Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-16 / 112. szám

< e Csütörtök, 1963. május 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP A Hadiak kitüntetett sertésgondozója Uradalom­ban elletőka­-------------- ~ ná sz volt az apja, tőle ta­nulta az állat- gondozást. Ké­sőbb aztán megvált a jó­szágtól, a falu­tól: 1952-ben kubikmunkára állt a víz­ügyiekhez. Fe­lesége a nagy átalakulás ide­jén belépett a termelőszövet­kezetbe. KÖ­ZÖS! gazdasá­guk, a fiadi Lenin Tsz még 1960-bam is gyatra sertés- állományt mondhatott magáénak. Az újonnan vásá­rolt törzsállo­mány biztató­an fejlődött, szépen gyara­podott. A még jobb eredmé­nyekhez még hozzáértőbb gondozó kelle­ne — ismer­ték föl a sertéstenyésztés gyorsabb fejlesztésének e fon­tos feltételét a szövetkezet vezetői. Az elnök hívó szavára Gyurik Lajos letette az ásót, lapátott, szakított a vándor­élettel, s visszatért családjá­hoz, falujába. Nap szerint pontosan emlékszik rá: 1961. május 2-án etette először a szövetkezet kocáit. Azóta is ő gondozza az anyadisznókat meg a kismalacokat. Előbb csak bedolgozó családtagként járt szorgalmasain pusztai munkahelyére, aztán aláírta a belépési nyilatkozatot: tsz-tag lett. A felszabadulás idei év­fordulóján nagy erkölcsi meg­tiszteltetés érte: »Kiváló ter­melőszövetkezeti tag« címet és jelvényt kapott eredményes munkája elismeréséül. A fiadi- ak falujuk első miniszteri ki­tüntetettjeként tartják számon. Somodon István nemrégi­ben került a szövetkezet élére. Távolról, más megyéből jött az új elnök. Tengernyi gond és nehézség fogadta. S először akkor érezte, hogy nincs min­den veszve, amikor meglátta a sertésfiaztató szobai tisztasá­gát, példás rendjét és a szép állományt. Ezért hangoztatja, hogy a sertéstenyészet az az egyik tartópillér, amelyre a gyenge szövetkezet megerősí­tésének terve biztonságosán támaszkodhat. löbb türelmet Minden panaszosnak az az óhaja, kív^ága, hogy minél hamarabb orvosolják sérelmét, minél kevesebbet tologassák az aktáját. Ez a kívánság teljesen érthető és jogos. Néha azonban hiába az illetékesek jó szándé­ka, segíteni akarása, rendele­tek, utasítások kötik meg a ke­züket, s nem intézkedhetnek azon nyomban, csak bizonyos sorrend tartásával oldhatják meg a hozzájuk forduló problé­máját. Ha a panaszos nem érti meg az illetékes szerv gondját, nem vár türelmesen az intéz­kedésre. tovább ostromolja pa­naszával a legkülönbözőbb hi­vatalokat, ezzel nem segít. Sőt zaklatásával fölöslegesen lefog­lal más szerveket is. Perjési János somogyacsai ol­vasónkat az aggasztja, hogy mikor veszi meg a Pécsi Pos­taigazgatóság a család Nagy­berkiben levő házát. Mivel fe­lesége részörökös, állandóan sürgeti a döntést. Szerkesztősé­günket is fölkereste panaszá­val. Szerinte a posta 1938 óta jogtalanul használja a szóban forgó házat. A tulajdonosok megkérdezése, beleegyezése nélkül bérli. A Pécsi Postaigaz­gatóság közölte, hogy csak 1951 óta bérlik a nagyberki házat, azelőtt a postamesterek bérel­ték. A Pénzügyminisztérium 1957-ben adott pénzt először in­gatlanvásárlásra. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elő­írása szerint azonban csak az életveszélyes épületben levő hi­vataloknak vehettek megfelelő ingatlant. Ebben az évben gon­dolhat rá először a postaigaz­gatóság, hogy a nagyberkihez hasonló, jobb elhelyezésű pos­tahivataloknak is vásároljon épületet. Az év második felében fölértékelik a házat, s ha meg­felel az Építésügyi és a Pénz- üg7/minisztérium előírásainak, jóváhagyatják megvásárlását a Közlekedés- és Post?ügvi Mi­nisztériummal. Csak azért nem foglalkozhatnak előbb az ügy­gyei, mert néhány községben sürgősen el kell helyezni a pos­tahivatalt. A pécsi igazgatóság nemegyszer közölte ezt Perjési Jánossal, ő azonban beadvány­nyal fordult Kádár János, Kos­sá István elvtársakhoz, a nép­hadsereg egyik vezérőrnagyá­hoz, a szerkesztőséghez. Noha a postaigazgatóság többször kérte, hogy ne zaklassa fölös­legesen az illetékeseket, hi­szen ezzel nem rjhzi előbbre az ügyet, nem akarja megérteni. Jó lenne, ha olvasónk meg­szívlelné a, postaigazgatóság fi­gyelmeztetését, s türel^^en megvárná most már a misz­térium döntését. l. G. Befejeződött a KlSZ-oktatás a barcsi járásban Képeslapot árusító automata a kaposvári postán (Tudósítónktól.) Néhány nap óta a kaposvá­ri postán érdekes automata gépet láthatnak az emberek. Az új berendezés négyfajta, Kaposvárt ábrázoló képesla­pot »árul«. A gépet egy két­forintos bedobásával lehet megindítani. Az újszerű és a várakozást kiküszöbölő gép már az első napokban nagy síikért aratott. Jó lenne, ha hasonló rendszerű bélyegauto­matát is láthatnánk a pos­tái! (Tudósítónktól.) Propagandas taértekezleten elemezték a tél folyamán meg­tartott KISZ-oktatást, és vitat­ták meg a következő oktatási év előkészítésének feladatait a barcsi járásban. A télen har­mincöt csoportban folyt okta­tás a járás községeiben. A 980 jelentkezőből 928-an fejezték be az évet. Rajtuk kívül csak­nem száz fiatal pártoktatásban vett részt. A járási KlSZ-bizottság nagy gondot fordított a propa­gandisták fölkészítésére, rend­szeres segítésére és ellenőrzé­sére. Részben ennek is köszön­hető, hogy a múlt évhez viszo­nyítva jelentősen növekedett a részvevők száma, és emelke­dett a foglalkozások színvona­la. A járási KISZ-bizottság el­határozta, hogy a következő évben több ifjúsági akadémi­át és több filmszemináriumot rendeznek elsősorban a kisebb községekben. FREILICHMANN: a Polip csápjai ” (118) —Nem tévedés! Munkatár­— Nem! Gyermekkorom könyveinek hőseire emlékez­tető »Barát« figyelmeztetett erre — felelte mosolyogva az ezredes. — De a »Barát«-ot részben megelőzte a mi tu­dományos intézetünk figyel­meztetése ... — Nagyon kérem — nyögte ki nagy nehezen Ligyija —, azonnal küldjön valakit Pri- morszkba, Jakimemko pro­fesszor házába... A lugasban kék színű virágkosarat talál... Vergizov vizet töltött egy puhá ba, Lágyra elé lépett, s arra kérte, igyék néhány kor­tyot. — A kosárban — folytatta Ligyija — sugárzó készülék van. Életveszélyes hatású... Resetov és Vergizov öscze­néitek, majd az ezredes fe'állt, és leemelte a takarót a készü­lékről. — Hatástalanítottuk, és amint látja, már itt is van. — Hogyan? Lehetséges vol­na, hogy már itt van? Valami tévedés ez! sunk hatástalanította és elhoz­ta. Ligyija néhány percig szót­lanul ült; látszott rajta, hogy gondolatait szedi rendbe. A dolgozószoba csendjét csak a falióra ketyegése zavarta meg. Egyszerre, mint akinek hirte­len eszébe jut valami, Ligyi­ja felkapta maga mellől az aktatáskát, papírlapokat vett ki belőle, és az aktatáskával együtt átnyújtotta Resetovnak. — Mi ez? — kérdezte az ez­redes. — Azt hiszem, ezek az ira­tok hasznára lesznek a szovjet felderítésnek. — Hogyan kerültek önhöz? — Az aktatáska Gowlen úr tulajdona... Azaz csak volt a tulajdona. — Ajka kárörvendő mosolyra húzódott. — Szóra­kozottságból az autómban fe­lejtette. .. Resetov látta, hogy Belgoro- dova ereje fogytán van. Órá­jára nézett. Már itt kellene lennie az orvosnak. Maga elé húzta a piros irat­tartót. Csontkapocs fogta ösz- sze. Resetov kinyitotta, és ki­vett belőle egy papírlapot. Számokból és jelekből álló szöveg volt rajta. Ereje végső megfeszítésével Ligyija felállt, és az asztalhoz vánszorgott. — Kérem, adjon papírt és ceruzát. Leírom a rejtjeles írás kulcsát. Resetov eléje tette nyitott noteszét, és ceruzást nyújtott át Ligyija néhány jelet írt a lapra. — Íme, a rejtjeles írás kul­csa. Fejtsem én meg a szö­veget? — kérdezte. — Nem szükséges. Ön na­gyon fáradt. Magam is eliga­zodom most már rajta. — Es Resetov figyelmesen tanulmá­nyozni kezdte a rejtjeles szö­veget. Eszre sem vette, amikor kinyílt a dolgozószoba ajtaja. — Ezredes elvtárs! Engedé­lyét kérem, hogy jelentést te­gyek. Szmelih mérnök-őrnagy feladatáról visszatérve, jelent­kezik! Ligyija, ahogy meghallotta a hangot, összerezzent és felug­rott a helyéről. Az ajtó küszö­bén tiszti köpenyben Ljubov Petrovna állott. — Jó reggelt, Szmelih őr­nagy! — állt el Resetov, és ke­zet nyújtott. Észrevette, hogy Ligyija megremeg, de utána kiváncsi vagy inkább lekes pillantást vet Szmelihre. — Jó reggelt, Ljubov Pet­rovna! — üdvözte halkan Li­gyija. — Üdvözlöm, Tatyána Luk* A biztonság követeli NEM MONDUNK ÜJAT AZZAL hogy a Finommecha­nikai Vállalat autójavító rész­lege elavult. Egy ideig lehetett toldozni-foldozni. de a legna­gyobb igyekezet ellenére se tudták átmenteni a mának, még kevésbé a holnapnak. Eb­ben a szűk részlegben, ahol nincs egy».valamirevaló kocsi­mosó, egy tiszteséges szerelő- pad, két négyzetméter víz­szintes talaj, az első negyed­évben 465 új magángépkocsi garanciális és 970 Légi autó javítását, ^etve kettes szem­léjét végezték eL A részleg egy másodállású anyagbeszer­ző közreműködésével Buda­pestről kapja 35 kocsitípushoz az alkati-észt. Vajon meddig bírja energiával ezt a sok munkát? Nem sokáig. Miért aggódunk — kérdez­hetné valaki —, hiszen Kapos­váron új autójavítót építenek? Ez igaz. De mi lesz addig? Ne­héz napok várnak a korsze­rűtlen üzem dolgozóira, mert már se több szakembert, se tcbb gépet nem tudnak hely hiányában bevetni a termelés meggyorsítására. Az üzemben levő tartalékokat — már ami tőlük függött — kihasználták. HA NEM KELLENE TAR­TANI az e körülményből fa­kadó káros következmények­től, nyugodtan kivárhatnák, 'míg az új autójavító elkészüL De sajnos, számolni kell ilyes­mivel, hiszen a teljesítőképes­ség — ha nem tudják műszaki fejlesztéssel vagy szervezéssel fokozni — nem határtalan. A kapkodás pedig növeli a ka­rambol veszélyt. Nagy a tét. A kocsikban emberek ülnek, akiknek élete függhet a javí­tás minőségétől Az egyik autótulajdonos pa­naszkodott, hogy egy ízben ja­vítani vitte be kocsiját. A mű­helytől a Balatonig besült a fék, mással kellett megcsinál­tatni, nogy hazajöhessen. Ké­sőbb »szűrővizsgálatra« vitte autóját ugyanebbe a részlegbe. Több mint 2000 forintot fize­tett a javításért. Ám alig tett meg néhány kilométert, gép­kocsija majd lehúzta az útról, olyan rosszul ment. Ez újabb javításssal, időveszteséggel, költséggel járt. Hogyan lehet — kérdezte —, hogy a javító­ból kihozott kocsi rosszabb lett, mint volt? Részletes, számlát nem kapott a javí­tásról. Becsapták, nem csap­ták? Bizonyára nem. De bi­zalma egy kicsit megingott. ADDIG IS, AMÍG AZ ŰJ AUTÓJAVÍTÓ ELKÉSZÜL, segíteni kellene az üzem kis kczösségén-k. Ezek az embe­rek sokat dolgoznak vezetőik­kel együtt. Már egy kis támo­gatással is nagymértékben janovna! — felelte Ljubov Petrovna mosclyogva. — Foglaljon helyet, őrnagy! — mondta Resetov barátiam — Ügy látom, ismerik egy­mást. Előfordulnak az életben olyan találkozások, amelyeket előre nem lehetett volna fel­tételezni. Bocsásson meg! — emelte fel újból a telefonkagy­lót. — Igen! Megváltozik. Elme­hetnek. .. — Aztán az ügyele­teshez fordult. — Mit kíván? — Ezredes elvtárs, megér­kezett az orvos! — Jöjjön be!.. í Kérem fog­laljon helyet a díványon — mondta Ligyijának. — Elsőse­gélyben részesítik, és utána el­szállítják kórházunkba. — Nem, nem! Csak ne itt! — tiltakozott Ligyija, és te­nyerével elfedte vállán a véres kötést, mintha valaki le akar­ná tépni róla. Az ezredes betessékelte az orvost, majd Ligyijához for­dult — Ha egyszer így akarja, le­gyen; elszállítják a kórházba, ahol mindent megtesznek önért. Öhajt távozni? —Igen! Csak arra kérem.;, telefonáljon anyámnak! — El­hallgatott és lehajtotta a fejét. Sápadt arcát gyenge pír ön­tötte el. Resetov figyelmesen nézte. — S mit mondjak néki? — Hogy önnél vagyok... és magamtól jöttem ide. — Rendben van! Értesítem az édesanyját! tudnák fokozni a termelést, növelhetnék a közlekedés biz­tonságát, a lakosság bizalmát. Bebizonyosodott, hogy a kí­vülről jövő segítség milyen sokat ér. Tizenhárom évig (!) nem volt a részlegnek külön meósa. Amióta Derezsán Imre, a részleg volt vezetője tölti be ezt a tisztet, kevesebb a kifo­gás, javult a minőség. Hasznos az is. hogy a szakmunkásokat külföldi autógyárakba küldik látni, hallani. Pál József és Spelcz György NDK- beli, Fábos Imre szerelő prá­gai, 'László Géza varsói láto­gatása minden bizonnyal érez­tetni fogja kedvező hatását. DE EZ NEM ELÉG, Szükség lenne arra is, hogy AUTÖ- KER-lerakatott. létesítsenek Kaposváron, hogy anyaghiány miatt ne kelljen vesztegelni­ük, majd pedig kapkodniuk a szerelőknek. Termelékenyebb munkára alkalmas szerszámo­kat kellene beszerezni. Érde­mes volna megvizsgálni, hogy a régiek helyére nem lehetne-e olyan nagy teljesítményű spe- ciálgépeket venni, amelyeket majd az új autójavítóban is felhasználhatnak. Be kellene vezetni még egy műszakot, amely a termelékenység eme­lésén kívül azzal a haszonnal is járna, hogy segítené a szak­munkás-utánpótlást, s az üzeminek nem kellene helyhi­ány miatt fájó szívvel megvál­ni az általa nevelt fiatal szak­emberektől. Vizsgálják meg az illetéke sek, hogy mit lehetne ezekből a javaslatokból hamar meg­valósítani, mivel segíthetnék ezeken kívül is az autójavító dolgozóit. Biztosítsanak zöld utat az új autójavító építésé­nek, hogy száguldhasson a megvalósulás felé. amilyen gyorsan csak lehet. Szegedi Nándor Hat országba jutnak el a Kaposvári Tejipari Vállalat készítményei (Tudósítónktól.) Tizenhárom tejszállító autó motorja zúg fel minden este tíz órakor a Tejipari Válla­latnál. Ilyenkor indulnak szer­te a megyébe, hogy reggel 4—5 órára bent legyenek újra az üzemben az este kifejt tej­jel. S alig adják le a behozott tejet az autók, újból a falvak felé fordulnak, hogy a reggel kifejt tej is kellő időre az üzembe érkezzen. Naponta 88 000 liter tejet juttatnak el a Kaposvári Tej­ipari Vállalat három üzemébe a megyébőL (Kaposváron két tejfeldolgozó van, s a csurgói üzem is a vállalathoz tartozik.) Az utóbbi két évben megkét­szereződött a termelés. 1960- ban 81 millió forint, 1962-ben pedig több mint 162 millió forint értékű tejtermék ké­szült a vállalatnáL Termékeik eljutottak kül­földre is. Persze elsősorban a hazai fogyasztók igényeit kell kielégíteni. A Cseri úti üzem naponta 15—20 000 liter tejet dolgoz fel. Hetente 11 000 liter tejfölt és 22 mázsa túrót ad­nak át a belkereskedelemnek. Ök látják el friss tejjel a bol­tokat. Naponta 30—45 mázsa vajat gyártanak. A kaposvári vaj nemcsak a megyei üzletek­be kerül, hanem Budapestre, Pécsre, Komlóra, Szekszárdra is visznek belőle. Chaddar belföldön is A kaposvári Zalka Máté utcai üzemben 1960 közepén egy újfajta, Magyarországon addig még nem gyártott sajt, a Chaddar előállításával kí­sérleteztek. Ez az angolszá­szok egyik legkedveltebb tej­terméke. A kísérletek sikerül­tek, s az egész üzem megkezd­hette ennek a sajtnak a gyár­tását. A natúr és sárga színű sajtból kétnaponta egy va­gonnal készítenek. Anglia, Egyiptom, Ausztria és az NDK tavaly 23 vagon Chad­dart vett át az üzemtől. Belgi­um, ahová tavaly még Kana­dából vitték a Chaddart, ma már a kaposvári üzem meg­rendelői közé tartozik. Az idén Kaposváron is for­galomba került ez a sajt, és a Balaton melletti nyaralók is megvásárolhatják. Mivel a nyugati országok részéről to­vábbra is nagy a ’kereslet a csurgói üzem az idén szintén gyárt Chaddart. Kaskavál sajt Libanonnak A bőszénfai, bükkösdi, so» mogytarnócai, somogyszili és somogybabodi juhászok nem is gondolnák, hogy milyen messzire eljut a juhaik tejéből ’készült sajt. Az erősen sós, különleges sajtot, a Kaskavált Libanonban hozzák forgalom­ba. Ezt a sajtot is a Zalka Máté utcai üzemben gyártják. Csurgón főleg Lajta sajtot ál­lítanak elő. Ebből is jut ex­portra: tavaly 12 vagonnal vá­sárolt belőle az NDK. A vállalat üzemeibe egyre több gép érkezik. Most kaptak meg az NDK-ból a napi 5000 liter kapacitású pasztőröző- gépet, rövidesen megérkezik a tejpaíackozó, és a két — egyenként 5000 literes — tejtá­roló tank. Még ebben az év­ben hozzálátnak a Zalka Máté utcában egy korszerű öltöző, fürdő és zuhanyozó építéséhez. Ősi csatornahálózatot állítottak helyre Belső-Mongóliaban Belső-Mongálidban a. Sárga folyó vagy kanyar javak északi oldalán egy 2000 évvel ezelőtt épült nagyszabású csatornahá­lózatot állítottak helyre. A teljes újjáépítés után az ősi öntözőberendezés, amely 90 000 összefüggő csatornából áll, több mint 20 000 hektár rizsföldet lát el vízzel. (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents