Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-12 / 135. szám

Somogyi Néplap VIZSGÁRA KÉSZÜLT AZ MgZMP MEGYEI B1ZÓTTSÄGA ÉS A MEGYEI TANAGS LAPJ A TIZENKÉT ÓRA AZ ORSZÁGÚTON Balatonlellén nyolcvan kilo­méteres . sebességgel húz el mellettünk egy BMV-motor. »Raálliunk«, és a faluban meg­előzzük. Lendül a piros tárcsa: állj! A KPM-autófelügyelet és a rendőrség közös akciója meg­kezdődött. — Erőt, egészséget! Gép- járműéllenőrzés. Tessék meg­mondani, hogy lakott területen mennyi a megengedett legna­gyobb sebesség — kérdezi a rendőr főtörzsőrmester. Tihanyi László Kaposvár, Petőfi utca 33. szám alatti la­kos habozik. Nem tudja. — Mikor lépett életbe az új KRESZ? — következik az újabb kérdés. —• Februárban... —• hang­zik a bizonytalan válasz. Pe­dig Tihanyi jogosítványában ott a K RESZ-tanf oly amok meghallgatását igazoló karton. Hát ez nem lehetett valami eredményes tanfolyam! Ahol az üzembiztonság csak tizedrendű kérdés Motorok, autók száguldanak az országúton. Az újságot né­zegetjük, hogy rövidesen meg­jelennek a Cl jelzésű személy­autók is. Ez azt jelenti, hogy ötvenezernél több magánautós van már hazánkban. Egyre na­gyobb lesz a forgalom, növek­szik a balesetveszély. Vajon megtartják-e mindenütt a biztonságos közlekedésre vo­natkozó rendszabályokat? Teherautó közeledik, rend­száma FB 41—43. A Balaton- boglári Állami Gazdaság tu­lajdona. A papírok rendben vannak, de a kocsi jobb első lámpája nem ég. Hiába pró­bálkozik a vezető, nem tudja megjavítani. Ezen már csak a műhely segíthet A Lengyeltóti Gépállomáson aligha törődnek a forgalomba állított járművekkel. A VB 31—39-es rendszámú Zetor — Albrecht Zoltán a vezetője »- szégyem a gépállomásra nézve. Folyik az üzemanyag, tűzve­szélyes, piszkos az e gész gép. Nem dicsekedhet a gépko­csik rendben tartásával a 13. sz. AKÖV sem. Az YB 22-42- es rendszámú tehergépkocsinak folyik a hűtője, általában rossz a kocsi karbantartása. — Nem adnak rá időt — védekezik a vezető. Azonban ő is többet törődhetne az autó­val. Az önkéntes rendőr intézkedik Nagy a csődület Balaton- ix»glár és Fonyód között, az ordacsehi elágazásnál. Baleset történt. Az úttesten krétával bejelölve a féfcnyomok és egyéb jelek. Minden szakszerű. Zaharecz Pál budapesti ön­kéntes rendőr az IKARUSZ üdülőjében dolgozott, amikor észrevette, hogy az NB 22—87- es rendszámú motorkerékpár elütött egy szabálytalanul ke­rékpározó idős embert Azonnal föltette a karsza­lagját, biztosította a helyszínt, és most jelenti az esetet. — Különösebb sérülés nem töirtént, a kerékpár azonban tönkrement. Egy motorkerékpáros lassít, megáll. Bogdán Ferenc Buzsák, Kossuth Lajos utca 30_ szám alatti lakos jogosítványából kiderül, hogy a motorozáshoz szemüveget ke® viselnie. e— És most hol van? — Siettem nagyon, elfelej­tettem . s Vajon ha baleset történik, elfogadható indok lesz-e az »elfelejtettem«? Aligha. Fele­lőtlenség ez a javából. Miből lesz a baleset? Balatosifőldváron hiába jel­zünk a tárcsával a balatonend- rédi Zöldmező Tsz SA 13—58 rendszámú tehergépkocsijának, nem áll meg. A sofőr nem fi­gyel, hátrabeszél a rakodófe­lületen álló utasoknak. •— Éppen azt mondtam ne­kik, hogy üljenek le— vé­dekezik. De máért csak akkor jutott eszébe Szubatics Imrének, hogy ez így nem jó, amikor feltűntek a gépjármű-ellen­őrök? Megáll az FC 00—59-es rendszámú tehergépkocsi is. Hűtőjéből magas sugárban fröcsköl a víz. Figyelmeztetik a vezetőt, hogy csinálja meg. Megígéri. Siófok és ZarnércE között egy szénával megrakott teher­gépkocsi halad az úton. A négy méter magas rakomány tetején egy férfi ül. Látszólag jól érzi magát.'Nem .gondol arra, hogy egy hirtelen fékezéskor lezu­hanhat, és összetörheti magát. — Nekünk szállítanunk kell —1 mondja a SZOT üdülés és Szanatóriumi Főigazgatóság SA 01—56-os rendszámú gépkocsi­jának vezetője, Bujbáczi Lász­ló. — Ez az utasítás... És ki felél az emberék éle­téért? Halk berregéssel egy Berva áll meg a siófoki benzinkútnál. Utasai — mart ketten ülnek a kis járművön, Józsa János ba- latonszafoadi lakos és felesége — megrémülnek, hogy most mi lesz. Pedig csak figyelmez­tetik őket, hogy ilyesmi többé ne forduljon élő, mert nagyon könnyen baleset történhet. Élénk . a forgalom. Egyre több a külföldi kocsi, a cm. pingező motoros. És ez még csak a szezon eleje. Vajon mi lesz itt augusztus­ban? i. ‘*11111 h SmvmSM' wmm Torma Erika, a kaposvári zeneiskola negyedikes hallgatója. Nagy izgalommal játszott az utolsó órán, s tanára, Gy. Bokor Mária segített még, hogy a vizsgabizottság kéztartásában se ta­láljon hibát. Erika sikeresen levizsgázott. Évi munkájának ered­ménye egy megérdemelt ötös. Íj művesét próbáltak ki Szegeden A Hódmezővásárhelyi Elektro- fém Ktsz szakembered újabb mű­vesét készítettek. A nagyméretű, külalakra csepp formájú, bonyo­lult életmentő készüléket kedden próbálták ki, Illetve ellenőrizték _ _ _ .. orvosi, szakmai szempontból a sze­Polesz György j gedi sebészeti klinikán. A művesének az a rendeltetése, hogy a heveny veseelégtelenségben szenvedő beteg vérkörébe kapcsol­va a gyógykezelés idejére átveszi a vese funkcióit. A csaknem száz­ezer forint értékű készülékből az idén hármat készítenek NDK-beli megrendelésre. (MTI) Fagylaltfigry Ki ne szeretne a kedve® hűsítő Ínyencséget? Cukrász- üzemben korszerű elektromos gépek mázsaszámra keverik a különféle ízű és zamatú fagy­laltokat, s percenként kilók vándorolnak belőle a tölcsérek­be, üvegpoharakba. Azonban amennyire népszerű a nyári csemegék sztárja, olyan veszé­lyes is lehet, ha készítésekor és árusításakor nem tartják meg a legelemibb egészségügyi követelményeket sem. Sajnos, a mintavételek és a laborató­riumi vizsgálatok ama utal­nak, hogy az általános tiszta­sági, egészségügyi .követelmé­nyeket sokan és sokszor mellő­zik. Sőt! Köztudomású, hogy a tej és a tojás kitűnő táptalaja a bak­tériumoknak. Nagy melegben — különösen, ha nincsenek megfelelő hűtési és tárolási feltételek, és nagyobb a szeny- nyeződési veszély, mint az ut­cai fagylaltárusoknál is tapasz­talhatjuk — percek alatt ve­szélyes mennyiségben elszapo­rodhatnak, s mérgezéses tüne­teket idézhetnek elő. Ezért mi­niszteri rendelet’ írja elő, hogy utcai mozgó fagylaltárusok ki- zárólag gyümölcsből, tej és tojás nélkül készített fagylaltot áru- síthatnakk T Mégis hányszor és hányszor láthatunk faluhelyen íagylalt- ánúst, amint vanília, csokolá­dé, karamell vagy más tejes fagylaltot mér ki a csengetyű- szóra odacsődülő gyermekek­nek és felnőtteknek! Hasonló eset miatt a Somogy megyei KÖJÁL 1000 forint pénzbír­sággal sújtotta Kandier László fagylalitkészftő kisiparost Mar­caliban. Az ellenőrzéskor a memyei Csöpi Cukrászda ve­zetője 300 forintos büntetésben részesült, mivel nem rendelke­zett a szükséges és előírt egész­ségügyi szűrővizsgáltatokkal. Ezeket a kötelező vizsgálato­kat Hivatal Géza, az igali fmsz termelő cukrászdájának veze­tője is elmulasztotta. A termelő helyiséget tisztátalannak, elha­nyagoltnak, rendetlennek higiénikus munkára afeaitonat- lan állapotban találták el­lenőrzéskor. Emiatt a cukrász­da vezetőjét és az igali fmsz igazgatósági elnökét 500—500 forint pénzbírsággal sújtották. Hogyan lehetne elkerülni a fagylaltkészítés, a fagylaltáru­sítás egészségre káros jelensé­geit és esetleges következmé­nyeit? Egész egyszerűen: a ren­deletek pontos megtartásával, a vendéglátóipari és szövetke­zeti vezetők fokozottabb, egész­ségügyi szempontokra is kiter­jedő ellenőrző munkájával! W. E. M unkanélküliség az Egyesült Államokban Washington (MTI). Az Amerikai Egyesült Államok kormánya által kiadott adatok sze­rint a munkanélküliek száma 1963 májusában 4 100 000 fő volt, vagyis ugyanannyi, mint áprilisban, de 350 000 fővel több, mint 1962 máju­sában. A húsz éven aluli munka- nélküliek száma 1 200 000 főre te­hető, ez az összes munkanélküliek számának több mint 25 százaléka. A háború már négy éve tombolt, és vitte a lövészárkok­ba, a tömegsírokba a 17—18 éves diákokat is. E nagy ma­gyar királyi mészárszéket nép­szerűsítették a fiataloknak az iskolapadban, templomban* sajtóban. Az 1916—17. iskola­évben a kaposvári fiúgimná­zium ötödik osztályában ilyen dolgozatokat írattak a fiata­lokkal: »Beszéd roham előtt«; »A harctéren megsebesült is­kolatárshoz.« A legnehezebb helyzetben a hetedikesek vol­tak, nekik ugyanis ki kellett találniuk dolgozatukat »A köz­ponti hatalmak erkölcsi fölé­nyéről.« A 14 behívott tanuló­nak már »könnyeb« volt a dol­ga, mert közvetlenül a lövész- árokból meríthette »az erkölcsi fölény«-t a vereségekhez, a visszavonulásokhoz. A diákok­kal ilyen magasröptű eszme­futtatást írattak: »Vannak-e a világháborúnak monda kelet­kezésére alkalmas mozzana­tai?« Ezeket a bárgyúsá gokat azok a tanár urak eszelték ki, akik soha nem szagoltak lőpor­füstöt, és kaszinóikban polgá­ri kényelemben szivarozgattak a háború kellős közepén. Más volt a véleményük Hudra László, Szentes Béla, Geszty Ágoston tanároknak és a fromtszolgálat után hazake­rült diákoknak. 1918 őszén már recsegett, ropogott a mo­narchia, már régen megkoptak a háborús frázisok. A katonák élni és nem meghalni akartak. A klerikális, háborús párti Beliemmel szemben új, fórra­Emberségből és helytállásból kitűnően érettségiztek A kaposvári diákok szocialista mozgalma 1919-ben dalmi hangok hallatszanak a gimnáziumiban. Elsősorban á több mint száz tagú ifjúsági önképzőkörben, melynek veze­tője Hudra tanár volt. A leg­kiválóbbak az őszirózsás for­radalom után, december 1-én megalakították a Középiskolai Ifjak Szövetségét. Ez a diák- szervezet foglalkozott a fiata­lok gazdasági, kulturális, tudo­mányos, művészeti életéved. A szövetség és alosztályainak irányítására az ifjúság egy­hangúlag Hudra tanárt kérte föl, aki tanártársával, Szentes Bélával tagja volt a mindin­kább balra tolódó kaposvári munkástanácsnak. Hudra irá­nyításával sikerül megvalósí­tani régebbi lapkiadási tervü­ket, és 1919. február 8-án meg­jelenik a Voluntas, a kaposvá­ri diákság első lapja. Schnel­ler Béla munkásbiztosító-igaz- gató a mai Noszlopy Gáspár u. 2. sz. alatt lakó Qnittner Lász­ló diák lakásán tárgyalt a fia­talokkal, biztatta őket, és sür­gette lapjuk megjelenését A diákok — Németh Sándor, Qnittner László, Herczeg Imre és Fischer — maguk szedik ki a lapot a nyomdász ifjúmunká­sok segítségévet Az irányító és szervező munkát Sebök József végezte, az ő révén jittaak nyomdához, lók. papírhoz a fiata­Az első számot ^ mm idők levegője, a tudniakarás és az önállóság utáni törekvés szülte« — írja az egyik helyi újság szerkesztője. A bekö­szöntő cikket Hudra László ta­nár írta. Meleg hangon méltat­ta a haladó gondolkodású ifjak komoly vállalkozását. Találunk egy értékes tanulmányt Ady Endréről Spitzer Dezső tollából és egy értekezést az őszirózsás forradalomról Sebők JózseftőL A második számba (február 26.) Vajthó Jenő tanár írta a bevezető cikket a középiskolák reformjáról. Lövi László »A népek szövetségéről«, Sebők József pedig »Társadalmi el­lentétek és a szocializmus« cí- ment írt cikket. Kiemelkedik Schor Ernő szocialista szelle­mű cikke és egy Wilde Oszkár- tanulmány Spitzer Dezsőtől. A harmadik szám közvetle­nül a Tanácsköztársaság győ­zelme előtt, március idusán lá­tott napvilágot Érdemes en­nél a számnál egy kicsit töb­bet időzni. Vezércikkében töb­bek között ezt írja a »szer­kesztőség«: »A munka jut or­szágszerte, világszerte ahhoz a vezetéshez a társadalom fel­építésében, amelytől eddig a dologtalanság, a herék törvény­be iktatott kiváltsága eltiltotta. Űj világ alapjai rakódnak le, új élet csapásai nyílnak meg. Megmozdult az életenergia, öntudatra ébredt a szív — pi­rosuk a március...« Lövi László március 15-ről, a for­radalmi, az addig meghamssl- tott ünnepről ír. A nacionalis­ta barbárság hazug tévtamaival szemben ott áll a magyar if­júság tanítója, Ady Endae, az ő életműve mutatta az utat. A jövő az ifjúságé, hisz a fiata­lok mindig jóra, tökéletesebb­re vágytak és törekedtek. »-Ma­gyar ifjak! Álljatok ti is mun­kába, hordjátok a köveket az új világ épületéhez, hogy mi­előbb felépüljön a munkán és szeretetem, az egyenlőségen és testvériségen nyugvó emberi társadalomi« Érdekes cikk Sebök Józsefé. A diák és a tanár viszonyát boncolja, s arról ír, hogy a te­hetségeseket jutalmazni. ki­emelni, a nehezebben tanuló­kat segítem, buzdítaná és nem büntetni kell. »Érdeklődni kell az egyén ambíciói iránt, és többször megkérdezni felfogá­sát, véleményét egyes elvekről, szempontokról; ha ítélőképe*­ségé ferde, azt egyenes, die min_ dig becsületes.,, csapásra te­reini.« Merész hangú Szabó Gyula cikke: »Életet« követel a gim­názium falai közé. Mit tanul­nak a tantérmekiben? — teszi föl a kérdést — A jelent és a jövőt? Nem! Csak a múltat. Méghozzá azt a múltat, amely­nek a jelenthez semmi köze! »Az erkölcstelen Róma harcait tanítják nyolc éven át most, amikor a világbéke eszméje uralja az egész világot. A so­vinizmust töltik az agyba, mi­kor zárt ablakokon keresztül a Marseillaise hangjai szűrődnek be. A gőgös bálványokat ledön­tötte a világ, nem szabad több bálványimádót nevelni. Élet­ért lángol a Tűz! Életet kér a magyar diákság!-« Bátor és bölcs szavak voltak ezek, a ha­ladó gondolkodású tanárok is magukénak vallották őket Sajnos a gimnázium még mindig a reakciós Pong- rácz igazgató kezében volt. A hasonszőrű klerikális tanárok —- különösen a február 26-i szám óta — elkövetnek min­dent, hogy letérítsék a diáko­kat erről az útról. Először ki­oktatással, később fenyegetés­sel próbálkoznak, majd kon­ferenciába tároza than foglalnak állást a diákok ellen. Szeren­csére Hudra László tanárban igazi vezetőt és barátot talál­nak a fiatalok. Segíti őket harcukban a munkástanács és a munkásfiatalság. is. (Folytatjuk.) Andrássy Antal msofzoK Akik pénzért vacognak Egy pennsylvaniai .klinika kutatóintézete napi tíz dől- - lárt, lakást és teljes ellátást ad azoknak az önként vállal­kozó fiataloknak, akik — előzetes alapos orvosi vizsgá­lat után — egy hétig, vagy annál is tovább hajlandók részt venni a következő . kí­sérletekben: Azt vizsgálják rajtuk, hogy milyen hatás­sal van a hideg az emberi szervezetre. A kísérleti ala­nyok shortban és .zokniban, egyébként teljesen ruhátla­nul olyan helyiségekben tar­tózkodnak, amelyeknek hő­mérséklete nem egészen 7 fok. A szervezetükben mu­tatkozó jelenségeket elektro­nikus műszerek automatiku­sam feljegyzik! Ez a környe­zet, mivel zárt hebúségröl van szó, körülbelül megfelel annak a megpróbáltatásnak, amiit megfelelő meleg ruhá­zatban mínusz negyvenfokos hidegben a szabadban való tartózkodás jelent. A kísérletekkel elsősorban azt igyekeznek meghatározni, hogy megfelelő, élelmezéssel hogyan lehet elviselhetőbbé tenni az emberek számára a sarki éghajlatot. A fiatalok hangulata állítólag a »hűvös környezet« ellenére elsőran­gú* • * * Enyhítő körülmény A férj verekedés közben eltörte felesége kezét. Kérem —* mondta a nyomozókjnaík —, tessék fi- • gyedembe vermá, hogy éppen ezt a kezét kértem meg an­nak idején. * * ♦ Az állatkerti majom étvágya - és a látogató Az Állatkert látogatód rend­szerint fölényesen mosolyog­nak a »Ne izgassuk a2 állató- , kát!« szövegű figyelmeztetése*- j ken, gondolván, hogy csupán » j testi épségük fölötti túlzottan « óvatos gondoskodásról van szó. ; Pedig ez csak a dolog egyik ; oldala. Mert a látogatókat vé­dik a kettős rácsok, a biztonsá­gi zárak, de az állatokat még ez sem védi meg a látogatók­tól. Az utóbbit érdekes kísérlet­tel bizonyították .be az Állat­kertben. A majmok egy részét egy időre teljesen elzárták a kö^ zönségtőL Ezeknek a »nyuga­lomba helyezett« állatoknak az élelemszükséglete az eddiginek felére-égyharmadára, napi 50— 70 dekáról 25 dekára csökkent, az elhullás pedig csak negyed­annyi volt, mint a nyilvános ketrecben. A szakemberek meg­állapították az okot is. A min­dig nagyszámú közönség jelen­léte, zaja s főképpen az állan­dó izgatás kiváltotta izgalom olyan túlzott ideg- és izommun­kát követel a majmoktól, amit általában csak két-háromszoros táplálékfelvétellel, részben azonban még így sem bírnak él. Az Állatkert viszont mégis­csak a közönség kedvéért tartja a majmokat, tehát kompro­misszumos megoldást . kellett keresni. A kompromisszum: a ketrecek elé szerelt üvegfal. Ez megvédi az állatokat a közvet­len izgatástól, s így az elhul­lás a minimálisra csökkent. De a látogatók puszta jelenléte na­ponként és majmonként még mindig 15 deka takarmánytöbb­letbe kerül. És ez nem is ke­vés, ha meggondoljuk, hogy en­nek a takarmánynak a húsz­féle fogása között baromfihús- leves, kakaó, kávé, hazai és dé­ligyümölcs is szerepel. És hús­ételként svábbogár, amit külön tenyésztenek részükre. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei. Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hőnapra II Fő­index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents