Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
SOMOGYI NÉPLAP 41 Vasárnap, 1063. június S3. Balatoni villanások tg lénk a forgalom Sió- fokon. Megteltek az üdülők, a szállodák; külföldiek gépkocsikaravánja érkezik naponta a magyar tenger partjára. A minap egy osztrák kiránduló társaság kis autóbusza állt meg a Szabadság téri élelmiszer-áruház előtt. A kedélyes burgenlandiak pillanatok alatt megszállták az üzletet. Egy házaspár téliszalámit vásárolt, két rúddal az asszony, két rúddal a férfi. Megkapták az árut, s akkor az asszony oda szólt férjének: — Vidd ki a kocsiba, mert hátha nem adnak többet, ha látják, hooy már vettünk ... A férfi engedelmeskedett, és kisvártatva újra ott álltak mindketten a pult előtt. Aztán újra négy rúd szalámi vándorolt az autóba ... Vajon mit írhatott már megint a magyarországi élelmiszer-ellátásról a Die Presse? ... * * * Ji'gy holland üzletember lakott a motelban. Két hétig voüt itt, és ezalatt végigette az étlapot. Ugyanis nem hitte el, hogy mindaz kapható, ami az étlapon olvasható. Amikor aztán sorra megízlelte az italokat is, elégedetten hümmögött. Hogy ezt azért nem gondolta volna... » • * fi t »jól öltözött"» ifjú em- bér sétál a Fő utcán. Rajtuk trapéznadrág, ami eredetileg talán fehér lehetett; egyiküknek kis körsza- kátta van, a másik meg valószínű, hogy a hortobágyi csikósok bajuszát irigyelte meg, mert kunkorodik valami kis fekete mütyür az orra alatt. A ruhák jellemzője még, hogy vasalót aligha láttak mostanában, viselőik pedig haragban vannak a borbéllyal. Nos, sétál ez az öt legény az utcán, hangoskodnak annak rendje és módja szerint. Ahogy így igyekeznek az érdeklődés középpontjába kerülni, elmegy mellettük két munkásfiatal. Építők vagy lakatosok, nem tudom, csak azt látni rajtuk, hogy nem üdülni jöttek Siófokra. S ahogy elhagynák őket, megállnak, aztán nevetni kezdenek tiszta szívből. És akkor a többi járókelő is nevet... Az öt gyászvitéz meg villámgyorsan beoson egy kapu alá. Amíg elcsöndesedik a vihar ... P. Gy. Vehetnek-e üszőket a lullaiak? Örömmel újságolt egy dolgot, másról meg panaszkodott a minap Nagy Imre, a lullai Jóreménység Tsz elnöke. Elmondta, hogy marhaistállót építenek az idén, egyelőre azonban nincs rá kilátásuk, hogy lesz mivel benépesíteniük az új épületet. Arról van szó, hogy tíz vemhes üsző megvé-'' telére kértek most hitelt, ám biztatást, ígéretet még sehol és senkitől sem kaptak. A lullai szövetkezet erősödésének szempontjából nézve okvetlenül kellene neki a jó; ág- vásárlási hitel. Mert hol is tart a sza.rvasmarha-tenyészté.l:en Luila? Elsőként a tavalyi adatokat sorolom; már a zárszámadás idején szembetűnt, hogy nem kielégítőek. A múlt évben a község 1160 hektoliter tejet értékesített, s ennek csak 30 százalékát adta a közös gazdaság tehénállománya. Közfogyasztásra 83 hízott marhát szállítottak el tavaly, s ebből 68 darab a háztáji gazdaságokból került ki. Ez a néhány adat is híven mutatja: elsőrendű feladat Lullán a szövetkezet közös tenyészetének, árutermelésének erőteljes fejlesztése. Természetesen a lehetőségek határain belül, illetve a gyorsabb ütemű fejlesztés előfeltételeinek megteremtésével. Ami a takarmány termesztést íEetd. a vártnál jobbak az eddigi’ eredmények, és biztatóak a további kilátások. Férőhely is lesz, hiszen megépül az 50-es istálló. Igaz, hizlalással sokkalta nagyobb mértékben foglalkozik az idén a szövetkezet, mint tavaly: egyrészt az 1962- ben beállított növendékállatok ebben az évben érik el az átadási súlyt, másrészt kiselejtezett tehenek is kerülnek vágóhídra. A feladat itt nem csupán az, hogy egy fkivénhedt tehén helyére egy vemhes üszőt állítsanak, mert tehénállományuk így — a számszerűségeí illetően — az eddigi alacsony szinten maradna. Több fiatal egyedet kell tenyésztésbe fogniuk, hogy a szaporulat is nagyobb legyen, és a tavalyi 28 helyett legalább 40 tehenet fejhessenek. Saját állományukból — a selejtezést is számítva — csak 30-as tehénlétszámot biz- tasíthatraak. Ezen felül kérik a Hitelt a 10 üszőre. A tsz-elnök járt a megye- székhelyen, a TenyészáUatfor- galmi Gazdasági Iroda kirendeltségén. Addig mondani semmit sem. mondhatnak neki, amíg fedezetigazolást nem hoz Tabról, a bank járási fiókjától. A járási tanács mezőgazdasági osztályán viszont hitelkeret hiányában nem teljesíthették kérését Mában bízhatnak a lullaiak? Abban, hogy a megyei szervek egyértelműen és határozottan állást foglaltak: megkülönböztetett gonddal segítik a tabi járás gyenge szövetkezeteit. Így hát remélhetőleg kap a járás pótkeretet jószágvásárlásra, s abból bizonyosan jut a lullai Jóreménység Tsz-nek is. Egyébként a szövetkezetnek — az elmondottak mellett — más anyagi érdeke is fűződik ahhoz, hogy új istállójába ne hí- zóáüatokat, hanem tenyész- marhákat kosisön majd. Minden leellett üsző után ugyanis 4000 forint állami kedvezmény illeti meg. Sokat segítene a lullai tsz-en az a 40 000 forint, amelyet ezen a címen írnának a javára, ha hitelből vett 10 üszővel még az idén gyarapítaná a tehénállományt. * * * Tegnap Fábri István megyei tsz-főkönyvelő az alábbi kedvező tájékoztatást adta a lullaiak kérésével kapcsolatban: ►►Kaphatnak hitelt tenyészüsző- vásáríásra. Sikerült az országos szerveknél ilyen célra pótkeretet szereznünk a megyének, kivált a tabi járásnak. A lullaiak kérjék a hitelt a járási mezőgazdasági osztályon, s rövidesen megkapják.« Kutas József Kicsi a g AZT MONDJAK, hogy Kaposváron két helyen lehet igazán jó fagylaltot kapni. Az egyik helyre, Tóth Imre piaci fagylaltozójáha mi is elmentünk, miután előbb két gyermeket beküldtünk próbavásárlásra. A két kétforintos fagylalt húsz deka helyett csak 15,5 dkg .volt. A gyermekeket tehát 90 fillérrel károsították meg. — Én nem utasítottam al- kaimazottaiimat, hogy szűkén mérjenek — védekezik a tulajdonos. — Ez nem gebines üzlet... — Hányszor ellenőrizte mérésüket? — Nekem más dolgom is van, mindig nem érek rá erre. Legföljebb, ha még egyszer hibázik, elküldöm... Az adagoló pontos volt. A fagylaltbalt, mint toár a Minőségvizsgáló Intézet ellenőrei megállapították, a megemgeMEGNYILT LENG YELTÓTIBAN a f ö I d m ű t e s s z ö ▼ e t k e z c t könyvesboltja. Mindenfajta politikai, ismeretterjesztő, tudományos, műszaki, szépirodalmi, egészségügyi, mezőgazdasági, ifjúsági, Kincses-, Olcsó- és mesekönyvek NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK! A megjelenő sorozatok előj egyeztethetők és előfizethetők! RÉSZLETVÁSÁRLÁS! Keresse föl a földművesszövetkezet könyvesboltját, vételkény. sser nélkül tekintse meg a boltot és könyv választék át ! (3692) (lettnél több volt a tojás, A fagylalt így habosabb és könnyebb lesz, s így hiába is akarnak, nem tudnak pontosan mérni. Piaci napon jártunk itt, s két mázsa lefagyasztott, eladásra készített fagylaltot találtunk. Könnyű kiszámítani: ha a miérést így folytatják, mennyi jogtalan haszon folyik be Tóthék pénztárába. ♦ » * A MÄVAUT-ÄLLOMÄS ELŐTT állította le kocsiját Balogh István, a Vendéglátó Vállalat mozgóárusa. A próbaképpen vásárolt fagylalt 20 deka helyett 13 dekát nyomott. Két adagnál 1,40 forinttal csapta be a vásárlót. — Nem sok ez egy kicsit? — Azért történt, mert sokan voltak, sietnem kellett... — Hiszen csak a két gyerek állt itt. — Kérem, őszinte leszek ..: __ 1 — Tegnap a nyakamon maradt egy csomó fagylalt, ötven forintot ráfizettem, s így akartam ma ebből valamit pótolni. * * ♦ HÁROM DEKÁVAL mért kevesebbet Horváth Istvánná, a földművesszövetkezet mozgóárusa, aki a Színház-parknál árulja a fagylaltot — Hiába adom tele a kanalat, mégis kevesebb. — Persze, mert nagyon habosra van keverve. — De többet sem adhatok, mert akkor én fizetek rá. — Ezt senki sem kívánja. De ami jár, azt kötelessége kimérni. Tóth Kálmán, a Vendéglátó Vállalat mozgóárusa is egyre azt magyarázgatja, hogy nem ő a hibás a 4,5 dekás súlycsonkításért, hanem a cukrászüzem. Hiába minden igyekezete, nem tud pontosan mérni, olyan rossz a fagylalt — mondja. Az állomás peronján árusító Fekete Józsefné munkáját az Utasellátó vezetői nem ellenőrzik. Nem csoda, ha 4 dekával kevesebb volt a fagylalt * * * — MI AZ OKA, hogy tíz dekával kevesebbet mért? — kérdezzük Burián Gábort, a Vendéglátó Vállalat mozgóárusát. — Nem én vagyok az oka, hullik a fagylalt — védekezik. — Különben sem én vagyok az árus, hanem a feleségem, megyek is haza, én ezt nem csinálom. Jobb is... ! ötvenszázalékos súlycsonkítást elkövetni, 4 forintért 2 forint értékű fagylaltot adni — felháborító! A Corso Cukrászdában Varga Béláné figyelmetlenségre hivatkozik, amikor lemértünk két gyermeknek adott fagylaltot, és kiderült, hogy 6,5 dekával kevesebb. A rétesboltban a puha, habos fagylalttal magyarázta Mátyás Lászlóné a 6 dekás súSyhiányt. Pedig nagyon igyekeztek, még dupla tölcsért is adtait, hogy a vendég lássa: nem esik a tölcsérbe a fagylalt, kap a pénzéért valamit. * * * — NEM LEHET ELFOGADNI egyik magyarázatot sem — ez volt Mágori litvánnak, a Vendéglátó Vállalat cukrászüzeme vezetőjének véleménye. — Néhány cukrászdáiban ugyanis az előírt 13—16 fok helyett 9—10 fokon keverik ki a fagylaltot, s így az habosabb, könnyebb lesz a meg- engedettnéL Ezért nem tudnak pontosan mérni. Kilenc helyen jártunk Komáromi Antallal, az Állami Kereskedefirm Felügyelőség munkatársával. Csupán a Kedves Cukrászda dolgozója, Törő Dezsőné mért pontosan, pedig nagyon sokan álltak sorba. A többi helyen főleg a gyermekeket károsítják meg. Ellenőrizze a Vendéglátó Vállalat gyakrabban a cukrászdák és a mozgó fagyláltáru- sok munkáját, s akadályozza meg a visszaélést! Szalai László POSTAKOCSI ZíTT... Érces kürtszó hallatszik, egyre erősödik a robogás zaja, aztán négylovas kocsi fordul be vágtában a szemest lóváltó állomásra. Gőzölögnek a paripák, csak úgy csurog róluk a víz Két fürge legény rohan hozzájuk, nagy szakértelemmel kifogják őket. A bakról nagy nehezen leká- szolódik a postamester, és dongó léptekkel bemegy az épületbe. Megérkezett a posta Kanizsáról, s néhány pillanat múlva már indul is tovább Fehérvárra, onnan Pestre. Hozzák az új lovakat, négy jóltáplált, fényes szőrű paripa türelmetlenkedik, és várja az indulást. És újra kürtszó harsén, aztán pattan az ostor ... így történhetett százhatvan éve, az 1800-as évek elején. Ba- laí onszemesen volt a Kanizsáról Pestre tartó postajárat lóváltó állomása. Mutatja is az 1802-ből ránk maradt térkép az útvonalat, s ott van kiemelve rajta Szemes. A postakocsi a nyáron újra szolgálatba áll. . Restaurálták, négy lovat szereztek, és a romantikára váró üdülővendégeket fogja szállítani Szemestől Boglárig. Tavaly ugyanis az egykori lóváltó állomás épületét postamúzeumnak rendezték be, és azóta sok kedves percet szerzett az érdekességeket kedvelőknek meg a kortörténeti búvároknak. A múzeum könnyen érthető időrendi sorrendben bemutatja az írás fejlődését: csomóírás, rovásírás, kínai bambuszköteg, hindu pálmalevél, papirusztekercs, római viasztábla, pugellária, skytale, pergamentekercs látható itt, hogy csak néhányat Postamester a XIX. század elejéről. birkózni a korabeli lakatos- mesterek alkotásaival. S ahogy egyre inkább közeledünk napjainkhoz, annyira válik hasonlóvá a posta megannyi eszköze a ma használatosakhoz. Itt látható Magyarország első morzegépe, a legelső házi telefonok, sapkás fejhallgatók a telefonhírmondó idejéből, és megjelennek már az Az első postaautó modeUje. említsünk, de akad a gyűjteményben eredeti Rákóczi korabeli kutyabőr is. A múzeum látogatója megtudja, hogy hazánkban 1850. június 1-től használnak postabélyeget, addig csak a feladó állomás pecsétjét nyomták rá a levélre. Az ilyen értékes leleteket hívják bélyeg előtti letelnek. A legrégibb bélyegzőt egy 1752. június 25-én Debrecenben feladott levélen találták. A levelek lebélyegzése 1790-től szinte teljesen megszűnt, és csak 1817-ben kezdték újra meghonosítani. Akad itt értékőrző’ láda — a kulcs egy fordításra nyolc helyen zárja le —, rajta fegyver- nyomok; az egykori betyárok valószínűleg nem tudtak megelső gépkocsik is; 1901-ból származik a legrégibb postaautó modellje. Van egykori kürt is. Ha a kocsis belefújt, akkor azt mai autósnyelvre úgy lehetne lefordítani, hogy minden jármű állj!, elsőbbség adás kötelező! A balatonszemesi postamúzeum idei kiállítása egy levél- történeti gyűjtemény. Érdekes, történelmi időket idéző látvány. Valószínű, hogy a Balaton megannyi kül- és belföldi vendége előtt sikere lesz a múzeumnak. Poles/ OrH? 2
