Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1563. április 11 A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa kohászati ál­landó bizottságának heogereié- si szekciója már napok óta Ka­towicében tanácskozik. A bol­gár, csehszlovák, lengyel, ma­gyar, német, román és szov­jet szakemberek megvitatják a KGST-állámák további szako­sítását a hengerelt áruk ter­melésében, valamint megTár- p^alják az említett áruk cseré­jének kérdésiéit a tagállamok között. A Finn—Szovjet Társaság kedden este barátsági gyűlést tartott Tamperében. A gyűlé­sen megjelent Alekszej Koszá­gin, a Finnországban, tartózko­dó szovjet kormányküldöttség ■vezetője és a küldöttség több tagja. A dán nép kedden megemlé­kezett a végzetes 1940. április 9-ről, amikor a hitleri hadse­reg rátámadt e békés országra. A fasizmus áldozatainak min­den emlékművét megkoszorúz­ták, félárbocra engedték a zászlókat. Az iskolákban a pe­dagógusok az 1940-es esemé­nyekről beszéltek, és délben az égész országban a gyász jeléül kétperces csönddel áldoztak a halottak emlékének. Az NDK rostocki kerületéből hétfőn ifjúsági szakszervezeti küldöttség utazott a nyugatné­met szakszervezetek Nordmark körzeti ifjúsági bizottságának meghívására Nyugat-Németor- szágba. A nyugatnémet rend­őrség az ifjúmunkásokat már a vonatban letartóztatta, a rendőrség hamburgi parancs­nokságára hurcolta, ott hosz- szabb ideig őrizetben tartotta, majd végül kiutasította Nyu- gat-Németországból. Qido argentin elnök Enrique Hauch tábornokot, a hírszerző szolgálat eddigi főnökét nevez­te ki belügyminiszternek. A- tábornok, aki az elnököt támo­gató katonai vezetők csoport­jába tartozik, kedden vette át hivatalát. A Venezuelai Nemzeti Fel- szabadítási Front négy tagja . géppuskával fölfegyverezve kedden támadást intézett az »Adams«« amerikai cég egy üze­me ellen, és felgyújtotta rak­tárát. Ezenkívül kedden este összetűzésre került sor a Nem­zeti Felszabad ításá Front tag­jai és a rendőrök között, hét személy megsebesült. A kubai ellenforradalmárok egy vezetője bejelentette, hogy az elmúlt hetekben hozott an­gol és amerikai intézkedések következtében a Castro-elle- nes fegyveres erőknek már nincs támaszpontjuk a Baha- ma-szigeteken. Ezeket az intéz­kedéseket erélyesen bírálta, majd közölte, hogy miattuk le­mondott Cardona, az ellenfor- radalmárók elnöke is. Végül hangoztatta, hogy a Kuba-elle- nes támadásokat minden intéz­kedés ellenére folytatni fogják. 4s SZKP Központi Bizottságának plénuma előtt A Pravda vezércikke Moszkva (TASZSZ). A Pravda szerdai számának vezércikke az SZKP Központi Bizottságának soron levő ple­náris ülésével foglalkozik, amelyen ideológiai kérdésekről tanácskoznak majd. A Pravda hangsúlyozza: az ideológiai munka, a kommunista nevelés elsődleges feladata az, hogy a pártot és a népet aktívabban, tevékenyebben segítsék mind­annak megvalósításában, amit a kommunista építés nagy programja tűz ki. A pártszer­vezeteknek, a sajtónak, az ideo­lógiai front harcosainak ebből kell kiindulniuk az SZKP Köz­ponti Bizottsága soron levő plénumának előkészítésében, A Pravda emlékeztet arra, hogy az ideológiai munka nem öncél, hanem a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődé­sét, az új ember jellemének alakítását szolgálja, azét az emberét, aki magas eszmeiség­gel rendelkezik, aki számára a munka a társadalom iránti szent kötelezettségge, elsőren­dű életszükségletté vált. A dolgozók kommunista ne­velésének munkája arra irá­nyul, hogy teljesen eltűnjenek a burzsoá nézetek és a burzsoó erkölcsök, mert azok össze­egyeztethetetlenek a szovjet ember méltóságával. Az ideoló­giai fronton nem lehet elkép­zelni semmiféle »békés együtt­élést«, mivel különben az nem lenne olyan harci front, amely tevékenyen hozzájárul a mar­xizmus—leninizmus nagy ügyének további fejlődéséhez és megszilárdításához. Az ideológiai békés egymás mellett élés, amelyet ránk akarnak kényszeríteni, a mar­xizmus—leninizmus feladását, a párt és a nép nagy, forradal­mi vívmányainak elárulását jelentené. A Pravda emlékeztet Lenin­nek arra a tanítására, hogy a pártnak mindig meg kell őriz­nie eszmei tisztaságát, majd hangsúlyozza, hogy a párt si­keres ideológiai munkája e le­nini hagyaték iránti rendíthe­tetlen hűségről tanúskodik. (MTI) A KÉT MADÁRTULAJDONOS — Na, barátkozzatok meg egymással szépen!... (Gerő Sándor rajza) A bonni árnyékkormány veszi kézbe az atomfegyver- kutatás ellenőrzését Stuttgart (ADN). Dr. Leuze, a nyugatnémet Baden-Württemberg tarto­mány gazdaságügyi minisztere a hét elején Stuttgartban kö­zölté, hogy a kalsruhei nyugat­német nukleáris kutató köz­pont, a központi atomkutató intézet után a második legna­gyobb nyugatnémet atomiech- nikai fejlesztési intézmény a jövőben a bonni állam és Ba­den -Würtemberg szövetségi tartomány irányítása alatt áll majd. A karlsruhei központ üzem­ben tartását ellátó két vállalat összeolvad és az új vállalat­ban Bonn érdekképviselője a Cartellieri államtitkár vezeté­se alatt álló atom-miniszté­rium lesz. Minthogy Cartellie­ri Globke legbizalmasabb em­berei közé tartozik, a bonni ár­nyékkormány ezentúl befolyást gyakorol az NSZK titkos atom­fegyverkutatására is. Alig né­hány nappal ezelőtt vált isme­retessé, hogy az árnyékkor­mány Hopf hadügyi államtit­kár útján már biztosította ma­gának az eilenőzést á nyugat­német repülőgép- és rakéta- gyártás felett. (MTI) Záróközlemény a SEflTO háromnapos miniszteri értekezletéről Párizs (MTI). Hírügynökségi jelentések közldk, hogy a francia főváros­ban szerdáin délelőtt végétért a SEATO minisztert' tanácsá­nak háromnapos értekezlete. A tanácskozásokról kiadott záróközlemény túlnyomórészt a laoszi és a dél-vietnami hely­zettel foglalkozik. Azt állítja, hogy a SEATO »támogatja a nemzeti egységkormány által vezetett semleges és független Laoszt« és kifejezi reményét, hogy »'Síkéról fenntartani Laoszban a békét, a semleges­séget és a nemzeti egységet«. Dél-Vietnammal foglalkozó részében a záróközlemény már leplezetlenebből síkraszáll az amerikai katonai beavatkozás mellett és hangoztatja, hogy »a felforgató tevékenységellenes ÜNNE­PEKRE veh ,,9,r ÍZLETES ételek A FÖLDMŰVESSZÜVETKEZETl VETÉSIDBEN dS/Ufj&XsédyétfM; áJtf intézkedések végrehajtása to­vábbra is a tagállamok egyik legfőbb feladata«. A miniszteri értekezlet — hangzik végül a közleményben — jóváhagyta a katonai tanács­adók által kidolgozott terveket és beleegyezését adta a külön­böző gazdasági és technikai együttműködési tervek megva­lósításába. Az értekezlet a thaiföldi Po- te Sarasint újabb két évre a SEATO főtitkárává választot­ta. A SEATO 1964-ben Manilá­ban, a Fülöp-szigetek fővárosá­ban tartja következő miniszte­ri értekezletét. * * ♦ Mint az MTI párizsi tudósí­tója rámutat, a katonai szakér­tők bizottságának a záróülésen jóváhagyott jelentése nem tit­kolja a szervezet támadó cél­jait. A SEATO az idén két hadgyakorlatot tervez, egy szá­razföldit Thaiíöldön, továbbá egy tengeri és légi hadgyakor­latot a Kínai-tenger déli térsé­gében. Mint amerikai részről hangoztatják, az eddiginél je­lentősebb katonai erők felvo­nultatásának »tüntető jellege« van. Franciaország, amely tavaly a laoszi válság idején nem kül­dött csapatokait a SEATO had­gyakorlataira. az idén megígér­te részvételét. A francia kor­mány azzal, hogy ismét aktív szerepet vállal a SEATO-ban, meg akarja erősíteni politikai és gazdasági befolyását a dél­kelet-ázsiai semleges országok­ban, valamint Dél-Vietnam­ban, ahol a francia gyarmati politika kudarca óta Párizs csaknem teljesen átengedte a teret az Egyesült Államoknak. Kínában újabb indiai hadifoglyokat bocsátottak szabadon Lhasza (Üj Kína). Mint az Űj Kína hírügynök­ség közli, a tavalyi határmenti harcokban elfogott indiai kato­nák újabb 600 főnyi csoportját bocsátják szabadon Tibetben április 15-én és 17-én a kínai hatóságók. A hadifoglyokat már útnak is indították a kí­nai—indiai határra. Száznegy­vennégyet már szerdán átad­tak az indiai hatóságoknak. Mint a jelentésből kitűnik, az elfogott indiai katonák igen jó bánásmódban részesültek, s az arra rászorulókat gondosan ápolták. (MTI) Fogadás Burmában Malinovszkij tiszteletére Rangoon (TASZSZ). Ne Win tábornok, a burmai unió miniszterelnöke és hon­védelmi minisztere kedden es­te nagyszabású fogadást adott Malinovszkij marsall szovjet honvédelmi miniszter tisztele­tére. A szívélyes, baráti han­gulatú fogadás alkalmával Ne Win és Malinovszkij pohárkö­szöntőt mondott. Összeesküvést lepleztek le fogóban Lome (Reuter. AFP). A togói köztársaság ideigle­nes kormánya közleményben jelentette be, hogy kormány- ellenes összesfcüvést lepleztek le és a szervezkedés vezetőit letartóztatták. Az ideiglenes kormány, amely Sylvanus Olympio volt togói elnök meggyilkolása óta van hatalmon, közölte azt is, hogy az összesküvés egyik ve­zetője Olympio elnök kormá­nyának belügyminisztere volt. Letartóztatták a jelenlegi kor­mány egyik tagját is. A ható­ságok titkos okmányokat fog­laltak le. (MTI) Kinek az álma fontosabb ? Kétségtelen, hogy olyan nagy és elfoglalt államférfi­nak is kell aludnia, mint De Gaulle tábornok. Az a gya­núnk azonban, hogy ».Károly császár« álmai egy kissé túl­ságosan is sokba kerülhetnek még az emberiségnek. A legutóbbi francia atom­robbantással kapcsolatban, amely a független Algéria te­rületén, a Szaharában zajlott le, és általános felháborodást keltett, a napokban napvilág­ra került egy különös törté­net. • Amikor Ben Bella minisz­terelnöknek megvitték a rob­bantás hírét, azonnal felin. vatta telefonon a Elysée-pa- lotában De Gaulle táborno­kot. Titkársága közölte: az algériai miniszterelnök bizto­sítékokat akar kapni arra nézve, hogy ez volt az utolsó francia atomrobbantás a Sza­harában. Az Elysee.palota cerberusai azonban általános meglepe­tésre közölték Algírral, hogy még korán van, De Gaulle tábornok ilyenkor aL szik, és csak nagyon fontosügyekbenlehet zavarni... Egy Franciaországban nem­régiben megjelent De Gaülle- életrajz leírta, hogy a tábor, nők egyszer kitétetett hivata­li ajtajára egy jókora fehér cédulát, amelyen ez a felírás díszelgett: »Csak háború ese­tén zavarjanak.« Úgy látszik, tényleg így van. Francia- ország urának álmát holmi atomrobbantás miatt nem szabad megzavarni. A mi ál­mainkat azonban De Gaul­le atomálmai zavarják. S azt hisszük, a következő hó­napokban az emberiség dörömbölni fog De Gaulle tábornok a j t a- j á n, hogy ébredjen fel — mielőtt későn lesz ... I. E. Picasso vallomása Picasso szenzációs interjút adott a minap néhány nyu­gati hírügynökség tudósítójá­nak s a Tanjug egyik mun­katársának. A művész mind- dig hajlamos volt arra, hogy megvető szavakat vágjon a milliomos sznobok képébe, de most különösen keményet mondott. Kijelentette, hogy életmű­vének azok az alkotásai, ame­lyeket a nyugati kritika leg­inkább ünnepelt, s amelyek a gazdag műgyűjtők lakásait díszítik, a »»torzított figurák, négyszögletes keblek, szög­profilok s más efféle, nem festői, hanem absztrakt geo­metriai mutatvány ok-», nél­külöznek minden átélést, művészi indítékot és intuí­ciót, sőt még értelmet is. »Egyszerűen azért festettem ezeket a képeket — mondot­ta —, mert láttam, hogy az elgépiesedett és bizarr kü­lönlegességeket kereső deka­dens rétegnek ez kell. Ha pe­dig ez kell — gondoltam fia­talon, s mi tagadás, pénzte­lenül —, hát tessék. Pingá- lok kusza vonalakat, ti rá­mondjátok. hogy művészet, fizettek, fütyülök rátok ...« Nagy adag önkínzó keserű­ség is van ebben a nyilatko­zatban. Picasso azonban hoz­zátette: »Mégsem éltem hiá­ba; grafikáim, rajzaim, ko­rai festményeim, s amiket majd, remélenij ezután fes­tek, értékek maradnak az emberiség számára.« Van olyan lap, amelyik ezt írja Picasso nyilatkozatáról: »A vallásalapitó visszavonta tanait.« A nyugati absztrakt és for­malista művészkörökben bombaként robbant ez az in­terjú. Mi tagadás — az eltor­zult ízlést kiszolgáló »művé­szek« egzisztenciális bizton­ságát is veszélyeztetik Picas­so kemény szavai; a közön­ségben ezek után joggal fel­merülhet a kérdés: akik folyton Picasso formalizmu­sára hivatkoztak, vajon mit mondhatnak most? Egyelőre nem tudjuk, mit mondanak; kétségtelen azon­ban, hogy Picasso nyilatko­zata jelentős, és még sok vi­ta forrása lesz. Az biztos azonban, hogy a dekadencia, a sznobság ilyen nagy pofont régen nem kapott. S. N. Guatemala az imperializmus vasmarkában Havanna (TASZSZ). A Guatemalái Hazafias Szö­vetség kedden Havannában tö­meggyűlést rendezett, amelyen beszédet mondott Jacobo Ar- benz volt guatemalai elnök. Arbenz felszólalásában hang­súlyozta, hogy Guatemalában megvannak az új forradalom objektív feltételei. Az 1963. március 30-án végrehajtott ál­lamcsíny azt a célt követte, hogy elfojtsa a népi mozgal­mat. A guatemalai reakció nem bízott saját erejében, és azért vállalkozott az államcsínyre, hogy meghiúsíthassa a kitűzött elnökválasztásokat. A belső re­akció, az oligarchia és az im­perializmus katonai diktatúrát teremtett az országban. Az amerikai monopóliumok imperi-dista politikája követ­keztében — mondotta a to­vábbiakban Arbenz — Guate­mala súlyos gazdasági válság­gal küzd. Az amerikai »»Szövet­ség a haladásért« program sm az ország gazdasági fejlő- » ísét, hanem további leigázá­sát szolgálja — mutatott rá vé­gezetül a volt elnök. (MTI) Szenegáli helységet honi húztak a portugál gyarmatosítók Dakar (TASZSZ). Négy portugál katonai repü­lőgép kedden bombázta a por- tugál-guineai határ közelében levő szenegáli Búrnak helysé­get. A szenegáli kormány ked­den rendkívüli ülésen foglal­kozott a portugál provokócio- val. EMLÉKKÖNYVET AJÁNDÉKOZZON HÚSVÉTIM Fotoalbum 46 Ft-tól 140 Ft-ig. Emlékkönyv 26 Ft-tól 40 Ft-ig. (2244)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents