Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-13 / 162. szám

lag proletárjai, egyesüueteki Ara 60 FFLLÉR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartalmából: 11. ÉVFOLYAM 162. SZÁM. * SZOMBAT, 1963JÚLIUS 13. „Csak tréfa volt"? (3. o.) Balatoni melléklet (4—5. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (7. o.) Aratási őrjárat Vasárnapi ügyeletet tartanak, gyorsan megjavítják a gépeket az iharosberényi szerelők A csurgói járás termelőszö­vetkezeteiben az idén csaknem száz százalékban gép vágja a gabonát Ennyire megnövefce- dett ugyanis az Iharosberényi Gépállomás gépparkja. A ga- bonaföldéken dolgozik 22 kom­bájnjuk, 5 kévekötő aratógé- pük és 13 rendrevágójuk. Tegnap, amikor a gépállo­másra látogattunk, nem javí­tottak egyetlen gabonabetaka­rító gépet sem a műhelyben. A szerelőknek a traktorokkal akadt dolguk. Kevés a műhely­munkás, a szerelőkből négyet ültettek az új kombájnokra, hogy szakember kesében le­gyen a drága arató-cséplő. A gépállomás vezetői tartottak is a nagy nyári munkáktól, mert ebben az időszakban erős pró­bának vannak kitéve a gépek, és a gyakori meghibásodás ne­héz helyzet elé állítaná a sze­relőket. Hogy mégis megbir­kóznak a feladatokkal, az azért van, hogy nemigen jönnek a műhelybe gabanabetakarító gé­pek, és a traktorok is főleg a szokásos szervizre érkeznek a gépállomásra. Egy műhelyko­csi járja a gabonamezőket, és az elromlott gépeket Horváth József és Dómján Tibor szere­lők a helyszínen megjavítják. Ha szövetkezeti traktor vagy aratógép mondja fel a szolgá­latot, és a műhelykocsiban van megfelelő pótalkatrész, akkor azt is rendbe hozzák. Nagyon hasznos a megelőző ellenőrzés is. A szentai határ­ban találkoztunk Bogdán Fe­renccel, a gépállomás igazgató­jával, Gál Sándorral, a járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjével, Bóra Sándor járá­si fömezőgazdásszal és Herman Imrével, a gépállomás munka­géptechnikusával. Ellenőrizték Dömötör József kombájnos munkáját, és tüzetesen meg­vizsgálták a gépet. Apró hibák­ra bukkantak — láncok, szorí­tócsavarok lazultak meg az új SZK—4-esen — azonban ezek a kis rendellenességek pár nap múlva már törést, és esetleg több napos kiesést okozhattak volna. Ez a helyszíni szemle nemcsak a hibákat hozta nap­fényre, hanem Dömötör József­nek is figyelmeztetésül szol­gált: tavaly is kombájnos volt, hathónapos szereiőtanfolyamot végzett, éppen ezért nem lett volna szabad ennyire elhanya­golnia gépét. Az ilyen ellenőr­zéssel meg lehet előzni a na­gyobb hibákat, de a gépkeze­lőknek ellenőrzés nélkül is meg kellene nézniük, hogy rendben van-e minden a rájuk bízott kombájnon, kévekötőn, rendre- vágón vagy traktoron. Jóváhagyták a kaposvári és a fonyódi járás 1963—64. évi művelődési tervét Tegnap délelőtt együttes ki­bővített végrehajtó bizottsági ülésen vitatták meg és hagy­ták jóvá a Kaposvári Járási Párt-vb, a járása tanács végre­hajtó bizottsága és a tömeg- szervezetek közös, 1963—64. évi művelődési tervét. Az ülés részvevői dr. Takács István­nak, a járási pártbizottság el­ső titkárának vezetésével ta­nácskoztak a járás művelődési irányelveiről. Ennek során a két végrehajtó bizottság a ter­vezési munkát jónak értékelte, és megállapodott abban, hogy a művelődési év legfontosabb feladata a felnőttoktatás, a szakmunkásképzés, valamint a kultúrái-'« tervek elméleti és gyakorlati egységének biztosí­tása lesz. Nagyobb szerepet kapott a szervezett oktatás különösen a felnőttoktatásban. A járási művelődési terv irányelveinek elfogadása mel­lett több fontos kiegészítő ha­tározat született. Így például az, hogy a községi tervet mi­nél szélesebb körben meg kell ismertetni az emberekkel. A járási művelődési és mező- gazdasági osztályok kötelesek ellenőrizni a tsz-ek kulturális alapjának megtervezését és felhasználását. A kulturális alap célszerű felhasználásának terve nélkül a tsz éves ter­melési tervét sem hagyják jó­vá. A községi tanácsoknak gondoskodniuk kell a művelő­dési terv végrehajtásának fel­tételeiről, így költségvetésük­ből a művelődési intézmé­nyek, termek fűtéséről, taka­rításáról. ... Tegnap együttes ülést tar­tott a fonyódi járási párt- és tanács vb. Első napirendi pontként megvitatták a föld- mű vessző vetkezetek 1962. évi tevékenységét Ezután az együttes végre­hajtó bizottsági ülés elfogadta az 1963—64. évi művelődési tervet, amelyet a pártbizott­ság és a tanács munkatársai­ból alakult közös bizottság ké­szített él. Az ülés részvevői úgy határoztak, hogy kerülni kell a mennyiségi szemléletet a művelődési munkában, reá­lisan kell szervezni, nehogy úgy járjanak, mint tavaly amikor száz tervezett előadás elmaradt. A művelődési terv intézkedik a cigánygyermekek tanulásának segítéséről, a nap­közi otthonok hálózatának bő­vítéséről. Az ismeretterjesztő előadások segítésére körzeti előadói munkaközösséget ala­kítanak. Magyar László, Csák Ferenc, Köves László, Tímár Lajos és Bognár Gyula műhelyszerelők egymás között felosztották a kint dolgozó brigádokat A brigád jó munkájáért ők is prémiumot kapnak, hiszen nagyrészt tőlük függ. hogy üzemképesek-e a gépék. Ha például a brigád száz százalék­ra teljesíti a nyári és 110 szá­zalékra az aratási tervet, a patronáló műhelyszerelőt 300 forinttal jutalmazza a gépállo­más. Ennek az ösztönziésnek is réSze van abban, hogy a mű­helybe kerülő gépeket rövid idő alatt megjavítják, s a va­sárnapi ügyéletet is szívesen vállalják. A múlt vasárnap a 22 kom­bájn közül 21 dolgozott a gép­állomás körzetében; a gyéké- nyesi Szabad Ifjúság Tsz nem állított embereket az arató- cséplő mellé, emiatt kellett áll­nia a gépnek. Tegnap estig az aratásnak mintegy felével vé­geztek a járásban, és Czár Je­nő brigádja már a cséplőgépe­ket is használta: 23 tonna ga­bonát csépeltek el eddig. Ka- zalozó- és cséplőgép még nem jött vissza a gépállomásra ja­vítás végett. A közvetlen kombájnolást néhány tsz-ben akadályozza a gabona nagyfokú gyomossága. Ezeken a helyeken hasznosabb lenne a rendrevágás, s a gaz kiszáradása után a fölszedés: sokkal kevesebb dolga lenne a kombájnosnak is meg a szere­lőnek is. És az aratás is előbb végződne. Ezt a gépállomás ve­zetői és dolgozói jó munkájuk­kal eddig is a tőlük telhető mó­don segítették. Hemesz Ferenc Közlekedéstudományi. ankét Ma kezdődik Kaposváron a megye közlekedéstudományi ankét ja a Latinka Sándor Mű­velődési Ház kistermében. A MÁV Fécsi Igazgatósága és a Közlekedéstudományi Egyesü­let rendezte amkéton előadá­sokat tartanak a közlekedés szerepéről Somogy gazdasági fejlődésében, a közutak fej­lesztésének irányelveiről, a megye közúti közlekedésének jövőjéről és Kaposvár szere- péről a megyei vonatközleke­dés fejlesztésében. A magyar küldöttség a moszkvai repülőgépgyárban Moszkva (MTT). A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség tagjai pénteken ellátogat­tak a moszkvai repülőgépgyár­ba. Pavel Voronyin igazgató rö­vid beszédben tájékoztatta a vendégeket a gyár történetéről. A gyár most futószalagon gyártja az IL—18-as óriásgépe­ket, amelyekből a MALÉV is vásárolt néhányat. Kádár János elismeréssel nyilatkozott az üzem nagy múltjáról, s dicsérte az IL—18- as repülőgépet A küldöttség tagjai melegen gratuláltak Voronyin igazgató­nak, aki ezen a napon lett 60 éves. Az igazgató meghatódot- tan mondott köszönetét, és így szólt: az önök látogatása a leg­kedvesebb születésnapi aján­dék számomra. A küldöttség tagjai ezután végigjárták az üzem legfonto­sabb műhelyeit. A fémforgá­csoló műhelyben Kádár János hosszasan időzött egy szovjet gyártmányú, programvezérlésű automata marógépnél, ahol Szlava Godunov marós szak­munkás válaszolt kérdéseire. Felavatták a megyei tanács korszerűsített rendelőintézetét Tegnap délután rövid ün­nepség keretében felavatták £ Somogy megyei Tanács V. B. Rendelőintézetének új épület- szárnyát és korszerűsített he­lyiségeit. Az ünnepségen meg­jelentek az Egészségügyi Mi­nisztérium képviselői, a me­gyei pártbizottság és a megyei tanács több vezetője, és a ren­delőintézet dolgozói. A kor­szerűsített intézetet dr. Va­dász Gyula, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője adta ót rendeltetésének, majd dr. Arató László igazgató fő­orvos méltatta az esemény je­lentőségét. A vendége’» a to­vábbiakban megtekintették az új épületszámyat, és az átala­kított helyiségeket. Milyen fejlődést jelent a rendelőintézet korszerűsítése? Az eredetileg tízezer biztosí­tott család ellátására mérete­zeti intézet zsúfoltsága sok gondot, kellemetlenséget oko­zott, különösen az utóbbi há­rom évben. Bizonyos vizsgála­tokat csak a kórházban lehe­tett elvégezni, s a helyiségek száma is egyre kevesebbnek bizonyult. Most a több mint hárommillió forintos összegű építkezéssel és a 2,6 milliós felújítással lehetővé vált, hogy a rendelőhelyiségeket bővít­sék, és az összes rendelőinté­zeti szakág ebben az épület­ben kapjon helyet Több osz­tály, például a gégészet és az ortophedia önálló helyiségbe költözött, illetve 2—5 helyi­séggel bővült. A megyei kór­házból a rendelőintézetbe he­lyezték át az ideggyógyászati és az urológiai szakrendelést, és itt végzik az EKG-vizsgálá­tokat is. Minden osztály kor­szerű, tágas helyiségekkel bő­vült s a betegellátás négy körzeti orvosi rendelővel, lift­tel és fektetőszobával is gya­rapodott. Megkétszereződött a legkorszerűbb felszerelési röntgenhelyiségek száma, há­rom helyiséggel, bővült a labo­ratórium, és hat szociális he­lyiség épült a dolgozók részé­re. A korábbi huszonnyolccal szemben jelenleg több mint 60 helyiségben folyik a betegellá­tás a korszerű, újjászületett rendelőintézetben. A gyárudvar árnyas sétá­nyain egybesereglett munká­sok mindenütt tapssal és éljen­zéssel köszöntötték az elhaladó magyar vendégeket. A 35-ös számú szerelőcsar­nokban Irina Tyimofejeva, egy csinos, szőke, 19 éves munkás­lány virággal köszöntötte Ká­dár Jánost és feleségét. A végszerelő csarnokban, ahol egymás után hagyjak el a gyárat a teljesen kész IL— 18-as repülőgépek, Kádár Já­nos és a küldöttség tagjai meg­tekintették egy IL—18-as gép belsejét. A küldöttség tagjai nagy el­ismeréssel nyilatkoztak a tö­kéletesen automatizált, gépesí­tett termelésről, a kényelmes, világos üzem munkakörülmé­nyedről. Ezután a gyár udva­rán, a Lenin szobornál, szöv et és magyar zászlókkal díszített emelvény előtt nagygyűlésre került sor. Pavd Voronyin igazgató részletesen beszélt a gyárnak az elmúlt években elért nagy­szerű termelési eredményeiről, a jól összekovácsolódott mun­káskollektíváról, amelynek tag­jai között országos hírű mun­kások, mérnökök is vannak. Különösen örülünk annak — mondotta befejezésül —, hogy most, amikor a magyar párt­ós kormányküldöttség ismét el­látogatott a szovjet fővárosba, újból itt üdvözölhetjük ma­gyar barátainkat. Ezután hosszan tartó nagy taps közben lépett a mikrofon elé Kádár János. Bevezetőben régi ismerős­ként üdvözölte a gyár munká­sait és vezetőit, s köszönetét mondott a szívből jövő baráti, testvéri fogadtatásért. — Történetesen úgy adódott, hogy éppen egy évfordulóra érkeztünk. Csatlakozunk mind­azokhoz, akik a gyár kiváló igazgatójának, Voronyin elv­(Folytatás a 2. oldalon) Megtartották záróünnepélyüket a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hallgatói Az első „sárgulás"-i felvonulás Kaposváron Sok százan kérdezgették teg­nap délután Kaposvár utcáin állva: miféle ünnepi menet ez? Sárga szalagokkal díszített lo­vak húzták a hintáikat, a menet élén fiatalemberek lovagoltak a Szedik a málnát a balatonszentgyörgyi Dél-Balaton tsz vörsi üzemegységében, tsz idáig 14 mázsa málnát értékesített. legelső kezében zászló. így bú­csúztak a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum első végzős hallgatód. S honnan az elnevezés? Aranyszínű lesz a kalász mikor beérik — »sárgu- lás«-i ünnepet ü-1 a gazdász, mikor befejezi tanulmányait... Rokonok, ismerősök, jóbará- tok voltak a tanúi annak a megható pillanatnak, mikor a 40 államvizsgátt tett hallgató a Latinka Művelődési Házban át­vette az oklevelet. Ahogy dr. Petöházi Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettes beszé­dében elmondta, sok kemény nap és tanulással eltöltött éj­szaka áll azok mögött, akik most gomblyukukba tűzhették a sárga szalagot. Az új oktatá­si forma, az új intézmény be­indulásakor sok nehézséggel kellett megküzdeni. Elismerés jár azoknak, akik fáradhatat­lan szorgalommal gyűjtögették ismereteiket az állattenyészté­si tagozaton, és nem is kis si­kerrel, 3,45-ös átlaggal befejez­ték tanulmányaikat. Pedig szép számmal akad a hallgatók között már deres hajú férfi, és olyan is, aki érettségi nélkül vállalkozott az oklevél meg­szerzésére. Az eredmény bizo­nyítja, hogy az áldozatos tö­rekvés meghozza gyümölcseit. — A tanárnak mindig kedves az első, akit útjára bocsát — mondotta dr. Guba Sándor, az iskola igazgatója —, hiszen ek­kor kerül mérlegre a pedagó­gus munkája is... A jelen esetben a mérleg igen kedvező — természetesen az igazi vizsgát ezután, kint, a mindennapok gyakorlatában te_ szák le a hallgatók. A búcsúzó »diákok« átadták az osztály KISZ-szervezetének zászlóját az első évfolyamosok­nak. Aztán a menet megindult a Szabadság parkba. Az állatte­nyésztési szaktechnikusok meg­koszorúztak a szovjet hősi em­lékművet, majd mégegyszer ellátogattak a Kaposvári Álla­mi Gazdaság Cseri üzemegysé­gébe. Tanulmányaik során sok időt töltöttek el itt, hiszen, gya­korlataik zömét ebben a gaz­daságban végezték. Elmentek és mégegyszer köszönetét mond­tak a kapott segítségért, támo­gatásért. Dolgozók, vezetők so­káig integettek a sárga szalag­gal díszített hintók után ... Megható, újszerű ünnepség volt ez a városban — egy nem­rég nyílt oktatási intézmény út­jára bocsátotta első techniku­sait. Mindegyik volt hallgató­nak megvan az elképzelése, terve, hogy a szerzett tudást a gyakorlatban miként haszno­sítsa. Ismét szakemberekkel gyarapodott a megye mezőgaz­dasága, és ezért külön is örö­met, ünnepet jelentett a teg­napi nap.

Next

/
Thumbnails
Contents