Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-25 / 120. szám

Szombat, 1963. május 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Elkészült-e az intézkedési terv Egy tanulságos vita margójára a téli kiesés pótlására? A megyei tanács utasításának nyomában Gondolatok a szabad időről Lapunk: május 14-i számában közöltük azt az interjút, ame­lyet Kovács Endre elvtárs, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője adott munkatár­sunknak a vállalatok téli ter­meléskiesésének pótlásáról. Az osztályvezető többek között el­mondotta, hogy az üzemiekkel intézkedési tervet készíttetnek arra vonatkozóan, hogyan akarják behozni az időjárás okozta lemaradást. A Kaposvári Keíeanyag- kikészítő Vállalatnál azt kutat­tuk hát, hogy teljesítették-e a tanács utasítását. Noha a ha­táridő május 20-án lejárt, az intézkedési tervet még 21-re sem készítették el. Az első pil­lanatra arra gondoltunk, hogy a vállalat nem maradt hű áp­rilisi ígéretéhez, ahhoz tudniil­lik, hogy pótolja az elmaradást, s nem szándékozik erőfeszíté­seket tenni azért, hogy utolér­je magát. Csakhamar kiderült azon­ban, hogy nem erről van szó. Az üzem dolgozói versenyez­nek a tervteljesítésért, s arra törekszenek, hogy teljesítsék exportkötelezettségüket. Az üzem vezetői szakosították a munkát az előkészítő műhely­ben. Ezzel időt nyernék, hisz a dolgozóknak napjában nem kell többször is átállniuk más­más munkára. Üzembe helyez­ték a korszerű sertékikészítő gépet, ez nagyban emeli a ter­melékenységet. Az előkészítő műhelyben egy újítás beveze­tésével meggyorsították a fes­tést, és használják a Demág- darut is. Mindez — hangsú­lyozzák — sok többletet ered­ményez. Ám hogy mennyi ez, s vajon eléri-e azt a 178 000 fo­rintot, amely az első negyed­évben és áprilisiban kiesett a termelésből, nem tudják meg­mondani. Lehet, hogy több is ennél, de megtörténhet, hogy a fele sem lesz. És ha az utób­bi igaz, akkor az év végén már csak legföljebb sajnálattal megálllapíthatják, hogy a ter­vet nem teljesítették, mert ak­kor már az üzem dolgozói semmit sem tudnak tenni. Az ígéret, hogy pótolják a kiesést, csak akkor megalapo­zott, ha elemzéssel, gazdasági számításokkal megállapítják, hogy miből milyen többlet­eredmény származik, s meny­nyi az összesen. Elegendő-e ahhoz, hogy behozzák a lema­radást, nincs-e szükség újabb belső tartalékok feltárására. A megyei tanács ipari osztálya éppen ezért szólította fel a vállalatokat az intézkedési terv elkészítésére, hogy a ve­zetők, a dolgossók tisztán lás­sák feladataikat, és megkeres­sék a terv teljesítésének bizto­sítékait. Az intézkedési prog­ram mintegy forgatókönyve kell legyen a munkának. Ebből a vállalat minden dolgozójá­nak tudnia kell, mi az, amit naponta el kell végeznie azért, hogy üzeme utolérje magát. A termelésnek ez a fontos forgatókönyve, az intézkedési terv hiányzik a keíeanyag- kikészítőnél. Ez az oka, hogy az üzem vezetői bizonytalanok a határidőben, s nem tudják, hogy az említett /lépésekből milyen többleteredmény szár­Levelet kézbesített a posta az építőiparhoz tartozó válla­latok igazgatóinak: az Építők Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága volt a fel­adó. A levél a június 9-én ■megtartandó építők napjának forgatókönyvét tartalmazza, melléklete pedig néhány fel­adatra hívja fel az igazgatók figyelmét. A levélben és a forgató- könyvben van egy rész a be­vételekről és a kiadásokról is. Eszerint az építők napjának bevételeit 11 300 forintban ál­lapították meg, ebből az ősz- szegből 9300 forintot a válla­latok igazgatói alapjából kí­mazik. Inkább a szerencsére, mint alapos és pontos számítá­sokra bízták magukat. Eddig megtett intézkedéseik, a terme­lésben szerzett gazdag tapasz­talataik, a vállalat dolgozóinak jó versenyszelleme azt bizo­nyítja. hogy képesek pótolni a téli kiesést. Az üzem vezetői alkalmasak arra, hogy olyan tervet készítsenek, amelynek végrehajtásával biztosíthatják, megalapozhatják ezt. Lássanak tehát munkához, saját érde­kükben teljesítsék fölöttes szervük utasítását! Szegedi Nándor vannak biztosítani. Világosan meg is mondja a levél: »Fö­lötte® szerveink utasítására, il­letve a több éves gyakorlat alapján a felmerülő költsége­ket minden esetben a vállala­tok igazgatói alapjából fedez­tük. Kérnénk, hogy ez alka­lommal az elvtárs vállalatától a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben... forintot a Szakszervezetek Megyei Taná­csának OTP-csekhszámlájára szíveskedjenek átutalni leg­később május 30-ig.-« És mire kellene a pénz? A többi között dekorációs költ­ségekre 1600 forint, kultúr- csoport jutalmazására 1500 Talán tizenöten üljük kö­rül a hosszú asztalt és vi­tatkozunk, A szabad időről. önképzésről, sportról, szóra­kozásról. Néha mellékvá­gányra terelődik a vita, ki­ugrik egy-egy helytelen szemlélet. Baj ? Korántsem. Vitatkozunk, és a vita ak­kor jó, ha őszinte. Ha min­denki helyesen látna min­dent, nem volna alapja a vitának, A jegyzetfüzetben szaporodnak a bejegyzések, * * * »SZELLEMI VETÉLKEDŐ neveléselméletből. . , Heti két. vagy négy edzés, egy sportág forint, sporttal kapcsolatos ki­adásokra 1700 forint, lepény­evésre 200 forint stlb. Bizony súlyosan megsértik a pénz­ügyminiszternek az igazgatói alap felhasználásáról szóló 106/1960. (P.K. 3.) PM számú utasítását! Egy kissé furcsának talál­juk a szabálytalanságokkal szemben mindig síkra&zálló szakszervezeti bizottság tör­vénysértésre buzdító levelét, még akkor is, ha fölöttes szer­vek »utasításéra-« és többéves »gyakorlatra« hivatkoznak. A pénzügyi fegyelem min­denkire kötelező. P. Gy. kötelező .. . Tv-hangverseny és színházbérlet... Filman­két ... Előadások .. . Kórus... Iskola ... Tanulás ... Vi­ták ... KISZ-munka ...« És természetesen a napirend sze­rinti élet kötöttségei a Ka­posvári Felsőfokéi Tanítókép­zőben. Szalai Ágnes beszámo­lója után úgy érzi az ember, hogy sokat vállaltak a lá­nyok. Bírják? — Nem mindenki csinálja, csak az aktívabbak. Harminc, negyven százalék talán. — Fáradt? — Néha . . . Tizennyolc-húsz éves lá­nyok. Érdeklődési köi’ük szer­teágazó, mindenről szeretné­nek értesülni, tanulni arról, ami körülöttük történik. Ed­dig helyes. De a szabad idő minden percének napirend szerinti beosztása, az állan­dóan ismétlődő rendezvények merev határideje, a szétapró­zottság, az »ebből is, abból is egy kicsit« szemlélet idővel nagyon, elf ár ászt. És arra is gondolni kellene, hogy mi lesz a »passzív« többséggel. Helyes lenne másként, kötet­lenebbül beosztani a szabad időt a- tanítóképzőiben. Nem a tartalmon, a módszeren szük­séges változtatni. * * * — GYÖNYÖRŰ KLUBTER­MÜNK VAN — mondja Christ László, a MÉSZÖV propagandistája — zongorá­val, televízióval. Magnetofo­nunk, rádiónk, lemezjátszónk is van, mégis öt óra, fél hat után üres a klub. A fiatalok egy része vidéken tartózko­dik, a többieket nehéz össze­fogni. A klubestékre is jobbá­ra csak lányok járnak... , A MESZÖV-nél van Klub­tereim i— kihasználatlanul, másutt, például az Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat és a TRANSZVILL KlSZ-alapszer- vezetének súlyos gondot okoz a helyiséghiány. — A múltkor két szobát nyitottunk egybe, hogy a rendezvényt megtarthassuk, így is a százötvenből harminc fiatal kénytelen volt hazamen­ni — mondja Móricz Katalin, az. I parcikk-kisker. szervező titkára. Panaszkodik Boksa Ferenc is, a TRANSZVILL kultúrfe- lelőse: — A kultúrteremből irodá­kat csináltak, a társadalmi munkával épült színpadot le­bontották, mert kellett a hely az ebédlőnek. Egyáltalán nincs nálunk klubélet, még azt sem tudjuk, hol tartsuk a tag­gyűléseket. Talán az udva­ron ... Más lehetőség nincs. Jól működő kultúrcsoportunk is volt, s amíg volt, érdekelte az embereket a vállalatnál a kultúra. Most? A múltkor huszonöt jegyet adtunk el nagy nehezen a Vándor kórus hangversenyéi-e. Megvették, de tízen se mentek el. Azt mondták, hogy nem érdekli őket. Mit csináljunk? ... Egy javaslat mindjárt fel­vetődött. Mi lenne, ha a MÉSZÖV Időnként meghívná az amúgy is kihasználatlan klubterembe az Iparcikk-kis- ker. és a TRANSZVILL fia­taljait? Biztosan jól éreznék magukat a közös rendezvénye­ken, és egy csapásra két »roto- léma oldódna meg. Nem va­lószínű, hogy a MÉSZÖV ille­tékes vezetői elzárkóznának az ifjúság nevelése szempont­jából rendkívül hasznos lehe­tőség' támogatása elől. * * * HATSZÁZÖTVEN TAGJA VAN a Táncsics Gimnázium KISZ-szervezetónek: tizenegy szakkör, tíz sportköri szakosz­tály működik az iskolában; Duránezky Zoltán csúcs KISZ-* ti tkár beszámolójából érző­dik, hogy az iskola fiataljai általában jól használják fél szabad idejüket. Panaszolják ugyan, hogy az iskolában nincs alkalmas helyiség tv-nézésre vagy rendezvények lebonyolí­tására; bírálják az Ifjúsági Ház rendezvényeit is. Azt ja­vasolják, rendezzen az Ifjúsá­gi Ház több irodalmi műsort* szellemi vetélkedőt, színvona­las táncestet, filmvitét... Sorolják tovább. Van. javas­lat bőven. Furcsa viszont, hogy a jelenlevők közül senki sem kér politikai témájú elő­adást. f— Azt másutt is hall ember... — mondják. Néhány egyszerű politikai kérdésre mégsem tudnak pon­tos választ adni, és akkor el­ismerik, hogy valóban, ilyen is kellene. Helyes lenne talán — és ebben megegyeztek a részvevőik — »kérdezz-felelek« alapon lebonyolítani a politi­kai előadásokat. így mindenki arra kapna választ, ami fog­lalkoztatja, amire kíváncsi. Egy fiatalember később azt mondja — irodalmi, művésze­ti kérdések vetődtek fel —, őt a magyar irodalom nem ér­dekli, mert a külföldi sokkal többet nyújt. S mi történt? Három ma élő fiatal magyar írót keülett volna felsorolnia, s csak egyet tudott, de tőle sem olvasott... Pedig szabad idejéből futotta volna arra, hogy a mai magyar irodalom­mal is megismerkedjék, még ' ha vázlatosan is. Dikoonirtozza az őszi árpát a lábodi Kossuth Tsz növényvédő brigádja. Utasítás vagy gyakorlat ­mindenesetre törvénysértő Hol van hát a hiba?. Pintér István — Szabó László : wmm (€) — Összehasonlították azzal a fickóval? — Kivel? — kérdezte Gar­tens. — Tudja, a lány volt szerel­mével. — Természetesen, így vá­lasztottuk ki. Ö hasonlít rá a legjobban, össze is voltak zár­va két hétre, hogy a mozdula­taiból, modorából Sipos elles­sen egy és mást. — Most hol van az a fickó? — Jó helyen. Biztonságban — mosolygott a kapitány. Brondell ezredes nem kérde­zett többet. Szeme a falon füg­gő egyik modem festményre tévedt, s ott meg is állapodott. Brondellnek oka volt rá, hogy gondolkozzon, mérlegelje mindazt, amit a kapitánytól hallott. Erről az iskoláról ugyan még egy növendéket sem küldtek Magyarországra, de a korábbiak, akiket másutt képeztek ki, s akiket bevetet­tek, egymás után lebuktak. Fricskát ugyan senkitől sem kapott az eredménytelen ak­ciókért, de bántotta, hogy nem tud eredményt elérni abban a két nagy jelentőségű titkos ku­tatási anyagban, amelyet már hónapok óta meg kellett volna szereznie. Igaz, amíg át nem jutottak a határon, egyik em­berének sem mondták meg a konkrét feladatot Ezt ott kel­lett volna megkapniuk Ma­gyarországon, a rezidentúra vezetőjétől, a B. 26-ostói. De már hamarosan a határátlépés után lefogták őket. Szerencsé­re a B. 26-os rezidentúrája ép­ségben van. Hiába, mégiscsak okos gondolat volt tőle, hogy nem engedte a B. 26-ost és em­bereit korábban dolgozni. Nagy akcióra kell őket tarto­gatni. Kár kockáztatni. Pedig mennyire erősködtek az embe­rei, hogy nyugodtan teremthet­nének vele nemcsak oda, ha­nem vissza is rádió-összekötte­tést, hiszen a központ rádió­szolgálata által kidolgozott spe­ciális adási szisztéma lehetet­lenné teszi a bemérést. De so­ha nem lehet tudni. Elcsípnek egy adást, s akkor kész a leg­nagyobb baj..; Hiába, tanul­ni kell az angoloktól, ök hosz- szú távra telepítik ügynökei­ket, nem sajnálják az időt, mindenképpen kivárják a leg­alkalmasabb pillanatot. Ö, Brondell ezredes meg is fo­gadta, hogy c.-ha többé nem fogja elhamarkodni a dolgokat Várjanak a központban az anyagokra, s akkor megtérül majd a várakozási idő... — Ezredes úr, nem folytat­nánk? — riasztotta fel Bron- dellt a kapitány. — Sok min­dent kell még elintézni az in­dulásig, s az idő sürget..; — De igen, folytassuk.;. Vagy inkább ne, hanem men­jünk fel a szobámba, s hívas­sa ide azt a Sípost. Kinyílt az ajtó, és egy fiatal nő lépett a terembe; megvárta, amíg az ezredes befejezi a mondatot, aztán odalépett hoz­zá, s átnyújtott neki egy map­pát. — Ezredes úr, a B. 26-os vá­ratlanul jelentkezett. A speciá­lis esetekre fenntartott code-ot használta. — Mutassa — mondta indu­latosan, reszelés hangon az ez­redes, s kikapta a nő kezéből a mappát. Felcsapta a fedelét, és átfutotta a sorokat, amelye­ket a müncheni hírszerző köz­pont rádiószolgálata már meg­fejtett. A B. 26-os arról értesí­tette őket, hogy váratlan hely­zetbe került, valaki fölismerte, s ezért alkalmaznia kellett a vegyifegyvert. Adásszünetet kért két hétre, addig is a szo­kott úton várja az utasításokat. Az ezredes felüvöltött. — Mindig olyankor csap be a mennykő, amikor már min­den a legjobb úton halad! A fene vinné el ezt is! Miért használta a végyifegyvert? Képzelje, Garkins, méghozzá vonaton lövöldözött ez az ökör. Mintha nem beszéltem volna a lelkére, amikor itt volt, hogy ne mozogjon, ne utazgasson, maradjon a fenekén! Néhány hónapra befellegzett az akció­nak ... Maga vállalná ilyen helyzetben a Fecske-tervet? Garkins megrántotta a vál­lát, mint aiki nem tud dönteni. — Mert én nem. Pedig ő tud­ta volna a legjobban előkészí­teni az akciót. Gyerünk. Men­jünk a szobámba — adta ki az utasítást Brondell. Mindnyájan felálltak. Sen­ki sem avatkozott bele a két főnök beszélgetésébe. Brondell elvesztette eddigi méltóságos nyugalmát, és mé­teres léptekkel sietett ki a ve­títőteremből. Kettesével sza­ladt lefelé a lépcsőn. Mögötte Garkins kapitány és a négy ci­vil. Brondell berohant első emeleti irodájába. Az előszobában fegyveres őr állt. Vigyázzba vágta magát. Az ezredes azonban figyelemre se méltatta. A szomszéd szobában két nő gépelt szorgalmasan, egy férfi pedig telefonált. Nappali tem­póval dolgozott az éjszakai ügyeletes titkárság is. Brondell és a kis társaság megállt az aránytalanul hosszú dolgozó- szoba elején. Az ezredes be­rúgta a nyitva felejtett ajtót. A többiek tanácstalanul néz­tek egymásra. Brondell odasietett az aszta­li mikrofonhoz, megnyomott egy gombot, és beleordított a készülékbe: — Müller őrnagy, hozzám! Yes! Az ezredeshez... * * » A TÖBBIEK ... Nagyon ér­dekes. Fekete Ilona és Stra- zsalecz József beszámolója a • textilművek fiataljairól, vagy ■Hetényi Jolánnak, a pénzinté- izetek KISZ-titkárának pana­sza — a harminctagú alap­szervezetből csak nyolc fia­tal jár el a taggyűlésekre és ja rendezvényekre... —, vagy Tóth Mária (Élelmiszer-'kis- jker.) javaslatai a fiatalok szó- jrakozásának irányításáról. Jó vita volt és őszinte. A j szabad időről, a hibákról, le- ihetőséigekrői. Tizenöt KISZ- :tag. Egy város szervezett if­júságát képviselték, hatezer (Folytatjuk.) fiatalt. Vincze Jenő MENETREND NÉLKÜL BÁRMIKOR, BÁRHOVA DAN U VIA motorkerékpárral! OTP-hitelakció keretében is vásárolható. Ára 9600,— Ft. ________________________________________________(2730)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents