Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-04 / 128. szám
■ Szépséghibák Marcaliban ' MSZMP MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , A KÖTVÉNYHAMBSIT MEG A TÖBBIEK... 7ücUiuUék itayy. fekete? — önAeiihís ,,UU Ui&ával" — Mikoi dupla a dupla? Megyénk egyik legrsndezet- tebb járási székhelye Marcali. Középületei, a község közepén levő, virágokkal teli parkja mind arról vallanak, hogy a lakosság törődik környezetének csinosításával De találkozni bosszantó apróságokkal is. PIPÁS PISTA ÜGYÉBŐL annak idején — tán harminc évvel ezelőtt — országos botrány kerekedett A furcsa név viselője jókora, feketére szívott pipájáról kapta a »Pipás« előnevet, a Pistát minden valószínűség szerint az alliteráció kedvéért... Pista ugyanis nem férfi, hanem egy mindenre elszánt kuruzslóasszomy volt Faluról falura, városról városra járta a déli megyéket, s azzal foglalkozott, hogy hűtlenkedő asszonyok férjét — jó pénzért — eltette láb alőL »Pista« kizárólag mérgekkel dolgozott, s amikor bűntársaival együtt a vádlottak padjára ültették, tagadni próbált Hiába, mert a szakértői vélemény igazolta a vádat, s Pipás Pista cinkostársaival együtt elnyerte méltó büntetését EZ A RÉGI TÖRTÉNET jutott eszembe a Kaposvári Minőségvizsgáló Intézetben, talán azért, mert a »Pípás- íipvre« harminc évvel ezelőtt a pécsi intézet »jogelődjének« munkatársai derítettek fényt Ilyen ügy manapság nem fordul elő, de kisebb — szakértői véleményt igénylő — pereknél sok esetben kéri ki a bíróság a Minőségvizsgáló Intézet véleményét. A kötvényhamisitó... Nagyon naív ember lehetett; több kötvényből kivágta és összeválogatta egy nyertes kötvény sorozatát és számát felragasztotta, és egy ismerősével beváltatta a postán. Persze, kiderült a turpisság... — Egy ízben kardigánlopási ügy kiderítéséhez nyújtottunk segítséget — mondja Juhász Árpád, a Minőségvizsgáló vezetője. —< A károsult türkizkék kardigánját a tolvaj feketére festette, és tagadta a lopást Megvizsgáltuk a kardigánt^ s az analitikai kvarclámpa kiderítette, hogy valóban türkizkék volt az eredeti színe. Voít a megyében egy öreg szőlősgazda, sokallta a termésére kivetett adót és betört — a saját pincéjébe... Hazavitte és elrejtette a hordót, a pincében pedig vizet és egy kevés bort öntött a földre, hogy »nyilvánvalóbb« legyen a tolvaj lás. Fűhöz-fához szaladt panaszkodni, hogy valaki feltörte a pincéjét, és ellopta a borát. A rendőr, ség viszont a külső jelekből önbetörésre gyanakodott, s valóban, amikor a Minőségvizsgáló Intézet az állítólag boros talajmintát megvizsgál ifca, a mikroszkóp alatt nem sikerült alkoholt kimutatni— TÍZ ÉVE egy súlyos állat- mérgezést előztek meg az intézet vegyészei. Akkoriban még nem színezték a permetezéshez használt arzénmérgeket, így fordulhatott elő, hogy az illető gazdaság egyik dolgozója tudatlanságból Darzén- nal kente be a tehenek hátát — legyek ellen... A tehenek lemyalták egymásról a mérget, s hamarosan jelentkeztek a tünetek. Még, szerencse, hogy a Minőségvizsgáló Intézet segítségével rövid időn belül kiderítették, hogy mi okozta a mérgezést, így a százhúsz tehénből csak három esett áldozatul a gondatlanságnak. Legutóbb az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel közösen ellenőrizték a megyében és Nagykanizsán a kávé mi. nőségét. — Húsz helyről hoztunk mintát —-mondja Juhász Árpád. — Általában az a tapasztalat, hogy az egy duplához előírt hat gramm kávét felhasználják. A megyében nem találtunk kirívó hiányosságot, Nagykanizsán a 114-es boltban viszont az előírt mennyiségű kávénak csupán 63 százalékát tartalmazta a dupla. Ez már súlyos hiányosság, a bolt vezetője megérdemli, hogy fegyelmi eljárást indítsanak ellene. Pipás Pista és a kötvényha- misitó meg a többiek, a feketére festett kardigán és a hiányos kávéminta ritka »vendég« a Minőségvizsgáló Intézetben — csak egy töredéke az ilyen ügy az élet számos területére kiterjedő vegyészeti munkán ak. Vimcze Jenő MOST ÉRETTSÉGIZIK .Friss“ híradó Kevés községben büszkélkedhet o-íyan szép otthonnal a tanács, mint itt. De kevés helyen van olyan elhanyagolt hirdetőtábla is, mint a marcali tanács épületének előcsarnokában. A rajta lévő "testetlen, rozsdás drótháló, a megsár- guM, régi papírlapok azt mutatják, hogy nincs gazdája. Mit olvashat rajta az érdeklődő? Egyebek között azt, hogy »Sümegen 1962. november 20-án országos állat- és Kirakodóvásár lesz«. Egy másik papíron, amely az ágybérlettel kapcsolatos Tenderezésekről tájékoztat, az aláírás 1962. augusztus 9-én kelt. Meddig égtelenkednek ott a »friss« közlemények? Amíg az enyészeté nem lesznek a papírok? | Hideg vízzel, kézzel | Az futsz reggeliző tejivőjá- nak forgalma vetekszik a megyeszékhelyen levő bármelyik hasonló üzlet forgalmával. A kakaó, a kávé, a tej, a friss péksütemény igen sok embert vonz ide. Aki azonban egyszer bemegy, nem bizonyos, hogy még egyszer beteszi a lábát, főleg, ha megfigyeli, hogy a reggeliző dolgozói hogyan mossák el a poharakat. Hideg vízzel, kézzel, s ha sokan vannak az üzletben, néha bi zony csak a csap alát tartják a poharakat. Nem lehetne vajon meleg vízzel és valamilyen mosószerrel tisztítani őket? | Üresen, elhagyottan A kicsiny piac igen látogatott. A vásárlók sokat bosz- szankodnák amiatt, hogy bár a tavasz végé félé járunk, a marcali Vörös Csillag Tsz elárusítóhelye üresen, elhagyottan búslakodik. Azaz nem egészen üresen, az ablakon betekintők ugyanis láthatnak ott néhány láda rothadt almát és egy kevés kicsírázott vöröshagymát. A tsz és az fmsz vezetőd nemrégen megállapodtak, hogy a tsz nem viszi piacra a terményeit, hanem átadja az fmsz-nek. Észszerű ez, hiszen az fmsz zöldségboltja a piachoz igen közel van. De piaci napokon igen zsúfolt az üzlet. Nem hasznosíthatná a földművesszövetkezet ezt az üres piaci elárusí- tóhélyet? Sí. L. Közlekedési balesetek Kovács Erzsébet, a Nagyatádi Fonalgyár programozója. Négy éve, amikor beiratkozott a textilipari technikumba, még az anyagbeszerző osztályon dolgozott. S hogy a tanulás mit jelentett számára? Sok munkát, fáradságot, igaz. De szélesedett látóköre, s már arra is vállalkozhatott, hogy a gimnázium politechnikáé lányait, több mint száz fiatalt S oktasson a munka szeretettre. Közben 5 is kitűnően tanult, s az eredmény: ma már a termelés irányításánál dolgozik. Öröme? Magyar Rózsáról, egyik po- Utechnikás tanítványáról már biztosan tudja, hogy érettségi után az üzembe jön dolgozni. Nem adta meg az áthaladási elsőbbséget T ászáron Bajkó Vilmos Kaposvár, Ivánfa utca 36. szám alatti lakos a 13-as AKÖV tehergépkocsijával a kerékpáron haladó Bogdán József kaposkeresztúri lakosnak és elütötte. Bogdánt súlyos sérülésekkel kórháziba szállították. Nagyatád és Lábod között Berki Lajos Nagyatád, Munkácsy Mihály utca 15. szám alatta lakos ittasan vezette motorkerékpárját, és nekiütközött egy villanyoszlopnak. Megsérült. Dr. Knolmár Mihály Tab, Ady Endre utca 8. szám alatti lakos figyelmetlenül vezette motorkerékpárját. Pata- J lomban mekirohant egy sertés- ! nek és fel-bukott. Pótutasa, | Farkas Józsefné Igái, József Attila utca 45. szám alatti lakos életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az árokba hajtott személy- gépkocsijával, és felborult Szőke László Kaposvár, Kertész utca 93. sz. lakos. A kocsi utasai, Keszthelyi Magdolna Várda, Fő utca 90. és Vohni Irén Kaposvár, Sallai utca 19. szám alatti lakosok — valamint Szőke is — súlyos sérüléseket szenvedtek. Mindhármukat kórházba szállították. Kaposváron, a donneri hídnál Kwndler Jenő Kaposvár, Noszlopy Gáspár utca. 10. sz. alatti lakos kerékpárral nekirohant egy hirtelen fékező autóbusz hátsó kerekének, Megsérült. Körültekintés nélkül lépett ] le az úttestről Kaposváron Ra- > (roncsa Iván Kaposvár. Schön- herz Zoltán utca. 84, szám alatti lakos. Riba László Kaposvár, Dobó István utca 10. ' szám alttá lakos, motorkerékpárral elütötte. | Ittasan vezette személygépkocsiját Sándor István Lengyeltóti, Kossuth Lajos utca 34. szám alatti tokos, és Bate- , ton,bogláron az árokba for-! dúlt. | BalatOttTkeresztúron Molnár József Nagybajom, Zrínyi utca 14. szám alatti tokos a pécsi ÉPFU tehergépkocsijával nagy sebességgel kanyarodott, beleütközött egy iába. Műszki hiba miatt nekihaj- tott egy villanyoszlopnak Ka- posmórőben Hársfalvi Ferenc nagykanizsai lakos. Életveszélyes sérüléseket szenvedett. Fincza János Csisztapuszta 11. szám alatti tokos Buzsá- kon motorkerékpárral elütötte Jancsekity Iván Buzsák, Balaton utca 66. szám alatti lakost, majd továbbrobogott anélkül, hogy elsősegélyben részesítette volna áldozatát A rendőrség elfogta a felelőtlen motorost. F Imént az öreg J-í Elbúcsúzott. erdész. Kerek negyven éven át járta az erdőt. Kétmillió fát fölnevelt, százhúszezer kilométert gyalogolt. Az öreg erdész házát keresem Drávaszantesan. — Ott, abban a nagy ablakos sárga házban lakik t— mondja egy anyóka. A ház udvarán tobdarózsa és orgona illatozik. Néhány nap múlva virágot bont a hars. A verandán egy barna ruhás nénike fogad. — Ügy sajnálom, de hát csak ón vagyok idehaza. Az uramat üdülni küldte az erdészet. Képzelje el, Galyatetőn pihen... Széket töröl. — Keveset tudok én róla mondani... Képet tesz az asztalra. Mirtuszkoszorús bájos menyasz- szonyt ölel a képen egy mo- kány, szúrós szemű, bajuszos legény. — Ilyen volt valamikor.:. Ölébe ejti a kezét, cs átadja magát az emlékezésnek. — A Széchenyi gróf vette föl vadőrnek. Bogaras ember volt. a gróf. Csak iskolázatlan embereket tűrt meg maga körül. Egy másik képen fehér hajú, egyenruhás öregember támaszkodik a verandához. e=> Most így méz Uu, •*> (Búeiá az erdő túl Hiába, elszaladt az idö.u A negyven évről, az erdőt imádó, fehér hajú öregemberről kérdezem. Ariról, hogy milyennek ismerte meg. — Kevés beszédű ember. Mindig a munkájának élt. A családnak kevés időt tudott szakítani . — Melyik voít a kedvenc fája? — A tölgy... — A kutyája? •— Az utolsót hét éve vesztette el. Armyira szerette, hogy utána nem tartott másikat. *— Hányszor volt veszélyben? — Nem tudom ;:. Nekem csak a szép dolgokról beszállt. — Vadászemlék? ■— Nincs. Jó szíve- van, mindent elajándékozott;^ — Szenvedélye? — Szerette a jó bort..« f— Öröm? — Nagyon tud örülni t.« •— Bánat? — Van. A középső fiunk disszidált. Két barátja volt, azok csalták eb Most Francia- országban éL Sofőr. Haza szeretne jönni, de nem mer. Ráijesztettek, hogy itthon elbánnak majd vele. Hát ez az én öregem bánata. De már elhatározta magát. Elmegy abba az idegen országba, és hazahozza a gyerekest ... A virágot bontó hars alatt búcsúzunk. Még utánam kiált: — Ha hazahozza a gyereket, öröm lesz az élete. Két héttel utóbb újra kopogok a sárga ház ajtaján. Az egészet szeretném tudni. Attól, aki élte és dolgozta azt a negyven esztendőt. Napcserzett arc, meleg, barna szem, kemény szorításé kérges kéz. És határtalan nyugalom. Lassan, megfontoltan beszéL ' — Ügy éreztem magam, mint a mennyországban... Az üdülésről mesél, a tizennégy felejthetetlen napról. Végül kikötünk az erdőnél. Megtudom, hogy soha nem volt beteg. Büntetést egyszer sem kapott. Munkaterületén baleset nem fordult élő. Élmények. A rabstevflág emlékei. — Öszinén mondom, én sohasem tudtam igazán haragudni rájuk. Emberre még nem fogtam fegyvert És a vallomás: — Nekem nem voít szenvedélyem. Szerettem az állatokat ... — Mit szeretett még? Az erdőtelepítést. Nevelni a fákat. Mert a fa olyan, mint az -agyenes jellemű ember, i Csak gyönyörködni tehet benne.;; — Mit adott az erdő? A büszke tölgyek, az illatos fenyvesek, a tapsoló levelű nyárfák. Mit adtak? .— Mindent... Nyugalmas életet.;. Ha százszor kezdhetném, százszor csinálnám ugyanezt — És a munkás negyven év mire tanította meg? — Arra, hogy mindig igaz legyen az ember... A virágzó hárs alatt álltunk. . — Mi lesz a szomorúsággal? — Rövidesen utazok, és hazahozom a fiút. Akikor már nem lesz;?. Ha megmagyarázzák... Budapesten, az Ex'nszt Múzeumban megtekintettem a fiatal képzőművészek kiállítását. A teljesen új irányzatot követő fiatal művészek alkotásait, szobrait és festményeit bizonyos kétkedéssel fogadtam. Ügy látszik, nagyobb szakértelemre van szükség ahhoz, hogy az egyszerű ember e. műveket megértse. Szerencsére segítségre siettek maguk a fiatal képzőművészek, s megmagyarázták, hogy egy-egy munkájukkal mit is akarnak kifejezni. A magyarázat után valóban érthetőbbé váltak alkotásaik. A kiállítás megtekintése közben eszembe jutott egy vicc, amely nemrég egy osztrák lapban jelent meg: Picasso töprengve áll egyik modem festménye előtt, amely — címe szerint — női arcképet ábrázol. — Nem jó. Az orra nem jó — mondja gondterhelten. — Ha nem. jó, akkor javítsd ki — tanácsolja egyik festő barátja. — Javítanám, csak nem tudom, hogy hol van a képen. *— dz — A francia tr műsorából Tizenkét óra: Déli szünet. Tizenkét óra harminc: Kezdődik az adás: sztrájk (C. G. T.). • Tizenhárom áru: Sztrájk <e. F. T. C.), sztrájk (F. O.). Tizenhárom óra harminc: Jó étvágyat, gyerekek! Tizenhárom óra negyvenöt: Általános sztrájk (C. G. T, C. F. T. C„ F. O-j. Tizennégytől tizenkilenc óráig: Közjáték. Tizenkilenc óra: A független szakszervezetek sztrájkja. Tizenkilenc óra tizenöt: Jó éjszakát, gyerekek! Tizenkilenc óra harminc: Egyenes adás a Bichat men- házból: az aggok sztrájkja Húsz óra: Nincs hang (C. G. T.b Húsz óra harminc: Nincs fény (F. O.). Huszonegy óra; Se hang, se fény (C. F. T. G, CL G. T., F. O., S. A.). Huszonegy óra harminc: Jó éjszakát, elmondja Monsieur Bordáz. Igaz, egy kissé sivár műsor, de szolgáljon vigaszul, hqgy a második hullámhosz- szon nemsokára mindenki kiválaszthatja a saját külön sztrájkját (A Figaróból) • » * Elisabeth Taylor Kleopátra című filmje, amely körül annyi lármát csaptak már Amerikában, nem aratott éppen nagy tetszést. Ezzel kapcsolatban a Newsweek így ir: »Caesar annak idején a szívét, Antonius a fejét, a Century Fox filmvállalat pedig negyvenmillió dollárját veszítette el Kleopátra miatt.-* Középcigócon, Tapsonyi István öreg erdész egykori munkahelyén próbálom aprózni az életet. Zákány Tibor erdész- mérnökkel és Szabó Imre erdésszel ülünk az erdészkocsma lócáján. A mérnök zömök, bajuszos ember. Megfontoltan beszél. Az erdész sokáig hallgat. Valamikor, jó másfél évtizeddel ezelőtt Tapsonyi István tanította a szakma titkaira. A mérnök jellemzése mindössze egy mond at — Becsületes, szorgalmas, nagyszerű ember... Az erdész sokára szók — Tőle tanultuk a munka szeretetét;. s Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Sizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11» Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy bónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Katinka &.«.€. Németh Sándor
