Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-21 / 169. szám

Vasárnap, 1963. július 21. 4 SOMOGYI NÉPLAP „Mentő Szemes II. jelentkezik**. •. Újsághír: -URH rádiókészü­lékkel látták el a siófoki és a balatonszemesi mentőállomás egy-egy gépkocsiját.«« Piros pöttyös labda pattog a sétányon. Odakoccan a zöld rácskerítéshez, csigavonalban pörög, pörög, egyre kijjebb, rá a forróságat lehelő úttestre. Kis gazdója — buksi szőke fi­úcska — nem rest, utána... Szandálja már a betonra csat­tan — egyet sem üthet a szív — sikolt valaki: »-Vigyázz!«... ;. . Késő. Hasztalan a hosszú fekete csík az aszfalton, a jaj­veszékelés, a seniká se toboroz­ta embergyűrű. A kisfiú szár­nya szegett madárként piheg a sövény mellett, az árokban. Tőle nem messze elárvultán, fűszálak mögé bújik a pöttyös piros labda ...-Mentő Sió, esetet adok!...« P. l. mentőápoló a szolgálati asz­tálnál. szón nem állít sorompóőrt. Pe­dig mennyivel indokoltabb vol­na itt, mint például a 105-ös őrháznál, Fonyódligeten, ahol az üdülők, táborozok jobban ráérnének várakozni a sorom­pó felnyitására. Nehéz pillana­tokról — sorompó nélkül is — gondoskodik a szolgálat. P. L. mentőápoló sohasem felejti el, amikor a télen hó­akadályok között egy szülő asz- szonyért mentek. Késlekedésük miatt gorombásikodó, átko'zó- dó férj fogadta őket. Visszafelé újból meg kellett ragadni a la­pátot. Akkor lehiggadtak a ke­délyek. Idejében érkeztek meg a szülőotthonba. Van úgy azon­ban, hogy az ápolónak sebté­ben be kell mosakodnia, és ie kell vezetnie a szülést útköz­ben. — Szív kell hozzá meg hatá­rozottság. És szeretni, megérte­ni az embereket. Ez hivatás, szebbet nem is tudnék elkép­zelni: segíteni bajba jutott fe­lebarátunkon ... — mondja halkan P. L. bácsi. Élefmenfő társ Mindkettő súlyos.■/* Gyors, erélyes utasítások nyomán tágul az embergyűrű. '»Friss levegőhöz jut a sérült. Olló nyisszan, géz tekeredik a szóiké fürtös homlokra. Hord­ágy csikorog, s miközben rá­csapódik az ajtó, monoton hang dobol a nyitott vezetőfül­kében: »Mentő Szemes 77., mentő Szemes II., jelentkezzen! Vé­tel!« Acélos tekintetű, kopaszodó mentőápoló ugrik be először' a fülkébe, s mire feTnyög az ön- indító, már jelent is: »Mentő Szemes II. jelentke­zem. Fonyódon, az eset színhe­lyén vagyok; most indulunk vissza. Irány Kaposvár. Itt: öt­éves kisfiú, koponyatörés, agy­rázkódás. A bogiári eset szin­tén koponya- és lábsérülés. Mindkettő súlyos. Ütközően többször jelentkezem. Vége.« Felvijjog a sziréna, nyeli a kilométereket a fehér kocsi. Mellette szédítő sebeséggel, lüktető harsogással száguld a 7-es számú műút hét végi ka­ravánja. Simogató csönd ... Balatonszemesen, közel a víz parthoz, árnyas villanegyed kö­zé ékelődik a mentőállomás. Takaros, fehér falú, fehér zsa- lugáteros épület. A kavicssző­nyeggel övezett betonjárdától balra két nyitott kocsiszín, előtte rostokol egy készenléti mentőautó. Minden csöndes, békés, nyu­godt. A teraszon dr. Cs. men­tőorvos elmerülten rakosgatja a passziánsz lapjait. Lehet, hogy egy perc múlva fölberreg a telefon, vagy megszólal az ultrarövidhuliámú rádió hang­szórója, és indulniuk kell — legtöbbször a 7-es műút vala­melyik pontjára — életet men­teni. »-Esethez«, ahol előfordul­hat, hogy pánikhangulatot ke1! higgadtan eloszlatni; ahol ta­lán négy-öt vérző sebesült kö­zött villámgyorsan mérlegelni kell, melyikük a legsúlyosabb. Idegtépő pillanatok ezek. Vé­nát keresni, transzfúzdót beál­Mentő Fehér közli Mentő Mártonnál...« »Mentő Sió, Mentő Sió, je­lentkezzen!« ... Beszélgetésünket gyakran szakítja meg a telefoncscrgés meg a URH-készülék forgal­mazása. A technika vívmánya itt fontos szerepet kap: élet­mentő társa a szolgálatnak. Alig rajztáblányi helyen, egy kis dobozkából hallatszik a rá­dióközlés. Piros lámpa jelzi a vételt, zöld az adást. Mellette szürke műanyag tokban spirál- drótos kézimikrofon Mindösz- sze ennyi az egész. S működé­se mégis szinte felbecsülhetet­len jelentőségű. A drót túlsó végén a szár­szói körzeti orvos. P. L. bácsi ismétH az adatokat. » ... Műtét utáni állapot, erős vérzés ...« Közben bejelentkezik valahon­nan a másik, a siófoki rádiós mentőkocsi is: »Mentő Sió... Szárszó, körzeti rendelő... Sürgős szállítás, igen, azonnal. Vettem/« S a mentőko­csi anélkül, hogy ■visszatérne ál­lomáshelyére, irányt változtat, és perceken be­lül a helyszínre ér. Sok időt és sok életet nyer ilyen módon a mentőszolgálat. — A sebészet is. Figyelje csak, ez a mi kocsink: ...»Memye után haladunk, most érünk a völ(vrbe. A kis­fiú koponyasérü­léséhez kérek műtéti előkészí­tést. Körülbelül tizenöt perc múlva érkezünk. Vétel.« »Mentő Kapos közli Mentő Sze- •Szemes II-vel: Adását tisztán értettem, balese­tinek továbbí­tom. Köszönöm. Vége.« S a beteget készen várja a műtőasztal..; Wallinger Endre Óvatos kezek emelik be a kocsiba a kis beteget. lííani a robogó gépkocsiban; a kínokat enyhítő fecskendő tű­jével szúrni, s még mi mindent megtenni, hogy sokszor az élet és halál mezsgyéjén az emberi segítőakarat győzedelmesked­jék. Erre gondol az a fiatalember is a volánnál, aki fő részese ennek a harcnak: a percekért, az időért, az életért szágulda­nak a fehér gépkocsi utasai. Csak a sorompó, az a mi nagy ellenségünk... — P. L. bácsi régi ápoló. A sze- mesi mentőállomás irodájában beszélgetünk, a szolgálat ne­hézségeiről érdeklődöm. — Olykor tizenöt-húsz percet is vesztegetünk itt, a szemes! so­rompónál, a balesetes pedig vérzik valahol az árokparton... A MÁV épp ezen a szaka­»Mentő Szemes II. jelentkezik ...« K. Á. ­........ .^...!/. c». ]T. gépkocsivezető. S EQESDI ARCOK Nem kitüntetések birtokosai. Egyszerű falusi emberek. Még a századforduló előtt születtek, de a szerszám most se hullik Ki kezükből. A segesdi Új Élet Tsz-ben úgy tartják számon őket, hogy többet érnek, mint sok fiatal. Kezük alatt ég a munka. Alacsony, borostás arcú em­ber Kovács József. 78 éves. Kérges tenyere dolgos életút- ról tanúskodik. Kint perzsel a nap, bent, a tsz bognárműhe­lyében ugyancsak megizzad az ember. De ő nap nap után oda­áll a gyalupad mellé. Kell a kerék. Ebben a nagy száraz­ságban hamar tönkremennek. Kocsioldalakat, alkatrészeket készít. Pontosan, hibátlanul, pedig a szakmát nem is tanul­ta. Ügy leste el. — Apám juhász volt az ura­ságnál. Azt akarták, hogy én is az legyek. De én az emberek közé vágytam. Féltem a ma­gánytól. Megtörő szemüvegét, aztán folytatja. — Cseléd lettem, aztán kitört az első világháború. A háború után megpróbált a saját lábán megállni. Faragó­nak ment az ácsok mellé. Egy hold szőlőt vett. Minden sza­bad idejében abban dolgozott. A felszabadulás után földet ka­pott. Aztán jött a szövetkezet — Elégedett? — Nem. Lehetne jobban is, ha mindenki lelkiismeretesen dolgozna. Ügy, mint 6. A múlt hónap­ban például több mint harminc munkaegységet teljesített. Napcserzett, markáns arca tiszteletet parancsol. Életútja hasonlít Kovács Józseféhez. De Fucsák Imrének még több ju­tott a cselédsors keserveiből. Tizennégy éves volt, amikor a nagybirtokra ment. Fél kon­venciót kapott. Nyolc mázsa búzát meg egy hold földet egy évre. Nyáron hajnalban há­romkor kelt, és késő estig dol­gozott. Béres volt a háborúig. A frontra küldték. Bénán jött haza. Az uraság »hálából« megtette amolyan számadófé­lének. Kevesebbet kellett dol­goznia. Többet nem is bírt vol­na. Kis házat meg földet akart, amit a magáénak mondhat. Si­került? Verítékes, hosszú évék után igen. Egy házat, egy kis szőlőt meg három hold földet kuporgatott össze. A tsz-ben könnyebb munkát kapott. Rábízták a géppark meg a műhelyek őrzését. Most ő méri be a learatott gabonát. A párttitkár azt mondja: — Nem fordult még éLő, hogy egy kilóval is kevesebbet számolt volna el. Körültekin­tően, jól végzi munkáját. o — Szeretem a munkámat. Ha nem szeretném, akkor a télen, hasig érő hóban nem jöttem volna minden reggel a falu másik végéről ide az ólakhoz — mondja Árvái János. Hang­ján érzem, hogy ez nem afféle üres szólam. Erről tanúskodik a mostani malacozás nyolc és feles átlaga is. Mosolygós arca, kedves, köz­vetlen modora vidám emberre vall. Az idő eljárt fölötte, de életkedvét nem törte meg. Sor­sa nehéz volt. Apja egy hold földet örökölt. Hogy ezt meg­sokszorozza, eladta, és Jugo­szláviába költözött. Ott négy holdat vett az árán. 1943-han jöttek vissza. Nem maradt más, mint egy pár ló meg egy sor keserves háborús emlék. Látott faekével szántó paraszt- embert, evett kőkemény fekete cipót. Most tud összehasonlí­tást tenni a szövetkezet mo­dern gépei és az akkori föld­művelő eszközök között. Fuvaros volt. Megszerette az állatokat, most őszülő fejjel is azoknak él. Dolgos ember. Ezt tartják róla a szövetkezetiben, az egész faluban is. Taten ennek kö­szönheti, hogy öt napot tölthe- tett a szovjet fővárosban A tsz küldte el. * * * Három idős ember. Életútjuk hasonló. Kerülővel ugyan, de egy helyre értek. Amiért har­coltak, most, úgy érzik, meg­van. Biztos, nyugodt öregség­re vágytak. Megtalálták, de nem pihennek. Életelemükké vált a munka. Nem akarják abbahagyni. Azt tartják: dol­gozni jó. Kcrcza Imre „Me" Ülőre kell bocsátanom, hogy nem rosszmájúság, hanem -*-i rideg tények sugallják e szójátékot. Május óta olvashatjuk a Latinka Művelődési Ház kert­helyiségét hirdető falragaszokon: »Büfé! Presszó! Fagylalt! (Minden) szerdán MOPRESSZÓ!« A napokban engedtem a csábító felhívásoknak. Ez a kert­helyiség — túlzás nélkül állíthatjuk — a város legkulturál­tabb és legkényelmesebb nyári szórakozóhelye — lehetne. Tá­gas és kellemes. Sárga kavicsszőnyagen és betonsétányon le­terített asztalokhoz vagy éppen a kör alakú tánchelyre jut­hat az ember. Középen forgó, megvilágított szökőkút szórja hűsítő permetét, oldalt parkírozás, dísznövények. Egyszóval minden megvan, ami széppé, vonzóvá tehet egy ilyen szóra­kozóhelyet. Klubtagsági könyv és négyforintos belépőjegy el­lenében kellemes tánczene mellett bárki jól érezheti magát itt. És szerda esténként híradó és rövidfilmeket is vetítenek. Igaz, nem túl igényes témaválasztással. Nos, ez eddig a »mo«... De nézzük, helytálló-e az össze­tétel utótagja is. Az ember nyáron egy presszóban elsősorban limonádét, hűsítő italokat, fagylaltot, hideg büféárut, süteményeket és — mindenekelőtt jó presszókávét szeretne fogyasztani. S mit kaphat itt? Bambit, rövid italokat, sört, virslit. Egy kis sze­rencsével — ki tudja, mikor »lefőzött« — fekete is kapható termoszból, ugyanis presszógép nincs. (Friss feketéért a ven­dégnek föl kell mennie az emeleti büfébe, este tíz óra után azonban ott sem kapható.) Fagylalt, sütemény nincs. Válasz­ték, sőt pult sincs. Kis ablakon adogatják ki egy szűk odúból a megrendelt italt. Ottjártunikikar alig huszonöt vendéget láttunk. A látoga­tók száma csak a hét végén nagyobb. Kár, hogy ez a kelle­mes és szép szórakozóhely közönség hiányában ennyire ki­használatlan. Kár, hogy akik a plakát felkiáltójeles ígéretei nyomán jönnék ide, csalódnak. Pedig elkelne Kaposváron egy mapresszó: valódi presz- szóval, és nem »szakállas«, unalmas rövidfilmekkel, hanem friss műsorpolitikával. Akkor minden bizonnyal nagyobb kö­zönsége lenne a kerthélyiségmek. Ez így azonban — sajnos — csak »mo«... — re — Két üzlet cseréli be a régi rádiókat Kaposváron (Tudósítónktól.) Egy miniszteri rendelet, mó­dot ad arra, hogy 1500 forinton felüli rádióvásárlás esetén be­cseréljék a használt készüléke­ket. A háromcsöves rádió be­váltási ára 150 forint, a négy­es ötcsövesé 300 forint, a hat­csövesé vagy az ennél nagyob­bá 400 forint. Ha beépített le­mezjátszó is van a készülék­hez, a beváltási ár 150 forinttal nő. Az akció kiter jed a részlet­vásárlásra is. A hordozható táskagép kivételével minden­fajta rádiót lehet csererádióval venni. Kaposváron két üzlet cseré­li be a régi rádiókat: a Május 1. utcai hangszerbolt és a vil­lamossági szaiküzlet. Nagy az érdeklődés a szeptember 30-ig tartó akció iránt. Különösen sokan keresik föl a boltokat a telepes rádiók tulajdonosai kö­zül, hogy modernebb készülé­kekre cseréljék ki használt rá­diójukat. A* Igái és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet a 10-es sz. magyaratfidi ipar­cikkboltjába boltvezetői keres Szakképzettség szük­séges. Árukészlet 42000 Ft. Jelentkezni lehet júl. 28-ig a föld­művesszövetkezet ig. elnökénél, Igái. Belépés: ang. 1. (3?76) ____________________ 106 3. július elsejével a Székesfehérvári Finomme­chanikai és Autójavító Vállalatnál működő neonszerelő részleget vállalatunk átvette. 1963 II. félévében korlátolt számban még vállaljuk új neonberendezés készítését és meglevő neonbe­rendezések javítását. Cím: Fejér megyei Tatarozó, Építő és Szerelő Vállalat, Székesfehérvár, Sorház tér L (3772) HYSPNPlPSSBŐL GfERMEKiíSZÍTj Fiú nylon úszó több szilben, 1—3 nagyságban 20 - 24 Fi-ig (S975)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents