Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1963. június 13­Fehér rendőr nem nyúl négerhez... mmm Jackson, Mississippi állam, USA; Egy fehér rendőr két néger fia­tallal vitet el az utcán várakozó rendőrkocsihoz egy néger tűnte- 1 tőt. (MTI Külföldi Képszolgálat) é­Elvezetnek egy fehér asszonyt Is, mert három négerrel tüntetett a faji megkülönböztetés ellen a városháza előtt. (MTI Külföldi "kópszolgáiaq Megszűnik a Mercury-program Washington, (MTI.) James Webb, az Amerikai Országos 'Űrhajózási Hivatal vezetője szerdán a szenátus űrhajózási bizottságaiban be­jelentette, hogy a Mercury- program —• amelynek kereté­ben Cooper repülöőrnagy né­hány héttel ezelőtt 22 fordula­tot tett meg űrhajójával a föld körül — megszűnik. Szarvaiból kitűnt, hogy a Mercuiry-prog- ram keretében végrehajtandó újabb űrrepülés — amit egyéb­ként 3 program kijelölt hét űrhajósa változatlanul sürget — nyolc-tízmillió dollárba ke­rülne és az illetékesek vélemé- ménye szerint ez a jelentős kiadás nem áll összhangban az újabb egyéni űrrepüléstől várható tudományos értesülé­sek értékével. A Mercury-program meg­szűntével — hangoztatta Webb — az országos űrhajózási hiva­tal minden erőfeszítését a ket­tős űrrepülést előirányzó Ge- mini-prognam megvalósítására összpontosítja. Előreláthatólag 1964 végén, vagy 1965 elején kerül sor az első kísérletre a Gemini-program keretében. Erkölcsi válság fenyegeti az Egyesült Államokat — mondotta rádió- és televízióbeszédében Kennedy Washington (TASZSZ). Kennedy elnök kedden este külön felhívással fordult az Egyesült Államok népéhez. A felhívásban, amelyet a rádió és a televízió közvetített, hang­súlyozta: a Birminghamben, Alabamában és másutt folyó események olyan erőteljesen fejezték ki a négerek egyenjo­gúsági követelését, hogy azt már nem lehet semmibe venni. »Országunkat és népünket er­kölcsi válság fenyegeti. Ezt nem lehet rendőri megtorló intézkedésekkel leküzdeni.« Az elnök szomorú képet festett az amerikai nége­reknek, a lakosság egyti- zed részének életéről. — Ha ma egy néger gyermek születik Amerikában — mon­dotta —, tekintet nélkül arra, melyik államban született, csak feleannyi lehetőséggel rendelkezik, hogy középiskolá­ba járhasson, ahhoz képest, amilyen esélyei vannak . erre ugyanott és ugyanakkor szüle­tett fehér bőrű gyermeknek. Főiskola elvégzésére, szakkép­zettség megszerzésére a néger gyermek esélye csak 33 szá­zalékos a fehéréhez képest, vi- sziont kétszer akkora a lehető­sége, hogy munkanélkülivé vál­jék. „ Ma kétszer vagy háromszor annyi négier van munka nélkül, mint fehér. A négerek átlagos életkora hét évvel kevesebb a fehérekénél. Kennedy beszé­déből kitűnik, hogy * washingtoni kormány megrettent az amerikai négereknek a fajiildözés és a megkülönböztetés el­len növekvő arányokban és fokozódó élességgel kibontakozó harcától, és amíg nem késő, békés me­derbe szeretné terelni ezt a harcot Kennedy például többek kö­zött kijelentette, hogy az or­detlenség hulláma már olyan magasra csapott, hogy a köz­rendet veszélyezteti«. Az amerikai elnök ezután rövidéin vázolta, milyen vissz­hangot kelt világszerte az amerikai négerüldözés. »Mond­hatjuk-e a világnak, és ami még fontosabb, egymásnak — jelentette ki —hogy hazánk a szabad emberek országa, ki­véve a négereket, hogy nálunk nincsenek másodrendű állam­polgárok, kivéve a négere­ket?« Beszéde befejező részében Kennedy általános vonások­ban ismertette a kormánynak a polgári jogokról szóló tör­vényjavaslatát, amelyet — ígé­rete szerint, — hamarosan az Egyesült Államok kongresszu­sa élé terjesztenek. Azt állí­totta, hogy e törvényjavaslat értelmében a néger lakosság egyenjogúvá válik a szállodák­ban, vendéglőkben, mozikban, áruházaikban és másutt történő kiszolgálás szempontjaiból, és e javaslat segítségével — úgy­mond — igazságos helyzetet lehet teremteni. Figyelmezte­tett arra is, hogyha a kong­resszus nem fogadja el a kor­mány által javasolt törvényes intézkedéseket, akkor a néger lakosság számára nem marad más eszköz a helyzet megvál­toztatására. mint az, hogy tö­megesen kimenjen az utcára. Mindamellett Kennedy kénytelen volt elismerni, hogy az Egyesült Államokban a faji problémát nem lehet csupán törvényhozói in­tézkedésekkel megoldani. A faji probléma nemcsak az elnököt, a kongresszusi képvi­selőket és kormányzókat érin­ti, hanem az Egyesült Álla­mok minden polgárát — mon­dotta Kennedy, majd kifejez­te reményét, hogy »minden amerikai megkérdezi saját lel­kiismeretét, milyen álláspont­ra helyezkedjék a fejlemé­szág sok városában »az elege-, ínyekkel kapcsolatban«. (MTI.) A KARAMANLISZ-AKCI Helybeli fiúkat IPARI TANULÓNAK és jól képzett észté rgályost felveszünk. Jelentkezni lehet június 13—23-ig a vállalat munka­ügyi osztályán. Ruhaüzem, Kaposvár, Május 1. u. 45. (51325) Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat és segédmunkásokat vesz föl kaposvári, Siófok körnvéki, Nagyatád környéki munkahelyeire. Fizetés teljesítménybérben. Jelentkezés Kaposváron: Május 1. u. 57.; Siófokon Fő u. 222.; Nagyatádon: a fő-építésvezetőségnél, vasútállomáson túl, ezen­kívül a járási tanácsoknál. (51154) ____________________ A GÖRÖG KORMÁNY LE­MONDOTT. Amit az ellenzék három héten át nem tudott el­érni Karamanliszná l, azt a ki­rály három nap alatt elérte. A miniszterelnök — miután hiá­ba kérte az uralkodót, hogy fújja le, vagy legalábbis ha­lassza el a jövő hónapban ese­dékes angliai látogatását — benyújtotta lemondásait. Formaüag tehát a király hajthatatlansága, mégpedig látszólag csupán egy protokol­láris kérdésben tanúsított hajt­hatatlansága bírta most távo­zásra Karamanliszt. Valójában azonban jóval többről van szó; és ez a több szervesen össze­függ azzal, ami miatt az ellen­zék hetek óta a kormány le­mondását követelte. De hát hogyan kapcsolódik a kettő egymáshoz, és egyálta­lán miért ellenezte a miniszter- elnök az uralkodó tervbe vett útját? A királyi pár utazására már eleve árnyékot vet a királyné alig néhány héttel ezelőtti lon­doni látogatása, amely megle­hetősen viharos volt, és még vendéglátókat is kínos par­lamenti interpellációk kereszt­tűzébe állította. Friderika ki' rályné ugyanis a nyílt utcán drámai jelenetet rendezett: be­menekült egy vadidegen lakás­ba, mert állítása szerint »fel­dühödött tömeg« szegődött a nyomába és üldözte. A brit külügyminiszter már ünnepé» lyesen bocsánatot kért tőle az incidens miatt, amikor a rob­banás erejével hatott a lelep­lezés, hogy a királynét — sen­ki sem üldözte. Csupán egy évek óta börtönben sínylődő görög politikai fogoly felesége szeretett volna neki petíciót át­nyújtani. A jóízlésre kényes angolok persze felháborodtak a felséges színjáték láttán. A lapok szellőztetni kezdték a ki­rályné nem egészen szeplőtelen politikai múltját, hogy tudni illik annak idején a Hitlerju­gend egyenruháját viselte. Mi­után pedig a »feldühödött tö­megről« kiderült, hogy csupán szerencsétlen asszony volt, és sajtó behatóbban kezdett ér­deklődni a görög belpolitika olyan homályos oldalai iránt, hogy kiket, miért és mióta tar­tanak börtönben, elképesztő adatok kerültek napvilágra pél­dául arról is, hogy a politikai foglyok egy része a hitleri koncentrációs táborokból ki­szabadulva egyenesen a görög hatóságok börtöneibe került. EZ A BOTRÁNY önmagá­ban is elegendő lett volna ar­ra, hogy Karamanlisz megpró­bálja lebeszélni egy újabb uta­zásról a királyi párt, hiszen ilyen előzmények után nem le­hetetlen, hogy ezúttal valóban és idézőjelek nélkül feldühö­dött tömeg fogadná az uralko­dóval együtt Londonba érkező királynét. Egy ilyen spontán demonstráció pedig minden­képpen ártana Görögország te­kintélyének, s ráadásul éppen olyankor kerülne rá sor, ami­kor a Karamanlisz-kormány a NATO-n és a Közös Piacon be­lül az ország »nagykorúsítá- sán« fáradozik. Az önmagában kínos külföl­di botrányt néhány nappal ké­sőbb követte egy még kíno­sabb hazai. Május 22-én egy fasiszta merénylő motorkerék­párjával előre megfontolt szán­dékkal halálra gázolta Lamb- rakisz független képviselőt. Lambrakisz haladó politikus volt, rendkívül népszerű em­ber, aki egyszerű pásztorfiúból küzdötte fel magát az athéni egyetem nőgyógyász professzo­rává és a Fehérkereszt-kórház igazgatójává, ám a hivatásos orvosként és egy világhírű szakkönyv szerzőjeként is meg­maradt az elesettek védelmező­jének. Meggyilkolása felkorbá­csolta a szenvedélyeket, teme­tése több százezer ember tün­tetésévé nőtte ki magát, s baloldal mellett a polgári cenfc­A brit minisztertanács szerdai ülése London, (REUTER, MEN.) A brit kormány szerdán két­órás redkívüli ülést tartott, hogy megvizsgálja a Profumo- ügy biztonsági vonatkozásait. A miniszterek tanulmányozták azt a jelentést, amelyet Lord Dühömé lord kancellár állított össze az ügyről. Illetékes kö­rök szerint valószínű, hogy Macmillan miniszterelnök majd csak az alsóház hétfői vitájában mond véleményt a jelentésről. A szerda délelőtti miniszter- tanács után semmiféle közle­ményt sem adtak ki és nem tűztek ki újabb ülést sem. Politikai megfigyelők nem tartják valószínűnek, hogy a kormányban további lemon­dások következnének be. Ügy tudják, hogy Macmillant mi­nisztertársai teljes mértékben támogatják a Profumo-üggyel kapcsolatos további intézkedé­sek tekintetében. * * * A Profumo-üggyel kapcsolat­ban az elmúlt napokban ko­moly áresés következett be a londoni értéktőzsdén. Az árak valamennyi szekcióban estek. Az eladás számottevő volt, de a piacnak csak kevés vásárló nyújtott támogatást. Legin­kább az állami papírok esték, amelyeknek vesztesége egy fon-t sterlingig terjedt. Ezenkí­vül széleskörű és jelentős -csökkenés mutatkozott az ipa­ri részvényeknél is. (MTI.) Gyilkoltak az amerikai fajgyűlölők Jackson (Reuter, AP). Az Egyesült Államok fajgyű­lölőd kedden meggyilkolták Medgar W. Everst, a Mississip­piben élő négerek egyik veze­tőjét, a színes bőrűek haladá­sáért küzdő országos szövetség ismert harcosát. Evers, három gyermek apja, kedden este részt vett a jack- soni négerek gyűlésén, majd éjfél után gépkocsin érkezett otthona elé. Alig lépett ki a járműből, az utca sötétjéből el­dördült az alattomos merény­lő lövése. A golyó kioltotta Evers életét. (MTI) De Gaulle vidéki útja Párizs (MTI). De Gaulle szerdán megkezd­te 19. vidéki körútját. Vasár­nap Charente, Charente-Mari­time, Sevres és Evienne me­gyéket látogatja meg. Vienne megye kommunista, szocialis­ta, radikális párti szervezetei és a szakszervezetek felszólí­tották a lakosságot, ne vegyen részt a köztársasági elnök fo­gadásán, távoilétével tüntessen a De Gaulle-i rendszer ellen. De Gaulle útjának első ál­lomása Cognac város volt. ahol rövid 'beszédet mondott. (MTI.) Algéria a szaharai olaj forr ások államosítására készül ? Párizs, (MTI.) A Combat »általában jól ér­tesült« forrásra hivatkozva arról ír, hogy az algériai kor­mány elvben elhatározta a sza­harai olajforrásoik államosítá­sát. A lap szerint Ben Bella kormánya a Párizsiban folyó francia-algériai pénzügyi tár­gyalásokra való tekintettel egyelőre nem akarja nyilvá­nosságra hozni döntését. A Párizsban tárgyaló algé­riai küldöttség összetétele az utolsó pillanatban megválto­zott. A szocialista reformokkal szemben tartózkodó Ahmed Francisz pénzügyminiszter mellett Butefika, az ifjúsági és sportügyek minisztere a kül­döttség másik vezetője. Bute­fika Bumedien környezetéhez tartozik. Francisz pénzű gymi- niszter tanácsadói között van Abderráhman Faresz is. A Franciaországban dolgozó algé­riaiak helyzetéről tárgyaló bi­zottságot Bumaza munkaügyi miniszter vezeti. rum is a merényletben erköl­csileg bűnrészes kormány le­mondását követelte. Ezt az er­kölcsi felelősséget fokozza az már nemcsak erkölcsi bűn- részességre utaló, napokban ki- szivárgott tény, hogy a gorög legfelsőbb bíróság egy tagja, Georgiu szerint a rendőrség­nek is köze van Lambrakisz meggyilkolásához. A királyné londoni kalandja és az egyre sötétebb Lambrakdsz-ügy után nyilvánvaló, hogy az egyébként hűvös és tartózkodó angolok ezúttal nem tartózkodnának attól, hogy ennek a Görög­országnak az uralkodóját eh­hez méltó fogadtatásban része­sítsék. KARAMANLISZ ETTŐL A kínos helyzettől szeret­te volna megmenteni Pál ki­rályt és saját nyugati »nagy- korúsításd« terveit, lemondásá­val azonban sokak szerint mindkettőjük kínos belpoliti­kai helyzetén próbál enyhíteni, s valószínű, hogy az egyik fő szempont ez volt, nem a ki­rály hajthatatlansága. A mi­niszterelnök abban a pillanat­ban távozik, amikor az egész ország hangos a kormány le­mondását követelő nyilatkoza­toktól. Karamanlisz így egy gá­láns gesztussal kihúzhatja a követelések méregfogát, s ideiglenesen talán lecsillapít­hatja a kedélyeket. Ha pedig — mint lemondásakor maga javasolta — a király új vá­lasztásokat írna ki, a görög ve­zetés azzal sem kockáztat so­kat. Mint az Express című francia lap megjegyezte, a leg­utóbbi választásokon Kara- manlisznak nem volt nehéz dolga, miután »az ellenzék számos jelöltjét külsérelmi nyomokkal kórházba kellett szállítani«. A Lambrakisz-ügy után aligha valószínű, hogy a görög reakció lemondjon erről a korántsem haladó hagyo­mányról ... KGST-tanácskozás kezdődött Pécsen A KGST Berlinben működő építésügyi állandó bizottsága építés iparosítási szekciójának egyik munkacsoportja négy napig Pécsen ülésezik. Huszonkét tudományos szak­ember vesz részt a tanácskozá­son, amelynek témája a beto­nok és a habarcsok vizsgálatá­ra vonatkozó szabványok egy­ségesítése a KGST-államok- ban. (MTI) * intér István — Szabó László: MMPWSfATd (22) S akkor egyenként összekö­tötték hátul a kezünket... No de hát együnk is valamit — emelte föl a kanalat az öreg, és százados fiára pillantott, aki már javában kanalazta a le­vest. Ferenczi bácsi is lenyelt egy-két kanállal, aztán foly­tatta, mert a fiú továbbra is izgatottan leste. — Aztán liba­sorba állítottak bennünket, majd odaszólították a gödör­höz az elsőt. Én a sor végén álltam. A fákon átsütött a holdvilág de vitéz Kertes ar­cát olyan tisztán láttam, mint­a gödörbe. Vitéz Kertes meg csak röhögött, és azt mondta: Ez is jól sikerült, ezt a ki vég­zési formát be kell vezetni az egész magyar és német hadse­regben. Ö tökéletesen kikísér­letezte ... Már az ötödik em­bernél tartott... Én borzasz­tóan féltem... A fogam vaco­gott. Lassan elfogylak előttem mind. Rám került a sor... És mit ad isten? Megszólal egy autóduda, s már látjuk is, amint a hegyi úton fölfelé ka­paszkodik az autó fénycsóvája. Vitéz Kertes otthagyott, és pár ha a legfényesebb napsütésben lépéssel arább ment. Az autó­néztem volna. Elővette piszto- ról már messziről kiabáltak, lyát, néhányszor megforgatta a hogy őrnagy úr, riadó, azonnal levegőben, majd énekelni kez­dett valami ócska dalt, a ma­ga költötte szövegre még most is pontosan emlékszem. »Kom­munista a nyavalyása, megér­demli, hogy a sírját jól meg­ássa ...« Aztán tarkón lőtte az ♦ embert, s az abban a szempil- | lantásban megfordult a saját Serényi Péter* tengelye körül, és belezuhant be kell vonulni! Vitéz Kertes odalépett hozzám, én szemben álltam vele, aztan két méter­ről hasba lőtt. Aztán már nem éreztem semmit. Nappal volt, amikor magamhoz tértem. Ott feküdtem az árokban a többi holttesten, legfelül. Körülöttem minden csupa vér. Amikor meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents