Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-10 / 159. szám

Az épülő Erzsébet-híd Ms'zNTP MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA FIATALOK A LEJTŐIN «ssja, „ Azt hiszem, abban minden­ki egyetért velem, hogy egy nehezen nevelhető gyermeknél nem a legcélravezetőbb peda­gógiai módszer a vécére ülte­tés. No de az anya nem volt mindig ilyen szigorú, még ke­vésbé következetes. Mit is mond erről a tárgyaláson: — Kérem, előfordult, hogy a fiú pénzt lopott a retikülömből. Többször is. Nem mertem az apjának megmondani. Tud­tam, hogy nagyon szigorú, és megverné a gyereket. Inkább titokban tartottam a dolgot. Ismét felmerül bennem a gondolat, hogy a gyermek ér­dekét semmi esetre sem szol­gálta ez a titkolódzás. Aztán egymás után többször is előfordult, hogy a gyermek iskola után nem jött haza. El- csavargott. Az anya kétségbe­esett, hogy hol is lehet a gye­rek. De amikor hazajött, nem vonta felelősségre, hanem ma­gához ölelte és megcsókolta. — Csakhogy hazajöttél! A fiú ilyenkor hazudott va­lamit. Megmagyarázta csavar­gását, iskolakerülését, s az anya a »magyarázatot-« a leg­többször tudomásul vette. Az eddigi tárgyalási anyag s főleg az anya vallomásának ismeretében most már jól bele­látok a Polgár család »sajátos« nevelési módszereibe. Ilyen körülmények között a bünte­tés természetesen már elke­rülhetetlenné válik. De ezt a büntetést is oly rosszul, oly kontár módra alkalmazzák, hogy többet rontanak a dol­gon, mint amennyit segítenek. Nyilvánvaló, hogy ez a bün­tetési módszer már nem érhet­te el a célját. Szinte szükség­szerűen vezetett a gyermeknek a családtól, a szülőktől való el­szakadáshoz. Erről így vall az apa a tár­gyaláson: — Vad és makrancos lett a gyerek. Nem tudom, miért.;. Nem bírtunk vele. Elhatároz­tuk, hogy állami gondozásba adjuk. Ez az apa tehát a legtermé­szetesebbnek azt tartotta, hogy mivel nem bír a gyer­mekkel, állami gondozásba ad­ja, majd az állam elvesződik a gyermekével. így hát az apa. aki nyilván munkakörében is szerette az »áthidaló« megol­dásokat, ez esetben is a legké­nyelmesebb, a legkevesebb konfliktussal járó megol­dást: az állami gondozást választotta. Ügy gondolta, hogy a család békéjét így tudja a legmegfelelőbben biztosítani. Legalábbis akkor még így hit­te.;» — A gyermeket egy gazdá­hoz adta ki az intézet. Nem volt rossz dolga. De itt sem tudott megszokni és hazaszö­kött — vallja az anya. — S tudomásom szerint a gazda biciklijét is magával hozta alig tizenegy éves korá­ban — teszem hozzá. Az anya meghökken, hogy még ilyen »jelentéktelen« rész­letekre is kiterjeszkedem, majd mentege töd zve hozzáteszi: — Igen, valóban így volt, de nem történt nagyobb baj, hi­szen a biciklit visszaküldtük. — Majd kisebb szünet után így foiytatja Polgámé: — Saj­nos, a fiam később bűncselek­ményeket követett el, és Aszódra került. Nem is tudom, hogy helyes volt-e. — Ott szakmára tanították — jegyzem meg. Az anya élesen közbevág: — Igen, de a gyereknek nem volt kedve a cipészmesterség­hez. Hiába, amihez az ember­nek nincs kedve... A valóság az, hogy ennek a fiúnak semmihez sem volt kedve, a családból nem hozta magával a munka szere tétét. A szülök emlékezetébe idé­zem a bukás útját: Aszód, majd ismét Aszód. Szökés Aszódról. Közlőén egy inter­mezzo: a szökés ideje — alig néhány nap — alatt a betöré­sek sorozatát követi el, Ismét Aszód következik. Itt kerül össze a hűséges jó baráttal, Varró Tibivel. Az apa közben igyekszik el­helyezni a gyereket. Jóskának azonban nem ízlik a munka. Munkahelyeit állandóan vál­toztatja. Az apa úgy érzi — s ezt a tárgyaláson is hangoztat­ja —, szülői kötelezettségét teljesítette azzal, hogy fiát el­helyezte. Kénytelen vagyok is­mét megcáfolni az apát. Az a véleményem, hogy a puszta el­helyezés nem elég, ha ez nem párosul a munkára való ne­veléssel és azzal, hogy gyerme­keinkkel őszintén, minden ken­dőzés nélkül beszéljünk a munkával járó gondokról, a felmerülő nehéz problémák­ról. Ezt ez az apa, aki pedig munkahelyén emberekkel fog­lalkozott, nemegyszer nehéz feladatokkal küzdött meg si­kerrel, gyermekénél elmulasz­totta. Csodálható ezek után, ha az egyébként is ingatag jelle­mű fiú a munkát elkerülte, sőt munkahelyeiről nemegy­szer bűncselekmény árán sza­badult meg? Ennek egy Mrívó példáját is elmondom: Jóska mint kifutó 1000 forin­tot kap a boltvezetőtől, hogy a pénzt postára adja. Megbíznak benne, hiszen ismerték az ap­ját. Jóska azonban a pénzt zsebre vágja, a Balaton mellé utazik, és a »zsákmányt« két este eltékozolja. Jóska 17 éves akkor. A büntető bíróság el­néző vele szemben: pontosan akkora pénzbüntetésre ítéli, amennyit elsikkasztott. A hiányzó ezret viszont a szülők térítik meg. A szülők örülnek, hogy fiuk a dolgot könnyen megúszta, és utána — még inkább magára hagyják, nem emelnek gátat kimaradozásai elé. Nem kérde­zik meg, hol járt, és mit. csi­nált. Az az érzésem, hogy be­letörődtek már abba, hogy úgysem lehet rajta segíteni. S Jóska az életet egyre inkább a visszájáról nézi. Még nem hu­ligán, de a huligánszellem egy-« re inkább megfertőzi. Már nem érez erkölcsi korlátokat. Már érzéketlen az élet pozitív jelenségei iránt, megvetéssel nézi a fiatalok százezreinek erőfeszítéseit, becsületes mun­káját. Az élet értelmét a fé­kezhetetlenségben látja. A szá­mára csupán anyagiakat nyúj­tó családi környezet sivárrá válik, s ezt a sivárságot a bűn­nel igyekszik ellensúlyozni. El­szakad a családi környezettől, a munkától, a becsülettőL A szülök tehetetlensége és közönyössége csak bátorítja a fiút. Egyre inkább kialakul bennem az a meggyőződés, hogy a szülők menekültek ettől a fiútól. Szinte csak addig vol­tak nyugodtak, amíg nem hal­lottak róla. Most már bizonyo­san ők is érzik, hogy a felelős­ségnek ezért az elhárításáért, a »semmiről nem tudni« kényel­méért drága árat kell fizetniük. Szekeres Károly (Folytatjuk.) (Szlovák György rajza) Közlekedési balesetek HALALT OKOZOTT A SZABÁLYTALANS ÄG A napokban- halálos közle­kedési baleset történt Fonyó­don. Fűzfa Erzsébet szövetke­zeti felvásárló szabálytalanul kanyarodott motorkerékpárjá­val, s a Vanderer József vezet­te autóbusz elütötte. Fűzfa Erzsébet a helyszínen életét vesztette. GYORSHAJTÁS MIATT KÉT SÜLYOS SÉRÜLÉS A szántóéi vasútállomás és a rév közötti útvonalon ment személygépkocsijával Varga László. Nem törődve azzal, hogy üdülőterületen hajt, ahol nagy a forgalom, a megenge­dettnél gyorsabban vezette FOLYNAK A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK ELŐKÉSZÜLETEI Új szállodát avatnak — Csaknem 600 szereplő a színpadon — Külföldi énekesek a Trubadúrban — Kétemeletnyi nézőtér — 3000 új hangszóró Strauss, a szerző leszármazott­ja vezényli. A nyitó operát kö­vető darab Shakespeare Szent- ivánéji álom című vígjátéka. Ebben a többi között Bessenyei Ferenc, Kőmíves Sándor, Gá­zon Gyula, Darvas Iván és Vá- rady Hédi lép föL Egy sajtótájékoztatón Békés András, a Cigánybáró rendező­je, Fülöp Zoltán és Varga Má­tyás díszlettervezők elmondot­ták, hogy olyan színpadi beál­lításokat kívánnak megvalósí­tani, amelyek dinamikában, látványosságban kizárólag ezen a színpadon érvényesülnek. Például a százhúsz tagú ének­kar mellett 380 statiszta vesz részt, és 30 tagú balettegyüttes is szerepel a Cigánybáróban. A Szentivánéji álom díszletei me- seszerűek lesznek. Több külön­böző nagyságú forgószínpaddal a nyüt színen oldják meg Szegeden ez évben az ötödik alkalommal rendezik meg a szabadtéri játékokat. A jubi­leumra az eddigieknél is több vendéget várnák, ezért a fel­készülés is alaposabb: több vendéglátóhelyet korszerűsíte­nek, és újaikat nyitnak meg. A játékok nyitányáig felavatják Szeged új, legkorszerűbb szál­lodáját, a Tisza Szállót. Tökéletesítik a szabadtéri já­tékok technikai berendezéseit. A hatalmas nézőtér hátsó ka­réját megemelték, így minden pontról Mfogástalanul lehet látni a színpadot. A leghátsó szektorban a tribün csaknem két emelet magasságú lesz. Ta- vább fejlesztik a hangosítóbe- rendezést. Ez a hálózat euró­pai viszonylatban egyedülálló. A hangkésleltető berendezésre háromezer új hangszórót kap­csolnak. Ezeknek az a sajátos­ságuk, hogy különösen érzéke­nyek a hangszínre, így a hatal­mas nézőtér minden pontján a színpadi játékkal egy időben hallhatják a nézők a szöveget, az éneket, a muzsikáit. Az ország minden részéből nagy érdeklődés nyilvánul meg a szabadtéri játékok iránt. Máris sok különvonat és autó­busz érkezését jelezték. Az ér­deklődés érthető, hiszen az ed­digieknél nagyobb szabású lesz a műsor. A július 20-i megnyitón Er­kel Brankovics György című operáját adják elő Fodor Já­nos, Simándy József, Házy Er­zsébet, Mátyás Mária, Palcsó Sándor szereplésével. A sza­badtéri játékok színpadán most játsszák először ezt az operát. Ezenkívül még két zenés da­rabot tűztek műsorra: Verdi Trubadúr című operáját — amelynek főszereplői Mvétel nélkül vendégművészek: Peter Glossop, Bruno Preverdi, Margherita Roberti, Zenaida Pally — és Strauss Cigánybá­róját. A nagyoperettet Edward változásokat. Ez ugyancsak a meseszerűséget hangsúlyozza. Teljesen új díszletmegoldással kerül szímre a Brankovics György is. S hogy uralkodjon a Verdi-muzsika a Trubadúr előadásán, ezért elvont színpa­dot terveznek. Az említett darabokon kívül három este »Magyar rapszó­dia« címmel a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be mű­sorát. A szabadtéri játékok előadá­sain kívül igen gazdag, válto­zatos egyéb program is várja a vendégeket. Térzene, tánczenei fesztivál, orgonabemutató meg­hallgatása, tárlatok és kiállítá­sok, múzeumok, ifjúsági kar­nevál, a világjáró Gavrilov együttes vendégszereplésének megtekintése között válogat­hatnak az érdeklődők. Kéthelyen megszerették a mai tárgyú színdarabokat Több éves múltra tekint vissza a műkedvelő színjátszás Kéthelyen. Kovács Lajos, a művelődési otthon igazgatója 33 éve foglalkozik a műkedve­lő művészetnek ezzel a népsze­rű ágával, s jelenleg is ő ve­zeti a mintegy ötven tagú cso­portot. Sikerrel mutatták be Tóth Mihály »Nem olyan vilá­got élünk« és Baróti »Mindent a mamáért« című háromfelvo- násos vígjátékát Kéthelyen, és telt ház fogadta őket Balaton- újlakon is. A nyáron még Ba- latonszentgyörgyön és Somogy- szentpálon készülnek vendég­szerepelni. ▲ napokban hozzákezdenek a művelődési otthon bővítésé­hez. Korszerűsítik az épületet: öltöző, tágas, szépen berende­zett klubhelyiség és könyvtár- szoba kap benne helyet. A la­kosság mintegy 25 000 forint társadalmi munkával segíti az építkezést. A 28x6 méteres ala­pozás elkészítéséit a KlSZ-űa- talok vállalták. A falu közönsége még né­hány éve nagyobbrészt az ope­rettet kedvelte. Több mai tár­gyú színdarab, zenés vígjáték bemutatása után megszerették a napjainkban játszódó, mai embereket ábrázoló műveket járműjét, és elütötte az út szé­lén haladó Kiss József várdai és Kocskocsák György ádándi lakost. Mindketten súlyos sé­rüléseket szenvedtek. FIGYELMETLEN KERÉKPÁROS Kiss Ferenc memyei lakos a község belterületén kellő kö­rültekintés nélkül akarta ke­rülni az előtte állió autóbuszt. Nem vette észre, hogy vele szemben autóbusz közeledik, és kerékpárjával nekihajtott. Súlyos sérüléseket szenvedett. JOGOSÍTVÁNY NÉLKÜL G. János attalai ipari tanuló elvitte barátjának motorkerék­párját annak tudta és bele­egyezése nélkül. Jogosítvány­nyal nem rendelkezik, ráadá­sul ittasan, a megengedett se­bességnél gyorsabban vezetett. Felbukott, és súlyos sérülése­ket szenvedett NEM ADTA MEG AZ ELSŐBBSÉGI JOGOT A Balatonújhelyi Állami Gazdaságiból akart kihajtani motorkerékpárjával a 7-es számú főútvonalra Óhegy György. Nem áHt meg, nem adta meg az elsőbbségi jogol a Homonai Tamás vezette sze­mé! ygépkocsinak. Homonaí, hogy elkerülje az összeütkö­zést, hirtelen fékezett. Gépko­csija felborult, vezetője húsz napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, a gépkocsiban 10 000 forint káir keletkezett SZABAT/YTALANÜL KANYARODOTT Balatonfölddvánon egy ke­rékpáros gondatlansága miatt történt közlekedési baleset. Szőcs Lajos földvári lakos szabálytalanul kanyarodott bi­ciklijével, s a Tóth László ve­zette motorkerékpár elütötte, Szőcs súlyos sérüléseket szen­vedett ITTASAN KERÉKPÁROZOTT Bódvs István kaposvári la« kos ittasan, emellett Mvilágí- tatlan kerékpárral közlekedett. Nem vette észre az előtte sza­bályosan parkírozó tehergép- kocsit és nekdhajtott. Elesett, és húsz napon túl gyógyuló sérülést szenvedett A nyáron sem szünetel az ismeretterjesztés A TIT a Balaton menti üdü­lőkben mintegy 140 ismeretter­jesztő előadást rendez a nyá­ron a magyar tenger élővilágá­ról, keletkezéséről és arról, hogy milyen helyet foglal el a Balaton az irodalomban, a mű­vészetijén. SO ft OK Retúr ellenőrzés A Fő Szerv vizsgálatot ren­delt el a Központi Tudást Töltögető Vállalatnál: meg kellett állapítani, hogy miért Használnak fel annyi túlórát. öttagú brigád utazott a vállalathoz. Megkezdődött a napokig tartó bogarászás an­nak rendje-módja szerint, természetesen munkaidőben, napidíjért. Ráértek, így ala­posan átböngészhettek min­dent. És nem is hiába: 20,5, azaz húsz és fél engedély nél­küli túlórát találtak. Jegyző­könyvben hívták fel a Fő Szerv figyelmét a KTTV mulasztására. (Hogy míg a hibák földerítésével foglala­toskodtak, addig a társadal­mi ellenőrök munkáját he­lyettesítés címén túlórában keltett elvégeztetni? Ugyan, kérem, szóra sem érdemes!) Csakhogy az ellenőrzött szerv sem hagyta magát. A Fő Szerv indítványa nélkül rendelt el ugyaniilyen célú vizsgálatot azoknál a válla­latoknál, ahonnan kikerültek az őt ellenőrző brigád tagjai. Természetesen hasonló hiá­nyosságokat teltek. Ez alatt az idő alatt — éppen az el­lenőrzés miatt — a KTTV- nél ismét becsúszott egy cso­mó túlóra. Egy ideig még minden bi­zonnyal nem várható e retúr ellenőrzések befejezése, ha­csak össze nem vonják a két vállalatot, vagy a Fő Szerv is nem kap egy vizsgálatot fe­lettesétől. '■— ys — * * * Jól megmondta A vendég reklamál a pin­cérnél: — Kérem, szíveskedjék megnézni, nincs-e valami ba­ja ennek a sörnek, olyan za­varosnak látszik. A pincér magabiztosan: — A sör friss, nincs semmi baja, kérem, csak a pohár piszkos.. » Rew York-i apróságok BB-száj. Átlátszó papír­mintákat adnak el azoknak, akik Brigitte Bardot-éhoz hasonló szájat vagy Sophia Lorenéhoz hasonló szemöldö­köt szeretnének. Elég a kör­vonalakat rúzzsal vagy ceru­zával átrajzolni, majd leven­ni a sablont és befejezni a »kikészítést«. Apróra vágott hagyma. A nagyáruházakban apróra vá­gott, fagyasztott hagymát árusítanak műanyag zacskó­ban. A háziasszonyok sok időt megtakarítanák vele a mártás elkészítésénél. • « * Szobagolf. Ha valaki a la­kásában akar golfedzést foly­tatni, vehet magának meny- nyezetre erősíthető, földig érő nagy nylonhálót. Akko­rát üthet a labdába, amekko­rát akar: a labda minden esetben puhán visszahull a földre. • • * Gyűrű »elválaszthatatla­noknak«. Egészen fiatalok­nak, akik még nem akarják eljegyezni egymást, de állan­dóan együtt járnak, széles ezüstgyűrűket adnak el. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: W1RTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 1*. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknéL Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. * 1 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében 1 Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents