Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-17 / 64. szám

Vasárnap, 1963. március 17.

3

SOMOGYI NÉPLAP

Az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokra való felkészülés jegyében mozgalmas politikai étet bont: k' zott ki Somogybán is. A dolgozók tízezrei vitatták meg igen sokoldalúan a párt politikáját. A jelölőgyűléseken és

a február 24-i választásokon az állampolgárok döntő többsége kifejezte, hogy egyetért a párt politikájával.

s azt várja, hogy a megkezdett úton menjünk tovább, mert meg vannak győződve arról, hogy o párt politikája helyes és eredményes.

% A választásokra való felkészülés a szocialista demokrácia kiszélesítésének jegyében zajlott te. Jellemző vonása

volt, hogy csaknem huszonháromezren mondták el véleményüket a párt politikájáról és a jelöltek tevékenységéről. A felszólalók többsége fontos

közérdekű kérdésekkel foglalkozott, és sok hasznos javaslatot tett az új tanácsok munkájának jobbátételére. Elenyészően kevés volt azoknak a száma, akik csupán egyéni vagy vélt sérelmeiket tették szóvá.

Szinte mindenütt nagy igényességgel választották ki maguk közül a jelölteket. Alaposan megvitatták, hogy alkalmasak lesznek-e arra, hogy megfelelő színvonalon képviselhessék a község, a járás és a megye érdekeit a tanácsokban és az országgyűlésben. A jelölögyűléseken 212 tanácstagjelöltnek. a jelölőlistára való felvételét nem szavazták meg, helyettük rátermettebbeket javasoltak. Olyan eset is történt, hogy több helyen nem egy, hanem két jelöltet javasoltak, és közülük az érdemesebbeket választották meg.

A megválasztott 6957 tanácstag 63,6 százaléka pártonkívüli. Ez is fényesen bizonyítja, hogy

érvényesülhetnek mindazok a pártonkívüliek, akik a közösség ügyéért dolgozni akarnak, s helyet kémek a politikai és közéletben.

A választók bizalmát élvezve munkájúikkal bebizonyíthatják rátermettségüket A megválasztott tanácstagok 47,1* százaléka újonnan került be a tanácsokba. Közöttük sok a fiatal, akik igen nagy tettvággyal akarnak részt venni a közügyek intézésében. A régi tanácstagok elsőrendű és nemes kötelessége, hogy segítsék bevezetni ezeket a fiatal, friss erőket a munkába. Tanácsaikkal, javaslataikkal segítsék hozzá őket ahhoz, hogy minél előbb méltóan és eredményesen képviselhessék választóikat a tanácsokban.

örülünk annak is, hogy 33,1 Százalékkal több nő került be a tanácsokba, mint az előző választáskor, s ily módon lényegesen nagyobb képviselete hez jutottak az államhatalom helyi szervedben.

Azt is örömmel állapíthatjuk meg, hogy a választásokat maguk a dolgozók szervezték meg és bonyolították le. Több mint huszonötezer férfi és nő vett részt telkesen ebben a tevékenységben. Eredményesen dolgoztak a népfrontaiktívák is. Jó munkájukért elismerésünket és köszönésünkét fejezzük ki.

A választások után ünnepélyesen megalakultak a községi és járási tanácsok, valamint a megyei tanács. Az első tanácskozásokon általában mindenütt konkrét helyi programot fogadtak el, és máris munkához láttak.

A megyei pártbizottság szívből köszönt minden megválasztott tanácstagot, és kéri őket, hogy sohase feledkezzenek meg arról, amit a jelölőgyűléseken és a megbízólevelek átvételekor megfogadtak.

Amikor megköszönték a bizalmat, arra is ígéretet tettek, hogy a következő négy évben teljes szívvel és létekkel munkálkodnak. Kérjük őket, úgy dolgozzanak, hogy jó munkájukkal minél több örömet szerezzenek dolgozótársaiknak. Soha ne felejtsék el, hogy a dolgozók bizalmából kerültek az országgyűlésbe, a tanácsokba, a nép szolgálatába,

A NÉP SZOLGÁLATÁBAN

írta: NÉMETH FERENC, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára

A jelölögyűléseken és a választásokon mérleget vontunk a végzett munkáról. Különösen sok szó esett a termelőszövetkezetek helyzetéről és fejlődéséről. Örömmel állapíthattuk meg, hogy megyénk termelőszövetkezetei általában

egészségesen fejlődnek. A múlt esztendőben is számottevően nőtt árutermelésük. Ennek köszönhető, hogy a felvásárlási tervet 109,3 százalékra teljesítettük, s ezzel országosan a hatodik helyet értük eL Közös gazdaságaink 1962-ben 14,6

százalékkal adtak több árut az országnak, mint az előző esztendőben. Azonban ez sem elég, mert ugyanez alatt az idő alatt az élelmiszer-forgalom 10,4 százalékkal nőtt. Ez a tény arra hívja fel a termeiő- szövetkezietek figyelmét, hogy gyorsabban növeljék árutermelésüket, hogy a városok és a falvak növekvő igényeit ki tudják elégíteni.

Az egy munkaegységre jutó részesedés megyei átlaga 1962- ben 30,73 forint volt, és

a közös gazdaságokból származó egy tagra jutó részesedés egy év alatt több mint kétezer forinttal nőtt.

A termelőszövetkezetek tiszta vagyona a múlt évben 28 százalékkal gyarapodott, és ma már megközelíti az egymilliárd forintot.

Sajnos azonban, akadnak még olyan szövetkezetek, ahol a fejlődés nem egyenletes, nem kielégítő, sőt az is előfordult, hogy a közepes szinten gazdálkodó szövetkezetek közül 24 visszaesett a gyenge tsz-ek sorába. Ez komoly figyelmeztetés a pártszervezeteknek, a tanácsoknak és a szövetkezeti vezetőknek. A jövőben mindent el keli követnünk, hogy a közepes és jól gazdálkodó szövetkezetek ne essenek vissza.

Pártszervezeteinknek, tanácsainknak minden segítséget meg kell adniuk ahhoz, hogy a még rosz- szul, gyengén működő szövetkezetek mihamarabb megerősödjenek, és fölemelkedjenek a közepes és jól gazdálkodó tsz-ek színvonalára.

Ezen a téren nagy helyi tartalékokkal rendelkezünk. Minden nagyobb beruházás nélkül, csupán szorgalmas és becsületes munkával, jó szervezéssel, az eddiginél jóval nagyobb mértékben tehétne növelni az árutermelést és a tagok jövedelmét. Ez annál inkább is lehetséges, mert mind jellemzőbb, hogy a tsz-ekbe tömörült dolgozó parasztok szocialista törekvése kezd erőteljesebben érvényesülni. Személyes tapasztalatok alapján győződtek meg arról, hogy a szocialista közösségben nagy erő rejlik, és

ha becsületesen dolgoznak, szinte egyik évről a másikra jobbá tehetik szövetkezetük gazdaságát és életüket.

Ez a fölismerés mindenütt a további sikerek elérésének forrása tehet. Mind több és több termelőszövetkezeti tag látja, hogy összeforrva, fegyelmezetten képesek leküzdeni mindazokat az átmeneti nehézségeket, amely ékkel az új, szocialista nagyüzemi gazdaságok megteremtésekor szembetalálták magukat.

A párt politikájának helyes végrehajtása nagyon sokban függ a tanácstagoktól, hiszen ők a munkás-paraszt hatalom helyi megtestesítői. Megbízatásuk nagy felelősséggel jár. Tudatában kell tenniük annak, hogy

igen szívós, állhatatos munkát, helytállást kíván a szocialista társadalom teljes fölépítéséért folyó harc.

Ez a munka fokozottabb igényeket támaszt az állami vezetéssel szemben is. Mindenekelőtt javítani kell a tanácsok gazdaságszervező és községvolitikai tevékenységét.

A tanácsválasztások után sok emberben felmerült az a

gondolat, hogy vajon, meg tudják-e oldani növekvő, feladataikat, és milyen erősek tesznek az új tanácsok. Véleményűink szerint képesek megoldani feladataikat, hisz az étet minden területéről a legjobb, legtapasztaltabb emberek kerültek a tanácsokba. Hogy milyen erős lesz a helyi tanács, az elsősorban a tanácstagoktól függ, s attól is, hogy hogyan segítik a végrehajtó bizottságok munkáját.

A végrehajtó bizottságoknak és a függetlenített vezetőknek kötelességük, hogy az eddiginél többet adjanak a tanácstagok véleményére. A lehetőség szerint vonják be őket is az operatív vezetésbe,

hisz a gyakorlatból tudjuk, hogy ebből csak haszon szárma,zhat, mert így biztonságosabbá válik a vezetés. Igen lényeges az is, hogy milyen viszony alakul ki a végrehajtó bizottság, a függetlenített apparátus vezetői és a tanácstagok között. Okvetlenül biztosítani kell a tanácstagok rendszeres tájékoztatását, és ügyelni kell arra, hogy még véletlenül se nőjön a függetlenített tanácsapparátus a választott testület feje fölé.

Tanácstagnak lenni igen nagy megtiszteltetést, megbe- csüLésit és társadalmi rangot jelent. Ez a rang akkor párosul igazi tekintéllyel és elismeréssel, ha minden tanácstag képességeinek javát nyújtja, és ha az emberek látják, hogy választottjuk törődik gondjaikkal.

Sok függ attól is, hogy a tanácstag milyen állhatatosan és következetesen küzd a közélet tisztaságáért. Ügy dolgozzanak, hogy a nap bármely órájában fölemelt fővel állhassanak az emberek elé.

Sajnos, a múltban előfordult, hogy némelyek megfeledkeztek magukról, és tisztségüket egyéni céljaikra, a közösség kárára használták fel. Olyanokról is tudunk, akiknek azért ment el a kedvűik, mert nem tudták egyéni céljaikat érvényesíteni úgy, ahogy elképzelték, ezért elmaradoztak a tanácsülésekről, vagy éppenséggel lemondtak megbízatásukról. Az ilyenekre joggal mondhatják az emberek, hogy egyéni érdekből, haszonlesésből, tehát nem meggyőződésből dolgoztak.

A tanácstagoknak állandóan törődniük kell a dolgozók egyéni gondjaival. De feltétlenül ügyeljenek arra, hogy

ne csak egyéni, apró érdekeket képviseljenek, hanem átfogó, a közösség érdekeit képviselő nagy kérdésekkel is behatóan foglalkozzanak.

Helyi tanácsaink nagy hatalommal rendelkeznek, s a tanácstagok mindenkor ügyeljenek arra, hogy a rájuk ruházott hatalommal jól tudjanak élni, és senki ne próbáljon vele visszaélni. Gondosan ügyelni keli arra, hogy egyetlen tanácstag se váljon egyes személyek vagy szűk csoportok elvtelen és demagóg szószólójává, elkötelezettjévé. Soha ne mondhassák senkire, hogy bort iszik, miközben vizet prédikál. Hanyag, rossz munkával a megszerzett bizalmat könnyen el lehet veszíteni. Ügy dolgozzon tehát mindenki, hogy a bizalmat ne játssza el.

A jelölőgyűléseken tanúi voltunk annak, hogy némelyeket meglepetés ért, mivel a választók nyíltan, kertelés nélkül, szemtől szembe véleményt nyilvánítottak. Tanulságképpen érdemes megemlíteni, ami egyik szövetkezeti elnökünkkel történt. Szóba került, hogy őt is jelölik a járási tanácsba. A jelölőgyűlésen megmondták neki: »Igaz, jól gazdálkodó ember vagy, több mint ötven forintot ér a munkaegység, de mégis baj van veled, mert az utóbbi időben fejedbe szállt a dicsőség, durva vagy az emberekhez, lebecsülöd őket, ezért nem javasolunk

a járási tanácsba.« A felszólalók hangsúlyozták, hogy a forinton kívül emberségre is vágynak.

Ez arra figyelmeztet mindenkit, hogy kellő

tisztelettel és bizalommal viseltessen az emberek

iránt.

Nem szabad elfeledni, hogy népünk nem kiskorú, s nem tűri, hogy lekezeljék, semmibe vegyék.

Meggyőző szóval, emberséggel gyorsabban lehet előrejutni, és eredményesebben tehet dolgozni- Csak így szabadíthatjuk fel azokat a még szunnyadó alkotó erőket, amelyek szükségesek a növekvő feladatok megoldásához.

Alapvető követelmény, hogy

gondolkodó, előrelátó és elemző vezetést alakítsunk ki minden szinten.

Ennek egyik fontos föltétele, hogy a szakapparátus és a tanácstagok alaposan ismerjék választóterületük problémáit és a rendelkezésre álló erőket. A vezetést ne a máról holnapra élés, hanem az előrelátás jellemezze. Sajnos, több helyen egyik-másik vezető arra rendezkedik be, hogy a felülről kapott szempontokat mechanikusan végrehajtsa, és nem gondolkodik azon, hogy hogyan tehetné jobbá és eredményesebbé a munkát. Ma már nem lehet így dolgozni.

Ahol hiányzik az előrelátó, elemző vezetés, ott a párt-, az állami és a gazdasági munkában eleve teret engedünk a dogmatikus felfogásnak és a kiskirályoskodásnak.

Márpedig ahol ez érvényesül, ott rosszul mennek a dolgok.

A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság évek óta javasolja, hogy bátran, határozottan es gyorsáéban jussunk előre minden termelőszövetkezetben a tagok személyes anyagi érdekeltségének megteremtésében. Tagadhatatlan, hogy a múlt esztendőben, itt is volt fejlődési, ez azonban, korántsem kielégítő. Nemegyszer azt tapasztaljuk, hogy a haladóbb gondolkodású tsz-tagok jobban megértik, mint egyik-másik szűk látókörű vezető, hogy

a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének egyik alapvetően fontos hajtóereje a szocialista elveken nyugvó anyagi érdekeltség maximális érvényesülése

a növénytermesztésben, az ál. lattenyésztésben és a szövetkezet vezetőinél egyaránt. Múlhatatlanul szükséges, hogy olyan premizálási formákat alakítsunk ki a tagokkal együtt, amelyek egyszerűek, érthetőek és világosak, s az árutermelés növelésére ösztönöznek.

Vannak olyan szövetkezetek is, ahol némelykor a vezetők a tagokkal együtt mereven elzárkóznak a premizálás elől. Ezek között akadnak jó szövetkezetek is. Azonban azt is tapasztalhatjuk, hogy ezeknek a közös gazdaságoknak a többsége évek óta egy helyben topog, és ha nem találják meg idejében a gyorsabb előrejutás módját, akkor könnyen előfordulhat, hogy hosszú ideig megrekednek, nem tudják fokozni árutermelésüket, növelni a tagok jövedelmét, s az a veszély fenyegeti őket, hogy lemaradnak más szövetkezetektől. Éppen ezért

ebben az évben érjük el, hogy mindenütt bevezessék és érvényesítsék a premizálást.

Szavakban szinte mindenki egyetért azzal, hogy az országnak jelenleg nagy szüksége van a háztáji gazdaságok árutermelésére, a szövetkezeti tagoknak pedig a háztájiból származó jövedelemre. Mégis sok helyen még mostohaként kezelik a háztáji gazdaságokat, és nem jutnak tovább e szavak általános ismételgetésénél. Számos községben nem gondoskod.

nak tervszerűen á háztáji állatállomány takarmányellátá- sáról, vagy éppenséggel — a tagok bosszúságára — rendszeresen a legrosszabb helyeken, rosszul művelt területeken adják ki a háztáji földeket. Nem arról van szó, hogy a háztáji gazdaságot most már mindenek fölé helyezzük. Szó sincs erről, sőt azt sem helyeseljük, hogy némely helyen eltúlozzák a háztáji területek és állatállomány mértékét. Ezzel a nagyfokú liberalizmussal sem lehet egyetérteni. Azt azonban tudni kell, hogy

a háztáji gazdaságokra szükség van. A népgazdaság számít a háztáji gazdaságokban termelt árura.

Tavaly az államnak eladott hízott sertés 20 százalékát, a hízómarha 48 százalékát a háztáji gazdaságok adták. Nem is beszélve arról, hogy a háztáji gazdaságoknak igen nagy a szerepük a termelőszövetkezeti parasztcsaládok önellátásának biztosításában is. Minden tanács- és tsz-vezetőnek látnia kell, hogy részünkről nem valamiféle taktika a háztáji gazdaságokkal való törődés, hisz a háztáji gazdaság is része a nemzeti vagyonnak. Felelőtlen okoskodással, machinációkkal nem lehet elsorvasztani a háztáji gazdaságokat.

Jelenleg a háztáji gazdaságok 75 százalékában nincs anyakoca, 50 százalékában nincs fejőstehén. Javasoljuk, hogy az állam biztosította kocaki helyezési és üszőnevelési akciókat használják fel arra, hogy a lemaradást pótolják. Természetesen

az elsődleges feladat az, hogy a közös gazdaságok alapjait megerősítsük, és megteremtsük a sok árut termelő szocialista nagyüzemek alapjait.

Ezzel párhuzamosan kell megfelelő gondot fordítani a háztáji gazdaságokra is, nem lehet őket mostohaként kezelni, mert végeredményben a háztáji is a termelőszövetkezeté.

Az eredményes és hatékony tanácsi munka fontos feltétele az elvi alapokon nyugvó, nyílt és őszinte légkör megteremtése. A tanácsi vezetők is tiszteljék és becsüljék egymást a munkában és az élet minden területén. Pártszervezeteink és pártbizottságaink minden erejükkel segítsék elő, hogy a tanácsok és a tanácstagok megfelelően dolgozhassanak, adjanak meg minden erkölcsi és’ politikai támogatást ahhoz, hogy nehéz és felelősségteljes munkájukat jól és eredményesen végezhessék. Föl keli lépni minden olyan nézet ellen, amely felelőtlenül és alaptalanul igyekszik csökkenteni a tanácsok szerepét, tekintélyét. A tanácstagok és a tanácsapparátus tagjai viszont úgy dolgozzanak, hogy ne adjanak alapot arra, hogy elítélően nyilatkozzanak róluk. Sajnos, még akad olyan tanácsi vezető és dolgozó, aki csupán adminiszt. ratív és hivatalnoki munkának fogja fel tevékenységét. Hiányzik belőlük a hivatástudat és a felelősségérzet. Nagyon helytelenítjük — ami még ma is előfordul —, hogy egyesek meg. feledkeznek magukról, és nemegyszer durvák a hozzájuk for. dúló ügyfelekhez. Az akták mögött némelyek nem látják az érző embert a maga gondjával és bajával. Megtörténik, hogy egyesek az íróasztal mögül fölényesen küldözgetik ügyfeleiket egyik helyről a másikra. Ilyenkor bizony nagyon sokan kiábrándultán és csalódottan távoznak.

Minden tanácsi dolgozó legyen tudatában annak, hogy az emberek a legtöbb esetben segítségért, útbaigazításért, tanácsért fordulnak hozzájuk, s ha nem részesülnek kellő figyelemben és udvarias bánásmód- ban, rendszerünket szidják.

Meg keli szüntetni az egyes embereknél még megnyilvánuló hatalmaskodást; gondoskodni kell arról, hogy hanyag, lélektelen és bürokratikus munka miatt ne szenvedhessen kárt egy dolgozó sem.

Minden tanácsi vezető és dől. gozó úgy végezze munkáját, hogy intézkedéseivel erősítse az embereknek a tanácsba, a szocialista rendibe vetett hitét és bizalmát.

Néha váratlan nehézségek támadnak a munkában s ilyenkor bíráló megjegyzéseket lehet hallani több helyről. Elő. fordul, hogy egyik-másik emberben felmerül a gondolati egyáltalán érdemes-e társadalmi munkát áldozni a közösségért. Aid a közéletben szerepet vállalt,, annak arra is föl keli készülnie, hogy néha még a leg., jobb akarat ellenére is nehezen születnek meg az eredmények, Gyakran nem is olyan egyszerű egy-egy probléma megoldá. sa, rendezése, mégis azt mondjuk, hogy igenis érdemes az emberekért, a közösségért élni, dolgozni. A jó munkát elismerik az emberek, és megbecsülésüket különféle formában ki is fejezik.

A közösségért dolgozó ember legnagyobb jutalma és elismerése az, ha látja és érzi, hogy dolgozótársai megbecsülik, fölnéznek rá, és bíznak benne;

ha látja, hogy az ő munkája te benne van az egyes emberek és az egész társadalom boldogulásáért folyó küzdelemben. Nem szabad elfelejteni azt az igazságot, hogy a szocialista társadalomban a közösség boldogulása az egyén boldogulásának és fölemelkedésének az alapja.

A megyei pártbizottság bízik abban, hogy a községi, a járási és a megyei tanácstagok mindent megtesznek azért, hogy céljainkat elérjük. Ne feledjék, hogy tőlük, tanácstagoktól nagymértékben függ, milyen ütemben fejlődik Somogy ipara, mezőgazdasága, kulturális és szociális helyzete. Ma még sok problémát nem tudunk máról holnapra megoldani. Különösen akkor nem, ha akadnak olyanok, akik azt hiszik, hogy csupán óhaj okon és elhatározásokon múlik a gondok megszüntetése.

Nem adhatjuk át magunkat a csodavárásnak, nem várhatjuk, hogy minden kérdést felülről oldjanak meg.

A választók sem tehetik te & gondot azzal, hogy megválása tották a tanácstagokat, és majd ők elintéznek mindent. Szavazatukkal kötelezettséget vállaltak arra, hogy támogatják tanácstagjaikat az elfogadott, illetve elfogadásra kerülő programnak a valóra váltásában. Az eredmények nem hullanak maguktól az ölünkbe, a program sem valósul meg puszta óhajtásból. Sok még a tennivaló, a megoldásra váró feladat.

A választás lezajlott, népünk határozott igent mondott a párt és a kormány politikájára, s azt kívánja, hogy a felvázolt helyi célokat is rendre valósítsuk meg. A feladatok mindenki számára nyiivánva- lóak. A választások révén a nép legjobbjai kerültek az államhatalmi szervekbe és a tanácsok vezetésébe. Megoldódtak a személyi kérdések, gondosan elrendeztük az emberek ügyeit. Megvan a feltétele annak, hogy minden vezető, min den tisztségviselő nyugodtan, magabiztosan és fegyelmezett ten dolgozhasson. Lássunk hát munkához, éltessen bennünket a dolgozó emberek bizalma, éljünk felajánlott támogatásukkal, valósítsuk meg közös vágyainkat, tegyünk meg minden erőnkből telőt, hogy növekedjék, erősödjék Somogy szocialista gazdasága, fejlődjék az emberek . t,égé, szocialista tudata, s váljék könnyebbé a dolgozók, élete.