Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-23 / 170. szám
Kedd. 1963. július 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP £lazdaságo§9 kifizetődő a takarmánykeverék etetése Interjú Balogh Ferenccel, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat osztályvezetőjével A takarmánykeverékek üzemi előállítása 1961-ben kezdődött megyénkben. A nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése érdekének megfelelően épült ki a keverőüzemek hálózata. A Malomipari és Tercnényfor- galmd Vállalatnak jelenleg hat takarmánykeverője van, és hamiinehárom fajta anyagból kilencféle keveréket készítenek. Balogh Ferenccel, a vállalat osztályvezetőjével beszélgettünk a tapasztalatokról. •— Gyártanak-e elegendő takarmány keverélceket? — A gyakorlat bebizonyította, hogy a takarmánykeverék jobb, mint a gazdasági abrak. Például egy mázsa sertéshús előállításához átlag 5 mázsa árpadara kell, takarmánykeverékből pedig csak 3 máizsa 40 kiló. Ez hízónként legkevesebb 200 forint megtakarítást jelent. Öt keverőüzem két műszakban dolgozik. Havonta átlag 450 vagon keveréket készítünk. Erre az évre 5100 vagon keverék gyártását terveztük, ennyire van szüksége a megye állatállományának. Az első félévre 2400 vagon keverék átadására szerződtünk, azonban csak 2300 vagonnal szállítottak el a szövetkezetek. — Miért nem etetnek több keveréket a szövetkezetek? — Sajnos, a szövetkezetek egy része — érthetetlen takarékossági meggondolásból — az árpa betakarítása után rátér a hagyományos abrak etetésére, s egyoldalúan takarmá- nyoznak a kukorica megélésének idején is. Nem törődnek vele, hogy árt a jószágnak a gyakran változó etetési módszer, arról nem is szólva, hogy a hagyományos takarmányozás sokkal költségesebb. Tehát magát károsítja meg a szövetkezet, amikor így tesz, s akkor is, amikor a keveréket árpadarával hígítja. Pedig köztudott, hogy a keverék tudományos vizsgálatok alapján összeállított, kész takarmány. Abból már nem tud semmit sem értékesíteni a jószág, amit a szövetkezetben hozzáadnak. A hígítás nem takarékoskodás, hanem a takarmány pazarlása! Kiváltképpen a csurgói járásban terjedt el ez a helytelen módszer. Bizonyítja ezt az is, hogy csupán a csurgói üzem dolgozik egy műszakban, s napi kétszáz mázsa keverékből mindössze 60—70 mázsát vesznek igénybe a szövetkezetek naponta. Sok helyen az áipa nem hozta meg a várt mennyiséget. Éppen ezért kellene a legcélravezetőbben, a leggazdaságosabban takarmányozni! A szövetkezetek egy része szállítási nehézségekre hivatkozik. Igaz, a mostani munkák lekötik a szállítóeszközöket. Ám nem megoldhatatlan feladatról van szó. Hiszen vasúton is lehet szállítani. A balatonszentgyörgyi gazdaság például Csurgóról szállítja havonta a 750 mázsa keveréket. A költség nem nagy, mázsánként 3,50 forint a távolságtól függetlenül Kedvezményt ad a vállalat akkor is, ha a szövetkezet saját eszközével viszi a takarmányt. Tíz kilométeren felül mázsánként és kilométerenként 25 fillért térítünk. — Mit kellene tenni, hogy jobban kihasználják a szövetkezetek a lehetőségeket? — Rengeteg példát említhetnék. Karúdon, Szóládon, Bala(T ndósítónktól.) A Tabi Járási Ügyészség és a Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálatot tartott a községi tanácsok adón kívüli bevételeinek tervezésével, beszedésével és elszámolásával kapcsolatban. A vizsgálat több mulasztást, szabálytalanságot állapított meg. Néhány faluban a tanácsi utak mentén levő fák, illetve fű értékesítéséből eredő bevételeket nem tervezik meg, s beszedésüket is elmulasztják. A dobolási díjakat a hivatalsegéd saját magának tartja meg, holott a tanácsot illetné. A nagyberényi tanács vezetői 1961 áprilisában két évre kishaszonbérbe adtak Szávai Lajosnak és Póczik Károlyiénak 551 négyszögöl házhelyet. Bérleti díjat azonban még egyikük se fizetett, s ezt a tanács se szorgalmazta. A tanács 1962. november 1-én négy köbméter nyárfa kivágásra kért és kapott engedélyt. A fákat a sportpályán ki is vágták, tomszabadiban, Tapsonyöan, a kaposvári Latinka Tsz-ben és még jó néhány szövetkezetben, ahol szakszerűen etetik a keveréket, bárki megtekintheti az állatállományt, megvizsgálhatja, hogy milyen jól jár a gazdaság. Népszerűsítem kellene ezeket az eredményeket, j Ehhez kérjük a megyei és a j járási mezőgazdasági osztályok szakembereinek segítségét. A járási főállattenyésrtők igen sokat tehetnek a tsz-vezetők meggyőzéséért. Példa erre Druzsin Imre fomyódi, Hegedűs Dezső nagyatádi főállat- tenyésztő munkája. Mivel a kaposvári járásban is gondok vannak, Vágvölgyi József fő- állattenyésiztő velünk együtt járja a szövetkezeteket. A vállalat felkészült, minden igényt ki tud elégíteni. Fontos, hogy a szövetkezetek szakítsanak a helytelen gyakorlattal, és saját érdekükből; keverékeket etessenek. T, ÜK. azonban a vizsgálat napjáig onnan se el nem szállították, se pedig anyagszámadásba nem vették. A Miklósi Községi Tanács V. B. vezetői az 1962. július 1-én megtartott fűárverezéskor beszedett 5346 forintot a költség- vetési számlára nem fizették be, és nyilvántartásba se vették. A pénzt a népi ellenőrök a páncélszekrényben találták meg. Karádon a piaci helypénz- szedő három hónapja adós a havi bérleti díjjal. A vizsgálat időpontjában az állami lakóházak 14 bérlője csaknem háromezer foript lakbérrel tartozott. A hátralékosok szinte valamennyien pedagógusok. Van, aki már egy év óta nem fizet lakbért. Az általános iskola korábbi igazgatója például már egy éve elköltözött Karádrál, ám még most is 330 forint lakbérrel tartozik. A lakbérhátralékok évről évre felgyülemle- nek, noha a tanácsnál gazdálkodási előadó is dolgozik. Két vizsgálat tapasztalatai a tabi járás tanácsainál Pintér István—Szabó László: (541 — Semmit..; Nem .;; A barlangon nem volt jelzés ... A külföldi vadászok randalíroznak a folyosón. — No menjen, feküdjön le... — mondta az őrnagy, s a mosdóhoz ment, hogy le- mosakodjom. Zúgott a feje, mert ilyen rövid idő alatt nem tudta kipihenni az átvirrasztott éjszakát. Ledobta magáról az inget, és nyakát a csap alá tartotta. Jólesett a hideg víz, felfrissítette. Magához tért... Felöltözködött, zsebre dugta pisztolyát, és lement a parkba. Odalent mindenki fürdőruhában élvezte a nyári nap sugarait, csak ő nem. Még nyakkendőt is kötött, ahogy ez már egy idősebb zenetanárhoz illik. Meg is szólták érte, hogy miért nem napozik egy kicsit, hiszen ebben a korban sok napfényt kell elraktározni télire. — Még mindig abból élek, amit fiatal koromban össze-, gyűjtöttem — mondta nevetve, aztán odament Éváéfchoz. Sipos vidáman felugrott, s át akarta adni a nyugágyát. De Pálos nem fogadta él. — Feküdjön csak vissaa, én úgyis behúzódom ide az árnyékba — mutatott néhány méterrel arrább. ahová a közeli fa széles árnyékot vetett. — Lassan mi is követjük, mert meg fog fájdulná a fejünk — mondta Sipos. — Jössz. Éva? — Mehetünk ..; — hagyta rá a lány, aztán ő i® felállt, és a hűvösre húzták a két nyugágyat. Pálos leült a méregzöld gyepre, a fiatalok pedig visz- sza a nyugágyba. Mindkettőjüknél könyv volt, Pálos miatt azonban nem akartak olvasni. — Nem tudja, ki mibe öltözik estére? — kíváncsiskodott újra Éva. — Senki sem akarja elárulni ... De igazuk is van, úgy lesz meglepetés... — <aálaszolta Pálos, és végígdőtt a füvön. — Milyen zenekar lesz, nem tudja? — kérdezte Sípos. — Ügy hallottam, hogy Miskolcról hozzák. Azt, amelyik az ismerkedési esten játszott .; ; — Az jó zenekar vott — szólt közbe a lány is. Elhallgattak. Pálos a füvet bogarászta, négylevelű lóherét keresett. Nagy gonddal szétválasztotta a fűszálakat, s egészen belemélyedt a kutatásba. Éva Sípost figyelte. A férfi behunyta szemét, s szempilláin át nézte a kék eget. Gondolatai Münchenben jártak. Mit csinálhatnak most a többiek? Hirtelen nagy gyengeség fogta el. Mintha ennek a Pálosnak röntgenszeme lenne... Vigyázni!! Az őrnagy szintén sokért nem adta volna, ha most belelát az ügynök gondolataiba. Mit tudhat, mire készülhet? Egyáltalán tudja-e, hogy a szakastzvezető lebukott? Nem valószínű, mert akkor nem viselkedne ilyen nyugodtan ... Egészen biztos, hogy rövidesen keresni fogja az alkalmat, és újból felveszi a kapcsolatot a szakaszvezetővel. De eddig még nem is telefonált neki . Vajon mit válaszolhatott a kémközpont? A legvalószínűbb, hogy csak a B. 26-os ismeri a történteket, s most keresi az alkalmat, hogyan ölje meg Sípost. Vigyázni kell rá, mellette maradni! Ügyes emberek ezek, nem hamarkodják el a dolgokat. Elszántak a végtelenségig, a pillanatokat mégis jól kiszámítják.. 3 KemeLENARATÁS A mernyei Március 15. Tsz 100 holdas tábláján géppel vágják a lent. Márton József traktoros és Gelencsér József gépkezelő naponta 10—12 holdat arat le. A városi pártbizottság határozata nyomában: A tartalékok feltárása »Az üzemek fordítsanak nagyobb gondot a munka szervezésére, mert a munka tudományos vizsgálatával nagy tartalékokat tárhatnak fél, jelentősen növelhetik a termelést. Nagyobb üzemekben hozzanak létre szervezési csoportot.« így szól a Kaposvári Városi Párt- bizottság múlt év októberében hozott határozata. Hogyan hajtják végre a határozatot, azt vizsgáltuk meg két üzemben. Mind a Kaposvári Ruhaüzemben, mind pedig a Finom- mechanikai Vállalatnál több tanújelét láttuk annak, hogy a városi pártbizottság határozatának szellemében munkálkodnak, sokat tettek már a belső tartalékok feltárásáért. Különösen a ruhaüzemben foglalkoznak behatóan a munka termelékenységének növelésével. Ezt bizonyítja az üzem rekonstrukciója is. Az új üzemrészeket a gazdaságos termelés alapelveinek megfelelően építették. Ügy helyezték el a termeket, hogy az anyagnak a raktártól a készáruraktárig a lehető legrövidebb utat kelljen megtennie. Kiküszöbölték a kézi szállítást. Szép példája a korszerű termelésnek a nemrég létrehozott úgynevezett központosított előregyártó részleg. Megfigyelték, hogy a szegő- és csei meggyilkolása is olyan tökéletesen volt időzítve, hogy éppen akkor szakadtak meg a szálak, amikor már egészen forró volt a talaj a B. 26.-os Iáiba alatt... Sokat töprengett már azon, miért nem beszélt Kemecsei őrnagy a nyomozati eredményekről. Hiúsági kérdést csinált belőle? Vagy csupán néhány órával azelőtt találta meg az összefüggéseket? Most már szinte bizonyos, hogy Kemecsei őrnagyot a B. 26-os gyilkolta meg. A Síposnál felfedezett ampulla és a vonat padlóján talált kis üvegcse teljesen egyforma. Csak a B. 26-osnak állt érdekében elhallgattatni Keme- cseit.;. Vajon mit szólna most ez az ügynök, ha tudná, hogy az öreg zenetanár álarca mögött egy nyomozó tiszt rejtőzik, aki minden titkát ismeri? Egy kivételével... Sajnos, éppen emiatt kell ilyen sokat várni, ez akasztja meg a nyomozást, s ki tudja, mit hoznak a közeli órák? A B. 26-osnak mindenképen jelentkeznie kell Síposnál... A B. 26-osnak mindenképpen bekell mennie Sipos szobájába, ha art akarja, hogy Fecske csomagjai megsemmisüljenek ... Nem tehetnek mást, figyeltetni kell Liszkai- val Sipos ajtaját. Igen, ezt kel] csinálni;.. — Nagyon meleg van... Bemegyek, iszom egy pohár limonádét — mondta Pálos a fiataloknak, de azok nem hallották, mert mindketten él- szundífottak. (Folytatjuk) gallérpikírozó gépek munkája ingadozik, mert a szalagok nem adnak mindig elég feladatot nekik. Ezért elkülönítették őket a szalagoktól. Fölmérték, bogy naponként mennyi munkadarabot kell készíteni ezekkel a gépekkel. Eszerint szabták meg normájukat. így jobban kihasználták kapacitásukat, csökkentették a termelés költségeit is, hiszen jóval kevesebb géppel és emberrel is ki tudták elégíteni a szalagok igényeit. Láttuk, hogy szerelik azt a villamos, dobozos, automata futószalagot, amely egyedülálló berendezés lesz a megyében. Segítségévéi a munka intenzitását hallatlanul megnövelhetik. A korszerű automata futószalag létesítése egymillió forintba kerül. A Finommechanikai Vállalatnál se tétlenkednek. Náluk főként a gyártás-előkészítés javult. Azzal, hogy a technológiai osztály előlkalkulálja, ahogy az üzemben találóan mondják, »felöltözteti« a munkadarabokat, meggyorsul a termelés. Megkíméli a művezetőt attól, hogy olyasmivel foglalkozzon, ami nem az ő feladata, s lehetővé teszi számára, hogy több időt fordítson az ellenőrzésre. A szakszerű előkészítés következtében nem kell időt vesztegetnie a munkásnak se; rövidült a javítás ideje. A tekercselőrészlegben gazdasági elemzéssel fölmérték a munka- folyamatokat, s intézkedtek, hogy mielőbb szalagszerűvé váljon a termelés. Egyik üzemben sincsenek megelégedve az eredményekkel. A ruhaüzem igazgatója szerint a központosított előregyártó részleg létrehozása még több lehetőséget kínál az automatizálásra. Hogy milyen mértékben növelik a termelékenységet, az attól is függ, hogy mennyire elemzik a munkát tudományos alapon. Erre nyomatékosan hívja föl a figyelmet a városi pártbizottság határozata is. Hiszen ma, amikor szédületes tempóban fejlődik a technika, nem lehet a véletlenre építeni a munka meggyorsítását. Nagyon is tudatos, tudományos elemzésre van szükség. Megnyugtató, ahogyan a ruhaüzemben keresik a belső tartalékokat. A kutatócsoport, amelyet azért alakítottak, hogy sikeresen megoldja azt a feladatot, amelyet a gyár a KGST- től kapott, sok azonnal hasznosítható belső tartalékot is feltár. Igen jók az üzem nemzetközi kapcsolatai. A gyár vezetői figyelemmel kísérik a külföldi ruhaipar fejlődését, s a tapasztalatcseréken, a szaklapokból szerzett ismeretek alapján merészen kezdeményeznék, újítanak. Csupán azért nem működik még külön üzemszervezési csoport, mert még nem alakult ki végleges kép a ruhaiparban folyó átszervezés következtéiben. — A Finommechanikai Vállalatnál nem folyik tudományos elemzés — ismerte el a főmérnök —, mégpedig azért, mert nincs meg a személyi feltétele. Az a közgazdász, akinek a nevéhez fűződik többek között a tekercselőrészleg munkájának elemzése, nincs már a vállalatnál, másik közgazdász pedig majd csak szeptemberben jön. Ám amíg megismerkedik a körülményekkel, eltelik az idei év. Előreláthatólag tehát csak jövőre fogják a többi részleg munkáját szakszerűen felülvizsgálni. Megértjük, hogy közgazdász nélkül nehéz helyzetben van a Finommechanika. Azzal mégsem értünk egyet, hogy a belső tartalékok feltárásának vizsgálatát a következő évre halasz- szák. A vállalat vezetői, szakembered képesek arra, hogy a többi részlegben is még az idén elvégezzék az elemző fölmérést, s ahol kell, új munka- módszert alakítsanak ki. Az üzem legjobb, legrátermettebb szakembereiből alakítsanak egy olyan bizottságot, amely a munka jobb megszervezésének lehetőségeit kutatja. Persze nincs előírva, hogy ezt kizárólag közgazdász végezheti. Sőt, nem is egészséges az, ha a feladatot egy emberre, a közgazdászra bízzák. Szegedi Nándor Elkészült a közúti baleset-elhárítási tanács munkaterve Megírtuk már. hogy me- jgyénkben is megalakították a {közúti baleset-elhárítási tanácsot. Legutóbb azonban szóvá I tettük, hogy mind ez ideig {semmi érdemlegeset nem tetetek. Most arról kaptunk tájé- [ kozta tást, hogy az alakuló {ülésen meghatározott irányel- ivek alapján elkészült a tanács | munka terve. Még ebben a hónapban tain ácskoznak az első félév bal- I eseti statisztikájáról, a mező- Igazdaságban dolgozó gépjár- xmüvek műszaki állapotáról, és a közúti balesetek megelőzésére tett intézkedésekről. A negyedik negyedévben megvizsgálják a megye gépjárműparkját és az úthálózat helyzetét, a termelőszövetkezeti és gépállomási járművezetők képzését, az 1964. évi úthálózat-fejlesztési terveket és az iskolákban megindított közlekedési előadások tapasztalatait. A munkaterv célul tűzi a járási balesef " ' rítási tanácsok létrehozását. L mellett propagandaanyagot készítenek, és kiállításokat rendeznek.