Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

Szombat, 1963. április 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy emberként Több országba exportál, és belföüdre is szállít egy- és háromfázisú transzformátorokat a TRANSZVILL kaposvári gyára. A kettes te­lepen készülő kis és nagy trafók megfelelnek a. minőségi követelményeknek. Több mint másfél év alatt egyet sem küldtek vissza gyári hiba miatt. De hiszen a TRANSZVILL-naik és minden más üzemnek kötelessége úgy dolgozni, hogy gyártmányait ne érje szó! Ez igaz. A TRANSZVILL. transzformátorüzemének mun­kája azonban mégis említésre és elismerésre méltó. Trafót ugyanis csupán 1961 júliusa óta csinálnak Kaposváron. Kezdetben nagyon sok nehézséggel kellett. megküzdeni azoknak, akikre rábízták készítését, Nem volt elég képzett szakemberük. Hiányoztak gépek, fon­tosabb szerszámok. A transzformátor pedig igen érzékeny, s pontos munkát követel. Ha az előírtnál csak egy fordulattal több szálat tekercselnek föl a csövére, az már nem ugyan­azt a feszültség áttételt nyújtja. Az első hónapokban nehézkesen haladt a termelés, a trafók nem feleltek meg a köve­telményeknek. Hogy most, két évvel ké­sőbb a transzformátorüzem dolgozói túltelje­sítik tervüket, és kiváló minőségű munkát végeznek, az elsősorban annak köszönhető, hogy a TRANSZVILL vezetőinek segítségét felhasználva a munkások képesek voltak egy emberként nagy erőfeszítést kifejteni azért, hogy a kívánt színvonalon és mennyiségben Figyelmes munkát kíván a tekercselés. A lemezelök Is kitesznek magukért. állítsák elő ezt a motorokban, szerszámgépek­ben, hálózatban, különféle berendezésekben nélkülözhetetlen gyártmányt. Sokat tanultak mind a tekercselők, mind a lemezelök, mind pedig a szerelők, s igyekeztek nagyon figyel­mesen dolgozni. Megszervezték a termelés meggyorsítását elősegítő fél szalagokat. Nagy része vodt ebben Magyar József üzemvezető­nek és Csullak Jenő technikusnak, a trafó­üzem fiatal művezetőjének. Mindketten sok szakmai segítséget nyújtottak beosztottaiknak, kialakították a közösségi szellemet, megszi­lárdították a munkafegyelmet, Csullak Jenő, hogy a minőséget megjavítsa, gyakran taní­totta a részleg dolgozóit. Egyetlenegyszer sem hunyt szemet a hibák fölött Valahányszor rossz trafót készítettek, mindig megkereste, hogy melyik dolgozó követte el a hibát, s nyomban kijavíttatta vele. így napról napra csökkent a selejt, és az ma már elenyésző. A trafóüziem dolgozói, vezetői lelkiismere­tes és következetes munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a transzformátor, mely jelenleg a TRANSZVILL 120 millió fo­rintos tervéből 40 millió forint értékben része­sedik, gyorsan elérje, sőt túl is szárnyalja azt a színvonalat, amelyen Pesten előállították. Ha a VILLÉRT idejében biztosítja a megren­delőket, a piacot, akkor a TRANSZVILL üze­me a mostaninál még tervszerűbben, olcsób­ban tud termelni. Szegedi Nándor Reggeli közben elbeszélget- sem látott semmit. Ekkor visz­tek. Gennagyij észrevette, szatért előbbi, sokkal kényel- hogy az öreg gyakran fordul mesebb helyére és várakozott, hozzá, és zsémbes hangja lé- Már sötétedett, amikor a ná- nyegesen megenyhült. Érezte, dasból feltűnt a halász. Ke- hogy megtört a jég, leomlott ményen meghúzta az evező- köztük a láthatatlan válaszfal, két, és gyorsan közeledett a Az elkövetkező napok nem parthoz, hoztak újabb eseményeket Néhány nap múlva Potro­Az erdész és helyettese tcr hov újból megpillantotta a ha- vább végezte munkáját, a lo-.iászt. Minden ugyanúgy tör- vasok pedig csatlakoztak egy- tént, mint az előző alkalom- ségükhöz. mai: a csónak lassan eltűnt a Egy nap alkonyaikor Potro- nádasban. Ezúttal a halász to- hov a tóhoz közel eső körze- vább maradt el, mint a múlt tét járta be. A tavon egy ha- alkalommal, majd ismét fel­iászt pillantott meg, aki hor- bukkant ugyanazon a helyen, gászbötjával mozdulatlanul és gyorsan a part felé evezett, ült egy nagyobb csónakban. Hazafelé Potrohov egyre Színehagyott, könyökénél vá- csak a halászra gondolt. Mit sott kabátot viselt. Volt vala- kereshetett a tó sekély vizű mi szánalmas sovány alakja- nádborította részén? Tapasz­ban. A fák elrejtették Genna- talt halász nem vesztegeti az gyijt a halász tekintete elől; idejét azzal, hogy órákig vá- visszafogta hát a lovát, és rakozik olyan helyen, ahol gondosan szemügyre vette a nem lehet halat fogni. A ná- csónakot. Látni lehetett, amint dasba tehát nem a hal miatt a halász, csendesen megmerít- evezett. De akkor miért ment ve az evezőt, a lassan sikló oda? Meg kell oldani ezt a csónakot a túlsó part felé irá- rejtélyt! nyitja. A tó ezen a részen el- Gennagyij gondolataiba me- iszaposodott, és sűrű nád nőt- rülve találta Prokopij Alek- te be. Amikor a csónak eltűnt szandrovicsot: fegyverét a sa- a nádasban, Potrohov a túlsó rokba támasztotta, asztalhoz parthoz lovagolt. De még a ült, és hozzálátott a vacsorá- wiagas, szakadékos partról hoz. De észrevette, hogy az öreg tányérja még érintetlen. Pedig rendszerint már a fia­talember érkezése előtt meg­vacsorázott. Csodálkozva né­zett a komoran ülő öregre, aki megérezte pillantását, és fel­emelte fejét ■— Vacsorázz! Egyél! «— mondta mogorván. — Ne várj rám! — Rosszul érzi magát? Be­teg? — kérdezte részvevőén Gennagyij. — Nem, egyáltalán nem! Csak nincs étvágyam. De te egyél! — felelte Zajcev, mivel észrevette, hogy Gennagyij eltolja maga elől tányérját. Potrohov azonban továbbra sem nyúlt az ételhez. — No, jól van, egyél, én is leülök. Kettesben talán job­ban megy — tolta Prokopij Alekszandrovics társa elé a húsos hajdinakásával teli tá­nyért. — Ne törődj velem, egyél! A fiatal szervezet meg­követeli a jó táplálkozást. De nekem, öregnek, az a hasznos, ha minél kevesebbet eszem.:. A csendben hallani lehetett, hogyan zúg a szél az ablak mögött. — Amióta tiszteletét tette nálam az $ két hívatlan ven­dég, sehogv sem tudok ma­gamhoz térni! — mondta vá­ratlanul. — Ne hidd, hogy azért, mert csaknem elpusz­tultam. Kinek van szüksége a magamfajta vénségre? Más nyugtalanít engem; minek jöt­tek? Mit kerestek? Látom, te is ezen rágódsz. Szinte szoká­soddá vált, hogy amikor be­jössz a kunyhóba, mindent végigfürkészel... Én is, be­vallom, töröm a fejemet, va­jon hol és mit rejthettek el? Élt itt előttem ,is egy er­dész. Azt mesélik, hogy ré­Fejlődik Pusztaszemes szarvasmarha-tenyésztése Hasznosítják az új intézkedés lehetőségeit literes tejátüaggal számolhat­tak. A rendteremtés, a fejlesz­Pusztaszemesen a szarvas­marha-tenyésztésnek nincse­nek hagyományai. A jószágo­kat az ötvenes évek közepéig igásállatnak használták, a tej­termelés nem volt számottevő, tenyésztés, hizlalás nem folyt a községiben. Az ezután! évek­ben is inkább a hizlalásra tér­tek át a gazdáik. A szarvasmar­ha-tenyésztésiben a termelőszö­vetkezet megalakulása hozott fordulatot. Kezdeti » ehézségek A gazdák annak idején a két nem éppen jó tehén közül a gyengébbet adták be a közös­be Pusztaszemesen is. Emiatt rendkívül nehéz helyzetben in­dult meg a Búzakalász Tsz szarvasmarha-tenyésztése. Hogy segítsenek magukon, Za­la megyéből huszonegy üszőt vásároltak. Sajnos, ezeknek az állatoknak nagy része elvetélt. A szövetkezeti gazdák látva az eredménytelenséget, a ráfize­f 'N Rekordszámú diák a szovjet főiskolákon Sofia nem lépte még át az előadótermek küszöbét any­agi diák, mint amennyit 1963-ban vesznek föl a szov­jet felsőoktatási intézmé­nyekbe és technikumokba. A lapokban sorra jelennek meg az egyetemi, főiskolai, szak­középiskolai fölvételekkel kapcsolatos hirdetések. A moszkvai egyetem a falusi ifjúság bevonására levelező előkészítő tanfolyamokat szervezett. E tanfolyamokon fiatal kolhozparasztokat és szovhozmunkásakat készíte­nek föl a biológiai, a törté­nelmi, a gazdasági, a filozó­fiai és a jogi tanszakokra. Különösen sok diákot vesz­nek föl az egyetemek és fő­iskolák levelező és esti ta­gozataira. Ezek a diákok a termelőmunka megszakítása nélkül fognak tanulni, s fize. tett tanulmányi pótszabadsá­got kapnak. A Szovjetunió összes főiskoláira és techni­kumaira 1963-ban 1 TOO 000 hallgatót vesznek föl, 140 000-rel többet, mint 1962- ben. V _______________J t est, elkedvetlenedtek. Mint ’ szükséges rosszra, úgy tekin­tettek a szarvasmarha-állo­mányra a vezetők is, s nem léptek föl teljes szigorral a helytelen, rossz gondozói mun­ka láttán sem. Így jellemezte azokat az éveket Horváth Jó­zsef tsz-elnök: — Utólag visz- szatekintve magunk is látjuk, hogy nem tettünk meg min­dent mairhatenyésztésünkért. Az igaz, hogy Gájzer György brdgádvezetőt elküldtük két­éves iskolára Mohácsra, ez azonban a pillanatnyi helyze­ten nem változtatott. Igen las­san fejlődő állomány, ráfize­tés — így ment ez egészen a múlt évig. A háztáji állomány helyzete Ugyanakkor a háztáji állo­mányban változás állt be. Igaz, akkor is és most is majd há­romszor annyi jószág volt ná­luk, mint a közösben. (A leg­utóbbi fölmérés szerint a ház­tájiban 133, a közösben 48 te­hén van.) Hogy a kezdeti ki­sebb osztalékot valamivel ki­egészítsék a tsz-gazdák, na­gyobb gondot fordítottak jó­szágaikra. Évről évre több hiz­lalása szerződést kötöttek, s hozzáfogtak a tenyészállatok neveléséhez is. Az igaz, hogy a közös állományhoz viszonyít­va a népgazdaságnak koránt­sem adták annyi árut, mint amennyi várható lett volna. Tavaly például a szövetkezet 38 hízott marhát értékesített, a háztáji gazdaságoktól huszon­kettőt vettek át. A közös 881 hektoliter tejet adott el, a gaz­dák 769 hektót. Tehát egészsé­ges fejlődés már mutatkozik a háztájiban is, de az áruterme­lés és a minőség kívánt szint­jét még nem éri eL Most a kormány új intézkedése min­den bizonnyal föllendíti a ház­táji tenyésztést is. Hiszen mint Geiger Ferenc mondotta, leg­nagyobb gondjukat enyhíti az intézkedés: vemhes teheneik után 70 kiló abraktakarmányt és tejliterenként 20 deka kor­pát kaphatnak állami áron, a vemhes üszők után pedig négy mázsa abrak jár. Negatív állományt alakítanak ki tés kezdeti szakaszában jelenít meg a már említett, sok ked­vezményt nyújtó intézkedés. A pusztaszemes! vezetők kapva kaptak az alkalmon. Már ko­rábban felvetődött bennük a gondolat, hogy érdemes lenn« gümőkórmentes állományt ki­alakítani. Az új intézkedés ezt is messzemenően segíti. így szárni tgattaik; selejtezni kell a gyengébb egyedeket, hogy a közösben 2800 literesnél ki­sebb hozamú tehén ne legyem Van jó saját nevelésű negatív tenyészanyag, újakat is kell beállítani. Ha csak a darabon­kénti 4000 forintos vissza nem térítendő támogatást vesszük figyelembe, a tervezett 15 üszőnél már ez maga 60 000 fo­rint. Azonnal munkához lát­tak. Fertőtlenítettek egy ideig­lenes istállót, ide helyeztek el 12 negatív tehenet. A sárkány- pusztai tanyát — ahol 43 egy­két éves negatív üszőjük van — szeretnék hamarosan meg­vásárolni. Itt akarják elhe­lyezni gümőkórmentes állomá­nyukat. Ha majd az egész te­henészet negatív lesz, akkor kötnek be a központi majorban levő istállóba. Az idén az in­tézkedés adta kedvezmények segítségével 60-ra emelik a tehénlétszámot Biztos takarmányala pót teremtenek A jó állattenyésztéshez nem elegendő a kívánt minőségű tenyészanyag. Biztos takar- mányalapat kell teremteni nemcsak a közösben levő jó­szágok, hanem a tekintélye­sebb mennyiségű háztáji álla­tok részére is! Az a legnagyobb baj, hogy a községnek mind­össze nyolc hold legelője vám Minden évben az erdőgazda­ságtól bérelnek legelőt, az idén azonban még mindig nem kaptak választ kérelmükre.- Rétjüket víz borítja mindad­dig, amíg a Jaba-patak rende­zésével községükhöz nem ér­nek. Nagy gondok ezek! Ezért minél több pillangóst igyekez­nek termelni fő- és félülvetés- sel is. A 80 hold vörösherét ré­szesen takarítják le, így jut­tatnak a háztájinak is szálast. A közös állomány szükségletét a 80 hold silókukoricával is fedezik. A háztájiban a gazdák is készítenek állataiknak silót. szeg fővel pusztult el. Mit rejthetett el? Pénzt? Értéke­ket? Attól függ, miféle ember volt. De az is lehetséges, hogy (nem pénzt rejtett el, hanem valamit, ami az állam szem­pontjából fontos! S mi itt ülünk, és semmit sem tu­dunk ..: — Az öreg elővette dohányzacskóját, és cigaret­tát sodort. Gennagyij szótlanul hallgat­ta. Ö már tudta, hogy a sebe­sült bandita, miután magához tért, beismerte: jó pénzért vállalkozott az »ügyben« való részvételre. Megelőzően egy alkalommal fegyveres rablá­sért már elítélték. Hat esz­tendőt ült börtönben, és a büntetés kitöltése előtt közke­gyelemben részesült. Bűntár­sával csak akkor ismerkedett meg, amikor elindultak az er­dőbe. Egy harmadik valaki, aki mindkettőjüket ismerte, hozta össze őket. Hogy hol la­kik — nem tudja. Társa kül­sejéről pedig csak annyit tud, hogy borotvált fejű és szeplős arcú. Potrohov rendszeresem érte­sítette megfigyeléseiről Szmir- movot, akivel már három íz­ben találkozott. Az öreg erdőkerülő, bár egyáltalán nem ismerte a va­ló helyzetet, mint sokat ta­pasztalt idős ember, megsej­tette, hogy komoly ügyről le­het szó. Fiatal korában az Amur melléki partizánok so­raiban harcolt a szovjethata­lomért. Előfordult az is, hogy kémekre vadászott; (Folytatjuk) | A múlt esztendő volt az első, ♦ amikor nem fizettek rá a kö- ♦zösben a szarvasmarha-te- Jnyésztésre. Ez a tény, a hri- Igádvezető hazatérése az isko­• Iáról, az országos gondok is- t merete ráirányította a közös­öséig vezetőinek figyelmét a szö- I vetkezet tehénállományára. í — Egy negyven forintot osz­tó szövetkezetben nem marad­hat fehér folt a marhatenyész­tés — mondta Horváth József • és Hartmann Miklós tanácsel- jrtök. S ha lassan is, de haladt ♦ előre a tenyésztés. A selejtezés Jután jobb egyedeket állítottak {be. Tavaly tehenenként 2400 Náluk a legnagyobb igyekezet mellett sem ad jó termést a cukorrépa, ezért jövőre ezen a 30 holdon is takarmányt ter­melnek. Jó útra lépett Pusztaszeme­sen a szarvasmarha-tenyésztés; Bár ugyanannyi jószág van ma is a községben, mint tíz évvel ezelőtt, de a körülmények me­rőben mások, hiszen a tartás helyett a jó tenyésztői munka került előtérbe. Ez hozta ma­gával ezt a számokkal szinte le sem mérhető fejlődést. Vörös Márta i Saláta, spenót, tisnapos retek a kaposvári piacon | (Tudósítónktól.) { A kaposvári piacon teg- jnap egymást érték az al- ♦ máskosarak, 4—7,50 volt az j alma kilója. Igen sok aszalt I gyümölcsöt árultak, 6—8 form­aiért adták kálóját. Több ezer J szál tormát kínáltak a hús- I véti sonka és tojás mellé. Meg­jelent a hímes tojás is, 2—3 {forintra tartották darabját. A kaposvári Latinika Tsz el­árusítóhelyón néhány óra alatt 500 fej melegágya salátát, 100 csomó hónapos retket adtak el. A somogygeszti Űj Barázda Tsz 1500 db tojást hozott fel, 1,20 forintért árusították da­rabját. Egyikét ár: saláta 1,90, spe­nót 10, újhagyma 1, hónapos retek 2—2,50 forint. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat 3 évig tartó siófoki nagy építkezéseire fölvesz elsősorban segédmunkásokat, kubikosokat, továbbá kőműveseket és egy építés*• technikust. 3 évig biztosítunk helyben munkát, kultúrált szállást, házias jellegű üzemi étkezést. Jelentkezni lehet: Főépf lés-vezetőség. Siófok, Fő u. 222. és a járási tanácsnál, Siófokon. (370891

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents