Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-10 / 107. szám

WfLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* ÍR 4 50 FILIER SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 107. SZÁM. PÍNIEX, 1963. MÁJUS 10. Hogyan tovább a tabi járásban? (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Módszer (6. o.) Mai számunk tartalmából: A dominikai kiilditt ultimátuma Haiti képviselőjéhez a Biztonsági Tanács ülésén New York (MTI). A Biztonsági Tanács szerda este összeült, hogy megvitassa Haitinak Dominika ellen be­nyújtott panaszát. Az ülésen elsőnek Chal­mers, Haiti külügyminisztere szólalt fel. Kijelentette, hogy a Dominikai Köztársaság a nyugati féltekén azoknak az erőknek az eszközévé vált, amelyek Haiti, a néger köz­társaság felszámolására töre­kednek. Chalmers egyes ame­rikai lapoknak, különösen fje­dig a New York Timesnak a tudósításaira hivatkozva meg­állapította, hogy a dominikai fegyveres erőket Haiti fővárosától 30 kilométernyire össz­pontosították. A dominikai elnök nem is tit­kolja azt a szándékát, hogy háborút akar kirobbantani Haiti ellen — mondotta Chal­mers. Velazquez dominikai kül­dött válaszában visszautasí­totta Chalmers kijelentéseit, s a haiti kormányt agresszió elkövetésével vádolta, mert katonái megtámadták Domini­ka Port au Prince-i nagykö­vetségét A dominikai küldött ulti­mátumot intézett Haiti képvi­selőjéhez: Haitinak biztosíté­kokat vagy menlevelet kell adnia azoknak a politikai me­nekülteknek, akik jelenleg a dominikai nagykövetségen tar­tózkodnak. Ha a haiti kormány nem teljesíti ezeket a követe­léseket a dominikai kül­dött felszólalásától számí­tott 24 órán belül, akkora dominikai kormány kény­telen lesz minden tőle tel­hető intézkedést meghoz­ni a nagykövetségen tartózkodó személyek és a Haitiban élő dominikai állampolgárok biz­tonságáért. Velazquez javasolta, hogy a Biztonsági Tanács a kérdés intézését adja át az Amerikai Államok Szervezetének. Ez­után a tanács ülését berekesz­tették. Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, az ENSZ újságíró kö­reiben az a vélemény alakult ki, az ENSZ-nek nem szabad megengednie, hogy a Domini­kai Köztársaság Haitival való viszonyát fegyveres úton old­ja meg. Rendkívüli állapot Brit-Guayanában Georgetown (MTI). Csütörtökre virradó éjjel Chedidi Jagan miniszterelnök rendkívüli állapotot hirdetett ki Brit-Guayanában. A rend­kívüli állapot kihirdetésének előzménye, hogy Grey kor­mányzó nem tudta elmozdíta­ni a holtpontról azokat a tár­gyalásokat, amelyek a kor­mány és a szakszervezetek ve­zetői között folytak az im­már húsz nap óta tartó álta­lános sztrájkról. Aa angol hadügyminiszté­rium egyik szóvivője London­ban bejelentette, hogy riadó­készültségbe helyezték a brit stratégiai elit zászlóalj né­hány századát. Megkezdődtek a balatoni közegészségügyi napok Siófokon (Tudósítónktól.) A Magyar Hygiénikusok Társasága, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Orszá­gos Egészségügyi Választmánya és a Somogy megyei Közegész­ségügyi-Járványügyi Állomás rendezésében tegnap délelőtt Siófokon, a Bányászüdülő dísz­termében megkezdődtek a már hagyományossá vált balatoni közegészségügyi napok. Szigeti Istvánnak, a Somogy megyei Tanács vb-elnökhelyet- tesének üdvözlő szavai után dr. Vilmán Gyula egészségügyi mi­niszterhelyettes megnyitotta a VI. balatoni közegészségügyi napokat. Lörincz Istvánnak, a Siófoki Községi Tanács vb-elnökének Siófok üdülőhely 100 éves fej­lődéséről szóló ismertetése után dr. Páter János a balatoni üdülés múltjáról és jelenéről, dr. Papp Szilárd, az Országos Közegészségügyi Intézet osz­tályvezetője a Balaton menti vízellátás időszerű kérdéseiről, dr. Berend Ernő megyei főor­vos pedig a Balaton-part egész­ségügyi ellátásának és fejlődé­sének problémáiról tartott elő­adást. MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XX. KONGRESSZUSA Csütörtökön délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában megkezdődött a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. A kongresszuson megjelent és az elnökségben foglalt he­lyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára, dr. Münnich Fe­renc államminiszter és Rónai Sándor, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az előterjesztett na­pirendi javaslatot. A tanács­kozás napirendje a következő: 1. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának beszámolója a XIX. kongresszus óta vég­zett munkáról. Előadó Bru- tyó János, a SZOT főtitkára. 2. A SZOT számvizsgáló bi­zottságának jelentése. Elő­adó: Szabadkai Gyula, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. Előadó: Gál László, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a számvizsgá­ló bizottság tagjainak megvá­lasztása. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra BrnÍYO János beszéde — A magyar szakszervezetek tizenkilencedik kongresszusa óta öt esztendő telt el — kezd­te beszámolóját Brutyó János. — Ezek az évek, ha nem vol­tak is zökkenőmentesek, ösz- szességükben a magyar szak- szervezeti mozgalom jelentős fejlődését hozták magukkal. A szakszervezetek helyesen követték a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját, és hozzájárultak ahhoz, hogy dol­gozó népünk azt magáévá te­gye. A szakszervezetek legfőbb célja a dolgozók életkö­rülményeinek javítása, en­nek kulcsa viszont gazda­sági életünk fejlődése. Ezért kell fokoznunk ered­ményeinket a termelé­kenységre és a gazdasá­gosság növelésére, vala­mint a munka minőségé­nek javítására, amihez a szakszervezeteknek az eddiginél nagyobb segítsé­get kell adniuk — állapította meg Brutyó János. A termelékenység például az ötéves terv első két évében eredményesen alakult. Ebben benne van sok tízezer szak- szervezeti aktivista erőfeszíté­se is. Sajnos, elmaradtunk a munka- és üzemszervezés tu­dományában egyes baráti or­szágok. valamint a legfejlet­tebb kapitalista államok mö­gött. Szükségesnek látszik olyan központi intézmény lét­rehozása, amely a különböző iparágakban a nemzetközi ta­émmt A balatonszentgyörgyi Dél-Balaton Tsz vörsi üzemegységéből hetenként kétszer szál­lítanak paprikát. Egy-egy alkalommal 800—1000 darab paprikát szednek le a kerté­szet dolgozói. pasztalatokat is feldolgozva segítené általánossá tenni a termelés megszervezésének legjobb módszereit. A kérdés megoldását sürgetik az idei tervfeladatok is. A nagyon komisz tél következtében nép­gazdaságunk egészének mint­egy 3,5 milliárd, ezen belül az építőiparnak egymagában is több mint egymilliárd forin­tos elmaradást kell pótolnia. A szakszervezeteknek is hozzá kell járulniuk, hogy az átszervezés e célokat valóban el is érje, mégpedig anélkül, hogy eközben megzavarná a termelés folyamatosságát, il­letve a dolgozók hangulatát. Az elmúlt években egyre több helyet kaptak a szak- szervezetek tevékenységében az üzemi demokrácia erősödé­sének kérdései. Ezzel kapcso­latban gyakran merült fel az üzemi tanácsok helyzetének tisztázása is. A sokoldalúan megvitatott vélemények szerint legfonto­sabb az üzemi demokrácia erősítése, szélesítése. Ehhez minden rendelkezésre álló eszközt és formát, így az üze­mi tanácsokat is fel lehet, tehát fel is kell használnunk. Abból kell kiindulni, hogy a vállalatok tulajdonosai a munkások, a dolgozók ösz- szessége. A gazdasági, műsza­ki és mozgalmi vezetők, a dolgozók bizalmából irányít­ják a munkát, és kötelessé­gük tevékenységükről a válla­lat gazdáinak, a dolgozók ösz- szességének rendszeresen be­számolni, tájékoztatni őket, kikérni véleményüket a válla­latot érintő összes fontosabb kérdések eldöntésében. Le­gyen ennek egyik eszköze az üzemi tanács is. , A gazdasági célok megva­lósításának legfontosabb eszköze a szocialista mun­kaversemy-mozgalom az elmúlt öt esztendőben egészségesen fejlődött — hangsúlyozta Brutyó János. — Ma már meghaladja a fél­milliót azoknak a dolgozóknak a száma, akik a népgazdaság különböző területein szocia­lista vagy a szocialista címért küzdő brigádokban végzik munkájukat. E mozgalomban azonban — minden nagyszerűsége ellené­re is — mutatkoznak problé­mák, főleg a brigádok tevé­kenységének tartalmi kérdé­seivel kapcsolatban, mint amilyenek a vállalások céljai, a szocialista tudatformálás módszerei stb. Az erőfeszítése­ket e problémák megoldására kell tehát összpontosítani. Természetesen — a reális le­hetőségeken belül — töreked­ni kell a mozgalom továbbszé- lesítésére is. A szakszervezeti szerveknek igyekezniük kell elősegíteni, hogy a vállalások­ban a mozgalom hármas jel­szava : »^szocialista módon dolgozni, élni és tanulni« a vállalatok feladatainak, valamint a brigádtagok egyéni adottságainak, sa­játos élet- és munkakö­rülményeinek figyelembe­vételével valósuljon meg. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkaverseny- mozgalom tömegereje és alap­ja az egyéni verseny. A rész­vétel a szocialista brigádmoz­galomban dicsőség, de a ver­seny más formái is jelentősen járulnak hozzá a munka javí­tásához. A munkaverseny- mozgalom politikai nevelőha­tásának fokozására fejleszte­nünk kell a verseny nyilvá­nosságát, az eredmények rend­szeres, a kollektívák vélemé­nyére épülő értékelését, vala­mint a jutalmazás és kitünte­tés helyes elveinek maradék­talan érvényesítését. Az újítók és feltalálók munkájáról szólva a SZOT főtitkára kiemelkedő ered­ményként állapította meg, hogy ez a mozgalom közelebb került a szocialista munka­versenyhez. Sajnos azonban még mindig megtalálhatók a további fejlődést akadályozó bürokratikus hibák. A szak- szervezeti bizottságoknak — mondotta — igyekezniük kell elősegíteni minél szélesebb körben ezeknek az akadályok­nak az elhárítását és ugyan­akkor a jól bevált újítások gyors alkalmazását. Gazdasági feladataink meg. valósításának fontos tényezője az anyagi érdekeltség helyes biztosítása — folytatta beszá­molóját Brutyó János. — Gyakran még mindig a meny- nyiség egyoldalú növelését he­lyezik előtérbe a gazdaságos­ságra, a jobb minőségre, a jobb munkára való törekvés helyett. A jövőben tehát fokozni kell — éspedig miméi szélesebb körben — a dolgozóknak az érde­keltségét a minőségben, a gazdaságosságban. Ehhez nem kellenek újabb bérformák, csak az ismertek közül kell mindenütt a leg­megfelelőbbet alkalmazni. Az 1961—62-ben végrehaj­tott normarendezés — foly­tatta a SZOT főtitkára — ép­pen az igazságos bérezési rendszer alkalmazását célozta, amivel a jobb munka alapjait biztosítottuk. A premizálás és a nyereség- részesedés kérdéseire áttérve Brutyó János megállapította, hogy a kialakult premizálási rendszer jó, de a gyakorlatban súlyos hibákat is követnek el. A prémiumból sok helyen for­mális bérkiegészítést csinál­nak, ami így a népgazdasági érdekekkel ellentétesen hat. E visszásságok megszüntetése el­sősorban a vállalati, gazdasági szakszervezeti szervek fel­adata. A nyereségrészesedés alapelvei is helyesek, de job­ban összhangba kell hozni a népgazdaság legfőbb feladatai­val, és biztosítani kell, hogy a részesedés összege arányos le­gyen a végzett munkával, te­hát feleljen meg a dolgozók igazságérzetének. A tizenkilencedik kong­resszus óta jelentősen emelkedett a bérből és fi­zetésből élő dolgozók élet­színvonala. A növekedés a hároméves terv idején nagyobb volt. Az öt­éves terv első két esztendejé­ben az életszínvonal tovább emelkedett ugyan, a tervezett mértéket azonban nem érte el. A reálbér és a reáljövedelem csupán 1,3, illetve 2,5 százalék­kal nőtt. Közrejátszott ebben a két aszályos esztendő, vala­mint olyan objektív szükség- szerűségek, mint például hon. védelmünk fejlesztése, korsze­rűsítése, a békés építés bizto­sítása. De objektív szükségsze­rűség volt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével kap­csolatosan jelentkező többlet- kiadás is, ami átmenetileg gon. dókat okozott ugyan, de bősé­gesen visszatérül az élelmiszer­ellátás és az ipari nyersanyag- ellátás terén. Megvan a lehetősége, » hogy az ötéves tervben előirányzott nemzeti jö­vedelem elérése esetén a reáljövedelmet a megha­tározott 16—17 százalék­kal emeljük. Továbbra is gondolnunk kei! azonban a még elmaradt réte­gek életkörülményeinek javí­tcLScUTcl Az elmúlt öt év alatt 380 000 lakást építettünk. A második ötéves terv lakásépítési prog­ramja a párt javaslatára úgy módosult, hogy a tervezett 250 000 lakás helyett 300 000-et kell felépíteni. A szakszerveze­teknek is minden erejükkel se­gítséget kell nyújtaniuk e nagyszerű program teljesítésé­hez és ugyanakkor az állami erőből épülő bérleti és szövet­kezeti lakások elosztása mód­szerének javításához. A két kongresszus közötti időben jelentős lépést tettünk előre a munkaidő csökkentésé­ben. Most azt javasoljuk, hogy a második ötéves terv vé­géig a Munkaegészségügyi Intézet által meghatáro­zott valamennyi egészség­re ártalmas munkakörben fejezzük be a munkaidő­csökkentést. Javasoljuk megvizsgálni azt is, hogyan lehetne a dolgozó nők helyzetének könnyítésére megszüntetni az szombat éj­szakai műszakot. Nagy fejlődésről számolha­tunk be a dolgozóknak és csa­ládtagjaiknak a betegségbizto­sítás keretében járó szolgálta­tások terén is. Ez a fejlődés azonban nincs összhangban a társadalombiztosításba bevon­tak számának gyors növekedéu sével, hiszen ez az elmúlt évek­ben már elérte a lakosság 96 százalékát. A körzeti orvoselló- tás nem fejlődött ezzel arányow san, nőtt az orvosok túlter. heltsége, csökkent az egy be» ífolytatás a 2. oidakmj

Next

/
Thumbnails
Contents