Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1963. Június 8ft, HOMOKGOMBÓC Fürdés után Ági »komoly nőhöz« illően formázza a homokgombócot. Anyuka néha elégedetten pillant föl a kézimunkáról. Felügyel és oktat is egyszerre. S a kislány illúzióját sem rombolja, inkább segít: — Ugye, Ágikám, ez túrós gombóc lesz...? Egy déSsutáH a a vízi közlekedés őreivel Forrón tűz a nap, harmincöt fok körüli a hőség. A Balaton- parti üdülök lakói a huszon­három—huszonnégy foko6 víz­ben hűsítik magukat. A meleg a vízre csábítja őket. Szép számmal akadnak olyanok, akik kacérkodnak a »tenger­rel«, s nem tartják meg a viza közlekedés szabályait. Egy ilyen őrjáratra indul­tunk el a »B—3« mentőhajó személyzetével Fonyódról Nagy Frigyes főtörzsőrmester­rel, Papp Lajos törzsőrmester­rel és Németh László szakasz- vezetővel, hogy ízelítőt kap­junk, kik és hogyan feledkez­nek meg önmagukról. Azt mondja Nagy elvtars, nem igaz az, hogy veszélyes a Balaton, mint mondják, csak meg kell tartani a szabályokat. Azonban hiába a naponkénti ellenőrzés, a megannyi figyel­meztetés, napról napra tucat­számra akadnak olyanok, akik nem ismerik a víz törvényeit, vagy merő virtu síből azt tesizik, amit nem szabadna. A meteorológia által megjó­solt déli szél felborzolja a Ba­laton vizét, a bóják is figyel­meztetik a fürdőzőket, csóna- kázókat, hogy ne távolodjanak el nagyon a parttól. A csónak­kölcsönzőket is papíron tájé­koztatják a kölcsönzéskor, mit szabad nekik és mit nem, csak­hogy sokan el se olvassák eze­ket a cédulákat Érdekes, amikor meglátják a rendőrségi mentőhajó közele­dését, a csónakázók maguktól húznak vissza a bójasor mögé. Vízi jártassági igazolvány nél­kül ugyanis csak ott lehet tar­tózkodni. Igyekeznek vissza, már akik urai a csónaknak. Az egyik csónakázó láthatóan nem tudja kormányozni ladikját, az evezőkkel ügyetlenül csapkod ide-oda. A mentőhajó lassít, s í , Alvó emberek a »tenge- t rent< — Akiket elsodort a szél — Molesztálás-e o szabályok megkövete­lése? Ács, kőműves, kubikos, vil lan y szer elő és segédmunkás dolgozókat fövesz a* ÉM 26. Építőipari Vállalat pécsi fő-építésvezetősége. Szállás és étkezés biztosítva. Jelentkezés a Pécsi Hőerőmű építkezésén. (24188) A Somogy megyei Tatarozó éa Építő Vállalat fölvesz 3 r rirr* • építőipari technikust. Jelentkezés : Kaposvár, Má­jas 1. a. 32. szám. (51581) kérik a csónakázót, ellenőrzés végett közelítse meg a hajót Megközelítené ő, ha tudna evezni, de nem tud. így hát a mentőhajót kell a csónak mellé kormányozni. A bátor csónakázó bemond­ja adatait — Horváth László, a Somogy megyei Építőipari Vállalat gépkezelője —, s be­vallja, hogy most ül először csónakon, vízi jártassági iga­zolványa nincs. Mégis olyan messzire bemerészkedett, aho­vá néki már nem szabadna be­menni. Arra hivatkozik, hogy az üdülő gondnoka nem oktat­ta M semmire, amikor kiadta nekik a csónakot — Most az egyszer eltekin­tünk a feljelentéstől, de más­kor ne szegje meg a szabá­lyokat. Jöhet egy kis szellő, s úgy elviszi magukat, hogy so­hase jönnek ki — magyarázza Nagy elvtárs. Horváth László megértőén fogadja a jó tanácsot. S ez még a jobbik eset. Akadnak ugyan­is olyan szabálytalankodók, akiknek nem tetszik a jó szán­dékú figyelmeztetés, sőt mo- lesztálásnak fogják fel a rend­őrségi ellenőrzést, s még nekik áll följebb. A hajóvezető törzsőrmester egy három évvel ezelőtti tra­gédiát elevenít fel: — Akkor is ilyen idő volt, mint most, szinte alig volt szel­lő. Egy mérnök a feleségével Badacsonyba indult vitorlásá­val. Közben feltámadt a szél, s a feleség kiesett. A férj utá- naugrott, egy darabon magával is vitte úszni nem tudó felesé­gét, közben azonban a szél messze elvitte a vitorlást. Ször­nyű volt a tragédia ... A férj A földművesszövetkezeti tojés- és baromfifelvá- sárlók július és angasztns hónapokra napospulyka megrendeléseket föl­vesznek. A pulyka ára darabon­ként 12,- Ft. ______________ (51356) h árom óráig küszködött a hul­lámokkal, míg megtalálták a mentőhajóval. Az asszonyt pe­dig másnap feldobta a víz. Azt akarjuk, hogy ilyen sohase for­dulhasson elő, de ehhez nem elegendő a md akarásunk. Nemcsak viharban szedi ál­dozatát a Balaton. A fürdőzők közül sokan ráfekszenek a gu­mimatracra, és elalszanak raj­ta. A szellő, a víz áramlása közben beviszi őket a mélybe. Egy kislány nemrég álmában fordult le a párnáról a vízbe. A rendőrök arra intik a fürdő­zőket, mielőtt a vízbe mennek, mossák meg magukat, hogy ne érje hirtelen hőmérsékletválto­zás a szervezetet. Négy kilométerre lehetünk a balatonboglári hajókikötőtől, amikor a távolban egy üresen ringatózó csónakot pillantunk meg. Közelebb érve egyhamar megállapítható, hogy valaki al­szik a csónakban. A »B—3« melléje húz, rátülköl, de a fia­talember az igazaik álmát alussza, még ez sem ébreszti föl. A csónakot a hajóhoz kö­tik, a fiatalembert — mivel sem személyi, sem vízi jártas­sági igazolványt nem tud fel­mutatni, a hajóra szállítják, hogy Bogláron igazolhassa ma­gát. Lévai Károly soproni fia­talember Bogláron van sátor­táborban. Mint mondja, nem tudja, mikor aludt el. A szél a parttól messze elsodorta. Kide­rül, hogy neki sincs vízijártas­ságija. Nem is jó rágondolni, má lett volna, ha hirtelen vi­har támad... Szálkai János törzsőrmester­től szintén azt tudjuk meg, hogy sok a szabálytalankodó. Épp Boglárra érkezésünk előtt kellett följelentenie Küller Gá­bor Attila budapesti fiatalem­bert, mert vízi jártassági ' és csónakigazolvány nélkül elvit­te a kikötött mentőcsónakot, s másfél kilométerre besodorta őket a széL Még szerencséje, hogy jött a motorcsónakos jár­őr. Szabálysértési eljárást in­dítanak ellene, amiért veszé­lyeztette a maga és mások éle­tét. Lehetne még sorolni a sza­bálytalanságokat, de talán eny- nyi is elég. Papp Lajos és Né­meth László tavaly másfél száz embert mentett ki a Balaton­ból. Papp elvtárs tizennyolc, Németh elvtárs tíz esztendeje végzi nemes hivatását. Emberi életekért küzdenek, bátor helytállásukért már nemegy­szer kaptak elismerést. Legjobban mégis azt kíván­juk, hogy ne szedjen áldozatot a Balaton, hogy fogadják meg a tanácsokat, vigyázzanak ma­gukra a víz rajongói. Varga József LENGYELTÓTI MOZAIK A HŐMÉRŐ HIGANYSZÄ­LA a 30—35 fokkal kacérko­dik. Aki teheti, elvonul egy hűvös zugba a bágyasztó hő­ség elől. De sokan vannak, akiket munkájuk, kötelessé­gük helytállásra szólít. * * * 250 FOKOS »hicz« kemen­ce előtt dolgozik hajnali két órától déli tizenkettőig Amb­roses László vető. Más talán egy óra hosszat sem tudná el­viselni a péküzem klímáját — Megszoktuk már — mondja az üzem vezetője, Mi­le tics Elemér. — Jómagam harminckét éve dolgozom a szakmában. Elmondják a pékek, hogy alaposan kihasználják az üzem zuhanyzóját úgyszólván minden órában hűsítik magu­kat. Fogy a szóda is. Egyetlen kívánságuk, hogy javítsák meg a ventillátort mert már rég­óta áll. Jó lenne néha bekap­csolni, hogy megmozgassa a forró levegőt * * * KIP-KOP, KIP-KOP —már messziről hallani, hogy mun­kában vannak a gépállomás kovácsai. Márton István és Preit László kovácsmesterek izzó végű hordókulcson dol­goznak. Ingben, overalTban, hiszen szerteszét pattognak a szikrák. Csuirog a víz az em­berekről, s ezen még a ventil­látor sem tud segíteni. Szé­kár István műhelyvezető el­mondja, hogy mosdó, zuha­nyozó áll a munkások rendel­kezésére. A műhely többi rész­legénél aránylag tűrhető a hőmérséklet, csak Héphaisz- tosz emberei szenvednek a nagy melegtől. * * * UGYANÍGY A MEZEI MUNKÁSOK IS. A kocsis brigád és egy gyalogos brigád szénát hord, kazlat rak a Zsigmondd-majorban. Perzse- lően tűz a nap, száll a por. Már reggel héttől végzik ezt a munkát. — Mozgóárus még nem járt erre egy kis hűsítővel? — Mozgóárus? — kiállt le a kazal tetejéről Komondi bá­csi —, még a színét sem lát­tuk. Pedig már itt kellene lenni, ennyi gondoskodást, azt hiszem, elvárhatunk. Balaicza György és Harsá­nyt István a jó hideg vizet is elégségesnek találja. —Jő kút van a közelben — mondják —, még attól sem kell félni, hogy kiapad. Molnár József vezetésével a Szövetkezet kertészetében is serényen folyik a munka. Egyik helyen burgonyát szed­nek, másutt a dinnyével, zöldséggel foglalatoskodnak. Sehol egy bokor vagy árnyat adó fa. És sehol a mozgó­árus ... * * * A TBC-KŐRHAZ területén úgy érzi magát az ember, mint a sivatag után egy oá- zishan. A kórházat körülvevő park hatalmas fái megszűrik a napfényt, kellemes hűvös van. Dr. Kajtár Csabáné főorvos kalauzol, megmutatja, hogy a betegek számára a fák alá ál­lított ágyakkal igyekeznek el­viselhetővé tenni a hőséget. — Fektetőket rendeztünk be — mutat a pavilonokra. — A betegeknek két ágyuk van, az egyik az épületben, a másik kint. Az erősebbek az éjszakát is a szabadban tölthetik. Sándor lebukik Sándor barátunk a negy­vennegyedik évét tapossa. Házasember. Nem állíthat­juk róla, hogy papucsférj, de hogy jól idomított, azt igen. »Miniatűr« termetéről ítélve nem is igényelhet kü­lönösebb jogokat a házas­ságban. Délután dolgozik, s késő este — ellenállva mun­katársai ritka csábításának is — jól nevelten igyekszik haza. Kerékpárral jár az üzembe, esténként mégis tolja a masinát. Ésszerűbb volna felülni rá, de hát nincs lámpája — így meg­elégszik a félmegoldással. A pumpát a hóna alatt hordja, nehogy ellopják. Szóval ilyen ember Sándor, amel­lett csöndes, békés. Egy dologra fölötte büsz­ke. Kivívta élete párjának engedélyét arra, hogy szom­batonként néha-néha az éj- szaltai vonattal elmehessen a Balaton mellé horgászni. Ilyenkor boldogan akasztja hátára a zsákját, csapja hó­na alá a kukacosdobozt és a pecabotot, s rohan az ál­lomásra. Ártalmatlan szóra­kozás ez, nem árt reie sen­kinek, főleg a halaknak nem. Peches ember. A kör­nyéken mindig jó fogás van, ő azonban emberemlékezet óta nem hozott haza egy kisujjnyi halat sem. Ha ki- kapósabb férj volna, talán gyanúba is keveredne, ami­ért az éjszakai kiránduláso­kat sohasem tudja valami csekélylte kis zsákmánnyal sem igazolni. De ő gyanún felül áll. Nincs szerencséje a halaknál, ennyi az egész. És mégis lebukott. Nem is a Balatonnál, hanem itt­hon. Az történt, hogy egyik fülledt este engedett kebel­barátja csábításának, és ha­zafelé menet betértek az egyik vendéglő kerthelyisé­gébe. Megbékélve a világ­gal iszogatták sörüket, mi­kor a zenekar egyik tagja bejelentette: -A következő dalt Kökényessi Sándornak küldi Margitka.« Sándor ba­rátunk fülelt: Ez ő volna? Rövid értékelés következett a barátjával, s az eredmény: nem valószínű, hogy még egy ilyen nevű ember van a helyiségben, tehát « »szív- küldi« csakis neki szólhat. Egyszeriben szűk lett a bőre hősünknek, felbuzdult benne a férfihiúság. Diadal­masan körülnézett, hol le­het, ki lehet ez a titokza­tos Margitka. Nem lett oko­sabb. Elhatározta, hogy te­repszemlét tart, háíha vala­mi módon majd jelentkezik a hölgy. Szilfid alakját hó­dító pózba merevítve tiszte­letkört írt le az asztalok kö­zött. Eredmény semmi. Üjabb portya más irányban. Bolyongása közben az egyik ázsiaitól ismerős hang köszöntött rá. Sándorban el­hűlt a vér. Váratlanul érke­zett vidéki rokonok társasá­gában a felesége ült ott — az ajándékdal küldője. Egy­szeriben megcsappant ben­ne a virtus, összeroppant a délceg tartás. Megszelídülve tért meg hitveséhez. Azóta megrendült a bará­tunk iránti bizalom, és el­képzelhető, hogy befelleg­zett az éjszakai horgászá­soknak is. — ma — A parkban büft js van, ahol az összes -divatos-- hűsítő kapható Ha nem tudna az ember, hogy kórházban .Ac, könnyen üdülőknek go.-ddL hatná a betegeket. * * Ül A HŰVÖSÖN ÁLL a főté­ren a község egy - Men taxi jaj Olyan, mint egy hatalnns, fu­ra madár. Az oldalajtók — a szárnyak — nyitva vannak, hátul a csomagtartó ajtaja fel­hajtva, mint egy harapásra kész száj Levegőzik az autó— Kiss István gépkocsivezető né­hány napja van a kö?se?benj — Bizonyára van lehetősé­ge arra hogy' egy-egv fuvar­ral leruccanjon a Balaton- partra . — Eddig csak egy bfcvtogij fuvarom volt — mondta —« ugyanis százhárom forint az út oda taxival, viszont az au­tóbusz minden órában lénye­gesen olcsóbban elviszi az uta­sokat. Kevés a fuvar. Mit tud csi­nálni ebben a hőségben? Szó. dázik. Szemben a cukrászda, a vendéglő, aztán valahogy csák eltelik a nap. * * * HOGYAN BÍRJAK A ME­LEGET azok, akik mások hű- sítéséről gondoskodnak? Mol­nár Jenő, a cukrászda vezető­je a műhelybe mutat. Ez egy csöppnyi, zsúfolt helyiség kor­mos falakkal. Fullaszt» a hő­ség. Ventillátor nincs. Az ab­lak félig nyitva, beakasztva egy abrosszal A raktárban üres üvegek, cukor, liszt éa félig kész sütemények. És le­gyek. Ugyanis szellőztetés nél­kül nem- lehet kibírni bent, az ablakon viszont nincsen szúnyogháló. Molnár Jenő el­mondja, hogy legalább egy hónapja megvan az anyag, csak éppen meg kellene csi­nálni, de ugyanúgy húzzák- halasztják ezt az illetékesek,- mint a mosogató készítését, pedig már régóta sürgeti a tiszti főorvos. Naponta 30—40 kiló fagy­lalt fogy el a cukrászdában.- Szeretik és A - vesen fogyaszt­ják a lengyeltótiak a Molnár­féle fagylaltot. Sok a vendég, alig győzik a kiszolgálást. 30 százalékkal emelkedett a hű­sí tófogyasztás a vendég1 őben is. Kedden például 300 üveg­gel fogyott el. « » * A NAGY HŐSÉG ELLE­NÉRE is van elég munkája a fodrászüzlefcnek. Horváth Má­ria fodrásznő szerint alig csappant a forgalmuk. Az imént távozott el Vaskó Lász- lóné friss frizurával. A burák alatt izzadnak a szépülni vá­gyók. Papp Mihálynét most veszi kezelésbe a fodrásznő ügyes keze. — Bala tonmáriáról utaztam ide — mondja Pappné. — Szenvedni kell a melegtől az igaz, de megéri. Strubl Márta Figyelem! Figyelem! Fi nyelem! Háztáji tenyészüsző-akció! Termelőszövetkezeti tagok, állami és egyéb vállalatok, intézmények dolgozói ssüa és vemhes tenyesaüsxőt kaphatnak az alábbi kedvezményes feltételekkel: sa&xüsaő fogadása esetén : L 4 éves kamatmentes hitel. 1 4 q abrakjattatás hivatalos áron. 3. Kedvezményes törlesztési feltételek. 4. A szaporulat szerződéses értékesítése. Az igénylés bejelentése, részletes tájékoztatás a Tenyészállat forgalmi Gazdasági Iroda Somogy megyei kirendeltségénél, Kaposvár, Május 1. u. 53. Telefon 25-98, és a kirendeltség területi szerződtetőinél. (4722)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents