Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-26 / 96. szám

Péntek, 1963. április 26. Segítik sí háztáji gazdái kodást Osztopánban Mozgalmas az osztopáni ha­tár. A Győzelem Tsz földjén kukoricát vetnek. A felülve- téseket is, a cukorrépavetést is csaknem kizárólag fogatok végeztéik, ezalatt a gépek a ta­lajt készítették elő, és földbe tették a tavaszi árpát, a nap­raforgót, a burgonyát. Szépen fejlődnek a szövetkezet papri­ka- és dohány pal ántái. A ta­gok — ha a közösben nincs munkájuk — a ház körül és a szőlőben dolgoznak. Ültetik a burgonyát, metszik a szőlőt. A tsz-ben az őszi szedésű bur­gonyát és a napraforgót is el­vetették, s a hét végére előre­láthatólag a csaknem 200 hold hungazinozott kukoricával is végeznék. Kimérték, vetik a földeket Osztopánban nincs minden szövetkezeti gazdának annyi földje az udvar végében, hogy fusson belőle a meghatározott háztáji területre. Sőt olyan család is akad szép számmal, amelynek a kertje is olyan ki­csi, hogy csak konyhakerti nö­vényeket termelhetnek benne, azokból is csak keveset. —Tagságunk háztáji földjé­nek kétharmadát a közös táb­lából adjuk ki, s kukoricát és burgonyát termelnek majd rajta — mondta Halmágyi Sándor mezőgazdász. — Több mint százötven hold trágyá­zott földet kapnak a tagok háztájiként, a táblát már ki­jelöltük, és gépeink azt is el­vetik kukoricával. A háztáji kukoricát is nagy­üzemi módon vetik el; a ve­zetők a vetőmag kiválasztásá­val is kedveztek: korán érő hibridfajtát takaríthatnak be háztáji földjükről a tagok. Gondoltak azokra is, akiknek kertre van szükségük. Három és fiél holdnyi, talajerőben gaz­dag területet osztottak fel nyolcvan négyszögöles panel­lakra, ennyit kapnak a rászo­ruló szövetkezeti gazdák. Ez is beleszámít a háztájiba. — Mindent megteszünk, hogy a tagok a háztájiból szép jövedelemire tehessenek szert, de akadnak, akik még többét várnak tőlünk. Olyan követelésekkel lépnek föl, hogy ha teljesítenénk őkét, meg­szegnénk az alapszabályt — magyarázta Bera László tsz­einök. Szerepi József párttit­kár hozzátette: — A háztájit néhány tag fontosabbnak tart­ja, mint a közöst, s emiatt in­kább az előbbivel törődik. Félreértés nélkül A tsz vezetői által fölvetett probléma nem sajátosan osz­topáni jelenség. Másutt is hal­lani ilyen vészharangkongató hangokat. Bera elvtársék azt mondták, hogy a rádió & a sajtó olyan színezetet ad a háztájinak, mintha sorrendben megelőzné a közöst, és a ház. táji gazdaság lehetőségeinek kiaknázására buzdító nyilatko­zatok aláásnák a termelőszö­vetkezet tekintélyét, csökken­tenék a közös munka vonzere­jét. Nem arról van szó — s ezt az osztopániaknafc sem szabad félreérteniük —, hogy a ház­táji támogatását szorgalmazó országos, megyei és járási ve­zetők a termelőszövetkezet alapszabályának felrúgására buzdítanak, s ezzel megnehezí­tik a tsz-elnökök, a mezőgaz­dászok és a páritttfcárók mun­káját Azt se javasolta senki sem az osztopáni elvtársaknak, hogy félredobják az eddig al­kalmazott jó módszereket, s ez­után bőkezűen osztogassanak háztáji földet a közös rovásá­ra. Nem is tették ezt, viszont annak a néhány osztopáni tsz- tagnak. akik eddig ügy vélték, hogy az utóbbi időben gyakran emlegetett támogatás az egy holdnál nagyobb háztájit je­lenti, be kell látniuk, hogy té­vedtek, hiszen szó sincs ilyes­miről. A vezetőket dicséri, hogy a törvényes keretek között oko­san, lelkiismeretesen gondos­kodnak a háztáji területek ki­méréséről, megműveléséről. Ezt bizonyítja a kertkdegésza- tés, a kukorica gépi vetése, a jó vetőmag beszerzése és az, hogy mindezt idejében megtet­ték. Ennek ellenére nem káro­sodott a tsz, inkább nőtt a ta­gok munkakedve, hiszen ezzel a segítséggel nagyobb termés- eredményeket érhetnék el a háztájiban. Nem károsodik a közös — Amikor fogat kell, ka­punk a tsz-től — mondta Jó­nás Ferencné. Jónásné férjével együtt dolgozik a közösben. Tavaly több mint 700 egységet szereztek. — Szép osztalékot kaptunk •— magyarázta az asszony —, és termett burgonyánk, kuko­ricánk a háztájiban. Ennek ér­téke ugyan jóval kevesebb volt a részesedésnél, de azért ki­egészítette jövedelmünket. Osztopánban nemcsali Jóná­sok tesznek szert évek óta ki­egészítő jövedelemre a háztá­jiból, hanem valamennyi csa­lád. Többségük a közös mun­kából is példásan kiveszi ré­szét. Ha a tsz vezetői az alap­szabályihoz alkalmazkodva to­vábbra is segítik a tagokat, ak­kor nemigen kell tartaniuk at­tól, hogy a Győzelem Terme­lőszövetkezetben csökkenni fog az igyekezet a közös mun­kákban. Biztató ígéret, hogy a határban most is sokan szor­goskodnak. Hemesz Ferenc KÉSZÜL A JUHSAJT A Kaposvári Sajtüzemben már­cius közepén 25— 30 liter tejjel kezdték el a mun­kát, s ma már egy hónap alatt ezer liter juhtejet dolgoznak fel, eb­ből 220—250 kilo­gramm sajtot ké­szítenek. HIVATASSZERETO FIATAL PEDAGÓGUSOK Eléggé elterjedt hiedelem, hogy fiataljaink türelmetlenül várják azt a napot, amikor — és ezt szoktuk hangsúlyozni — végre el hagyhatják örökre az iskolát. Valahogy úgy, mintha korábban mit sem kaptak vol­na az életre, munkára elbocsá­tó iskolától Magam is így hit­tem sokáig, míg csak részt nem vettem egy olyan tanácskozá­son, ami azt bizonyította, hogy nem olyan szaíkadósak és gyön­gék az összetartozás értelmi és érzelmi szálai. Sőt, nagyon is erősek. S azért ilyenek, mert újfajta kapcsolat van kialaku­lóban az iskolák és a végző fia­talok között. Kölcsönösen szá­mítanak egymásra, segítséget Járási áttörő kulturális szemle Barcson (Tndósvtúnktól.) Tizenegy községből csaknem kétszáz úttörő mutatta be tu­dását hét művészeti ágban a barcsi járási szemlén. A tánccsoportok közül is­mét a Németh Lajosné vezette csokonyavisontai együttes nyújtotta a legjobb teljesít­ményt. «Egy a jelszónk« című számukban a baráti népék tán­cait mutatták be. A lakócsaiak nemzetiségi dalaikkal, táncaik­kal szerepeltek. A műsorban közreműködő pengetés zene­kart önálló fellépésben is szí­vesen hallgatta volna a kö­zönség. A barcsi & a ladi énekkart ugyancsak kiválónak értékelte a zsűri. A szólóéne­kesek közül Háros Sárika bar­csi úttörő tetszett legjobban. Négy színjátszó csoport vett részt a szemlén. A somogytar- nócaiak Bihari Klára »Beszé­lő baba« c. jelenetének bemu­tatásával a legjobbak voltak. Kiváló minősítést kaptak a vízváriák is; a »Koldus és ki- rályfi«-ból mutattak be rész­letet. A komlósdóaik »A kőszí­vű ember fiai« című színmű egyik részletével birkóztak, de néhány rossz beállítás sokat levont az igyekezettel előadott műsorszám értékéből. Mintegy húsz szavaló, illetve mesemondó is szerepelt a szemlén. A szavalok közül ki­váló minősítést kapott Batka Jenő homokszentgyörgyi, Bér­ezi Éva és Varjas Ilona barcsi, mesemondásban pedig Szetecs- ka Mária szuloki úttörő; — Art hiszem, most nem érdemes ezzel foglalkoznunk. Majd egyszer más alkalom­mal. Ne vesztegessük erre az időt. Remélem, hogy ön körül minden a legnagyobb rendben van, és készen áll a további tervek teljesítésére;.. nemde? — Igen! Jobban alakult a helyzetem, mint várni lehetett volna — felelte Ligyija elgon­dolkodva, és messze előre te­kintett az úton. — A profesz- szor teljesen megbízik bennem ami a kitűzött cél sikeres megvalósításának előfeltétele. — Mikorra hívták meg a vendégeket? — Este hatra. Ma. — Bizonyosra veszi, hogy ott lesznek az intézet legkivá­lóbb tudósai? — Feltétlenül. A professzor rendezi az estélyt, és vala­mennyien eljönnek. — Ez akkor rendben van. • Annyira rendben, hogy másnap már egyikük sem ve­het részt Jakimenko profesz- szor jubileumának hivatalos megünneplésén a Tudományos Intézetben. Akik pedig élet­ben maradnak, borzalommal emlékeznek vissza az előző napi ünnepségre — magyaráz­ta Ligyija, és jelentősen te­kintett Gowlenre. De a férfi nem viszonozta pillantását. — Nem- így lesz! A jubileu­mi ünnepséget másnap meg kell tartani. És aki részt kí­ván venni rajta, ám tegye meg! — Hogy értsem ezt? — cso­dálkozott a lány. — Közvetlen és nem átvitt értelemben kell ezt értelmez­nie — felelte Gowlen, szokása várnak és kapnak egymástól akkor is, amikor már az élet próbálja eltávolítani őket egy­mástól; Hároméves büszkeségünk, a Felsőfokú Tanítóképző In- Intézet nemrég meghívta azo­kat a volt növendékeit, akik ma Tolna, Baranya és Somogy ál­talános iskoláiban tanítamak. Bátran lehetett volna kataló- gusolvasással kezdem ezt a nagyon tartalmas és hasznos tanácskozást A felhangzó ne­vekre sókkal több »jelen« vála­szolt volna, mint ahányan »igazolatlanul« hiányoztak. A kérdés mindenekelőtt az volt a találkozón, hogy az in­tézetben kapott elméleti és gyakorlati útravalót hogyan tudják hasznosítani az ifjú ta­nítók. Nem most, nem néhány 'nap­pal ezelőtt zajlott le ez a ta­nácskozás, aho-1 az intézet taná­rai cserélték ki gondolataikat, tapasztalataikat húsz-egynó- hány éves kartárs aikkaL Mégis elevenen élnek a külső szemlé­lőben a tiszta homiofcú arcok, a mély intellektuális érdeklő­désről számot adó és okos hoz­záértésről tanúskodó felszólalá­sok. Hiszen Bősze István, Olasz Éva, Varga Etelka, Farkas Bé­la és a többiek nemcsak arról beszéltek, hogy mik a gondjaik, mennyire tudják hasznosítani az itt kapott elméleti tudást..; Nem. Ezeknek a fiataloknak eleven közük van továbbra is a felsőfokra emelt tamítóképzés- ; hez. Egészséges ítélőképességgel Po-J rendelkező emberek, akiknek * az is fontos, hogy az utánuk szerint elhúzva szavait. — Az — Semmi különös — felelte — S mit keü tennem a első tervezeten bizonyos vál- lassan Gowüiem. — Az ünnep- bedával? __ _ ______, __^__________ t oztatásokat kellett eszközöl- sóg részvevői valamennyien — Már közeledünk a meg!^-|kövök^- (ra’j0v_ '^ egymást nünk. Mivel sok szóbeszéd egészségesen és jókedvűen ha- szélt találkozóhelyhez. Ott vár-| .. „ . , : ’ “Jl járja bomlasztó tevékenysé- zatérmek. Másnap is minden rá av. autó wao-vrá valahol .t»-2 kővető évfolyamok hallgatói günkről, a külföldi felderítés marad a régiben. Az intézet ju­terrorista akcióiról, úgy hatá- fodfleumi ünnepségén mindenki roztunk, hogy nem hajtunk léért vehet, aki akar. Öt-hat végre robbantást. Ligyija ezúttal őszintén meglepődött. — Hanem? «— Ön olyan gépezetet alkal­maz majd, amely nem nagyobb egy rendes telefonkészü léknél. napon belül azonban már nem lesznek ilyen, vidámak. — Mi okozza a változást ? —■ kérdezte a lány tökéletes egy­kedvűséggel. — Különleges kisugárzás! —• válaszolta Gowlen kitörőén. ja az autó. Hagyja valahol Ja- kiimenko háza közelében. Re-? még több szakmai útravalóval mélem, talál megfelelő helyet. I lássanak hozzá hivatásuk gya­— Magától értetődik. $ korlásához. Pedig nem pa­— Ma este, amint elhagyta J nas2fcodhatnak ők sem! Kellő Jakimenko hazat, üljön a Po-J , .... , , , , , , bedába, és induljon el a kije-f elméleti alapot kaptak a tuda- vi országúton. A kétszázötös| tos pedagógiai tevékenységhez, kilométerkőnél várom a Li-JS ez az elméleti alap kiválóan Teljesen zajtalanul dolgozik. • Ütitársnője leplezetlen bá- Működésének időtartama pon_ mulattal tekintett rá. tosan harmincöt perc. Ezt kö­vetően a telepek elsavasodnak, és á. gépezet azonnal tönkre­megy. A vegyi elemek hatásá­ra burkolata is elolvad, és átlátszó, cseppfolyós anyaggá alakul át. Semmiféle kutatás ^ nem tudja megállapítani, hogy ennek az anyagnak mi a ké­miai összetétele, mivel pillana­tok alatt elillan, és csak alak­talan, habzó massza marad vissza. Miközben Gowlen követte az elöl haladó Limousine-t, a Li­gyija és közié levő aktatás­kát gondosan a bal oldalára tette át. — Az ön feladata, hogy elhe­lyezze az »RC-11«* sugárzót abban a szobában, ahol a vendégeknek terítenék. Meg­nyom egy gombot, s a készü — Igen.. j Ez lesz csak a meglepetés! — kiáltotta lelke­sen. Majd arckifejzése fokoza­tosan megváltozott. S amikor ismét Gowlen félé fordult, ar­ca és pElamtása egyaránt szi­gorúságot és elszántságot tüfc­— Mikor kell végrehajtanom a feladatot? — kérdezte. — Ma este, pontosan hét órakor virágkosarat visznek a professzornak. A kosár alján helyezik el az »RC-11« sugár­zót. Az ön feladata a virágko­sarat a legalkalmasabb helyre állítani. A sugárzó készülék jobb oldalán elfordít egy csa­vart és megnyom egy gombot E művelet után még tizenöt perc áll az ön rendelkezésére, hogy elhagyhassa a pusztulásra mousine-naL — Megértettem! — Ne feledkezzék el arról,! hogy magával hozzon mindent,; amit a professzornál végzett! munkája során megszerzett.] Várjunk csak: a rajzok és a 3 vázlatok magyarázata megvan?] — Igen! — Kitűnő! Néhány percen] belül tehát elválunk. alkalmas arra, hogy ráépüljön a sok tapasztalatot ígérő gya­korlat. Már most alig egyéves munka után erről számoltak be baráti, elvtársi hangon. Nehéz eldönteni, mi volt ebben a tanácskozásban a legnagyobb érték, a legbizta­tóbb ígéret. Az-e, hogy a volt lék működésbe lép. Közvetle- ^éM társaságot ^ Ennyi ideig nül ezután kedvező alkalmat működik a 'biztosíték, és kell találná, hogy elhagyhassa a szobát. —És mi történik eziután? — érdeklődik Ligyija. — Kár! — mondta Ligyija: növendékek még ma is igényt epedő pillantással. J tartanak a frissen kiegészülő Gowlen elkapta tekintetét, és I jegyzetekre, és úrá- jöttek visz- nyakszirtje bíborvörösre 'vált. tsza az intézetbe erre az egy Megállította az autót. Átölelte? napra, mint aki szeretett ott- a lányt, magához szorította, ésj honéba jön? Vagy az, hogy bát- sóvánan, hosszan csókolta...? ran elmondták véleményüket a Ligyija gyöngéden eltolta ma-J közeljövőben érvénybe lépő re- gátóL j főimről, aminek értelmében — Nem. egészen megfelelőek I fekszik jó néhány elméleti a körülmények! — mondta. |«ra szama viszont csökken a Gowlen egy ideig merengve* gyakorlatiaké? Ez utóbbinak nézte, majd gyújtást adott, J^°san rálépett a gázpedálra. Az autó;86™, hoszontottek kitoro le ke- naavot zökkenve indult Addrá Szedessél, hogy kevesebb lesz a * Radioaktiv cézium. nagyot zökkenve indult. Addig ; ... , ,. , MH8 a helyig, ahol a Pobeda vára-!“ en?k' f5 ™>rak szám,a azután kozott, Gowlen egyetlen .tót?**** megszurnk , .. , r * T l tantárgy lenni. Viszont meg­megkezdődök a kisugárzás. ao?^?. PJA f nyugvással vették tudomásul, — Kitől kapom a virágkosa- *^*“1egv utszelijh az isko]áin kívüli népmű­rat? TJ ^ aIveOésre felkészítő népművelé­- Attól, aki Kijevig vitte. ferf> fékezett, es rekedt hangon — sza,kkör mimkája tartolma­Néhaoy perc múlva ugyancsak magyarázta, Jsabbá válik. Néhány művészeti ő adja át önnek a Pobedát. (Folytatjuk^ ágban, például a bábjátszás­ban szakkörvezetői vizsgát is tesznek a mostani hallgatók. A Magyaratádon tanító Sebestyén Károly elmondotta, hogy meny­nyire számítanak falun a fiatal pedagógusok iskolán kívüli munkájára. Különösen a kis községekben, ahol soha nem tapasztalt erővel jelentkezik az emberekben a tudásszomj, a szórakozás utáni vágyódás^ igény. — Várnak bennünket! És mint kiderült, nemhiába. A tantestületekben folyó és egész embert kívánó munka, adjon bár külön gondokat, nem tudja lekötni minden energiá­jukat. A nem hangosan köve­telő, de belső igényből fakadó tettvágy megtalálja a legalkal­masabb területeket. Akad, aki politikai iskolát vezet, úttörő­vagy KISZ-vezető. Mások mű­vészeti csoportokkal, sportkö­rökkel foglalkoznak. • Nem könnyű elkötelezettség egyikü­ké sem. Hiszen előfordul, hogy másra készültek, mint például Vas Izabella Kadarkúton. A könyvtáros szakkörben tevé­kenykedett. Kikerülve az inté­zetből a röplabdacsapat edző­jének kérték föl. Vállalta. S mivel korábban nem volt ke­nyere a sport, otthon, majd tanfolyamon készült, nehogy szégyent valljon; Részt vettek a tanácskozáson idősebb vendégek is. Szak­felügyelők a három megyéből és iskolaigazgatók. Jó, hogy itt voltok, mert amit a fiatal tará­tok szerénysége tiltott elmon­dani, azt elmondták ők. Talán egy több oldalas, kemény ér­veket soroló vitairat sem bi­zonyíthatta volna meggyőzőb­ben, hegy hélyes volt főiskolai szintre emelni a tanítóképzést; Mellette jó dolog még sokol­dalúbbá tenni a felkészülést. — Akik ebben az intézetben végeztek, sók újat hoztak ma­gukkal. Mi ebben a legtöbbet érő? A felkészültség alapossá­gán kívül az, hogy ezeknek a fiatal tanítóknak a gyakorlatá­ban azonos rangú feladatot je­lent az oktatás és a nevelés; Nincs elsőbbsége az előbbinek az utóbbi lóvására. A másik dolog, hogy hivatásukhoz tar­tozónak vallják élni falujuk életét, végezni a népművelési munkát is. Ezért van az, hogy sok idősebb tanító és tanár örömmel tanulja él a fiatalok­tól az új módszereket. Meg­győződhettek arról, hogy jó az intézetben kapott pedagógiai szellem, hogy az itt végzettek szakemberek a szó legmélyebb értelmében — mondta a Szász­vári Általános Iskola igazgató­ja. Följegyeztem szavait, hogy közreadhassam. Megnyugtatá­sul, hogy itt, a mi körünkben — néha észrevétletiségben él­ve — egy iskolánk olyan hiva­tásszerető pedagógusokat nevel, akikre büszke lehet a Felsőfo­kú Tanítóképző Intézet. i László Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents