Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-04 / 79. szám

VtLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf An a . 60 FILLÉII Somogyinéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM Éljen április 4-e, 79. SZÁM. hazánk felszabadulásának A' csüíörtOi, 18. évfordulója! 1963. ÁPRILIS 4 V,!|il!:i';,í:i,'r::: 1:i :: ■ ;".Ti::: Díszünnepség a Csiky Gergely Színházban hazánk felszabadulásának 18. évfordulóján Hasónk felszabadulásónak IS. évfordulója alkalmából as MSZMP megyei és városi vég. rehajtó bizottsága, a megyei és városi tanács végrehajtó bizott­sága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi el­nöksége tegnap este díszünnep­séget rendezett Kaposváron a Csiky Gergely Színházban. A díszelnökségben foglalt helyet Németh Ferenc, a me- gyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkára, továbbá Illés Dezső, Kisdeák József, Róna Imre, dr. Sólyom Gábor, Szőke Pál, dr. Takács István és Valter Imre, a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tagjai. Az elnökség tagja volt Bo­dies Józsefné, a textilművek munkásnője, Bencze László, az AKÖV dolgozója, Bogdán Imre, a kaposvári vízművek párttitkára, Csek József, a Ka­posvári Járási Tanács V. B. el­nöke, Csere Lászlómé, a ruha. üzem dolgozója, Dezső József, a munkásmozgalom■ régi har­cosa, Déri Lászlóné, a kefe­üzem dolgozója, Gemer György, a Faipari Vállalat dől. gozója, dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei tit­kára, Horváth IV. József, a MÁV fűtőhöz dolgozója, Hot. váth Sándorné, a megyei nő­tanács titkára, Kert Jánosáé országgyűlési képviselő, Kiss Józsefné, az MSZBT megyei titkára, Oravecz Ferenc, a me­gyei munkásőrség parancsno­ka, dr. Sivó József leórházi fő­orvos, országgyűlési képviselő, Szabó József vezérőrnagy, or­szággyűlési képviselő, Szalai Jánosné, az Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat dolgozója, dr. Szilágyi Lajos, a Kaposvá­ri Városi Tanács V. B. elnöke és Tóth János, a megyei KISZ-bizottság titkára. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után Böhm. Jó. zsef elvtárs, a megyei tanács vb-elnöl<e nyitotta meg a dísz. üimepséget. Üdvözölte a rész­vevőket, majd átadta a szót dr. Takács István elvtársnak, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkárának, a díszünnepség szónokának. Arról is beszélt a szonoií. hogy termeiőszövetkezeteink 1962-ben sokat erősödtek, s hő- zös vagyonuk meghaladja a kétmilliárd forintot. Beszámolt arról is, hogy a termelőszövet­kezetekben az egy munkaegy­ségre tervezett jövedelem több mint három forinttal lett ma. gasabb, s 30,67 forintra rúgott. — Örömmel töltik el ezek az eredmények valamennyiünk szívét, mégsem feledkezhetünk meg arról, hogy mezőgazdasá­gunkban még sok a tennivaló. Megyénk 53 termelőszövetke­zete még a gyengék közé tar­tozik. A közepesek színvonalá­ra való felemelésük lg - ■■ gy feladat, és valamenny kö­zös ügye. — Szólt a í v ■■ be­köszöntött és hosszú ideig el­húzódott tél okozta nehézsé­geikről, a késői kitavaszodás­ról; ezzel kapcsolatban felhív­ta a mezőgazdaság dolgozói­nak. vezetődnek figyelmét a lelkiismeretes, tervszerű mun­Tahács István elvtárs beszéde — Kedves Elvtársnők, Ked­ves Elvtársak! Tizennyolc esztendeje an­nak, hogy a sajtó és a rádió világgá röpítette a Vörös Had­sereg újabb nagy győzelméről tudósító sorokat: -A március 16 és április 4 közötti időben végrehajtott előretörés követ­keztében a II. és III. ukrán hadseregcsoportok csapatai be­fejezték Magyarország egész területének felszabadítását a német megszállás alól.« Ez a hír a világ népei számára ta­lán csak egy volt a második világháború menetéről tudó­sító sók hír közül, de nekünk, magyaroknak történelmünk egyik legnehezebb, legsötétebb szakaszának a lezárását jelen­tette. Azt adta tudtul minden­kinek, hogy hazánk német fa­siszta megszállása véget ért, hazánk szabaddá vált. Ezután a második világhá­ború borzalmairól és az or­szágnak okozott károkról szó­lott Takács elvtárs, majd így folytatta beszédét — A magyar nép a legna­gyobb ünnepének tekinti ápri­lis 4-ék Legnagyobb nemzeti ünnepünk azért, mert ezen a napon egyszerre született meg sokai szenvedett népünk szá­mára a nemzeti függetlenség, a nép szabadsága és a béke. Legnagyobb nemzett ünne­pünk, mert alapja és kiinduló­pontja volt felemelkedésünk­nek. Április 4-e olyan társa­dalmi haladásnak nyitotta meg a kaput, melynek során né­pünk évszázados elmaradott­ságot számolt fel. Kiinduló­pontja volt ez a nap a mun­káshatalom és a szocializmus megteremtéséért folyó küzde­lemnek. — Április 4-én nemcsak a múltra emlékezünk — folytat­ta a szónok —, hanem számot vetünk eredményeinkkel is. Dicsekvés nélkül elmondhat­juk, hogy 1945. április 4-e óta olyan utat tettünk meg, mely­re hazánk minden becsületes polgára büszke lehet. A föld­osztás és az újjáépítés, dicsősé­ges napjai azokról az időkről vallanak, amikor a nép magá­évá tette, magának kezdte épí­teni e hazát. A földosztással a nincstelen és kis földű magyar parasztok százezrei jutottak földhöz, A kommunista párt hívó szavára a felszabadulást követő napokban népünk leg- ön tudatosabb erői hozzákezd­tek a romok eltakarításához Az újjáépítés a magyar mun­kásosztálynak hősi eposzba il­lő küzdelme volt. A háború borzalmas pusztításainak hely­reállítása, a romokban levő üzemekben az élet, a termelés megindítása, a közlekedés helyreáUításia, a híd- és a szén- csaták mindmeganmyi ragyogó fejezete a munkásosztály or­szágépítő munkájának. Az ország gazdasági újjáépí­tése mellett megkezdődött a hairc a társadalmi, politikai újjászületésért is. A reakció erőinek, a tőkés osztályoknak a megdöntése és a proletár!ta­talom megteremtése népünk történetének legdicsőbb napja­it jelenti. Az. a fejlődés, me­lyet hazánk a munkáshatalom éveiben ért el, egyedülálló ed­digi történelmünkben. Az egykor elmaradott agráror- szágbol ipari országgá vált ha­zánk. Üj gyárak, üzemnek so­rát építettük fel. Elmondhat­juk, hogy népünk az alkotás, a teremtő munka lázában él. Ma felszabadulásunk 18. évfor­dulóját olyan körülmények közöitt ünnepeljük mikor a szocialista forradalom a város után falun is döntő győzelmet aratott. Pártunk VIII. kon­gresszusa e történelmi jelentő­ségű győzelmet így összegezte: "A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgaz­daságunkban osztatlanul ural­kodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejez­tük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új történelmi jelentőségű győzel­met aratott, a szocializmus teljes fölépítésének korszaká­ba lépett.« Beszéde további részében Takács elvtárs az ipar és a mezőgazdaság eredményeivel foglalkozott. Megállapította, hogy az ipari termelés 1962- ben kilenc százalékkal halad­ta túl az előző évi szintet, s iparunk ma negyed év alatt többet termel, mint 1938-ban egész évben. Elmondotta, hogy megyénk ipari termelése ta­valy 13,3 százalékkal növeke­dett. nőtt a munkások száma. Hangsúlyozta, hogy a jövőben is nagy gondot kell fordítani különösen az iparban szegény járások iparosítására, emellett a munka termelékenységének emelése az egyik legfőbb fel­adat. Majd a mezőgazdaságban elért eredményekről szólott. — Noha termelőszövetkeze­teink többsége még fiatal, még­is nyugodt lélekkel állapíthat­juk meg — mondotta —, hogy a szövetkezetek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta eltelt idő t'i'o-sz. talatai minden tárgyilagos em­bert orról győzhettek meg. hogy dolgozó parasztságunk jól döntött, amikor a szövetkezés útját választotta. Termelőszö­vetkezeteink az elmúlt rossz időjárású esztendőben is sokat erősödtek. Meggyőzően bizo­nyítják ezt a közös gazdaságok tavalyi terméseredményei is. Búzából Somogybán tavaly 11,40 mázsát takarítottunk be holdanként. Ez lényegesen na­gyobb az egyéni gazdálkodás viszonyai között elért legma­gasabb megyei átlagnál is. Úgyszintén örömmel tölt el bennünket, hogy cukorrépából 147,9, burgonyából 83, kukori­cából pedig 15,8 mázsát ter­meltünk megyei átlagban. E termelési eredményekben me­gyénk dolgozó pai^sztjainak szorgalma mellett nagy súllyal esik latba a munkásosztály, a szocialista állam támogatása. — Takács elvtárs elmondotta, hogy tavaly sok műtrágyát, 7700 traktort, 1100 kombájnt kapott a mezőgazdaság, s csu­pán a somogyi termelőszövet­kezetek 137 millió forint beru­házási hitelt kaptak államunk­tól. — Régebben gyakran hal­latszottak olyan vélemények — mondotta —, hogy államunk túl sokat fordít a mezőgazda­ság támogatására. Nem lenne-e jobb — kérdezték némelyek — ehelyett az életszínvonalat emelni? Az utóbbi egy-két év minden kétkedőt meggyőzhe­tett arról, hogy az életszínvo­nal emelése a legszorosabban összefügg a termelőszövetkeze­tek támogatásával, a mezőgaz­dasági termelés növelésével. — A következőkben példákkal bi­zonyította, hogy termelőszö­vetkezeteink árutermelésük növelésével válaszoltak a mun­kásosztály támogatására. Ta­valy közös gazdaságaink 1409 vagon kenyérgabonával adtak többet az államnak, mint a megelőző évben. Majdnem még egyszer annyi hízott ser­tést vásároltunk fel a megyé­ben, mint amennyit 1955-ben begyűjtötték. — A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése tehát több árut biztosít a népgazdaságnak. Kérdezhetné valaki, hogy ha ilyen sok húst termelünk, ho­gyan lehet az, hogy az üzletek­ben időmként nem kapható egyik vagy másik húsféle. Ez azzal magyarázható — mondot­ta Takács elvtárs —, hogy nemcsak a termelés nőtt, ha­nem igen nagy mértékben megnövekedett a fogyasztás is. Ez arra figyelni ' et, hogy még gyorsabban kei: fokozni az áru­termelést. kára. A továbbiakban azokról a változásokról beszélt Takács elvtárs, amelyeknek révén megváltoztak népünk életvi­szonyai. — Országunkban megszűnt a dolgozók létbizony­talansága. Nem fenyegeti a munkást a munkanélküliség, a parasztot a tönkremenés, az ár­verés réme. Emberibb lett az élet, népünk jobban él. Bővül. gyarapodik műveltsége, emel­kedik életszínvonala. Ezt pél­dázza ékesszólóan megyénkben is sok-sok tény. — Ennek szemléltetésére megemlítette, hogy több mint négyezren vesz­nek részt az általános iskolai felnőttoktatásban, s ennél töb­ben tanulnak a középiskolák esti és levelező tagozatain. Utalt a növekvő kiskereskedel­mi forgalomra, majd a társa­dalom szerkezetében, az ősz. tályviszonyokban bekövetke­zett mélyreható változásokat méltatta. — A végbement társadalmi változások legfontosabb ered­ménye — miként pártunk VIII. kongresszusa rámutatott —, hogy társadalmunkból végleg eltűntek a kizsákmányoló osz­tályok. Egyszer s mindenkorra megszűnt hazánkban annak a lehetősége, hogy az egyik era- be a másikat kizsákmányolja. E fejlődés alapján vált lehető, vé, hogy. tovább szélesítsük pártunk vezetésével a dolgozó osztályok és rétegek szövetsé­gét, és szocialista nemzeti egy­séggé fejlesszük ezt a szövetsé­get. Egyesíteni mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyé­ért tevékenykedik a. szocialista nemzeti egység politikája alap­ján — ez ma egyik legfonto­sabb feladatunk. Szükséges, hogy minden becsületes em­bert tömörítsünk a párt vezet­te nemzeti összefogásban. Erre tanítanak bennünket az 1945. április 4-e óta szerzett tapasz­talataink. de ezt követeli tő­lünk a szocializmus teljes föl­építésének pártunk VIII. kong­resszusán elfogadott nagysze­rű programja is. Legyen e nagyszerű feladatokhoz erőfor­rás és biztatás április 4-e, fel- szabadulásunk napja s az az­óta megtett tizennyolc éves út. Éljen a felszabadulás 18. év­fordulóját ünneplő szocialista hazánk! Virágozzon és erősödjön a hazánkat felszabadító Szovjet­unió és dicsőséges hadserege! Éljen a béke és a szocializ­mus ügye az egész világon! * * * Szünet után kultúrműsor > , jigzott el a díszünnepség részvevőinek szórakoztatására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents