Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1963. április 14. A mocsárba épült vártól a hetvenezer lakosú varosig Csütörtökön a Latinka Sán­dor Művelődési Házban Ka­posvár városrendezésének terv­javaslatát ismertették a szak­emberek. Bevezetőként Far­kas Géza, a városi tanács mű­szaki osztályvezetője vázolta a város történetét. Egyebek kö­zött elmondotta, hogy a tele­pülés csírájának a Kapos j medrét körülvevő mocsarak-1 ban — a nosziira környékén — épült várat tarják. A vasút­vonal megépítése után a Ta­nácsköztársaság megdöntéséig, valamint a felszabadulástól napjainkig volt legnagyobb a fejlődés. 1945-től oly roha­mosan növekszik Kaposvár, hogy szükségessé vált a húsz­éves távlati terv elkészítése. Lehet hétezerrel több is Ezután Peregi Tamás főépí­tész és munkatársai ismertet­ték a tervjavaslatot. Készíté­sekor számoltak azzal, hogy jelentősen növekszik majd az ipari üzemek száma, s hogy a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő nagy része a me­gyeszékhelyre áramlik. A kö­vetkező húsz évben Kaposvár lakóinak száma előrelátható­lag hatvanötezerre emelkedik. De hogy semmiképp se le­gyen szűk a város, hétezerrel több, azaz hetvenkétezer em­ber számára biztosítanak ben­ne helyet. 1985-ig három — egyenként mintegy 400 személyes — filmszínházat építenek, és el­készítik az evv-egy alkalom­mal háromezer embernek szó­rakozást nyújtó szabadtéri színpadot. A Zalka Máté ut­cában 500 diákot befogadó kollégiumot építenek. Szapo­rítják a körzeti orvosi rende­megyeit. Lesz KÖJAL-székház és új mentőállomás is. A legnagyobb - területet üzem- és lakásépítésre irá­nyozza elő a tervjavaslat. A Kisgátl-dűlőben és az észak- nyugati városrészben új tele­pülési alközpontokat alakíta­nak ki. A húsz év alatt itt mintegy 7200 új lakás kő -•'i'. Ipartelepek csupán a textil­művek, a Faipari Vállalat, a cukorgyár és a Patyolat kör­nyékén lesznek. Kiköltöztetik a belvárosból az cda nem való üzemeket. Meghatározták, hogy a bent maradók közül melyek fejleszthetők, melyek nem. összesen mintegy két­száz hektár zöldövezet lesz a városban. A legnagyobb »zöld folttá« a sportligetet, a korsze­rűsítésre kerülő tüskevári für­dőt és a Jókai ligetet teszik. Az utóbbiban kap helyet a fe­dett uszoda is. Gazdaságosabb az autóbusz és a helikopter Gondoltak a közlekedés fej­lesztéséra is. Kaposváron me­rev szárnyú légi közlekedés a jövőben nem lesz, mert ennél sokkal gazdaságosabb a heli­kopter. Ennek fel- és leszállá­sához a vásártér és a sportli­get környékén alakítanak ki megfelelő terepet. Nem fej­lesztik jelentősen a vasúti közlekedést sem, csupán a pá­lyaudvart nagyobbítják vala­melyest. Hogy mentesítsék a belvárost — elsősorban a Má­jus 1., a Berzsenyi és a No­vember 7. utcát — a nagy for­galomtól (mindhárom a Dom­utból Szentjakahnál ágazik ki, áthalad a Patyolat környékén, a kisgátí lakónegyed központ­jában, a Magyar Ifjúság út­ján, az északnyugati városré­szen, és Tüskevár közelében ismét rákanyarodik a 65-ös útra. Az autóbuszjáratok fő irá­nyát úgy határozták meg, hogy mind kelet—nyugat, mind pedig észak—dél irány­ban összekössék a kül- és bel­területet. Nagy helyet hagy­nak a parkírozásra, és sok ga­rázst építenek. A belváros leg­nagyobb autóbusz-csomópont­ja a Kossuth téren lesz. Zónák a térképen Kaposvár csatornaművé 1906- tan épült huszonhatezer lakos számára. Ez a hálózat még ma is elég jó állapotban van. Mivel azonban többnyire csak a központ szenny- és csapa­dékvizét gvújti össze, szükség van — különösen a Donner- ban és az új alközpontokban — bővítésére. A csatornarend­szer szempontjából zónákra osztották a várost. A csapadé­kot és a szennyvizet majdnem mindenütt gravitációs úton juttatják el a fő gyűjtőkbe. Átemelőket csak ott csinálnak, ahol a víz nem folyik le ön­magától, elsősorban az olyan lapos területeken, mint a Cser. Az ilyen helyeken a csatorna- hálózatot zsilippel is ellátják, i Ha a Kapos vize oly magas, hogy visszaömlik a csatorná­ba, a zsilipeket lezárják, és működtetni kezdik az átemelő szerkezeteket, ezek biztosít­ják, hogy a víz a folyóba jus­son. A terv mintegy nyolc át­emelő építését javasolja. Nagy teljesítményű. higiénikus szennyvíztisztító berendezést is készítenek. Főként egészségügyi szem­pont vezérelte a szakembere­ket, amikor tervbe állították a Malomárok megszüntetését. Jobban mondva egy részét a tüskevári fürdő vízellátása céljából meghagyják, a töb­bit gyűjtőcsatornává alakítják át. Tizenhatezer köbméter víz naponta A legtöbb gondot talán az ivóvíz biztosítása okozza a tervezőknek. Figyelembe véve az üzemek, az új lakótelepek igényét, naponta tizenhatezer köbméter vizre (a mainak csaknem háromszorosára) lesz szükség. A szakemberek még­sem borúlátóak. Szerintük le­het a környéken ilyen meny- nyiségű vizet lelni, mégpedig a berki patak környékén és a Sántos—Kaposvár közti te­rületen. Egy másik probléma, hogyan juttassák el a vizet a magasabban fekvő részekre. A Kecel-hegyen levő tartály ugyanis nincs olyan magasan, hogy felnyomhatná a vizet a tengerszint fölötti 150 méter­nél magasabban, fekvő terü­letekre. Vagy a Szabadság parkban kéül egy víztornyot felállítani, vagy nyomásfokozó berendezést kell alkalmazni. Mivel az előbbi igen költsé­ges, a legésszerűbbnek az lát­szik, ha a November 7. utca jobb oldalán nyomásfokozó te­lepet építenek. Kaposvárt is be fogják kap­csolni a gázszolgáltatásba. 1967-re a babócsai gázt elhoz­zák a város belterületének ha­táráig, Egyelőre fűteni nem lehet vele, csupán főzésre használha t ják. Az ankétan többen felszó­laltak, elmondták észrevéte­leiket a tervjavaslatról. Ápri­lis 16-án a családiház-építési területek rendezési tervéről. 17-én a magánerőből és az ál- lamkölcsönnel történő építés­ről, 19-én a város egészség- ügyi helyzetéről, 20-án pedig az iparfejlesztésiről tartanak ankétot. A városi tanács és a szakemberek azt szeretnék., ha minél többen részt venné­nek e megbeszéléseken, fel­szólalnának. hogy a tanács­ülés olyan rendezési tervet hagyjon majd jóvá, amelyről a lakosság nagy része el­mondta véleményét. Sz. N. löket, új járási rendelőintéze­bóvár—Nagykanizsa útvonal városi átkelőszakasza), új su­tét létesítenek, korszerűsítik a gárutat építenek. Ez a 65-ös > ///{, / / íli'nl"i Ajánlatunk a földmű» esszövetkezeti szak üzletekből 170,— Ft-tól 210,— Ft-ig 260,— Ft-lól 320,— Ft-ig 230,— Ft-tól 265,— Ft-ig 480,— Ft-tól 540,— Ft-ig. 112,— Ft 90,— Ft-tól 132,— Ft-ig 159,— Ft-tól 213,— Ft-ig 54,— Ft-tól 68,— Ft-ig Női nyionblúz pliszédíszítéssel Női gyapjúpulóver, hosszú ujjú, hosszított fazon Női banlonpulóver Női gyapjúkuiij mintás kötésű Tisztaselyem kendő Monifil kendő Női műselyem ernyő Női sertésbőr kesztyű, béleletlen PVC női táskák minden fazonban 73,— Ft-tól 250.- Ütitáskák, bevásárlótáskák, bőr és műbőr 94,— Ft-tól 350,­Férfi gyapjűmellény, hosszú ujjú 250,— Ft-tól 310.— Férfi pamutmellény bordás kötéssel Féríimelléry, gyapjú, ujjnélkül Férfi ingek puglinból Nyakkendők Férfizsebkendők Divatos kalapok Műanyag és bőr aktatáskák Borjúbór kombinált erszény (3497) 110,— Ft-tól 150,— Ft-ig 200,— Ft-tól 250,— Ft-ig 111— Ft-tól 123,— Ft-ig 18,50 Ft-tól 63,— Ft-ig 6,— Ft-tól 14,— Ft-ig 49,— Ft-tól 230,— Ft-ig 60,— Ft-tól 510,— Ft-ig 87,— Ft EGY FIÚ, NYOLC LÁNY F gy fiú, nyolc leány. Irén 17, Zsuzsa 15, Klára 14, Zoltán 11, Mária 10, Erzsébet 9, Etel 6, Márta 5, Agnes 4 éves. A helyszín: Felsőmocsolád. Márkus Sándor tsz-főkönyve- lőé ez a gyönyörű, népes csa­lád. A gyerekek egészségesek, s valóban úgy van, ahogy mon­dani szokták, egyik szebb, mint a másik. S ami még említésre érdemes: nagyon fegyelmezet­tek, tisztelettudók, tehát igazi jó gyerekek. Irén már segit kenyeret keresni, a termelőszö­vetkezetben dolgozik; tavaly csaknem kétszáz munkaegysé­kedvű. Ezért »a feleségem né­ha sokallja víg kedélyemet, én meg sokallom az ő rosszked­vét«. Végül is kiegyensúlyoz­zák egymást. S orsuk, életútjuk regény­be illő. Az Alföld legszegényebb vi­dékén, Bugac környékén szü­lettek és nevelkedtek. De még ebből a sovány, mostoha föld­ből sem volt egy talpalatnyi darabjuk sem. Sarkallta őket a vágy, hogy jobb körülmények közé kerüljenek. Márkus Sán­dort még mással is verte a sors. Fiatal korában súlyosan megbetegedett. Két évig csak léptek, de a szövetkezet meg­maradt. S ma már nem is akár­milyen a tsz! Megalapozott gazdasága van, 41 forintos osztalékkal zárták a múlt esztendőt. Márkus Sándor éle­te, tehetsége az új körülmé­nyek között emelkedett és bon­takozott ki, itt végzett tanfo­lyamokat, így lett a számok értő szakembere. Elégedettsé­gét bizonyítják szavai is: — Mi csak öten voltunk test­vérek, édesapám mégis nehe­zebben nevelt bennünket, mini én a kilenc gyereket. A. Márkus családban min­den gyereknek van egy-két jó get írtak be a neve után, s hogy el ne felejtsük, ő a falu KlSZ-titkára. A családban ő anyáskodik legtöbbet a kiseb­bek fölött. Zsuzsa inkább édesanyjának segít otthoni munkájában, öt gyerek jár iskolába, ketten mennek munkába, egyszóval van dolog a ház körül. A legjobb tanuló cím a csa­lád egyetlen fiú tagját, Zoltánt illeti, ötödikbe jár, négyesnél rosszabb jegyet nemigen visz haza. Hogy mi lesz, ha felnő? Még nem ért rá gondolkozni rajta, egyelőre a játszás rabol­ja el szabad perceit. A szülök. Apuka derűs, mo­solygós ember, sohasem hagy­ja el a jókedve (hej, pedig de megcibálta-tépte már az élet a negyvenegy év alatt!). Anyuka egy kicsit ellentéte férjének, öt kevésbé hagyják szabadulni a gondok, s néha bizony rossz­botra támaszkodva bírt járni. Csontvelőgyulladással megope­rálták a lábát, aztán rendbe jött. Negyvennégy karácso­nyán nősült. Három gyerekük volt már, amikor fölkerekedtek, és elin­dultak új otthont keresni gaz­dagabb. jobb vidékre. • Felső- mocsoládon vertek tanyát, öt évig dolgozott a közeli állami gazdaság szőlészetében. ötvenötben néhányadmagá- val megalakította Felsőmocso- ládon a termelőszövetkezetet. Hamarosan harminchárom csa­lád dolgozik a közösben. Gya­rapodnak, gazdagodnak, új éle­tet teremtenek maguknak. Az ellenforradalom sem tudja szétverni a közös gazdaságot. Agitáltuk egymást. »Most her­dáljuk el a közös vagyont, hogy utána ismét semmi nél­kül kezdjük?« Néhányan ki­Fél Balaton nagyságú víztároló ruhája, asztalukról sohasem hiányzik a kenyér. Persze nem gondtalan az életük; sok öröm­mel, de Igen sok lemondással* áldozatvállalással is jár a csa­lád fenntartása. Mennyibe ke­rül csak a mindennapi kenyér előteremtése, s még mennyibe a hozzávaló! A télen három hí­zót vágtak, zsírjuk beosztással talán elég lesz az újig, de a húsból bizony nem sok ma­radt egyik disznótortól a má­sikig. Tizenegy karéj kenyér tizenegy szeletke hús — bi­zony sok. Kapóra jön havonta a 960 forint családi pótlék, de gon­doljuk csak el, mennyi megy el belőle például cipőkrémre és egyéb apró mindennapira. Ha­vonta kell venniük legalább három pár cipőt, hamar el­szaggatják őket a gyerekek. A ruhát gyorsan kinövik, de a soron következőnek még nem jó. Ha csak egy pár darabot vesznek egyszer-egyszer, az is sókra megy. A zárszámadáskor kapott ötezer forintot úgy kel­lett elkölteniük, hogy mind­egyiknek kerüljön valami, ne­hogy sértődés, szívfájdalom le­gyen, hogy valakinek nem ju­tott. (A tsz-ből havonta ezer forint előleget kapnak, külön­ben nem jönnének ki. A ter­mészetben kapott kenyérgabo­nát még pótolni kell bolti ke­nyérrel.) Mosógépük va«. tisz­ta, rendes az otthonuk, ötven­hatban vettek egy néprádiót, az szuperál azóta is. Két újsá­got járatnak. »Akármilyen fá­radtak vagyunk, ezeket min­dig elolvassuk.« S akiknek nem jut, kik ^le­hetnek mások, mint a szülők? — Ügy vagyunk, mint legény- koromban — mondja tréfásan a családfő. — Amikor volt új cipőm, de nem volt kalapom. Mindig hiányzott valami... P anasz mégsem hallatszik ajkukról. Egyáltalán nincsenek haragban a sorssal, tartalmas az életük. Életük só­ja: a gyerekek, akik beara­nyozzák, megszépítik napjai­kat. Megtalálták boldogságu­kat. Befejezték a második tiszai vízlépcső geodéziai méréseit A Földmérő- és Talajvizsgá­ló Vállalat dolgozói csaknem egyéves munka után befejez­ték Kiskörénél a második tiszai vízlépcső víztároló tavának geodéziai méréseit. A folyó töl­tése között, a 6—7 kilométer széles és több mint húsz kilo­méter hosszú hullámtér lesz a tározó, amelyben majd a ti­szai árhullámok vizét tartalé­kolják az öntözőtelepek részé­re. Ezen a területen az eddig becsült kétszáz helyett 250 mil­lió köbméter vizet tartalékol­hatnak. A földmérők elkészí­tették a nagy hullámtér sík- és helyszínrajzát is. Ezen a majd­nem 300 négyzetkilométeren, Megérkeztek az elsQ szállítmányok a Budapesti Nemzetközi Vásárra Bár a május 17-én nyíló Buda­pesti Nemzetközi Vásárig még több mint egy hónap áll a kiállítók rendelkezésére, az előkészületek már javában folynak itthon is és külföldön is, abban a huszonhat országban, amelynek kereskedői elküldik áruikat. A külföldi kiál­lítási anyag első szállítmányai már meg is érkeztek. A legtöbb. 194 tétel, összesen ötven vagon áru a Szovjetunióból futott be. Az NDK kiállítói részére Damaszkuszból ér­kezett az ottani kiállításon fel­használt pavilonszerkezet, s pén­teken ért Budapestre a csehszlo­vák áruk első vagonja. Az inchai, az olasz és az angol kiállítási anyag egy része, amelyet Lipcsé­ben az ottani vásár után adtak fel, már szintén itt van. Az előzetes jelentések szerint a tavalyinál hú*7. százalékkal több, mintegy ötszáz vagon külföldi áru érkezik. (MTI) tehát akkora területen alakít­ják kd majd a tározó tavat, mint a Balaton fele. A Vízügyi Tervező Iroda az év végére összeállítja az új tiszai vízlép­cső beruházási programját. (MTI) — Ha még egyszer kezdhet­nénk az életet, akkor is ezt az utat követnénk — mondja Márkus Sándor, s a halk szavú, agyondolgozott asszony szemé­ből, csöndes mosolyából is ezt olvasom ki: ilyen boldogságot, békés családi harmóniát kívá­nok minden otthonba. Varga József Olimpiai tárgy ny er emény-sorsj eggyel a szerencsés nyertesek megtekinthetik a tokiói nyári és az innsbrucki téli olimpiui játékokat. Vegyen olimpiai tárgy n y eremén y-sorsj egy et A sorsjegy ára 4 Ft. Számos utazáson kívül egy berendezett kétszobás örökla- j kást, 3 db személygépkocsit nyerhet, több ezer egyébb értékes nyereményhez juthat. A sorsjegyek az újságárusoknál, a trafikokban a TOTÖ— LOTTÓ kirendeltségeknél és a posthivatalokban kapha­tók. (2732)

Next

/
Thumbnails
Contents