Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

Isttt ere ff erjesztés, irodalmi estek - több nyelven... Nehéz párját találná a vilá- között van valami hasania­■ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANAGS LAPJA „Szakállas4 panasz Azt mondják a kereskedelem berkeiben, hogy országos gond a zsilettpengehiány. Nem tud­juk, hogy igaz e ez, egy azon­ban bizonyos: Kaposváron nem lehet kapni jobb minőségű pen­gét. Hiába kér az ember a tra­fikokban, a háztartási boltok­ban vagy más üzletekben, ez a válasz: — Nincs, nem kaptunk, nem is tudjuk, mikor lesz, talán majd az ősszel. — A kereske­delem dolgozói szerint azért nincs, mert megszüntetik a sokféle penge gyártását, és csupán egy-két. félét — jobb minőségűt az eddigieknél *— hoznak majd forgalomba. Még szerencsésnek mondhat­ja magát az, akinek hosszas szaladgálás után kezébe nyom­nak egy, bár olcsó, de annál rosszabb fíalás zbástyát, Buda­pestet vagy ötéves tervet. Pe­dig köztudomású, hogy ezekkel a pengékkel borotválkozni fel­ér egy kisebbfajta büntetéssel. De még ezekhez a pengékhez is csak hosszas szaladgálás után jut hozzá a vevő. Hova tűnt vajon a közkedvelt Figaro, az Omega és az olcsóbb, de meg­felelő Diadal penge? A Vegyianyag Nagykereske­delmi Vállalat kaposvári lera- katának vezetője nem sok biz­tatót mondott, amikor megkér­deztük, hogy miért nem kap tőlük a kiskereskedelem zsi­lettpengét. — Azért, mert mi sem ka­punk. A Figaróból negyed­évenként háromszázezer fo­gyott el. Ez év első három hó- ruipjában egyetlen darab sem érkezett belőle. Április elején adtak tízezret, ezt viszont a Balaton-partra kellett adnunk. Kaptunk még harmincezer Omegát, de ez is kevés volt. Az utóbbi hónapokban még volt tartalékban 180 000 darab Figa­ro zsilettünk, jelenleg egyetlen darab penge sincs raktárunk­ban. A gyár még a rendelésein­ket sem fogadja el. Nem közöl­ték, hogy miért. Ügy tudjuk, fölöttes kereskedelmi szervünk már' tárgyal, hogy a hiányt jó minőségű külföldi áruval pó­tolják. Ez a válasz egy cseppet sem megnyugtató. Ha a Budapesti Finomacélárugyár — itt készül külföldi nyersanyagból a Figa­ro — anyaghiány vagy más okok miatt nem tudja szállítá­si kötelezettségét teljesíteni, miért nem közölte ezt idejében a kereskedelemmel? De a ke­reskedelem vezetőit is mulasz­tás terheli Jól tudják, hogy a AAAAAAAAAAAAAAA Hol a Figaro és az Omega ? — Modern kínzóeszköz: a Ha- > lászbástya - „Már" * tárgyal a kereske­delem — Szakállas nemzet leszünk? vwwwwwww. nagykereskedelmi vállalatok hónapok óta nem kapnak ele­gendőt a bevált és kedveit Fi­garo és Omega zsilettekből. Már régen intézkedniük kellett volna, hogy ha mi nem tudunk eleget gyártani, akkor kül­földről hozzanak be zsilettpen­gét. Vagy talán új divatot akarnak bevezetni? Azt akar­ják, hogy szakállas nemzetté váljunk? Akár megyei, akár országos gond a zsilettpengehiány, ez a tervszerűtlenség minden em­bert felbosszant! Magyarázni a hiányt persze sok mindennel és sokféleképpen lelhet. Azt azon­ban senki sem hiszi et, hogy a pengehiány elkerülhetetlen, törvényszerű jelenség. S zalai László gon a magyaros vendéglátás nak. Külföldi üd'ülővendégeink számára vadában felejthetet­lenné tudjuk tenni a balatoni pihenés hetedt, s mi sem ter­mészetesebb annál, hogy így köszönnek el; »A viszontlá­tásra/« Félő azonban, hogy nagyhí­rű vendéglátásunkban ezúttal riasztó elemek is vegyülnek majd, tudniillik az erre illeté­kesek a turista- és üdülőcso- partofc számára ismeretter­jesztő előadásokat és irodal­mi esteket is kívánnak rendez­ni. Természetesen anyanyal- vükön. Jó szándékú ez az igye­kezet, de nem is kis mérték­ben túlzó. Bizony átestünk a ló másik oldalára, és míg van rá idő, hasznos lenne még egyszer meggondolná, hogy ter­veinket — különösen ami az irodalmi esteket illeti — mó­dosítsuk. Az IBUSZ idegen nyelvű kiadványai mindjobban meg­felelnek a célnak: 'bővítik kül­földi vendégeink ismereteit hazánkról, népünkről. Van-e azonban értelme annak, hogy nyelvtudás nélkül szajkóztas- sunk be például József Attila- verseket orosz, német, angol, és francia nyelven? Arról van ugyanis szó, hogy nem hiva­tásos versmondóink adnák a rövid előadást követő versmű­sort. A hallgatóság anyanyel­vén. Félő, hogy ők sem jár­nának jobban, mint azok a táncdalónekeseimk, akik nagy előszeretettel tűznek műsoruk­ra angol, olasz számokat. Eze­ket nem érti a magyar hallga­tóság, de nem érti az angol, és az olasz sem. Legföljebb megállapítja, hogy nyelveink Június 9-én ifjúsági találkozó lesz Nagyszabású ifjúsági találko­zó lesz június 9-én, vasárnap Marcaliban. A marcali és a fonyódi járás mintegy ötezer fiatalja készül a színpompás­nak ígérkező eseményre. A ta­lálkozó zenés ébresztővel kez­dődik. Délelőtt úttörőket és KISZ-istákat avatnak, majd nagygyűlésen vesznek részt a fiatalok. Délután kultúrműsorral, sportbemutatókkal, találkozók­kal folytatódik az ifjúsági nap. A járási szemlén legjobb ered­ményt elért művészeti csopor­tok és az MHS motorosai mu­tatják be tudásukat. Este utca­bállal, tábortűzzel zárul a két járás fiataljainak találkozója. József Attíla-hiállítás Varsóban A varsói egyetem kiállítási csarnokában június 5-én Jó­zsef Attila-kiállítás nyílt. A megnyitón megjelent az egye­tem több vezetője, valamint a magyar nagykövetség képvise­lője. (MTI) ŐK HÁRMAN ,* mmmm •is. ® Ä -í , íi. Karikaturista | Elmaradhatatlan, megszokott színfolt a Balaton fővárosában az időjárásjélző mögötti cso­portosulás az arcokat megörö­kítő rajzolóművész körül. Huszonöt éve szántja karfám- lapjait a rajzszén. Zöld pulóveres, horgasorrú üdülővendég ereszkedik le a székre. Szája szögletében két vonás mélyíti arca soványsá­gát. Egy_két mozdulat: széles ívben, hersegve korcsolyázik a szén a papíron. Kibontakozik a fej -körvonala: a fülkagyló, az áll, a horgas orr, a kesernyés vonás a száj mellett. Két perc se múlik él. máris kész a portré. — Öt formázza, nízzed már! — csodálkozik egy tiszántúli • menyecske. Ám a modell nem lelkese­dik ennyire. Egy kicsit két­kedve. egy kicsit kárvaliottan nézegeti -magát a rajzlapon. Arcán a kérdés: — Ilyen volnék? .. . Párja — töltött galamb asz- szonyka — váltja föl a szé­ken. Lámpalázas, ideges, izeg mozog. Tréfával nyugtatja a mester. — A füleket ne tessék moz­gatni, mert homályos lesz ... Már a haja bodorodik a «émrúd végéből, még egy-két Slö fő ki kÁp£.VJllfa simítás, árnyalás, és eltűnik a szarkaláb, el a zsírpámaíöflös- leg az aroról. Most egy bájo­san mosolygó gömbölyded női fejjél néz farkasszemet a mo­dell. Szeme, arca repes a bol­dogságtól: — Ilyen szép volnék?! „Utas" Az utasok kényelméről, be­tevő falatjáról és betevő kor­tyairól egy külön vállalat hi­vatott gondoskodni. Nyilván e gondoskodás jegyében szüle­tett meg az »Utas« nevű cit­romízű, kellemes szénsavas üdítő ital is, amely közked­veltségnek örvend, és kapható minden valamirevaló helyen. A vásárlóhoz való eljuttatás azonban nem mindig példasze­rű : néha még körülményes. A siófoki állomás peronján, az étterem melletti presszó- pultnál több üveg »Utas« kí­nálta magát egy hűtővitrin ben. Mégis innen a söntéshez küldetett a szomjas utas mond­ván, oda tartozik a vitrin, ott kérje a blokkot is rá. Ott azonban »elfogyott, de talán a presszónál van még blokk« — hangzott az újabb tanács. Az ingajárat végül is a két pénz­táros vitájával és azzal a nyi­latkozattal végződött, hogy a kedves utas, ha »Utas«-ra szomjúhozik, menjen a peron túlsó végén levő söntésbe vagy az étterembe. A vitrinben le­vő üvegek reklámcélokat szol­gálnak . . : Reklámozásunk áffitalábán eredményes. Már csak jól ke­reskedni kellene megtanul­nunk. Védekezés Alkonyodik a mesébe illő parton. A mólón elmosódnak az árnyak. Leülök a rózsakert előtt s gyönyörködöm. A leve­gőben pirinyó muslincafélék és szúnyogok milliárdjai. Át­kozottul csípnek! Odább, a másik pádon fiatal pár. Időnként elszántan és va­dul hadonásznak. Nem sok si­kerrel ... Egyik szemem bedagadt. Nincs védekezés. Kíváncsi va­gyok. a fiatalok meddig bír­ják ezt az egyenlőtlen küzdel­met. Most rágyújtanak. Elszántan és vadul fújják a füstött. Ve­szett fejsze nyele itt ez is . .. Gyerünk innen, amíg nem ké­ső! Lám, a fiatalok is megun­ták. Vagy mégse? Néhány lépéssel odább áll­nak összesimulva. Elszántan és kitartóan csókolóznak Peca-pedagógus —• .;. s ha nagyon feszes a zsinór, lassan, óvatosan teke­rem a racsnit! Áll a Sió-parti korlátnál. Nagy bajuszos, marcona hor­gász. MeHette kikerekedett szemmel kapaszkodik, les a partoldalon egy pöttöm le­gényke, s úgy hallgatja az igét. Nem sokáig. — Hopp! ... íjként feszül a zsinór, és pö­rög a ráesni, mint a motolla. Egyszer csak megakad, nincs tovább. Egy erélyes húzás, és máris repül kifelé bambuszbo­tostul a horog — üresen. — Ugye, megmondtam, hogy beleakadt valamibe?! — mo­rogja a marcona horgász mor­cosán, és gyanakodva körül­néz. Ám nincs ellenvetés, a körülállók arcizma sem rán- dul. Erre megnyugszik, és új csalit tesz föl. Lenn a mélyben ilyenkor nevetnek halkan a halak... Wallinger Endre tosság. Más... Az MSZBT nyári kulturális terve szerint orosz nyelvű előadások hangoznának el szovjet üdülővendégeánk ré­szére megyénk életéről. így például mezőgazdaságáról is. Holott nyilván való, hogy szov­jet elvtársaink nem azért jön­nek a Balatonra üdülni, hogy a velünk való ismerkedést rá­juk erőszakoljuk. Vagy amíg más külföldi turistacsoportok tagjai az üdülés örömeit élve­zik, addig őket ismeretterjesz­tő előadásokkal gyötörjük. Mint tudjuk, ha az ember külföldet látni megy, érdekli minden az égvilágon. Lépten- nyomon gyarapítja a megláto­gatott országra vonatkozó is­mereteit, összehasonlít, barát­ságokat köt. Ügy gondolom, ez a nem szervezett ismeretter­jesztési forma megérdemelné, hogy meghagyjuk alkalomsze­rűnek. Hiszen ha így és ilyen tervek megvalósításával ron­tunk üdülővendégeirnkre, csak­hamar olyan hangulatot te­remtünk, mint néhány éve, amikor a hazai üdülők részé­re reggelente kötelező volt a kollektív sajtónegyedóra Hogy ez túlzás? Lehet. De gondolkodásra késztető túlzás! Azt az energiát, amelyet az üdülővendégeknek szánt is­meretterjesztés és irodalmi es­tek több nyelven való tartása igénybe venne, talán hasz­náljuk fel inkább falvaimk nyári kulturális ellátottságá­nak biztosítására. Ez több si­kert ígér. S mellette külföldi látogatóinkat sem terheljük meg fölöslegesen. Azokat a műkedvelő előadóinkat sem, akik készek lennének az ügy tévesen magyarázott szereteté- töl áthatva beszajkózm nagy költőink orosz, francia, angol és német nyelvire fordított verseit Ha lehet, vendéglátá­sunkból hagyjuk ki a nevetsé­gesség elemeit, hiszen, mint már említettem, az IBUSZ idegien nyelvű kiadványai is­meretterjesztő jellegűek. Az­tán meg... vendégeink üdíil- II ni jönnek hozzánk, pihenni, |j szórakozni. Ne sértsük meg ezt a jogukat! fc. I. Megkezdődött a Balatonon a kutatási idény A nyár közeledtével nem­csak az üdülés, hanem a tudo­mányos kutatás idénye is meg-, kezdődött a Balatonon. Az idei kutatások zöme a Balaton legégetőbb problémájával, a keszthelyi öböl és a déli oldal iszapolódásával foglalkozik. A mér hagyományosnak szá­mító hullámzás-, áramlás- és parterozió-mérések mellett az idén több új kísérletet is kezdenek. A víztükör fölött elhelye­zett speciális műszerekkel »pormérést« végeznek: megál­lapítják, hogy milyen mennyi­ségű 'és összetételű por hullik a levegőből a tóba. Vizsgálják az ellenkező irányú, bár más tartalmú folyamatot: a párol­gást is: pontosan megmérik, hogy meghatározott idő alatt mennyi víz távozik el a tóból pára alakjában. A meder fel- töltödésében döntő szerep» van a folyók hordalékának. Ennek vándorlását most a nagy ten­geri kikötőkben alkalmazott, hazánkban még teljesen új módszerrel: lumineszcens jel­zéssel tanulmányozzák. A hor­dalékba a tófenék meghatáro­zott pontjaira finom porrá őrölt foszforeszkáló anyagot szórnak, s kisugárzását külön­leges műszerrel észlelik. Ezzel pontosan nyomon követhetik a megjelölt hordalék útját, moz­gásának irányát és ütemét. A nyáron megkezdődnek az előkészületek a Balaton med­rének teljes föltérképezéséhez. Az 1964—65-ben ultrahangos mélységmérővel készítendő térkép — összehasonlítva a ko­rábbiakkal — pontos tájékoz, tatást nyújt majd a meder mélységének helyenkénti vál­tozásairól. (MTI) Imádkozó őrszolgálat A Münchener Katholi­sche Kirchenzeitung című lap a temlomrablás elleni védekezésül azt javasolta, hogy alapítsanak' »állandó imádkozó közösségeket«, amelyek mindjárt az első mise után kezdjék meg »imádkozó őrszolgálatukat«. so&ok Man szigete huszonegy évig háborúban állt 1914-ben az önálló kor­mányzattal bíró angol Man szigete Nagy-Britannia olda­lán »belépett a háborúba«, és hadat üzent Vilmos császár­nak. 1918-ban azonban a szi­get kormánya elfelejtette aláírni a békeszerződést. Ez a senki által figyelembe sem vett hadiállapot csupán 1939- ben, a második világháború kitörésekor derült ki: ekkor vették észre, hogy a szige­tecske az első ‘ világháború óta megszakítás nélkül hadi- állapotban van a németek­kel A különös kis szigeten egyébként is nagyon »kon­zervatív« az élet. Így például máig is érvényben van egy középkorú törvény — az ere­detére már senki sem em­lékszik —, amely szerint skót embert bármely sziget- lakónak jogában áll minden további nélkül agyonlőnie. A legöregebb emberek sert* tudnak róla, hogy bármikor élt volna valaki ezzel a jogá­val. A legutóbbi gyilkosság a szigeten .ötven évvel ezelőtt történt. Nyolc és fél millió özvegy Az utóbbi évtizedekben as özvegyek száma több mint százezerrel nőtt évente az Egyesült Államokban. Az idén márciusban az VSA egész területén 8 500 000 öz­vegyet tartottak nyilván. * * * Festékkel a bűnözők ellen Az angol rendőrség egy férfi után nyomoz, akinek arcát lemashatatlan festék­kel jelöltek meg. öt társával együtt egy pénzszállítmányt támadott meg, és majdnem másfél millió shillinget ra­bolt. A szállítmány egyik kí­sérőjének sikerült festékpisz­tolyából vörös festéket lö­vellni a támadó arcába. A le- moshatatlan festék az angol rendőrség új fegyvere a bű­nözök ellen. Marlene Ditrich unokája korán kezdi A párizsi Pierre Balmain divatház délutánonként minden nap bemutatót tart leújabb kollekciójából. Ilyen­kor a nézők között az első sorban mindig ott van Paul Riva, Marlene Dietrich öt­éves szőke unokája. Az ifjú világfit nem annyim a ru- hamodellek, mint inkább az egyik maneken, a gyönyörű, fekete hajú Petra érdekli. Madame Spanier, a divatház igazgatónője szerint a kisfiú »majd megőrül« Petráért Marlene Dietrich gyakran el­kíséri unokáját Balmainék- hez, de nem ül le melléje az első sorba, hanem meghúzó­dik a terem hátterében. Ö mesélte, hogy a kis Paul — akit, úgy hisszük, ezért in­kább sajnálnunk leéli — »él­hal a divatbemutatóért és semmi más délutáni elfog­laltságra nem hajlandó«. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogx megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér t. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünfc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe* Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents