a csatorna- és folyószabályozásoknál kiter­melt földet nem teregetik el. Érdemes megjegyezni, hogy csupán a dévaványai határban 50 hold szántó vált emiatt használhatatlanná Megállapí­totta a vizsgálat azt is, hogy a mezőgazdasági üzemék telep­helyeit, majorjait — egy-két kivételtől eltekintve — mind­máig a mezőgazdasági műve­lésre legalkalmasabb szántóte­rületeken jelölik ki. Hasonló a helyzet az ipari, a sport- és egyéb létesítmények helyének kijelölésénél. Az ipari stb. be­ruházásokat továbbra is a me­zőgazdasági művelésre alkal­mas területeken valósítják meg. Természetes, hogy az üze­meket nem mindig lehet a gyengébb minőségű területek­re építeni, figyelembe kell ven­ni a közművesítést, a szállítási, a víz-, villamosenergia-ellátá- si lehetőségeket. Csak helyesel­ni lehet, ha a helyi szervek nagy gondot fordítanak az iparfejlesztésre, azt azonban már kevésbé, hogy nemegyszer teljesen szükségtelenül a leg­jobb földéket is kijelölik ilyen célokra. Szóvá kell ezt tenni azért is, mert ilyen célokra csupán 1962-ben 7000 hold föl­det adott át az illetékes tár­cáknak a Földművelésügyi Mi­nisztérium, ez azonban nem tartalmazza azokat a 20 holdon aluli területeket, amelyeket a helyi tanácsok saját hatáskö­rükben sajátítottak ki. A törvény szerint a kisajá­tított területeken — rendelte­tés szerinti felhasználásukig — mezőgazdasági művelést kell folytatni. E tekintetben általá­ban kevesebb hiba fordul elő. Néhány helyen azonban mind­máig 40—50 hold föld áll évek óta műveletlenül. Alsózsolca határában az épületelemgyár építésére 40 hold szántót sajá­tították ki, s két év óta nem folytatnak rajta mezőgazdasági műve’ést. A miskolc—tornyos- németi vasútvonal második vá­gányának megépítéséhez kisa­játított területen 100 hold föld műveletlen; Vindomyaszö! lö­sen mintegy 100 hold bányate­rület mezőgazdasági termelés­be állítását mulasztották eL — Hívom! Az ügyeletes várt. Az ezre­des azomíban nem jelentkezett. Eltelt három perc, négy, öt, í a vonal túlsó végéről csak halk muzsikát lehetett halla­ni .., Jó tíz perces várakozás után reccsent bele Brondell ezredes hangja a telefoniba: — Itt Brondell! Meg..: —• Ezredes úir ... — Hallgasson! Megmondtam hogy Garkins kapitányt ke­ressék, ha van valami! Hívja fel öt. én nem érek rá! — De ezredes úr! A B. 26- Si sürgős intézkedést kér! hagynia, mert a munka hív­ja? Lehet, hogy megértené; sőt biztos, hiszen éppen erről a munkáról beszélgettek; ezért hívta meg a lakásaira más elő­kelőségeikkel együtt. De jobb így. ■. Sokáig bíbelődött a sötét­ben, amíg sikerült kinyitnia a garázsajtót. Beült 320-as fe­kete Special Mercedesébe amelyet nemrégen kapott ajándékba. Ki tola tobt a kert- ajtóig ... (Folytatjuk) A földvédelmi törvény vég- rehajtása több éves fel­adat. Az első év tapaszta'ata, a problémák elemzése a figyel­meztető tanulságokon túl fon­tos segítség is. Segítség vala­mennyi igazgatási szerv és gaz­daság részére a törvény he yes értelmezéséhez, a gyakorlat során elkövetett mulasztások fölismeréséhez, megszüntetésé­hez. Mindez nem egyszerű ter­me1 éstechnikai kérdés: a ter­mőterületek pontos ismerete, tudományos kihasználása me­zőgazdaságunk egyetemes fej­lődésének nélkülözhetetlen feltétele. Ágoston Lászlé

Next

/
Thumbnails
Contents