Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-05 / 155. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. július 5. Hruscsov berlini beszédének további nemzetközi visszhangja Washington (MTI), Az amerikai sajtóban a Hruscsov keddi beszédében foglalt javaslattal kapcsolat­ban számos kombináció látott napvilágot. Ezek a kombiná­ciók attól kezdve, hogy »-ko­moly áttörés történt a hideg­háború frontján« egészen ad­dig terjednek, hogy »Hruscsov csapdát állított Nyugatnak, ugyanis a megnemtámadási egyezmény tulajdonképpen az NDK burkolt elismerését je­lentené«. A New York Tlmes- ban és a Washington Postban két jól értesült és ismert pub­licista ismét fölveti egy ősszel tartandó ''csúcsértekezlet gon­dolatát. Sulzberger, a New York Ti­mes párizsi szerkesztője Ken­nedy elnök nyugat-európai út­ját kommentálva idézi Ken­nedy beszédének azokat a mon­datait, amelyek szerint javíta­ni lehet a viszonyt a Kelet és a Nyugat között. Hozzáfűzi, hogy Macmillan angol minisz­terelnök nagyon szívesen lát­na egy csúcstalálkozót, s en­nek a lehetősége nem kizárt. Bonn (MTI). Dobsa János, az MTI tudó­sítója írja: De Gaulle elnök és kísérete csütörtökön délelőtt megérke­zett a Bonn. közelében fekvő wahni repülőtérre. Adenauer kancellár és a bonni kormány tagjai fogadták őket. De Gaul- le-t bonni útjára elkísérte Pompidou miniszterelnök, Couve de Murville külügymi­niszter, Messmer hadügymi­niszter, D’Estaing pénzügymi­niszter, Pisani földművelés­ügyi miniszter és Fouchet köz- oktatásügyi miniszter, vala­mint a francia külügyminisz- térfüm több magas rangú tiszt­viselője. A repülőtéren Adenauer üd­vözölte az elnököt, és azt a re­ményét fejezte ki, hogy a két­napos tárgyalásokon »gyümöl­csöző munkát« fognak végez­ni. De Gaulle eredetileg nem akart beszédet mondani a re­pülőtéren, Adenauer unszolá­sára végül is a mikrofon elé lépett, de mindössze csak any- nyit mondott: örül, hogy is­mét Bonnba látogathatott, és tanácskozhat Adenauer kan­cellárral és a nyugatnémet ve­zetőkkel. De Gaulle és kísérete ezután a bonni kancellári palotába hajtatott. Az útvonalon körül­belül 3000 rendőr állt sorfa­lat. A múlt évi látogatással ellentétben azonban mos t nem szólították fel a lakosságot a francia elnök üdvözlésére, és nem vezényeltek ki zászlókat lengető iskolás gyerekeket sem. »Az ünneplés ideje már elmúlt, most az együttműkö­dés szürke hétköznapjainak gyakorlata kezdődik« — mon­dotta ezzel kapcsolatban egy bonni kormányszóvivő, és ar­ra hivatkozott, hogy a mos­tani látogatás »munkalátoga­tásnak« számít, és éppen ezért De Gaulle határozott kérésére nem iktattak be a programba LONDON A Scotsman című befolyásos angol lap megjegyzi, hogy »a moszkvai tanácskozás (a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­tiltásáról — a szerk.) bizako­dóbb légkörben kezdődhet meg. A szovjet javaslatot ér­demes elfogadni, mert véget vetne a légkör további romlá­sának.« BONN A nyugatnémet lapok Hrus­csov beszédének különösen a német kérdésre, az NSZK és a Szovjetunió kapcsolatainak megjavítására vonatkozó ré­szeit emelik ki. PÁRIZS A francia lapok a szovjet kormányfő beszédének békés hangját méltatják, és főleg an­nak a bejelentésnek tulajdoní­tanak nagy jelentőséget, hogy a Szovjetunió kész a nyugati atomhatalmakkal részleges megyegyezést kötni a kísérle­tek megszüntetésére. — A szovjet kormányfőnek ez a javaslata — hangoztatta a Les Echos — növeli a július semmiféle látványos ceremó­niát. A francia elnök és kísérete mindjárt megérkezése után megkezdte a tárgyalásokat a bonni vezetőkkel. Előbb Ade­nauer és De Gaulle négyszem­közt tárgyalt, a miniszterek pedig több munkacsoportra oszolva kezdték meg megbe­széléseiket. Délután De Gaul­le négyszemközt tárgyalt Er- harddal is. Mint francia dip­lomáciai körökben hangsúlyoz­ták, az elnök kJ akarja puha­tolni, mennyire számíthat majd Erhard együttműködésé­re, ha az ősszel ő veszi át Bonnban a kancellári tisztet. A nyugatnémet fővárosban a látogatás előestéjén azt,han­goztatták, hogy az egyik leg­fontosabb megvitatandó prob­léma ,a Közös Piacon belüli búzaár kérdése, és De Gaulle ezért hozta magával Pisani t, földművelésügyi miniszterét. Ebben a kérdésben ütköznek ugyanis össze a legélesebben a Közös Piacon belül a francia és nyugatnémet érdekek. Meg­figyelők rámutatnak arra, hogy a konferencia programján sze­repelnek a »katonai együttmű­ködés problémái« is, s egyes jelek arra mutatnak, hogy ép­pen ez a programpont lesz a mostani látogatásnak követ­kezményeiben talán legfonto­sabb témája. A Welt francia köröktől szerzett értesülések­re hivatkozva például azt írja: De Gaulle nagyon örül annak, hogy az angol ellenállás kö­vetkeztében meghiúsultnak látszik az úgynevezett sokol­dalú atomhaderő terve, s azt reméli, hogy Bonn ennek kö­vetkeztében »kézzelfogható ér­deklődést« fog tanúsítani a francia atomhaderő iránt. Egyes megfigyelők szerint a francia elnök arra számít, hogy ismét eltántoríthatja a Kennedy-vonal százszázalékos követésétől az atomfegyverek­re éhes bonni vezetőket. 15-i moszkvai hármas találko­zó sikerének esélyeit A L’Humanité párhuzamot von Hruscsov és Kennedy uta­zása között. Hruscsov — írja a lap — újabb lépést tett az an- i golak és az amerikaiak felé. ’Berlinben elhangzott javaslata alkalmas arra, hogy sikerre vigye a moszkvai szovjet—an­gol—amerikai tárgyalásokat. A szovjet vezetők számára a bé­kés együttélés nem üres szó, nem vágyálom, hanem reális szükségesség. A Szovjetunió ismét bebizonyította jó szán­dékát, hogy szilárd és tartós békét akar. Kennedy ezzel szemben egész útján semmi konkrét lépést sem tett ebben az irányban, sőt veszélyes* bá­torítást nyújtott a német re- vansistáknak — hangoztatja a Francia KP lapja. RÓMA * A torinói La Starnpa így ír: »Hruscsov berlini beszédében arról tett bizonyságot, hogy nem akarja megcsalni az em­beriségnek a béke fenntartá­sára vonatkozó reményeit... A szovjet vezető nyugodt, jó­zan hangon beszélt. Felhívta a bonni kormány vezetőit, hogy szorosabban működjenek együtt a Szovjetunióval.« A torinói lap összefoglalja Hruscsov főbb javaslatait, majd megállapítja: »Hruscsov nem vonta kétségbe az Egye­sült Államok elnökének jó szándékait, de szemére vetet­te, hogy a bonni revansisták befolyása alá került.« A rámában megjelenő II Tempo rámutat arra, hogy »Hruscsov nyugodt, békés han­gon beszélt, és egy lépéssel előbbre vitte a szovjet—ame­rikai dialógust. Nem lehetet- lep, hogy a Hruscsov—Ken­nedy párbeszéd hamarosan legfelső szintű tanácskozás formájában folytatódik.« Az Unitá a következőket ír­ja: »Hruscsov ünnepélyesen figyelmeztette az amerikai el­nököt: az Egyesült Államok­nak óvakodnia kell attól, hogy ismét az erőpolitika útjára lépjen, ha valóban meg akar­ja tartani azt az ígéretét, ame­lyet Kennedy június 10-én tett a washingtoni egyetemen mon­dott beszédében.« Pipinelisz—Papandreu találkozó Athén (TASZSZ). Pipinelisz, a görög hivatal­nok kormány elnöke szerdán találkozott Papandreuval, a Centrum Unió vezetőjével. A Centrum Unió hivatalos nyi­latkozata szerint Fapandreu a találkozó alkalmával követelte, hogy a küszöbönálló választá­sokon szigorúan tartsák be az arányos képviselet elvét, s egyben kifejezte a Pipinelisz- kormány iránti bizalmatlansá­gát, azzal vádolva a hivatal­nokkormányt, hogy nem aka­dályozza meg a nemzeti radiká­lis unió terrorszervezeteinek működését. (MTI) De Gaulle Bonnban Színház a Balatonon! Shakespeare Szentivánéji álom c. vígjátéka a veszprémi Petőfi Színház VÍZI SZÍNPADÁN Balatonalmádiban, Badacsonyban, Balatonkenesén, Keszthelyen, Balatonfüreden, — .........-... ’lltyz B alatonlellén, 1 Fonyódon. ---............- -....- - ■ ■ ------- ■ (3736) A z algériai kormány meghí­vására megérkezett Algírba a függetlenség elnyerésének első évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken részt ve­vő szovjet kormányküldöttség Lapin külügyminiszter-helyet­tes vezetésével. Az FLN poli­tikai bizottságának meghívá­sára az ünnepségeken részt vett az SZKP küldöttsége is, amelyet Muszahanov, az Üz­begisztán! . Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára vezet. VI. Pál pápa szerdán ma­gánkihallgatáson fogadta a Rómában tartózkodó Hamvas Endre Csanádi püspököt és Brezamóczy Pál egri apostoli kormányzót. A francia minisztertanács szerdán elvben jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely korlátozza az állami alkalma­zottak sztrájkjogát. A tervezet értelmében a szakszervizetek­nek a sztrájk megkezdése előtt öt nappal értesíteniük kell a hatóságokat, hogy azok meg­hozhassák a szükséges ellen- intézkedéseket. Az új törvény­tervezetet rövidesen a parla­ment elé terjesztik. Hivatalos adatok szerint Bra­zíliában a létfenntartási költ­ségek ez év első felében 30,8 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 24,5 százalék­kal, a ruházati cikkek és a ci­pő ára 42,2 százalékkal, a gyógyszerek ára pedig 34,1 szá­zalékkal drágult. A venezuelai főváros közelé­ben lévő Junquito-börtönben lázadás tört ki, amelyben mintegy háromszáz fiatal is részt vett. A lázadók között sok politikai elítélt volt. A börtönőrök könnygázbombák­kal folytatták el a lázadást. Tizenhat fiatal rab megsebe­sült. A kaliforniai Oaklangiben lénzhamisító bandát lepleztek e, amely húsz- és ötvondollá- os címletekben 1 400 000 ha-; nis dollárt készített. A banda] gyik tagját tetten érték, ami-: :or táskájában egymillió ha-} nis dollárral egy étterembe | épett be. ♦ Kreisky osztrák küiügymi-1 niszter bukaresti látogatásának! befejeztével hivatalos közle-' ményt adtak ki a román fő­városban. A közlemény utal arra, hogy a tárgyalások ered­ményeként egyezményt írtak alá a két ország között függő­ben volt pénzügyi kérdések rendezéséről. Kreisky hivatalos látogatásra hívta meg Bécsbe Manescu román külügyminisz­tert. Manescu a meghívást el­fogadta. A június 10-én megtartott­választáson Fernando Belaun- j de Terryt választották Perut elnökévé — közölte hétfőn a t választási bíróság. Hivatali } ideje július 28-án kezdődik, és| 1969. július 28-án zárul. Terry| a népi akciópárt és a kérész-♦ ténydemokrata párt jelöltje* 708 662 szavazatot kapott,» míg az Apra-párt jelöltje, Ha- } ya de la Torre 623 501 szava- } zatot szerzett. A ha me!ni patkány fogó Ismét a felháborodás hullá­ma tomyosodih a bonni ál­lam fölé. Igaz, a háború vé­ge óta eltelt tizennyolc év alatt lett volna ideje a becsü­letes világnak, hogy hozzá­szokjon az Adenauer-rezsim viselt dolgaihoz, de hát van­nak dolgok, amelyeket az egészséges gyomor soha nem emészt meg. ' Az áldozatok millióinak meggyalázása most ismét fél­reérthetetlenül nyilvánul meg: 1963 szeptemberére afféle monstre SS-tálálkozót hívtak össze — Bonn jóváhagyásával és áldásával — ezúttal a nyu­gat-németországi Hameln tát rosba. A I tiltúrtörténészek számát ra jól ismert ez a városnév. A híres patkányfogó legendá­ja fűződik hozzá. Eszerint a középkori városok egyik leg­nagyobb csapása, a pestis ide­jén egy idegen férfi tűnt fel, s csodálatos furulyájának szavával maga után csalogat­ta a patkányokat, kivezette a kór első számú okozóit és ter­jesztőit Ha-melnból. A hivatalos Bonn furulyája viszont éppen Hamelnbe csa­logatja a világ minden tájá­ról a barna pestis, a fasizmus terjesztőit.,. H. A. Megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 13. plénuma Varsó (MTI). Július 4-én délelőtt Varsó­ban megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 13. plé­numa. A pártmunka időszerű ideológiai kérdéseiről W. Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára tartott beszámolót. ­A Taft—Hartley-törvény francia változata Párizs (MTI). A francia kormány törvény- tervezetet fogadott el, amely szerint a közműveknél a sztráj­kokat a jövőben öt nappal elő­re be kell jelenteni az igaz­gatóságnak, és meg kell várni az állami szervek közvetítő kí­sérletét. A törvénytervezet szerint a jövőben tilos az úgynevezett gördülő sztrájk, vagyis a mun­ka meglepetésszcrű megszakí­tása az üzem különböző ré­szeiben, ami eddig a dolgozók egyik leghatásosabb fegyvere volt. A kormány a hírhedt Taft -Hartley-törvény. francia vál­tozatát azzal terjeszti a nem­zetgyűlés elé, hogy az »nem jelenti a sztrájkjog korlátozá­sát«, egyedüli célja, hogy »megvédje a lakosságot a sztrájkok által előidézett zak­latásoktól«. A kormány terve azonnal heves tiltakozást váltott ki valamennyi szakszervezet, va­lamint a kommunista és a szo­cialista párt részéről. A szak­szervezetek vezetői nyilatko­zatukban leszögezik, hogy a dolgozók alapvető jogai ellen irányuló szervezett támadásról van szó, amelynek végső célja az, hogy kiüssék a munkás­osztály kezéből a sztrájk fegyverét. A kormány még a parlament nyári szünete előtt meg akar­ja szavaztatni a sztrájkjog kor­látozásáról szóló törvényjavas­latot. Miután az ellenzék a nemzetgyűlés De Gaulle- is^a többségével szemben í em tudja megakadályozni a 1 ör­vényjavaslat elfogadását, a szakszervezetek a dolgozók tö­megeit akarják mozgósítani a munkásosztályt fenyegető tá­madás ellen. Pintér László —Szabó István: Az Irakból érkező hírek sze- ; rint a kormány a kommunisták ♦ és a haladó erők elleni hiszté-t riakeltésre igyekszik felhasz- ♦ ■hálni a szerda hajnalban meg-* hiúsult »puccskísérletet«. At bagdadi rádió a hadügyminisz-» tórium közleményét ismertet- } te, amely azt állítja, hogy } bagdadi kommunista csopor-| tok pénteken puccsot akartak | végrehajtani«, a kormány! azonban tudomást szerzett a* puccskísérletről«, megfelelő t ellenintézkedést tett, s ezért* kellett az Aref-remdszer ellen-1 ségeinek a tervezettnél koráb-* ban. szerda hajnalban akcióba} ♦ lépni. (39) öt-hat méter mélyen lehetett a nyílástól. Talpa nem ért ta­lajt. A kis nyíláson át beáram­ló világosság gyenge fényénél ki tudta venni, hogy egy bar­langrendszer első üregébe zu­hant. Aztán, amint hozzászo­kott szeme a sötétséghez, fel­fedezte, hogy a sziklafalon lép­cső veret fel a keskeny nyílás­hoz. Megörült ennek a felfede­zésnek ... Csuromvizesen mászott ki. Senki sem tartózkodott a kö­zelben. Nem tehetett mást, fel­húzta ingét, s mezítláb, vizes alsónadrágban gyorsan megke­rülte a rózsabokrokat, aztán a gyepen át rohant a bejárathoz. Ebben a pillanatban lépett ki a haliból Sípos és Éva. A lá­nyon sort volt és ingblúz. A kézében könyv. Sipos szintén rövid nadrágban és szandálban. Meglepődve torpantak meg. Különösen az tűn’t fel nekik, hogy a tanár úr alsónadrágban fürdőtó... — Ilyen korán? — szólalt meg enyhe éllel Sipos. — Fiatal koromban sókat fü- rödtem meztelenül korán reg gél, s most ki akartam próbál­ni, de belecsúsztam a tóba, al­sónadrágban ... — magyaráz­kodott nevetve Pálos. De elég kényszeredett lehetett a moso­lya, mert Sipos szemében vala­mi különös fény villant. Csak nem fogott gyanút az ügynök? Még csak az kell, hogy éppen ő, a nyomozást vezető parancs­nok rontsa el a dolgokat... Átkozta magát ezért a baklö­vésért. Mint egy kíváncsi kö­lyök bement a barlangba, vilá­gos nappal. S ha már így tett, miért nem öltözött fel utána? Elemi hiba! Kezdők is okosab­bak... Otthagyta őket, és felrohant a lépcsőn. Sípos és Éva megkerülték a szállodát, aztán néhány száz méterre az üdülőtől, a Szinva- patak mentén egy csendes kis zugot kerestek maguknak. Nem vetted észre, milyen fiatalos combja va*1 a tanár úr­nak? — kérdezte S'pos a lány­tól. — Egyáltalán nem hason­lított a hajlott hátú öreg em­berre ... — Biztosan sokat sportolt... — mondta Éva. — Lehet... Letérdeltek, füvet téptek, és párnát csináltak belőle. Éva ráült, Sipos pedig az ölébe haj­totta fejét. A fiatalos testű Pá­los azonban nem hagyta nyu­godni. Hát ezért settenkedik folyton körülöttük ... Izgatott lett. Nagyon ügyelni kell erre az emberre, gondol-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents