Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1963. április 20. Világszerte óriási feiiiáborodás tagadta Grimau halálra Ítélésének hírét Madrid (MTI). Franco katonai bírósága koholt vádak alapján csütörtö­kön mindössze négyórás tárgyalás után halálra ítélte a no­vember 8-a óta börtönben sínylődő Julian Grimau Garcia 52 éves neves spanyol hazafit, az illegális Spanyol Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tagját. Hruscsov távirata Francához Julian Grimau spanyol kom­munista vezető életének meg­mentése érdekében Hruscsov szovjet kormányfő táviratban fordult Franco spanyol állam­főhöz. A távirat szövege a kö­vetkező: Francisco Franco Bahamon- de generalisszimuRznak. Excellenciás uram! Csak az imént értesültem arról, hogy Madridban halálra ítélték Julián Grimaut olyan cselekedetekért, amelyeket ál­lítólag a polgárháború évei­ben követett el. Lehetetlen, hogy ez a hír ne keltsen mély aggodalmat minden jóakaratú emberben. Semmiféle államér­dek sem indokolhatja, hogy a polgárháború befejezése után 25 évvel Spanyolországban háborús idők törvényei alap­ján ítélhessenek el valakit. A humanizmus és az embe­riesség érzésétől vezéreltetve azzal a nyomatékos kéréssel fordulok önhöz, változtassa meg az ítéletet és mentse meg Julian Grimau életét. Mélysé­ges meggyőződésem, hogy a nemzetközi közvélemény leg­szélesebb köreiben nagy meg­elégedettséggel fogadnák, ha ön megtenné ezt a humánus lépést. N. Hruscsov Julian Grimau Garda halá­los ítéletének hírét világszerte óriási felháborodással fogad­ták. Csütörtökön este újabb nagy tüntetések zajlottak le Párizsban, Londonban és másutt. A franda fővárosban mintegy kétezer ember vonult fel a spanyol nagykövetség épülete elé ilyen feliratokkal: »Franco gyilkos!«; »Szabadsá­got Julian Grimaunak!« Londonban több mint 300 tüntető tiltakozott a spanyol nagykövetség előtt Grimau ha­lálra ítélése miatt. Mint TASZSZ-tudósítás közli, a spanyolországi amnesztiáért küzdő szervezet csütörtökön repülőgépen munkáspárti de- legádót küldött Madridba, hogy újabb akciót kíséreljen meg Grimau megmentése ér­dekében. A Reuter-iroda jelenti Ró­mából, hogy az Unita csütör­töki számában közölt vezér­cikkében követelte az olasz kormány nyilvános közbelépé­sét Grimau érdekében. A ró­mai és a vatikáni spanyol nagykövetség őrségét megerő­sítették, és rendőri páncélko­csikat vezényeltek a két épü­let elé újabb tüntetések meg­akadályozására. Stockholmban csütörtökön este nagyobb csoport tüntetett a spanyol nagykövetség előtt Grimau halálra ítélése miatt —■ jelentette az AP. Mint Reuter-tudósítás közűi, az amszterdami spanyol kon­zulátus épülete előtt csütörtö­kön este baloldali spanyol emigránsok és holland fiata'- lok tüntettek Grimau mellett. ,Felháborodással tiltakozik a magyar nép Julian Grimau Garda halálra ítélése ellen A magyar nép egyöntetűen emelte fei tiltakozó szavát az ellen, hogy a spanyol fasiszta rendszer katonai bírósága ha­lálra ítélte Julian Grimau Gar­dái, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját. A Magyar Népköztársaság társadalmi és tömegszervezetei a spanyol kormányhoz intézett táviratokban adnak kifejezést mélységes felháborodásuknak és síkraszállnak a spanyol nép hű fia mellett »Követeljük, hogy semmisítsék meg a ko­holt vádak alapján hozott igaz­ságtalan ítéletet és helyezzék azonnal szabadlábra« — hang­zik a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának távirata. »A spanyol nép hű fiával szem­ben alkalmazott kegyetlen és törvénytelen eljárás világszer­te mélységesen felháborítja mindazokat, akik hisznek az T A S AZ OLT ÉS ZSÁKOS VETŐMAGOK. KONYHAKERTI. GAZDASÁGI. VIRÁGMAGOK. súlyegységre kiszerelt magok, NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK. TÁPSZEREK. MADÁRELESÉG a Kaposvári Szövetkezeti Vetőmagboltban. igazságban, a törvényességben, az emberi szellem magasabb- rendűségében« — mondja a Magyar Országos Bóketanács távirata. Az Eötvös Loránd Tu dományegyetem oktatói és hallgatói táviratukban hangoz­tatják: »Követeljük, hogy Gri mau ügyében polgári bíróság döntsön, s a legteljesebb jog­védelem biztosítása mellett szabadon védekezhessék.« A Magyar Jogász Szövetség a madridi katonai bíróság elnö­kéhez intézett táviratában megbélyegezte a törvénytelen ítéletet, követelte annak azon­nali hatályon kívül helyezését, s addig is az ítélet végrehajtá­sának felfüggesztését. Julian Grimau Garda védel­mében felemelte szavát a ma­gyar munkásosztály, a paraszt­ság, népünk minden rétege. Az ország legkülönbözőbb részei bői érkezett jelentések arról számolnak be, hogy a gyárak, bányák, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek dolgozói röpgyűléseken adnak kifejezést felháborodásuknak, s követelik a spanyol hazafi szabadon bo­csátását. (MTI) A* árjegyzék megtekinthető minden földművesszövetkezeti irodában, a szövetkezeti éttermekben, a községi művelődési házakban, a termelőszövetkezetekben. Tekintse meg az árjegyzéket, és POSTÁN KÜLDJE BE MEGRENDELÉSÉT a Kaposvár, Ady Endre utca 15. szám alatti vetőmagboltba. 4 megrendelések itánvéttel kerülnek szállításra. (3520) A De Gaulle elleni merénylet egy újabb tagja került rendőrkézre Párizs (MTI). Párizsban péntekre virradó éjszaka heves utcai lövöldözés után rendőrkézre került Serge Bernier, a De Gaulle ellen ta­valy augusztusban megkísérelt merénylet egyik tettese. Mar. celeau de Brem nevű társát a rendőrök agyonlőtték, miután előzőleg súlyosan megsebesí­tette a járőr egyik tagját. A két OAS-bandite éppen egy autót akart ellopni a Pan­theon közelében, amikor a rendőrök rajtuk ütöttek. Serge Bernier a De Gaulle elleni támadás egyik szervező­je volt. ö bérelte ki a merény­lők által használt autókat, s a támadáskor az egyik gépkocsit vezette. Bemier letartóztatása után a tizenhét tagú merénylőbandá­ból még négyen vannak sza­badlábon, köztük a magyar származású Marton Lajos. Bermer-t a bíróság távollé­tében halálra ítélte, a tárgya­lást azonban a franda törvé­nyek értelmében meg kell is­mételni. Ö 55/Z70 CiJL/í L & Új húsvéti hagyomány Több. njsugat-eurápai kor­mány számára lassanként va­lóságos hagyománnyá válik, hogy kellemetlen húsvéti ün­nepeket készítenek nekik a húsvéti békemenetek, amelyek egyre inkább nemzetközi jel­legű tüntetésekké válnak. Per­sze a nyugati államférfiaknak kellemetlen hallaniuk a hábo­rús politikájuk ellen tiltakozó néptömegek hangját. London­ban az Aldermastonból Induló békemenetben a »Kémek a bé­kéért« aláírásé röplapot ter­jesztették, amelyből a rendőr­ség szerint »Anglia hétpecsétes nukleáris titka« került nyilvá­nosságira. 35—40 000 ember im­pozáns béketüntetését most is erős rendőrkordon és a lakos­ság szimpátiája fogadta az an­gol fővárosban. A Macmillan rezidenciája előtti összetűzé­sek után igen sok békeharcost le is tartóztattak. Nyugat-Németországban jó­formán minden nagy iparváros békeharcos tömegtüntetést szervezett, amerre a több irányból indult és újabb csat­lakozókkal erősödő békemene­tek elhaladtak. Figyelemre­méltó, hogy Nyugat-Németor­szágban a háromnapos menet­ben részt vevők száma az el­múlt évekhez képest megkét­szereződött, s több mint 34 000-en vettek részt, de már a menetet befejező tömeggyű- léseken több mint nyolcvan- ezer ember emelte föl tiltako­zó szavát az atomfegyverkezés esztelen politikája ellen. »Atomfegyvermentes Közép- Európát!«; »Katonailag ritkí­tott enyhülési övezetet Közép- Európában!«; »Közép-Európa híd Kelet és Nyugat között!« — ezektől a jelszavaktól, kö­vetelésektől visszhangzottak Hamburg, Bréma, Dortmund, Frankfurt, München, Nürn­berg, Stuttgart és a menet út­jába eső városok. Ismert és szükségszerű követelések ezek, de a diplomáciában még nem diadalmaskodnak. Nagy »story«-t is produkált húsvétkor a nyugatnémet rend­őrség. A tv- és fotóriporterek hada rohanta meg a düsseldor­fi repülőteret, ahol az angol bókeharcosokat bezárták a re­pülőgépbe. A tüntetésen való részvételüket ugyan sikerült megakadályozniuk a nyugatné­met hatóságoknak, de egyúttal igen jó szolgálatot tettek a bé­kemozgalomnak, mert másnap az egész világsajtóban megje­lentek a képek a bezárt repü­lőgépről és a nyugatnémet rendőrökről, s ugyanezeket a jeleneteket pergették a tv- képernyőkön is a világ minden részén. Az angol, dán, nyugatnémet, svájci, New York-i és más hús­véti békemenetek és gyűlések nagyszerű seregszemléi voltak az erősödő békemozgalomnak, amely , egyre komolyabb • té­nyező a háború vagy béke kér­désének eldöntésében, és ható­ereje eljut a tárgyalótermekbe is. © Az új EAR Az új arab államszövetség az 1961-ben felbomlott Egye­sült Arab Köztársaság helyébe most új tagország, Irak részvé­telével jött létre. E terv szor­galmazója ezúttal is Egyiptom volt. Az utóbbi hónapok ese­ményed, a februári iraki és a márciusi Szíriái katonai hata­lomátvétel után nyomban na­pirendre került az arab állam- szövetség sürgős megteremté­sének terve. Ez egyúttal bizo­nyos megoldást is adott a belső bajokkal küszködő iraki és Szí­riái kormánynak. A hatalom új birtokosai ugyanis nem tudták megnyerni a munkásosztály és az értelmiség • jelentős részét, sőt szervezeteiket illegalitásba kényszerítették, s üldözik a kommunistákat, a munkásosz­tály legjobbjait. Szíria és Irak burzsoáziája sem teljesen nyu­godt, hiszen az előző EAK-kor- mány nem vette eléggé figye­lembe ' az Egyiptom és Szíria között meglevő történelmi, gazdasági és politikai különb­ségeket, s ebből számos hátrá­nyos megkülönböztetés neheze­dett Szíriára. Természetesen most el akarják kerülni ezeket a hibákat, de kérdés: milyen áron? A demokratikus erők el­leni hajsza feltétlenül fokozza a belső problémákat; a katonai erőket elsősorban a belső el­lenállás megfékezésére kell felhasználniuk. És mi lesz az olajjal? Államosítják-e? Ho­gyan tekintenek az államszö­vetségre az olajmonopóliumok gazdái? Ezek azok a kulcskér­dések, amelyek sokszor el­hangzanak ezekben a napok­ban. Nehéz lenne határozott igen—nem-mel válaszolni, mert például az iraki államcsíny utón az új politikai csoport biz­tosította a »külföldi érdekek« sértetlenségét. Természetesen nem maradtak tétlenek az utóbbi esztendőkben az ameri­kai tőkések sem. Ma már öt- százmillió dollárra rúg az az összeg, melyet segély vagy köl­csön címén folyósítottak Egyiptomnak, az államszövet­ség legerősebb hatalmának. Ezek után nem valószínű, hogy Kairó az olaj államosítását szorgalmazná, viszont az új gyarmatosítás jegyei előbb- utóbb erősebben is kiütközhet­nek az új arab államszövetség politikai arculatán. O Testvérháború zűrzavarban Átmenetileg ismét Délkeleti Ázsia válik a nemzetközi po­litika válságközpontjává, mert Laoszban a hónap eleje óta ál­landóan növekszik a feszültség, és a jelekből ítélve lassú lesz a ltibontakozás. A laoszi hely­zet teljesen áttekinthetetlen, ezért a világsajtó kommentá­torai is inkább a részkérdése, két, az egyes helyszíni jelenté, sekben mutatkozó ellentmon­dásokat boncolgatják, mintsem magukat a valóságos fejlemé­nyeket. Kétségtelen a párhuzam a dél-vietnami eseményekkel, ahol szüntelenül erősödik az amerikai beavatkozás. A tűz. csóvát most átdobtak Laoszba is: Washington szemmel látha­tóan a polgárháború felé te­reli az eseményeket. A SEATO Thaiföldön hadgyakorlatokat tervez amerikai csapatolt rész­vételével. A semleges Laosz zavarja az imperialisták dél­kelet-ázsiai terveit, s a rend­kívül bonyolult laoszi belpoli­tikai helyzet — jobboldaliak, semlegesek és baloldaliak kor­mánykoalíciója, valamint ezek külön-külön erőt képviselő haderőinek léte — jó táptalaj a zűrzavar felszítósára. Mint Sinkapo tábornok, a Patet Lao egységednek parancsnoka rá­mutatott, az amerikaiak dol­lármilliókkal vásárolták meg a semleges erők több tisztjét, akik amerikaiaktól kiképzett és irányított csoportok élére áll­tak, s az elmúlt hetekben a provokációk és szabotázscse­lekmények egész sorát hajtot­tak végre, s ütköztek meg a semleges erőkkel, valamint a Patet Lao egységeivel. Időköz­ben az amerikaiak nagy szám­ban küldtek külföldi tiszteket és ügynököket a Kőedény-sík­ságra. A reakciósoknak repülő­gépen fegyvereket szállítottak, a semleges csapatok több pa­rancsnokát pedig sikerült be­hódolta tniuk, és ma a semle­ges csapatok több egységét ezek a tisztek irányítják. A három politikai irányzat veze­tőjének, Souvanna Phouma mi­niszterelnöknek, Szufanuvong és Phumi Nosavan miniszter­elnök-helyetteseknek most nagy politikai próbatétel elé kell állniuk; sok függ az ő ma­gatartásuktól, politikai állás, foglalásuktól, hogy miként ala­kulnak a fejlemények Laosz­ban. K. M. Card ona felrobbantotta politikai bombáját Miami (Reuter, AP, AFP). Dr. Jose Miro Cardona, az Amerikában működő disszi- dens ún. kubai forradalmi ta­nács elnöke csütörtökön este Miamiban megbeszélést foly­tatott vezérkarával, majd fo­gadta a sajtó képviselőit. A tu­Nyugtalanság Argentínában Buenos Aires (MTI). Argentínában ismét nagy nyugtalanság tapasztalható. A fővárosban újabb katonai puccs eshetőségeit mérlegelik — tűnik ki nyugati hírügynök­ségi jelentésekből. A péntekre virradó éjjel a három fegyvernem minisztere és főparancsnoka megtárgyalta az ország helyzetét. Az ülésen nem vett részt Guido köztár­sasági elnök, aki állítólag be­teg, s lemondta péntekre ter­vezett vidéki utazását is. Úgy hírlik, politikai betegségről van szó. Mint a Reuter írja, Buenos Airesban azt rebesge­tik, hogy az elnök helyzete rendkívül ingatag. A katonai vezetők tanácsko­zásukról közleményt adtak ki. amelyben bejelentik, hogy az április 2-án megkísérelt állam­csíny szervezői újabb puccsoí terveznek. Ezzel hozzák össze­függésbe, hogy csütörtökön a Buenos Airesben állomásozó fegyveres erőket riadókészült­ségbe helyezték. A Reuter-iroda tudósítója megállapítja, hogy a hivatalos közlemények és »csúcsértekez­letek« egymásutánjában kü­szöbönállónak látszik az ar­gentin kormány összeomlása. dósítók megkaptak annak a 25 oldalas, tízezer szavas bead­ványnak a másolatait, amelyet Oardona az amerikai külügy­minisztériumhoz intézett beje­lentve, hogy lemond a szerve­zet elnöki tisztségéről. Indoko­lásul azt .állította, hogy az Egyesült Államok »cserben­hagyta« őket. Cardona felsorolja, milyen ígéreteket tett neki az Egye- jült Államok több vezető sze­mélyisége s maga Kennedy el­lök is Kuba »felszabadításá­ul« kapcsolatban. Az okmány­jói kitűnik, hogy felelős ame- ikai kormánytisztviselők lé­nyegében megígérték: megis­métlik az 1961-es inváziós kí­sérletet. Miután ennek az Egyesült Államok, úgymond, nem tett eleget, s visszautasí­totta a kubai ellenforradalmá­roknak azt a kérelmét is, hogy 50 millió dollárt adjon egy disszidens kubai hadsereg meg­szervezésére, Cardona most hitszegéssel, tétova politikával vádolja Washingtoni, Cardomával együtt lemondott a kubai ellenforradalmárok két másik, amerikai földön működő ágazatának vezetője is. Cardona terjedelmes »vád­iratának« tartalmával a kül­ügyminisztérium már koráb­ban megismerkedett, s kérte a kubai disszidenseket, ne hoz­zák az okmányt nyilvánosság­ra. Ennek megtörténte után azonban a külügyminisztérium újabb kommentárt az ügyhöz nem fűzött. Mint ismeretes, annyit már elmondott róla, hogy nagymértékben túlzott­nak, eltorzítottnak tartja állí­tásait. Az amerikai kormány egy­kor dédelgetett kedvence — mint újságírókkal közölte — egyelőre az Egyesült Államok­ban marad, s csak néhány nap múlva dönti el, elfogadja-e a Costa Rica-i kormány »valóban igen gavalléros ajánlatát«, amelyben letelepedési enge­délyt kínált neki. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents