Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

Premier előtt AZAMS'?MO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS LAPJA FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag Huszárkisasszony A téma nem ismeretlen, néhány évtizeddel ezelőtt Huszka Jenő is feldolgozta a szabadságharc láiiy-ope- retthuszár figuráját. Ebben a magyarul beszélő színes szovjet operettfilmben Na­póleon oroszországi hadjá­rata idején bukkan fel a huszárkisásszony zászlósi díszben az operett követel­ményeinek megfelelően hár­mas tagolású szerelmi tör­ténetbe beágyazva. Ezt a történetet az teszi érdekes­sé, hogy a bonviván mind­végig valóban zászlósnak hiszi az álruhába bújt Su- rocskát, aki lélegzetelállító hőstettek sorozata után vé­gül is a happy end egyik boldog szereplője lesz. Francia kandallá mellett Szabad Ifjúság NATO-csapatok — fiatal Bundeswehr-katonák — ér­keznek egy francia kisvá­rosba. Az utasítás szerint a lehető legkorrektebben kell viselkedniük a helybeli la­kossággal. Erre annál is inkább szükség van, mivel a második világháborúban ezen a vidéken »-kínos«« dol­gok történtek. Túszokat zár­tak a helybeli kápolnába, és rájuk gyújtották az épü­letet. Most azonban az »eu­rópai eszme« megköveteli, hogy segítsenek a franciák­nak felejteni. A lakosság nem hajlandó erre, és elke­seredetten tiltakozik. Ilyen előzmények után szövődik egy szerelmi történet a kis francia lány, Jeanne és a német Klaus között, majd ®gy politikai gyilkosság vi- a cselekményt, szí előbbre roOCOCQOCOOOOCOGCGOOCQOOOOOOOOOOOOOOOCOCOOCQOCOOOOOCXXXiOOOOC XXXXDCOC Figyelmeztetően világít a fel­irat: Csend! Próba! A színpa­don Georges Schehadé — Koz­ma József Az ibolyák című ze­nés komédiájának harmadik felvonását próbálják a színé­szek. A Borromeus-penzió halljá- 'ban vagyunk. Baranyi László, azaz Kufmann professzor ép­pen a torkát köszörüli, izga­tottan forgatja kezében a Kré­tát, s hol a helyiséget megtöl­tő lakókat nézi, hol a táblára rajzolt Földre és Holdra pil­lant. Nagy lélegzetet vesz, s belekezd az előadásba. Szilágyi Sándor rendező fe­szülten figyeli a nézőtérről a professzor minden szavát, hanglejtését, mozdulatát, a penzió lakóinak reagálását. Az rtóbbdak tetszésük jeléül ép­pen a kezükben tartott zász­lócskákat lengetik. — Olyan komolysággal csi­náljátok — szakítja félbe a rendező a játékot —, mintha az ENSZ vagy a leszerelési ér­tekezlet ülésén volnátok. Az érződjön belőle: az én nemze­tem helve síi a professzor vé­leményét. — S jó volna egy irányba tengetni — szólal meg a pen­zió tulajdonosnöjét alakító Gá­bor Mara. — Ügy van — helyesel Cse- rényi Béla, vagyis Femagut báró. — Laci, te meg sokkal tudo­mányosabban beszélj. Olyan légy, mint egy Einstein. Mi­nél komolyabban csinálod, an­knál mulatságosabb lesz a jele- Onet — magyaráz a rendező ^Kufmann professzornak. A színészek elölről kezdik a harmadik felvonást. Szilágyi Sándor újra meg újra félbesza­kítja a jelenetet. Hol a pro­fesszor egyik mozdulatát kifo­gásolja, hol Justini kisasszony felháborodását tartja erőtlen­nek, hói Borromeusné áll rossz helyen. Utasításai nyomán mind groteszkebben komédiáz- nak a színészek. Most csak Virágh Ilona és Baranyi László van a színen. A rendező seregnyi instrukció­val serkenti őket Kufmann professzor és Pierette szerelmi jelenetének még humorosabb megformálására. Pierette letörli a földgolyót, és kis házat meg egy lombos fát rajzol a táblára. A szerel­mi bódulatból ocsúdó Kuf- miann professzor meglepetten kiált fel, amikor észreveszi a primitív rajzocskát. — Laci, ez szerelmi jelenet... édelegj. Gyerekesen örülj a háznak. Baranyi László bólint, s előí­rói kezdi a játékot. Bizony sok­szor kell még nekirugaszkod­nia a jelenetnek, míg szünetet engedélyez a rendező. — Az ibolyák groteszk ko­média — mondta a darabról Szilágyi Sándor. — Azért olyan érdekes, mert a szerző nagyon komoly témát tárgyal szóra­koztató formában. Schehadé a szatíra eszközével rajzolja meg alakjait. Franciás köny- nyedséggel beszél arról, meny­nyire felelősek az egyszerű emberek, ha mégis bekövetke­zik a tragédia. Baranyi László, Kufmann professzor alakítója így vallott szerepéről: — Még sohasem volt ilyen összetett szerepem. Nem Mefisztó-szerűen akarom életre kelteni a professzort, a humor oldaláról közelítem meg. Persze most még csak keresgetem az eszközöket... a végső lökést a közönség adja meg. Holnap este különös ven­dég érkezik a Borromeus-pen- zióba. Ibolyákkal kezd kísérle­tezni, és... na de a többit nem áruljuk el. Lajos Géza A „MAGYAR44 SHAKESPEARE 99 Olvastuk, hogy S. C. Tre. Win, a neves angol színházi kritikus valósággal az elragad­tatás hangján számolt be mind­arról, amit a magyar színhá­zakban látott és hallott. Töb­bek között a legnagyobb elis­meréssel széilt a magyar Sha- fcespeare-kultuszról is. A bu­dapesti Madách Színház Ham- lét-előadását és a Vígszínház Romeo és Júliáját úgy tartja számon, mint a leglendülete­sebb Shakespeare-előadásokat, amiket életében valaha is lá­tott. Nem meglepetés, hogy kuL fiöldiek — közitük angol művé­szek és kritikusok — a legna­gyobb tisztelettel emlegetik a magyarországi Shakespeare, kultuszt. Amióta Kelemen Lászlóék — majd százhetven esztendeje Kazinczy Ferenc fordításában — előadták a Hamletot, a világ Shakespeare- szakembered szerint a magyar színházi élet bámulatos ered­ményeket ért ed a »brit óriás« tragédiáival és komédiáival. »A magyar színészet hőskora, « magyar nemzeti nyelv meg­maradásáért küzdő XIX. szá­zad eleji vándorszínészet szo­rosan összefügg Shakespeare- rel.« Nem magyar tudós álla­pította meg ezt, hanem egy angol színháztörténész, S. H. Thompson. S a »magyar« Sha­kespeare később is szerves ré­sze lett a leghaladóbb magyar színháznak, Paulay Ede és He­vesi Sándor Nemzeti Színházá­nak ugyanúgy, mint az elmúlt világban oly sok akadállyal küzdő vidéki színházak leg­jobbjainak. Legutoljára — S. C. Trewin előtt — egy Cushing nevű an­gol színházi rendező állapítot­ta meg, hogy a magyarországi Shakespeane-eiőadásokban a Globe Theatre levegőjét érzi. Cushing nyilván azért célzott arra az egykori londoni szín­házra, ahol »William Shakes­peare mester« műveit először bemutatta, hogy a magyar elő­adások realista szellemét, a ha- misítatlanságra való törekvést érzékeltesse. Illik azonban ez a célzás arra is, hogy miként a régi Globe Theatre-ban, ahol a legegyszerűbb emberek tap­soltak a karzaton az' Othelló- nak, a Hamletnak, a Windsori víg asszonyoknak, a magyar színházakban az egyszerű em­berek tíz- és százezred élvezik — k \áló mű veszek tolmácsolá­sának segítségével — az »avoni hattyú« halhatatlan üzenetét. S a »Globe«-ról, azaz a »Vi- lág«-ról elnevezett kis színház közönségéhez szóló üzenet ma már — többek között — az egész magyar világhoz eljutott Tudjuk, Angliában — néhány nagy művész és a haladó kö­rök minden erőfeszítése ellené­re — néha esztendőkig nem játszanak Shakespeare-t S ha játszanak is, az alig megfizet hető helyárak és más (mélyeb­ben rejlő, politikai és pszicho­lógiai) tényezők távol tartják az előadásoktól a nagy tömege­ket Büszkék lehetünk rá, hogy — legjobb hagyományainkat kiteljesítve — Shakespeare egész népünk közös kincsévé lett Jóleső — mert reális — Mr. Trewin és mások elisme­rése, ám elsősorban nem az el­ismerés, hanem népünk tuda­tának Shakespeare műveivel s e művek mély megértésével történt gazdagodása az, ami a magyar Shakespeare-kultusz értékét fémjelzi. A. G. Vízi színpad a Balatonon A Veszprém megyei Tanács Mű­velődésügyi Osztálya és a Veszp­rémi Petőfi Színház megszerezte a Balatonban felállítandó vízi szín­padhoz szükséges pontonokat. A pontonokra építik majd fel a szín­padot, amely Impozáns szabadtéri bemutatók színhelye lesz. A tervek szerint a vízi színpadon, mutatják be többek között Shakespeare Szentivánéji álom c. színművét. Tájékoztató megbeszélés volt a Latinka Sándor kulturális szemle városi bemutatóiról szer­dán este a városi KISZ-bizottság rendezésében a kaposvári művé­szeti csoportok vezetői részére. A kulturális szemle területi bemuta­tóit április 20-án és 28-án, a városi bemutatót május 3-án rendezik meg. Április 27-én kerül sor a társastáncvenseny döntőjére. ; • • Q • • SOJROK Tégla helyett aktából? Lebontották a Fetőfi óvoda téglakerítését, a fai ugyan­is akadályozta az új megyei könyvtár építkezését Az a huzavona azonban, melyet a kerítés újraépítése körül ta­pasztalni, már nemcsak érthetetlen, hanem felháborító is. Pedig amikor a kerítést lebontották, megígérték, hogy ere­deti formájában helyreállítják. Azóta sok hónap telt ed, s az ígéretből semmi sem lett. Csináltak ugyan egy ócska drótkerítést, de ez amellett, hogy nem megfelelő, veszélyes is. A drótot az építkezéshez járó munkások többször leta­posták. Az udvaron játszadozó apróságokat így könnyen baj érheti. Megszúrhatja őket a rozsdás drót, odaszadadhatnak az építkezéshez stb. Nemrégen diákok — az óvoda száll® munkaközösségé-! nefc segítségével —• hozzáfogtak az udvar rendbetételéhez: felásták egy részét, virággal akarják beültetni, majd par­kosítani. De fáradozásuk hiábavaló, mert az erre járó mun-; kások áthúzzák, illetve széttapossák számításaikat. Nem egy levélváltás történt, és nem egy ígéret hang-; zott már el a kerítés ügyében. Foglalkozott vele a városi tanács művelődésügyi osztálya, a megyed tanács művelődés-! ügyi és tervosztálya, á könyvtárt építő vállalat. Gyűltek az ígéretek, de intézkedés még nem történt. Talán arra számi-; tottak, hogy a felgyülemlő aktahalmaz pótolja majd a tóg-; lakerítést? Nem kívánják az óvoda vezetői és a szülői mun-; kaközösség, hogy a lebontott kétméteres téglafal helyébe ugyanolyat építsenek. De azt jogosan elvárják, hogy a je­lenleginél megfelelőbbet, biztonságosabbat készítsenek. Amikor Győri János elvtársnak, az Építőipari Vállalat igazgatójának szóltunk emiatt, azonnal intézkedett: utasí­totta a termelési osztály vezetőjét, hogy tegye meg a szük­séges lépéseket Egyben megígérte, hogy a kerítés építését húsvét után rögtön megkezdik. S ha már a lebontott tég­lafalat fölépítik, érdemes lenne a másik oldalon levő düle- dező felat is újjáépíteni. Mert ez is olyan veszélyes az ap­róságokra, mint az udvar közepén csaknem egy éve ékte­lenkedő hatalmas téglarakás. I; Bárki az illetékes, intézkedjék haladéktalanul, hogy a Petőfi óvoda apróságai védett, biztonságos, zárt udvaron játszadozhassanak! Sz. L. ÉRDEKLŐDIK A GYEREK (Szfa: Szoba. Sarokban nyu­szifészek. A nyolcéves Kati és papája az asztalnál ül.) Apa: Ezt a sok ajándékot azért tojta neked a nyuszi, mert jó kislány voltál, s mert szó ... Kati (kíváncsian közbe): A biciklit is a nyuszi tojta? Apa: Igen. Amikor megír­tad neki levél.. s Kati: Mekkora a nyuszi? Apa türelmesen): Akkora, mint a Bobi kutyád, szóval a nyuszi elolvasta, hogy... Kati (érdeklődése nem csök­ken): A Bobi is tud biciklit tojni? Apa (kissé kipirulva): Nem. Kutya nem tud ajándékot tojni. Kati: Tehén sem? Apa: Ne kérdezz csacsiságot, csak a nyuszi tud. Minden évben a jó gyerekeknek ..; Katu Hogyan fér iá a nyu­Húsvéti egyfelvonásos szibói a bicikli? A bababú­tort is úgy tojta? Apa (mérgesen): Szépen ki­fért, másként nem volna itt Szóval elolvasta, hogy mii ír­tál a levélben, s azután..» Kati: Anyu ás írt levelet? Apa (dühösen):. Az anyád is! Kati: A tojásokat is a nyu­szi tojta? Apa: Igen. Megfojta, és az­után befestette pirosra, kékre, sárgá..: Kati: S ha kikelnek, mi lesz belőlük? Apa (lilán): De nem kelnek ki, megeszed a tojásokat Kati (szemrehányóan): De kikelnék, láttam a képeslapo­kon. hogy pipik szaladnak ki a tojásból.:. Apa (belenyugodva): Jő. el­felejtettem, hogy kikelnek. Pipik lesznek... Kati (kuncogva); Akkor ft pipik a nyuszi gyereked! Ha egyszer az tojta őket..; Apa (kiabál): Jó ég! Igen, akkor1 a nyuszi gyerekei a pipik. Kati (csodálkozva): És mit szól hozzá a nyuszi papa? Nem veszekszik? Apa: Nem. Miért veszeked­ne? Kati: Mert te is mindig ve­szekedsz anyuval, mert ón nem hasonlítok rád. Szóval a pipik.:. Apa (fejét fogja): Hallgass egy kicsit. Kati (élénken): Jó, de csak azt mondd meg még. hogy mi lenne, ha anyukának kis­kutyákat hozna a gólya, vagy mondjuk valami mást, mint ahogy a nyuszi pipiket tojik. Nagyon érdekes lenne, ügye? Apa (nem válaszol, leesik a székről, ápolók be, mindenki él). (Strubl) Az a cigaretta... A vasboU üzletvezetője Munkás cigarettát szív. Egy­szer egy idősebb bácsit szol­gált ki vasárukkal, és szájá­ban most is ott füstölgőit a cigaretta. A kiszolgálás alatt hasznos tanácsokkal látta el a vevőt, s közben cigarettá­ját kezében tartotta. Az üj- Zet lebonyolítása után mé­lyet szívott belőle. Igen ám, de az már nem égett. — A fene egye meg ezt a vacakot — csapta földhöz cigarettáját az üzletvezető. — Ne mérgelődjön, kérem. Jó az a Munkás, csak do­hányzás közben nem szabad beszélni — szóit a bácsi és elköszönt. (áő) • •« Baj van a szaglással... Egy angol orvos érdekes kísérletet végzett az emberi szaglás kipróbálására. 200 emberrel — orvosokkal, ápo­lókkal, páciensekkel, diákok­kal tizenkét (csokoládét, ká­vét, kámfort, cdtromolajat tartalmazó) üvegcsét szagol­tatok meg, s a kétszáz kísér­leti alany közül mindössze ketten voltak képesek mind a tizenkétféle illatot azonnal fölismerni. Százam egyálta­lán nem tudtak különbséget tenni a jellegzetes illatok kö­zött. A legtöbbem a kávéilla­tot ismerték fel határozottan. Egy spanyol arisztokrata Párizsban töltött egy hóna­pot. Egy este későn tért ha­za a külvárosi kis szállodá­ba Csöngetésére az álmos portás meglcérdezte: — Ki az? — Juan-Rodriguez de Pe- peto di Gonzalez — hangzott a ■válasz. — Jói van, jól — felelt a portás —, de az utolsó csuk­ja be az ajtót. • •• Két anya beszélget — Biztosan sokba kerül­nek, Horváthmé, a lánya ze­neórái. — Ellenkezőleg — vágta ki az diadalmasán —, ez adott lehetőséget nekem, hogy megvásárolhassam a szom­széd házat féláraik • •• Montesqieu, a híres fran­cia író és filozófus egy ta­nácsossal vitatkozott a parla­mentben. — Uram, ha nem úgy txm, ahogy mondom — jelentette ki hevesen a tanácsos —, a fejemet adom önnek. — Legyen, elfogadom — válaszolta nyugodtan Mom- tesqieu —, sokszor teljesen értéktelen ajándékok is fenn­tartják á barátságot. ... Anya: — Nagyon szeles kislány vagy, Kató. Reggel eltörted a dédnagymama kedvenc csészéjét! Kati: — Jaj de jó, hogy mondod! Már féltem, hogy új csésze volt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapjai Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-0. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzeméből. Kaposvár, Latinka S. uu t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents