Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. június 14. 11 Novoje Vreniia a dél-vietnami eseményekre! Evers meggyilkolásának visszhangja Háború Kurdssztánban Moszkva (TASZSZ). Nemrégiben Hue dél-vietna­mi városban a diemisták vér­fürdőt rendeztek a helybeli buddhisták békés tüntetésének részvevői között. Ezzel kapcsolatban a Novoje Vremja tudósítója fölkereste Le Dinh Tamot, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság budd­hista szövetségének elnökhe­lyettesét, és kérte, hogy adjon tájékoztatást ezekről ez esemé­nyekről. — A hued eseményeik — mon­dotta Le Dinh Tam — nagy fel­háborodást keltettek az egész országban. A dél-vietnami kor­mány, mentesülni akarván a felelősség alól, azt az ostoba­ságot, hangoztatja, hogy »-kom­munista terroristák« gyilkol­ták meg a hueá leszámolás ál­dozatait. Ezt a hazugságot azonban senki sem hitte el. Szaigonban és más városokban a tömegek tiltakozó tüntetése­ken fejezték ki felháborodásu­kat a hatóságok barbár csele­kedetei miatt. A nyugati hatalmak hírügy­nökségei és sajtószervei úgy akarják beállítani az ügyet — mondotta Le Dinh Tam —, mintha a dél-vietnami összetű­zésnek kizárólag vallási okai lennének. Nem csupán arról van azonban szó, hogy Ngo Dinh Diem és klikkje lábbal tiporja a lakosság vallásos ér­zéseit. »A buddhisták nyugta­lansága csak egyik megnyilvá­nulási formája annak az elége­Hatszázöfven tanú Globke ellen Berlin (MTI.) A Német Demokratikus Köz­társaság főállamügyészsége ál­tal Globke ellen folyamatba helyezett vizsgálati eljárás megindítása óta 650 tanút hallgattak ki, s közülük száz­ötvenet a július 8-án kezdődő per tárgyalása során is kihall­gat az NDK legfelső bíró­sága. detlenségnek, amelyet a lakos­ság tanúsít az amerikaiak ál­tal reá kényszerített dühöngő diktatúra ellen.« »A dél-vietnami események ismét megmutatják e rendszer népellenes jellegét, a diemista klikk teljes elszigetelődését« — hangsúlyozta befejezésül Le Dinh Tam. (MTI) Washington (MTI). A Mississippi állambeli Jack- sonban szerdán elkövetett gyil­kosság — amelynek Medgar Evers, a jacksoni négerek egyik vezetője esett áldozatul — még feszültebbé tette azt a lég­kört, amelyben az Egyesült Ál­lamok néger lakosságának har­Jaoksonban egymást követ­ték a letartóztatások: a rend­őrség 13 néger egyházi sze­mélyt vett őrizetbe, amikor gyászaim épségét szerveztek a meggyilkolt emlékére. Ezt kö­vetően a városira néger lakos­sága tiltakozó felvonulást akart tartani, de a rendőrség közbe­lépett, és 146 négert gyűjtőtá­borba szállított. A színes bőrűek haladásáéit küzdő országos szövetség 10 000 dollár jutalmat ígért Evers gyilkosa kézrekerítőjének. James Meredith, Mississippi állam egyetemének néger diák­ja — akinek tavalyi beiratko­zásét, mint ismeretes, szövet­ségi katonaság tudta csak le­hetővé tenni — szerdán felhív­ta néger honfitársait Missis­sippi államban, küzdjenek minden erejükkel azért, hogy — bármi áron is — megszűn­jék a faji megkülönböztetés a négerekkel szemben, akiknek élete — mint mondatta r — annyit sem ér, mint egy szip- parrtásnyi levegő. Evers meggyilkolása még a déli államokat képviselő kongresszusi tagokat is állás- foglalásira kényszerítette. Az AP jelentéséből kiderül, hogy több kongresszusi tag »meg­döbbentőnek«. de legalábbás »sajnálatosnak« minősítette a gaztettet. A Fehér Ház szóvi­vője szerint Kennedy elnököt szintén »megdöbbentette« a merénylet. Hírügynökségi jelentések szerint George Wallace, Ala­bama állam kormányzója Ken- nedyhez intézett táviratában szerdán este bejelentette, nem gördít akadályokat az elé, hogy a korábbi bírósági határozat értelmében beiratkozhassók McGlathery néger diák az ál­lami egyetem Hunstville-ben levő tagozatára. KÜLÖNÖS HÁBORÚ FO­LYIK Észak-Irakban. A bag­dadi kormány saját népe, a lakosság húsz százalékát .ki­tevő kurd kisebbség ellen in­dított véres irtóhadjáratot. Bombákkal fenyegetik a védte­len falvakat, háromszázezer dolláros vérdijat tűztek ki az ismert kurd vezető, Musztafa el Barzani fejére. Az első jelen­tések ugyan arról számolnak be, hogy a túlerőben levő kor­mánycsapatok előrenyomultak, a történelem azonban intő pél­dául szolgálhat: a kurd prob­lémát még sohasem sikerült katonai eszközökkel rendezni. A kurdok képezik ugyanis a Közép-Kelet legjelentősebb kisebbségét: hat országban leg­alább kilencmilliónyian van­nak. Nércdarabok, más a nyel­vük, kultúrájuk, mások a ha­gyományaik. Természetesen "annak azonos vonásaik is: a ..indok például szintén mo­hamedánok. Valamikor, önálló kurd állam létezett a Közép- Keleten, de a XVII. században a törökök ledgázták őket. A kurdok azonban nem adták meg magukat, s az első világ­háború után a békeszerződés­ben is elismerték jogaikat. 1922-ben Szulejmanijában (az iraki kurd lakta területek fő­városa) kurd köztársaság ala­kult, de az angolok később le­verték, s Irakhoz csatolták. .Megtörni ismét nem tudták őket; egyik kurd felkelés a má­sikat követte, s tevékenyen részt vettek az 1958. júliusi for­radalomban is. A Kasszem- rendszer megígérte a kurdok követéléseinek teljesítését, ez azonban puszta ígéret maradt, sőt katonai erővel fordult el­lenük. A kaland meggyengí­tette Kasszem kormányzatát, s egyik oka lett bukásának. A FEBRUÁRI ÁLLAM­CSÍNY UTÁN a kurdok vára­kozással tekintettek az új ira­ki vezetők politikája elé. De azok, miközben szavakban el­ítélték Kasszem súlyos hibáit, ha lehet, rálicitáltak. Egy da­rabig tárgyaltak ugyan a kur­dok képviselőivel, de csupán azért, hogy közben időt nyer­jenek. s felkészüljenek a vé­res akciókra. Amikor a kato­nai felvonulás befejeződött, rö­vid lejáratú ultimátumot ad­tak át, és megkezdődött a há­ború. Mit is akarnak a kurdok? Nem kívánnak önálló államot és elszakadást Iraktól. Az ara­bokkal együtt demokratikus alapokon, az egységes Irakon belül szeretnék rendezni vitás ügyeiket. Ragaszkodnak vi­szont Kurdisztán ' önkormány­zatához, a teljes egyenjogú­sághoz, a nemzeti nyelven fo­lyó oktatáshoz s a földjük kin­cseinek hasznából történő ré­szesedéshez. Ez utóbbi az egyik ugrópont. A kurdisztáni területeken ugyanis gazdag oilajlelőhelyek vannak, s a nyu­gati olajtársaságok évi három- százmillió dolláros illetéket fi­zetnek, ami Irak legfőbb be­vételi forrása. A kurdok azt követelik, hogy fordítsák en­nek egy részét a környék ipa­rosítására, a gazdaság fejlesz­tésére, az átlagosnál is na­gyobb szegénység leküzdésére. EZEKET AZ IGAZSÁGOS és ésszerű követeléseket nem lehet fegyverekkel »megolda­ni«. Annál kevésbé, mert az összetűzés bizonyos értelemben túlnő az ország határain. Fel­vetődik például, milyen állás­pontra helyezkedik majd a többi arab ország de elsősor­ban Egyiptom és Szíria, ame­lyek az új EAK egységokmá- nyát aláírták Bagdaddal. A kérdés annál érdekesebb, mert a kurdok küldöttsége a napok­ban fontos megbeszéléseket folytatott magával Nasszerral és Ben Bellával. De valameny- nyi antiimperialista erő nagy figyelmet tanúsít az iraki ese­mények iránt; egy arab—kurd fegyveres konfliktus ugyanis gyengíti az irakiak ellenállását a nagy olajtársaságok sakkhú­zásaival szemben, s az impe­rialistáknak kedvez. Az új iraki rendszer hata­lomra kerülése óta alig négy hónap telt él, de ez elegendő volt ahhoz, hogy véleményt al­kossunk róla. Ez idő alatt meg­szakítás nélkül folytatta a harcot — saját honfitársai el­len. Kezdődött az embervadá­szattal Bagdad utcáin, folyta­tódott a nagy terrorhullámmal, s törvényszerűen él kellett ér­keznie a kurdoknak küldött hadüzenetig Réti Ervin ca folyik egyenjogúságáért Harold Wilson és az EAK alelnöke a Szovjetunióban Moszkva: Szpiridinov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövet­ségi Tanácsának elnöke fogadta Harold Wilsont, az Angol Mun­káspárt vezetőjét (bal szélen) a Kremlben. (MTI Külföldi Képszolgálat) Moszkva: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke fogadta Amer marsain, az EAK alelnökét. (MTI Külföldi Képszolgálat) A tanúk újabb megdöbbentő és megrázó részleteket és ed­dig még ismeretlen tényeket mondottak el Globke bűntet­teiről, s újább fényt vetettek arra a büntetőjogi felelősség­re, amely a legbefolyásosabb bonni államtitkárt terheli több millió zsidónak és a nácik más áldozatainak tömeges le- gyilkolása miatt Terror a venezuelai baloldali erők ellen Caracas (MTI). Romulo Betancourt venezue­lai elnök rádióbeszédet mon­dott, és bejelentette, hogy Ciu­dad Bolivar városában me­rényletet kíséreltek meg elle­ne. A rendőrség állítólag le is tartóztatott két merénylőt akik a város püspöki palotájá­ban időzített bombát próbál­tak elhelyezni. Betancourt el­nöknek nem sokkal ezután kel­lett volna megérkeznie, hogy részt vegyen a püspöki palota fölavatásában, . Az állítólagos merénylet hí­rének közzétételével egy idő­ben megindult a hajsza a ha­ladó erők ellen. Romulo Be­tancourt elnök személyesen ad­ta ki azt az utasítást, hogy az országban tartóztassák le a kommunista párt és baloldali forradalmi mozgalom tagjait. Az elnök felszólította a kong­resszust, hogy minél előbb hagyja jóvá a szükségállapot­ról szóló törvényjavaslatot, amelynek segítségével az or­szágban fel akarják számolni az ellenzéket. Politikai megfigyelők rámu­tatnak, Romulo Betancourt el­nök az általa bejelentett me­rényletet nyilvánvalóan ürügy­ként akarja felhasználni ar­ra, hogy minden eddiginél ke­gyetlenebb irtóhadjáratot in­dítson az ország haladó erői ellen. ■ t ■ —■ ■ Nyugat-Németország főállamfigyésze dr. Grasnick letartóztatásáról Berlin (MTI). A nyugatnémet főállam­ügyészség — hivatalos nevén szövetségi államügyészség — kivette a düsseldorfi tartomá­nyi ügyészség kezéből az NDK- beli Deutschlandsender rádió­adó főszerkesztője, dr. Gras- nick elleni nyomozási eljárás vezetését azzal a megindoko­lással, hogy itt »különleges je­lentőségű esetről« van szó. Lösdau, a főállamügyészség sajtóreferense kijelentette, hogy dr. Grasnick »a szövetsé­ges köztársaságban való tar­tózkodása alatt semmiféle büntetendő cselekedetet nem követett el«. Ezek szerint te­hát a Deutschlandsender fő- szerkesztője ellen csak az NDK-ban végzett újságírói te­vékenységért indítanak éljá­rást. Dr. Martin főállamügyész, aki a nácizmus idején is ma­gasrangú jogi tisztséget töltött be, »megindokolta«, miért kell mégis dr. Grasnicknak május 30-a óta vizsgálati fogságban sínylődnie. Martin ugyanis ki­jelentette, hogy a nyugatnémet hatóságok dr. Grasnickot »nem mint újságírót, hanem mint kommunista értelemben vett agitátort« kezelik. A náci múltú főállamügyész- nek ez a logikai bukfence azon­ban még számos nyugatnémet és nyugat-berlini újságírót sem tudott meggyőzni. Ezt mutatja, hogy a nyugatnémet újságíró szövetség és a nyugat-berlini sajtószövetség is táviratilag tiltakozott a nyugatnémet igaz­ságügyi hatóságoknál dr. Georg Grasnick letartóztatása miatt. Bonyolódik az iraki helyzet Bagdad (MTI). Iraliból a csütörtöki nap fo­lyamán ellentmondó jelentések érkeztek. Musztafa el Barzani, a kur­dok vezetője kiáltványt tett közzé, s ebben hangsúlyozza: népe védelmi harcot vív. A kurdoknak továbbra is az a meggyőződésük —' hangoztat­ja Barzani —, hogy békésen élhetnek az Iraki Köztársaság és az arab államszövetség ke­retében. Barzani cáfolta az iraki központi kormánynak «győzelemről« szóló közlemé­nyét, és a kurd fegyveres erők sikeres hadműveleteiről szó­lott. Bagdadban viszont Arrnnas hadügyminiszter szerdán azt állította, hogy a kurdok visz- szavonultak a kormánycsapa­tok elől. Egyébként azt is be-, jelentette, hogy tilos övezet­té nyilvánították az iraki—irá­ni határ mentén fekvő naft- khanehi olajkutak környékét. Az AFP hírügynökség arról ad hírt, hogy a hadügyminisz­térium elrendelte a fegyvervi­selésre alkalmas iraki fiatalok mozgósítását. Az északi had­műveletek katonai kormány­Pintér István Szabó László: (23) — Elnézést, őrnagy elvtárs, de én ismerem az infravörös fényű lámpát, ez azonban nem az. Ez egy közönséges zseblám­pa, nincs rajta semmiféle hát­só kis nyílás, normális elem van benne. Persze, biztosan van valami speciális célja ... — Majd meglátjuk, Kazán elvtárs, lehet, hogy igaza van, de most halljuk Mesterházi elvtársat az antikváriumról... Á, már itt is vannak a fény­képek ... Adja csak ide, elv- társnő! — szólt oda a titkárnő­nek Pálos. Rápillantott az egyik képre, amely valóságos nagyságban mutatta az üvegfiolákat. El­gondolkodott ... — Vigyázzanak, elvtársak, Fecskénél ugyanolyan vegyi- ■pisztoly van, mint amilyennel Kemecsei őrnagyot meggyil­kolták. Feltehetően hangtalan, ezért különös óvatosságra van szükség. Fecske életére egyelő­re vigyáznunk kell, ha azt akarjuk, hogy eljussunk az oroszlánbarlangba. Halljuk te­hát, Mesterházi elvtárs... — Ügy követtük Fecskét, ahogyan megbeszéltük. Ám amikor ráfütyölt a rendőr, egy kicsit megijedtem, hogy a köz­lekedés szent nevében még el­rontják a dolgunkat Én a zója június 25-ével újabb ha­táridőt szabott a felkelőknek. Ha addig nem adják meg ma­gukat, akkor halálbüntetéssel sújtják őket. A DPA tudósítása szerint az iraki hadseregnek Barzani el­len indított akciói a kurd la­kosság elleni népirtó hadjárat­tá fajulhatnak. Jelentések van­nak arról, hogy az iraki had­sereg 85 százalékát az ország északi részén összpontosítot­ták. Semleges megfigyelők ar­ról számoltak be, hogy a had­sereg katonái több kurd falut földig leromboltak. Semmelweis utca sarkán áll­tam. Amikor bement az antik­váriumba, már tudtuk, hogy kapcsolatot keres. A boltajtó­ból lefényképeztük, amikor az eladó átadta neki a könyvet. A beszélgetést zsebmagnón rögzí­tettük. Az egyik emberem ott állt a kirakatnál, a másik köz­vetlenül utána bement a bolt­ba. — Nem vette észire? — Nem hiszem, mert mind­járt odalépett a pulthoz, a mi emberünk pedig az állványok­hoz ment, mintha keresne va­lamit ... Amikor aztán az utcai vécébe bement, éppen Kozák hadnagy volt soron, aki dicsé­retet érdemel, mert roppant ügyesen feltalálta magát: le­kapta lábáról cipőjét, ujját a szájára tette, hogy figyelmez­tesse a vécés nénit, megmutat­ta neki az igazolványát, aztán óvatasan belépett a másik fül­kébe, s felülről sikerült lefény­képeznie, amikor Fecske ki­bontotta a könyvet... A rendőrtisztek elmosolyod­tak. Egy pillanatra elképzelték Kozák hadnagyot, amint a vé­cé kagylója fölött tornázik. Csak Pálos őrnagy nem mo­solygott. Sőt, egy kissé mérge­sen szólt rá Mesterházira: — Az effajta trükköket süt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents