Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-18 / 166. szám

tTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA 50 FILLÉR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XX. ÉVFOLYAM 166. SZÁM. * CSÜÍÖRTÖ!, 1963. JÚLIUS 18. Mai számunk tartalmából: Munkában az öntözőberendezések (3. o.) Hozzászólás cikkeinkhez (5. o.) Üres a garázs (6. o.) flz MSZMP Somogy megyei Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bi­zottsága Németh Ferencnek, a pártbizottság első titkárának elnökletével szerdán ülést tartott. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Molnár End­re, a Központi Bizottság Agi- tációs és Propaganda Osztá­lyának helyettes vezetője is. A megyei pártbizottság az agitációs és propagandaosztály írásos előterjesztése alapján megvitatta a »Pártunk tömeg­kapcsolatának helyzete a Vili. kongresszus határozata után« című napirendet. A vitában tizenheten vettek részt. Felszólaltak: Papp Jó­zsef né, Szőke Pál, Bogó László, dr. Berend Ernő, Gál József, Szigeti István, Szimcsák Ist­vánná, Kovács Endre, Hor­váth János, Tóth János, Tóth József, a megyei pártbizottság tagjai; Böröcz János, Kertész János, a megyei pártbizottság póttagjai; Petrekanits Andor, a Marcali Járási Pártbizottság első titkára és Kánya János, a TIT megyei titkára. A hozzászólásokra Kocsis László, a megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztá­lyának vezetője válaszolt. A pártbizottségi ülés Németh elvtárs zárszavával fejeződött be. A magyar párt- és kormányküldöttség a Bajkál-tónál Irkutszk (MTI). A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség szerdán reggel IrkutsZkból gépkocsin a selehovi alumá- niumkohászati üzembe indult A gyár bejáratánál Vlagyimir Párizsin fogadta a küldöttsé- séget Az aluminiumkohók mellett Gennagyin Szaharov munkás üdvözölte Kádár Jánost, majd közölte, hogy az üzem munká­sai tiszteletbeli kohásszá avat­ják és átadta Kádár Jánosnak az erről szóló díszoklevelet, s a széleskarimájú kohászkalappt a védőszemüveggel együtt. Kádár János rögtönzött gyű­lés keretében néhány szót szólt az üzem dolgozóihoz. A küldöttség ezután az An­gara folyami kikötőjéhez in­dult és ott egy Rakéta szár­nyashajóra szállt A Rakéta 70 kilométeres sebességgel haladt az Angarán, majd kifutott a Baj'kál-tó vízére. Lisztvjanka település és kikötőjénél ért partot a szárnyashajó. A ki­m kötőnél több száz dolgozó fo­gadta a magyar párt- és kor­mányküldöttséget. A megje­lentek orgonacsokorral kedves­kedtek a magyar vendégek­nek. A küldöttség tagjait a Baj- kál-tó festői partvidékén üdü­lő dolgozók mindenütt tapssal és virággal köszöntötték. A Bajkál-tó partján az irkutszki terület párt- és állami szervei­nek vezetői, valamint Leorvyid Jefremov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének pót­tagja, a Központi Bizottság OSZSZSZK irodájának tagja ebéden látta vendégül Kádár Jánost és a küldöttség tagjait A küldöttség ezután vissza­indult Irkutszkba. A párt- és kormányküldött­ség csütörtökön reggel repülő­gépen Bratszkba indul és ott a világ legnagyobb vizierömű- vének építőivel nagygyűlésen találkozik, majd este IL—18 típusú különrepülőgépen visz- szaindul Moszkvába. fl KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE a népgazdaság 1963. első félévi fejlődéséről 1963 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a la- yosság jövedelmi és kulturá­lis helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1963 első félévében az álla­Ipar rendkívüli hideg időjárás több mi ipar — előzetes adatok sze­iparágban jelentős termeiéski­rint — mintegy 6 százalékkal eséseket okozott. A félév má­termelt többet, mint a múlt év sodik részében a termelés nö­azonos időszakában. A növe­vekedésének üteme meggyor­kedés mértéke valamivel ki­sült. sebb, mint amennyit a terv Egyes fontosabb iparcikkek előirányzott. A növekedés mér­terxpelése és tervtél jesítése téke elsősorban abból adódott. 1963 felső felében a következő­hogy az év első hónapjaiban a képpen alakult: AZ 1963. ELSŐ FÉLÉVI TERMELÉS Mennyiség­Az 1962- évi Az 1963. évi Vennék ben I. félévi I. félévi termelés terv százalékában Szén (millió tonna) 1*5,0 105,6 103,4 Kőolaj (millió torma) 0,8 104,9 92,4 Villamos energia (milliárd kwó) 4,6 104,0 98,4 Acél (millió tonna) 1,2 105,1 100,0 Alumínium (ezer torma) 27,4 105,3 100,5 Nitrogénműtrágya (ezer t) 182,4 95,9 106,9 Szuperfoszfát (ezer tonna) 228,8 121,3 89.7 Cement (ezer tonna) 716,5 89,4 84,8 Traktor (díb) 1512 132,5 91,1 Ay tóbusz (db) 1088 91,3 96,1 Televíziókészülék (Üb) 1X4 298 104,4 111,2 Mosógép (db) 82 940 130,6 106,3 Hűtőszekrény (db) 14 390 144,6 95,9 Pamutszövet (millió m2) 136,2 103,1 99.6 Gyapjúszövet (millió m?) 17,0 100,6 100.3 Cipő (millió pár) 12,0 103,0 102,1 Az év első hónapjaiban egy része nem alkalmazkodott egyik fő feladat a fűtöanyag­kellőképpen az igényekhez, éllátás megjavítása volt: az egyes termékeikkel szemben első negyedévben 400 000, a pedig minőségi kifogások me­második negyedévben 98 000 rültek föl. A félév egészét te­tonnával több szenet bányász­kintve a gépipar kb. 6 száza­tak, mint amennyit a terv lékkai termelt többet, mint eredetileg előirányzott. tavaly az első félévben; külö­A gépipar termelése a félév- első felében jelentősen elma­radt a tervezettől. Ez abból is adódott, hogy a termékek kor­szerűsége és választéka tekin­tetében a gépipari vállalatok CL A z acélketrec ablakából integet. Hívom, hogy jöjjön le. Azt mondja, menjek én. Lépegetek fölfelé a lét­rán, és útközben elfog a féle­lem. Ha innét leesnék ... Erő­sen fogom a vaskorlátot. Min­den lépésre ügyelek. Két perc múlva fent vagyok. Nyújtja a kezét, besegít. Titkolom a fé­lelmet. A kérdésre mégis be­vallom. Jóízűen kacag. — Sose szégyelljél Egyszer segítségre lett volna szüksé­gem. Lekiáltok az emberek­nek, hogy jöjjön már fel vala­ki. Nem akadt vállalkozó. Azt mondták, még ötezerért sem jönnek... Innét, Bárczi János üveg­kalitkájából csodálatosan szép a kilátás. Ügy tetszik alattunk a város, a most születő új Szántó Imre utca. A hatalmas daru kezelője csöndes és komoly. Leszól a munkásoknak, hogy tartsanak cigarettaszünetet. — Menet közben itt nem szabad beszélgetni. A ketrecben nagy a hőség. — Ha így tüzel a nap, van 40—45 fok is. Pihen a gépóriás. Megkérem a darust, hogy dolgozzon. Fi­gyelmeztet, hogy maradjak «öndben. A műszerfalon há­rom gomb: piros, zöld és sár­ga. Megnyomja az egyiket, fel­búg a motor. Elcsavarja az emelőfogantyút, a daru óriási karja megindul. A gépkocsi fölött már várják. Egy nyolc­mázsás épületelemet kimozdí­tanak. A drótkötélen függő ol­ló az elem fölött kinyílik. Mozdulatlanul áUnak a mun­kások. Az olló megfogta az elemet, már fent van az autó fölött. Nézem a darús arcát. Ve­rejték gyöngyözik homlokán. Nem törölheti le. Látszik, hogy minden idegével figyel. Még néhány másodperc, és az elem a helyére kerül. Pontosan, mintha kicentizték volna. A darus kicentizte. Szünetet kérek. ■— Hány éve csinálja? — öt... öt éve járom az országot. Két éve lesz, hogy Somogybán dolgozom Szótlanul töröljük a verej­téket. A bátor ember kevés beszédű. így szokta meg, mert itt nem szabad beszélgetni, ál­modozni, csak a szünetben. — Szereti a nyarat? Tagadóan int. — Nekem az ősz az esetem... Németh Sándor nősen a műszerek és egyes háztartási villamos gépek ter­melése növekedett. A vegyipar kb. 7 százalék­kal termelt többet a félév fo­lyamán, mint tavaly ilyenkor. A növekedés mértéke azonban ebben az iparcsoportban is ki­sebb, mint amennyit a terv előírt. A félév folyamán a kőny- nyűipar kb. 4 százalékkal ter­melt többet, mint tavaly ilyen­kor. Különösen a bútorok és a textilruházati cikkek termelé­sét növelték. A termelés növe­kedésével egyidejűleg a félév folyamán javult a bútorok és a ruházati cikkek választéka és minősége is. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar termelése nőtt (kfo. 19 százalékkal). Ebben szerepet játszott az, hogy a tavalyi nagy cukorrépatermés következtében a cukorrépa fel­dolgozásának időszaka áthú­zódott az év első hónapjára, továbbá az, hogy az idei kedve­ző zöldség- és gyümölcsterme­lés folytán a konzervipar első félévi termelése 28 százalékkal volt több, mint 1962 első felé­ben; Az év első hónapjaiban a szokatlanul hideg idő legna­gyobb mértékben az építőipar és az építőanyag-ipar termelé­sét vetette vissza. Az első ne­gyedévben az építőipari terme­lés 24 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly ugyanazon időszakban. A második ne­gyedév folyamán meggyorsul! óz építőipar termelése is, és a felév egészét tekintve az ál­lami építőipar kb. ugyan­annyi építési—szerelési mun­kát végzett, mint egy évvel korábban. Az első negyedévi ^maradásnak csak egy részét - ótolta június 30-i;g az építő­ipar. (A terv az év egészére 14 százalékos termelésnövelés­sel Az építőanyag-ipar első fél­évi termelése valamivel keve­sebb volt, mint egy évvel ez­előtt. A cementtermelés 11 százalékkal maradt él a tavaly első félévitől. Az állami építő­ipar a félév folyamán 2300- zal kevesebb lakást adott át, mint tavaly az első félévben. A folyamatban levő lakásépít­kezések száma azonban jóval nagyobb, mint tavaly a félév végén volt. Más építkezéseknél Is vannak jelentős elmaradá­sok. Az év első felében az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes terme­lés az állami iparban kb. há­rom százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. E növekedés kb. 1 százalékkal kevesebb, mint amennyit az év egészére a terv előírt. A félév folyamán az állami ipar­ban foglalkoztatottak száma 39 800 fővel, 3,4 százalékkal volt több, mint egy évvel ■ ko­rábban. A műszaki fejlődés meggyor­sítása, a hatékonyabb iparirá­nyítás érdekében a félév fo­lyamán gyorsabb ütemben folytatódott az ipar átszerve­zése; a most eltelt időszakban megtörtént az új nagy. ipari termelőegységek szervezetének kialakítása. Mezőgazdaság A növénytermelés ez évre várható eredményeit — első­sorban az őszi vetéseknél — befolyásolta a hideg tél, a bel­víz és a késői kitavaszodás. A kenyérgabona termésmennyi­sége — annak ellenére, hogy a termésátlag az előzetes becs­lések szerint valószínűleg kb. a tavalyi hozamoknak megfe­lelően alakul — előreláthatólag kevesebb lesz a tavalyinál. A vetésterület ugyanis — rész­ben az őszi vetéseket őrt fagy­kár folytán — kb. 11—12 szá­zalékkal kisebb, mint tavaly volt. A takarmányféléknél ked­vezőbbek a kilátások: a ki­pusztult őszi árpa vetésterüle­tét tavaszi árpával, zabbal és takarmánybúzával jórészt pó­tolták. A kukorica vetésterü­lete valamivel több a tervezett­nél és az előző évinél. A tava­lyi igen alacsony szálastakar- mány-termésnél az idén lénye­gesen több várható. 1963 tavaszán kb 19 000 kát. hold szőlőt telepítettek, ez két­szer annyi, mint az 1962. évi tavaszi telepítés volt. A félév folyamán gyümölcsfákkal mint­egy 25 százalékkal nagyobb területet ültettek be, mint a múlt év azonos időszakában. 1963 első félévében a mező- gazdaság — előzetes adatok szerint — 670 000 tonna mű­trágyát kapott, 130 000 tonná­val5 többet, mint az előző év azonos időszakában. Tovább javult a mezőgazdaság traktor­os munkagépellátottsága. Je­lenleg a mezőgazdaság vonó- erőkapacitásának mintegy 80 százaléka gépi erő. Az 1963 áprilisi áHatszám- lálás időpontjában 1 906 000 szarvasmarha, 5 428 000 ser­tés, 3 043 000 juh volt az or­szágban; A szarvasmarha-ál­lomány 4,1 százalékkal, a ser­tésállomány 15,3 százalékkal csökkent egy év alatt. A juh­állomány 6,8 százalékkal volt több, mint egy évvel koráb­ban. A vágóállatok és állati ere­detű termékek felvásárlása együttesen a tervnek megfele­lően alakult, 8 százalékkal volt több az előző évinél. Vágóser­tésből 13 százalékkal, vágó­marhából 4 százalékkal, tej­ből 10 százalékkal vásároltak fel többet, mint 1962 első felé­ben. Baromfiból kb. ugyan­annyi, tojásból kevesebb volt a felvásárlás, mint tavaly az első félévben. 1963 első félévében jóval több volt a burgonya-, a zöld­ség- és gyümölcsfelvásárlási mint tavaly ugyanilyenkor. A zöldség- és gyümölcsárak ala­csonyabbak voltak, mint ta­valy az első félévben. Közlekedés 1963 első félévében a köziek», dési vállalatok összesen mint­egy 100 millió tonna árut szál­lítottak, lényegében ugyan­annyit, mint a múlt év megfe­lelő időszakában. Az átlagos szállítási távolság valamivel nőtt, és ezért az árutonnakilo- méter-teljesítmény 3 százalék­kal volt több, mint 1962 első félévében. A vasút teherszállí­tási teljesítménye 2 százalék­kal, a tehergépkocsi-közlekedési vállalatoké mintegy 20 száza­lékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában elért szin­tet 1963 január—június hónapjai­ban mind a távolsági, mind a helyi személyszállítás utasfor­galma 1 százalékkal volt több, mint 1962 megfelelő időszaká­ban. Ezen bélül az autóbuszok utasforgalma — az előző évek­hez hasonlóan — az átlagosnál nagyobb mértékben növeke­dett Külkereskedelem 1963 első felében — amérd azzal a tesrv is számolt —1 mind a behozatal, mind a ki­vitel növekedett. A külkere»- kedelmi forgalom a félév egé­szében 6,5 százalékkal múlta felül a tavalyi első félévit. Az előirányzotthoz képest a kül­kereskedelmi forgalom egyen­lege kedvezőbben alakult: a tervezettnél valamivel kisebb behozatal mellett a kivitel 2 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. A kivitel ter­ven felüli növelését a mező­gazdasági és élelmiszeripari termékek igen jelentős export­ja tette lehetővé. A lakosság jövedelme és vásárlásai 1963 első félévében a lakos­ság összes pénzbeli jövedelmei (munkabérek, táppénz, családi pótlék, nyugdíj, termelőszövet­kezeti tagok pénzben kifize­tett munkaegység-részesedése stb.) együttesen 7 százalékkal haladták meg az 1962. első fél­évit A szövetkezeti parasztság természetbeli jövedelmei (a természetben elszámolt mun­kaegység-részesedés, a háztáji gazdaságokból származó jöve­delmek stb.) ugyanakkor kis­mértékben csökkentek. A pénzjövedélmekhez ha­sonló mér tékben — 7 száza­lékkal — nőtt a kiskereske­delmi forgalom is. Ezen belül az élelmiszer-forgalom 6,7 szá­zalékkal, a ruházati forgalom 4.5 százalékkal a »vegyes iparcikkek« forgalma 9 száza­lékkal haladta meg az 1962 első félévi sziptet. A kiske­reskedelmi forgalom minden árucsoportban több volt an­nál, mint amit a terv e#S» irányzott. Egyes cikkek árának leszál­lítása és főként a hitelakció nagyobb igénybevétele követ­keztében különösen a tartó# <folytatás a 2. oldata# 0001020201000200000802020100010000020200000201010201235323010002010101

Next

/
Thumbnails
Contents