Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-10 / 107. szám
WfLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* ÍR 4 50 FILIER SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 107. SZÁM. PÍNIEX, 1963. MÁJUS 10. Hogyan tovább a tabi járásban? (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Módszer (6. o.) Mai számunk tartalmából: A dominikai kiilditt ultimátuma Haiti képviselőjéhez a Biztonsági Tanács ülésén New York (MTI). A Biztonsági Tanács szerda este összeült, hogy megvitassa Haitinak Dominika ellen benyújtott panaszát. Az ülésen elsőnek Chalmers, Haiti külügyminisztere szólalt fel. Kijelentette, hogy a Dominikai Köztársaság a nyugati féltekén azoknak az erőknek az eszközévé vált, amelyek Haiti, a néger köztársaság felszámolására törekednek. Chalmers egyes amerikai lapoknak, különösen fjedig a New York Timesnak a tudósításaira hivatkozva megállapította, hogy a dominikai fegyveres erőket Haiti fővárosától 30 kilométernyire összpontosították. A dominikai elnök nem is titkolja azt a szándékát, hogy háborút akar kirobbantani Haiti ellen — mondotta Chalmers. Velazquez dominikai küldött válaszában visszautasította Chalmers kijelentéseit, s a haiti kormányt agresszió elkövetésével vádolta, mert katonái megtámadták Dominika Port au Prince-i nagykövetségét A dominikai küldött ultimátumot intézett Haiti képviselőjéhez: Haitinak biztosítékokat vagy menlevelet kell adnia azoknak a politikai menekülteknek, akik jelenleg a dominikai nagykövetségen tartózkodnak. Ha a haiti kormány nem teljesíti ezeket a követeléseket a dominikai küldött felszólalásától számított 24 órán belül, akkora dominikai kormány kénytelen lesz minden tőle telhető intézkedést meghozni a nagykövetségen tartózkodó személyek és a Haitiban élő dominikai állampolgárok biztonságáért. Velazquez javasolta, hogy a Biztonsági Tanács a kérdés intézését adja át az Amerikai Államok Szervezetének. Ezután a tanács ülését berekesztették. Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, az ENSZ újságíró köreiben az a vélemény alakult ki, az ENSZ-nek nem szabad megengednie, hogy a Dominikai Köztársaság Haitival való viszonyát fegyveres úton oldja meg. Rendkívüli állapot Brit-Guayanában Georgetown (MTI). Csütörtökre virradó éjjel Chedidi Jagan miniszterelnök rendkívüli állapotot hirdetett ki Brit-Guayanában. A rendkívüli állapot kihirdetésének előzménye, hogy Grey kormányzó nem tudta elmozdítani a holtpontról azokat a tárgyalásokat, amelyek a kormány és a szakszervezetek vezetői között folytak az immár húsz nap óta tartó általános sztrájkról. Aa angol hadügyminisztérium egyik szóvivője Londonban bejelentette, hogy riadókészültségbe helyezték a brit stratégiai elit zászlóalj néhány századát. Megkezdődtek a balatoni közegészségügyi napok Siófokon (Tudósítónktól.) A Magyar Hygiénikusok Társasága, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Egészségügyi Választmánya és a Somogy megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás rendezésében tegnap délelőtt Siófokon, a Bányászüdülő dísztermében megkezdődtek a már hagyományossá vált balatoni közegészségügyi napok. Szigeti Istvánnak, a Somogy megyei Tanács vb-elnökhelyet- tesének üdvözlő szavai után dr. Vilmán Gyula egészségügyi miniszterhelyettes megnyitotta a VI. balatoni közegészségügyi napokat. Lörincz Istvánnak, a Siófoki Községi Tanács vb-elnökének Siófok üdülőhely 100 éves fejlődéséről szóló ismertetése után dr. Páter János a balatoni üdülés múltjáról és jelenéről, dr. Papp Szilárd, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője a Balaton menti vízellátás időszerű kérdéseiről, dr. Berend Ernő megyei főorvos pedig a Balaton-part egészségügyi ellátásának és fejlődésének problémáiról tartott előadást. MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XX. KONGRESSZUSA Csütörtökön délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. A kongresszuson megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Münnich Ferenc államminiszter és Rónai Sándor, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az előterjesztett napirendi javaslatot. A tanácskozás napirendje a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XIX. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó Bru- tyó János, a SZOT főtitkára. 2. A SZOT számvizsgáló bizottságának jelentése. Előadó: Szabadkai Gyula, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. Előadó: Gál László, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra BrnÍYO János beszéde — A magyar szakszervezetek tizenkilencedik kongresszusa óta öt esztendő telt el — kezdte beszámolóját Brutyó János. — Ezek az évek, ha nem voltak is zökkenőmentesek, ösz- szességükben a magyar szak- szervezeti mozgalom jelentős fejlődését hozták magukkal. A szakszervezetek helyesen követték a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját, és hozzájárultak ahhoz, hogy dolgozó népünk azt magáévá tegye. A szakszervezetek legfőbb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása, ennek kulcsa viszont gazdasági életünk fejlődése. Ezért kell fokoznunk eredményeinket a termelékenységre és a gazdaságosság növelésére, valamint a munka minőségének javítására, amihez a szakszervezeteknek az eddiginél nagyobb segítséget kell adniuk — állapította meg Brutyó János. A termelékenység például az ötéves terv első két évében eredményesen alakult. Ebben benne van sok tízezer szak- szervezeti aktivista erőfeszítése is. Sajnos, elmaradtunk a munka- és üzemszervezés tudományában egyes baráti országok. valamint a legfejlettebb kapitalista államok mögött. Szükségesnek látszik olyan központi intézmény létrehozása, amely a különböző iparágakban a nemzetközi taémmt A balatonszentgyörgyi Dél-Balaton Tsz vörsi üzemegységéből hetenként kétszer szállítanak paprikát. Egy-egy alkalommal 800—1000 darab paprikát szednek le a kertészet dolgozói. pasztalatokat is feldolgozva segítené általánossá tenni a termelés megszervezésének legjobb módszereit. A kérdés megoldását sürgetik az idei tervfeladatok is. A nagyon komisz tél következtében népgazdaságunk egészének mintegy 3,5 milliárd, ezen belül az építőiparnak egymagában is több mint egymilliárd forintos elmaradást kell pótolnia. A szakszervezeteknek is hozzá kell járulniuk, hogy az átszervezés e célokat valóban el is érje, mégpedig anélkül, hogy eközben megzavarná a termelés folyamatosságát, illetve a dolgozók hangulatát. Az elmúlt években egyre több helyet kaptak a szak- szervezetek tevékenységében az üzemi demokrácia erősödésének kérdései. Ezzel kapcsolatban gyakran merült fel az üzemi tanácsok helyzetének tisztázása is. A sokoldalúan megvitatott vélemények szerint legfontosabb az üzemi demokrácia erősítése, szélesítése. Ehhez minden rendelkezésre álló eszközt és formát, így az üzemi tanácsokat is fel lehet, tehát fel is kell használnunk. Abból kell kiindulni, hogy a vállalatok tulajdonosai a munkások, a dolgozók ösz- szessége. A gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők, a dolgozók bizalmából irányítják a munkát, és kötelességük tevékenységükről a vállalat gazdáinak, a dolgozók ösz- szességének rendszeresen beszámolni, tájékoztatni őket, kikérni véleményüket a vállalatot érintő összes fontosabb kérdések eldöntésében. Legyen ennek egyik eszköze az üzemi tanács is. , A gazdasági célok megvalósításának legfontosabb eszköze a szocialista munkaversemy-mozgalom az elmúlt öt esztendőben egészségesen fejlődött — hangsúlyozta Brutyó János. — Ma már meghaladja a félmilliót azoknak a dolgozóknak a száma, akik a népgazdaság különböző területein szocialista vagy a szocialista címért küzdő brigádokban végzik munkájukat. E mozgalomban azonban — minden nagyszerűsége ellenére is — mutatkoznak problémák, főleg a brigádok tevékenységének tartalmi kérdéseivel kapcsolatban, mint amilyenek a vállalások céljai, a szocialista tudatformálás módszerei stb. Az erőfeszítéseket e problémák megoldására kell tehát összpontosítani. Természetesen — a reális lehetőségeken belül — törekedni kell a mozgalom továbbszé- lesítésére is. A szakszervezeti szerveknek igyekezniük kell elősegíteni, hogy a vállalásokban a mozgalom hármas jelszava : »^szocialista módon dolgozni, élni és tanulni« a vállalatok feladatainak, valamint a brigádtagok egyéni adottságainak, sajátos élet- és munkakörülményeinek figyelembevételével valósuljon meg. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkaverseny- mozgalom tömegereje és alapja az egyéni verseny. A részvétel a szocialista brigádmozgalomban dicsőség, de a verseny más formái is jelentősen járulnak hozzá a munka javításához. A munkaverseny- mozgalom politikai nevelőhatásának fokozására fejlesztenünk kell a verseny nyilvánosságát, az eredmények rendszeres, a kollektívák véleményére épülő értékelését, valamint a jutalmazás és kitüntetés helyes elveinek maradéktalan érvényesítését. Az újítók és feltalálók munkájáról szólva a SZOT főtitkára kiemelkedő eredményként állapította meg, hogy ez a mozgalom közelebb került a szocialista munkaversenyhez. Sajnos azonban még mindig megtalálhatók a további fejlődést akadályozó bürokratikus hibák. A szak- szervezeti bizottságoknak — mondotta — igyekezniük kell elősegíteni minél szélesebb körben ezeknek az akadályoknak az elhárítását és ugyanakkor a jól bevált újítások gyors alkalmazását. Gazdasági feladataink meg. valósításának fontos tényezője az anyagi érdekeltség helyes biztosítása — folytatta beszámolóját Brutyó János. — Gyakran még mindig a meny- nyiség egyoldalú növelését helyezik előtérbe a gazdaságosságra, a jobb minőségre, a jobb munkára való törekvés helyett. A jövőben tehát fokozni kell — éspedig miméi szélesebb körben — a dolgozóknak az érdekeltségét a minőségben, a gazdaságosságban. Ehhez nem kellenek újabb bérformák, csak az ismertek közül kell mindenütt a legmegfelelőbbet alkalmazni. Az 1961—62-ben végrehajtott normarendezés — folytatta a SZOT főtitkára — éppen az igazságos bérezési rendszer alkalmazását célozta, amivel a jobb munka alapjait biztosítottuk. A premizálás és a nyereség- részesedés kérdéseire áttérve Brutyó János megállapította, hogy a kialakult premizálási rendszer jó, de a gyakorlatban súlyos hibákat is követnek el. A prémiumból sok helyen formális bérkiegészítést csinálnak, ami így a népgazdasági érdekekkel ellentétesen hat. E visszásságok megszüntetése elsősorban a vállalati, gazdasági szakszervezeti szervek feladata. A nyereségrészesedés alapelvei is helyesek, de jobban összhangba kell hozni a népgazdaság legfőbb feladataival, és biztosítani kell, hogy a részesedés összege arányos legyen a végzett munkával, tehát feleljen meg a dolgozók igazságérzetének. A tizenkilencedik kongresszus óta jelentősen emelkedett a bérből és fizetésből élő dolgozók életszínvonala. A növekedés a hároméves terv idején nagyobb volt. Az ötéves terv első két esztendejében az életszínvonal tovább emelkedett ugyan, a tervezett mértéket azonban nem érte el. A reálbér és a reáljövedelem csupán 1,3, illetve 2,5 százalékkal nőtt. Közrejátszott ebben a két aszályos esztendő, valamint olyan objektív szükség- szerűségek, mint például hon. védelmünk fejlesztése, korszerűsítése, a békés építés biztosítása. De objektív szükségszerűség volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatosan jelentkező többlet- kiadás is, ami átmenetileg gon. dókat okozott ugyan, de bőségesen visszatérül az élelmiszerellátás és az ipari nyersanyag- ellátás terén. Megvan a lehetősége, » hogy az ötéves tervben előirányzott nemzeti jövedelem elérése esetén a reáljövedelmet a meghatározott 16—17 százalékkal emeljük. Továbbra is gondolnunk kei! azonban a még elmaradt rétegek életkörülményeinek javítcLScUTcl Az elmúlt öt év alatt 380 000 lakást építettünk. A második ötéves terv lakásépítési programja a párt javaslatára úgy módosult, hogy a tervezett 250 000 lakás helyett 300 000-et kell felépíteni. A szakszervezeteknek is minden erejükkel segítséget kell nyújtaniuk e nagyszerű program teljesítéséhez és ugyanakkor az állami erőből épülő bérleti és szövetkezeti lakások elosztása módszerének javításához. A két kongresszus közötti időben jelentős lépést tettünk előre a munkaidő csökkentésében. Most azt javasoljuk, hogy a második ötéves terv végéig a Munkaegészségügyi Intézet által meghatározott valamennyi egészségre ártalmas munkakörben fejezzük be a munkaidőcsökkentést. Javasoljuk megvizsgálni azt is, hogyan lehetne a dolgozó nők helyzetének könnyítésére megszüntetni az szombat éjszakai műszakot. Nagy fejlődésről számolhatunk be a dolgozóknak és családtagjaiknak a betegségbiztosítás keretében járó szolgáltatások terén is. Ez a fejlődés azonban nincs összhangban a társadalombiztosításba bevontak számának gyors növekedéu sével, hiszen ez az elmúlt években már elérte a lakosság 96 százalékát. A körzeti orvoselló- tás nem fejlődött ezzel arányow san, nőtt az orvosok túlter. heltsége, csökkent az egy be» ífolytatás a 2. oidakmj
