Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-15 / 62. szám

Termelési tanácskozás az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANA.CS LAPJA Nagy részvét mellett temették el dr. Tallós Emil elvtársat Barátok, elvtársafc és tiszte­llök százai gyűltek össze teg­nap délután a Keleti temető­ben, hogy végső búcsút vegye­nek a tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Tallós Emil elv­társiéi, a Megyei Bíróság elnö­kétől, a megyei pártbizottság tagjától. A felravatalozott koporsó mellett felváltva díszőrséget álltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának és végrehajtó bizottságának vezetői és tagjai, a városi pártbizottság, a me­gyei és városi tanács képvise­lői, barátok és munkatársak. A gyászinduló hangjai után az MSZMP megyei bizottsága nevében Tóth Márton elvtárs, a Bartók Béla Általános Isko­la igazgatója búcsúztatta a ha­lottat. — Drága Tallós Emil elvtárs, köszönetét mondunk azért a példás, becsületes életedért, amelyet hazádért, pártodért, családodért elégettél... Oda- álltál, ahol a helyed volt, a dol­gozó nép mellé. Tevőleges ka­tonája voltál népi rendszerünk­nek. Előbb földet osztottál, majd igazságot, a dolgozó nép igazsá­gát, az igazság igazságát, ame­lyet annyiszor kificamítottak a régi rend urai és kiszolgálói — mondotta többek között Tóth elvtárs, majd a gyászoló csa­lád, az árván maradt gyerme­kek, a megtört szívű élettárs és a többi hozzátartozó nevében vett búcsút a halottól. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Somogy megyei Szervezete nevében Csepreghi Győző elvtárs, Kossuth-díjas főmérnök, a TIT megyei elnö­ke, az Igazságügyi Minisztéri­um nevében pedig dr. Szübe- reki Imre elvtárs mondott gyászbeszédet a ravatalnál. A sírnál Mozsgai Géza elv­társ, a Kaposvári Járásbíróság elnöke az igazságügyi dolgozók és a Jogász Szövetség Somogy megyei Szervezete nevében bú­csúzott az elhunyttól. A frissen hántolt sírt elborí­tották a szeretet és a tisztelet virágai, koszorúi. BRÓDY SÁNDOR T rői útját Jókai egyengette, Mikszáth Kálmán »a leg­1 nagyobbakra való lehetőség«-et látta művészeté­ben. Ady a »legigazibb magyar poétát« üdvözölte benne, »aki talán nem is tudja, hogy mennyit folyatott le a csatomátlan országban«. De jóval halála után, 1930-ban is »túzgyűjtó«- naik és »bólványdöntő«-nek nevezte Bródy Sándort Móricz Zsigmondi hozzátéve, hogy »Bródy sok olyan témát és prob­lémát hozott irodalmunkba, amihez mások azóta sem nyúl­tak, pedig jó volna, fontos volna hozzányúlni«. Az egri pallér és kocsméros házálban száz esztendeje, 1863. március 15-én született, daliás külsejében is hódításra ter­mett fiú egyik első, úttörő ábrázolója volt a magyar dráma- és novellairodalomban a szegényparasztság kiszolgáltatottsá­gának. Bródy Sándor műveiben azonban megszólalt az el­nyomás ellen küzdeni nemcsak akaró, hanem már tudó váro­si proletár is. A Dada tragikus végű bolygó Kiss Erzsébetjé­től A tanítónő öntudatos Tóth Flórájáig, a becsapott és sza­kadékba döntött Kaál Samu — a nemrégiben a Katonazene című filmben is feldolgozott — szomorú históriájától »a gé­pét a holnap tájaira vezénylő« villamosvezető gyöngéd szí­nekkel megrajzolt portréjáig jellemző életek, tipikus sorsok foglalata jelenik meg Bródy Sándor írásaiban. A maga új sza­vakat alkotó, hevesi és erdélyi jó ízeket tartalmazó »must- szerű« nyelvén, egyéni stílusában — amely nem mentes ro­mantikus tűlzásoktól és modorosságoktól sem — az emberi társadalom és az emberi lélek olyan régióit hódította meg, amelyekhez azelőtt nem volt szeme és füle íróinknak. Együtt érzett a megalázottakkal, a nyomorgókkal, s Zo- tátál, Dosztojevszkijtől, Gorkijtól tanulva nyomorúságuk oka­it kutatta. Vallotta : az ember nem a szenvedésre termett, s hogy »az egész emberi nemet hatalomra kell emelni«. S mint utolsó műveinek hőse, Rembrandt van Rijn, a festő, 5 is úgy vélte, hogy »az élet mindenképp izzóan gyönyörű, csak éppen le kell fejteni a hályogot az emberek szeméről«. A. G. „Kioltott fáklyák“ TANÚ LMANYGYÜJTEMÉNÍ Kioltott fáklyák címmel tanul­mánygyűjtemény készült harminc­két nevelőről, akik 1919-ben becsü­lettel kiálltak a proletárdiktatúra mellett, s emiatt áldozatul estek a fehérterror tiszti különítményei­nek. Négyéves szorgos kutatómun­kával — a Pedagógusok Szakszer­vezetének segítségével — a mun­kásmozgalom két ismert veteránja. Bihari Mór és Kelen Jolán gyűj­tötte össze az adatokat, s mint kortársak állítanak emléket a di­cső elődök forradalmi helytállásá­nak. A díszes kiállítású, számos fényképpel és rajzzal illusztrált, pedagógiai és emberi tanulságok­ban bővelkedő mintegy 240 oldalas tanulmánygyűjtemény is bizo­nyítja, hogy a magyar pedagógus- társadalom legjobbjai a legnehe­zebb időkben is a haladás ügyét szolgálták. A városi tanács nagytermé­ben megtartott termelési ta­nácskozáson Rajta Mihály, az I parcik'k»kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója elemezte a múlt évi munkát, és vázolta a kereskedelmi dolgozók idei feladatait. — 1962-ben általában szerve­zettebben dolgozott a vállalat, mint az előző évben — mondot­ta. — Ennek ellenére a forga­lom nem a várakozásnak meg­felelően alakult. — Ismertette, hogy az értékesítési tervet csaik 97,9 százalékra teljesítették. Ennek oka főként az volt, hogy csökkent a ruházati cik­kek .iránti kereslet. Ezt nem ellensúlyozta kellőképpen az, hogy vegyes iparcikkekből és élelmiszerekből a tervezettnél (a bázishoz viszonyítva 2 szá­zalékkal) többet adtak eL Rajta elvtárs megállapította, hogy a készletgazdálkodás egy­két bolt kivételével mindenütt tervszerű volt. Sikerült csök- lenteni az elfekvő áru mennyi­ségét, eredménnyel jártak a szezon végi kiárusítások, nö­Egy magyar tudós francia kitüntetése Világviszonylatban is igen nagy elismerést jelent a francia Ordre de méritée pour la itechércézet invention kitüntetése, melyet mínüen évben tudományos kutatásban kiváló eredményeket elért tudósoknak adományoznak. Ez a megtiszteltetés érte a Kossuth- díjas dr. Török Gábort, a kém al tudományok doktorát, a Köz­ponti Élelmiszeripari Kutató Int izet igazgatóját, aki a Kutatási és Találmányi Érdemrend parancsnoki fokozatát kapta a hűtő­iparban elért, nemzetközi viszonylatban is kiváló eredményei­ért Török professzor nevéhez fűződik a mélyhűtött készítmé­nyek (mirelit) technológiájának kidolgozása. A képen: Dr. Tö­rök Gábor a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet laborató­riumában. (MTI Foto — Tormai Andor felvétele) velte a forgalmat az árteszáiUí- tás, a kereslet-kínálat rendszer bevezetése. Az áru forgási se­bessége a tervezettnél 2,5 nap­pal kedvezőtlenebb volt. 1962-ben, az előző évihez ké­pest hatékonyabbnak bizonyult) az ellenőrzés. Ennek köszön- : hető, hogy födfedték több ré-1 gebbi eredetű szabálytalansá- 5 got, s hogy elejét vehették a társadalmi tulajdon nagyobb mérvű megkárosításának, bár, kellett néhány fegyelmi eljá- j rást indítani. Visszaélés miatt; négy boltvezetőt váltottak le,; hat alkalmazottat följelentet- j tak a bíróságon, három dolgo- i zót azonnali hatállyal elbocsá­tottak, egyet pedig alacso­nyabb munkakörbe helyeztek. Az idei feladatokról szólva Rajta elvtárs közölte, hogy a tavalyihoz képest 3,3 százalék­kal kell növelni a vállalat áru­forgalmát. A terv reális, telje­síthető. Tervszerűbben kell el­végezni a szakosítást — húzta alá az igazgató. — Biztosítani kell az áruellátás folyamatos­ságát. Felhívta a nagytere-k»- detrrri vállalatok Figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsa­nak a kiskereskedelmi vállala­tok igényeinek kielégítésére; a boltokét, hogy ne aprózzák el a rendelést. A beszámoló után vita kö­vetkezett, majd megjutalmaz­ták azokat a dolgozókat, akik a múlt évben kiemelkedő mun­kát végeztek. Pénzt és okleve­let kapott a szocialista brigád címet nyert balatoriboglári 27-es, a siófoki 35-ös, a kapos­vári 140-es bolt, valamint a 120/1. osztály kollektívája. A rmmkaversenyben elért ered­ményeiért még tizenhét bolt kapott oklevelet és pénzjutal­mat. Kiváló bolt lett a nagy­atádi 1-es számú cipő-, a ka­posvári 143-as számú gyermek­ruházati, valamint a 127-es szá­mú rádió-villamossági szaküz­let. Kilenc dolgozót tüntettek ki kiváló jelvénnyel, oklevél­lel, s két-, illetve egyheti ke­resetüknek megfelelő pénzju­talomban részesítették őket. Növekszik a takarékbetét a nagyatádi járásban Az Országos Takarékpénztár nagyatádi járási fiókjánál a múlt év végéig 16 738 OOO forint betétet helyeztek el, 4 344 000 forinttal töb­bet, mint az előző évben. Azóta töbB mint négymillió forint vándo­rolt a takarékpénztárba. Január­ban mintegy háromszázan váltot­tak betétkönyvet. Például csak Mikén 52Ö 00« forintot tettek ta­karékba a tsz-parasztok. Népszerűek a KST-betétek Is, több mint ezer KST-tag van a já­rásban. Sokan igénylik a különbö­ző OTP-kölcsönöket. Az OTP úgy tervezi, hogy az idén nyolcvan há­zat építtet a járásban. Be nem­csak építési, hanem áruvásárlást kölcsönökért is gyakran fordulnak az OTP-hez. 1962-ben ötszázhú- szan, az idén pedig százan kértek kölcsönt ilyen célra. Népszerűek a KISZ-esküvok X a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A nagyatádi járásban tavaly mintegy hairminc névadó ün­nepséget tartottak a községi ta­nácsok, üzemek, fe-—veres tes­tületek és művelődési otthonok. Mindenütt gondoskodtak arról, hogy az ünnepség meghitt, csa­ládias legyen. Különösen a KISZ-esfcüvők népszerűek. Nemcsak a járási székhelyen, hanem a községek­ben is egvre több fiatal mun­kahelyének közössége rendez ünnepélyes esküvőt. A tapasz­talatok szerint az új esküvők az egész falu érdeklődését föl­keltik. Járásszerte emlegetik az olyan KISZ-esküvőket, mint amilyent a mikéi tsz rendezett. Nagyatádon a Gábor Andor Já­rási Művelődési Ház dísztermét rendezik be estketesek alkalmá­val. Puuicdtni" eldUttyélty tHaiscttU-fan pilyan smucig ember az új elnök, hogy nem egyezett bele semmiféle zár­számadás utáni közös eszem- iszomba. »Mindenki egyék, igyék a saját számlájára« — hajtogatta, amikor szemére vetették, a dolgot. »Jól zár­tuk az évet, szép jutalmakat adtunk a tagságnak, tehát nem dínomdánomozunk a közösből-» Ebbe aztán csak egy em­ber, Székács Zsiga, ez a sű­rű vérű, testes fogatos nem nyugodott bele. Olyan képet vágott az elnöki vélemény hallatára, mint akit meglop­tak. Pedig az elnök nagyon ked vesen mosolygott rá, ami­kedv, s egyszer csak azt énekelte: »Nincsen pénzem, de majd lesz...« Ezzel elő­kapta OTP-könyvecskéjét, s odahívta a mindig szerényen vigyorgó pincért. — Itt a könyvem, cimbora! — adta oda az OTP-betét- könyvet. — Fogd a ceruzá­dat, s ahányszor rendelek, a A MASZEK BANKETT lapotokról, de Zsiga, mintha csak tsz-fogatosnak öltözött álruhás gróf volna, leintette: — Ne zavard a tagságot mutatás közben, hé! Az idő tájban pedig, ami­kor már a tsz-vezetőség is betért egy pohár borra, olyan forró volt a hangulat, hogy a betétkönyvből nyomtalanul elpárolgott az utolsó nulla, Talán csak egy ötvenes állt magában, mint a jutalom si­vár romhalmaza. Az elnököt rögtön asztalhoz hívták, de társai nevében szabódott. — Ejnye.' — ugrott fel Zsi­ga az alatta mind ez ideig tisztelettel ingó székről. — Warsellle-ben mű­ködik egy Modern Irodalmi Társulat nevű egyesület, amely célul tűzte ki, hogy a mai időknek megfelelő művészetei pártfogolja. Az egye­sület legutóbbi ülé­sén, amelyről a pá­rizsi France Soir Bo­londok szórakoztató összejövetele címen közölt tudósítást, mulatságos eset tör­tént. Egy »modem« köl­tő versein vitáztak. Illetőleg könyvének —' helyesebben ver­selnek — címén. Ez így meglehetősen za­varosnak hangzik, ml is csodálkozva ol­vastuk. De mégis így van, mert versek nem voltak a költő kötetében, csak cí­mek s néhány rö­vid sorban a -művé­szi« programja: »Nem akarom költe­mények olvasásával fárasztani a rohanó modern embert. CsaK verscímeket írok, s mindenki olyan köl­teményt, látomást képzel hozzájuk, amilyet akar . . .« Ilyen »versek« vol­tak a kötetben: »Sze­relem; ősz: Kovács­műhely; Lakodalom; Fényes eső; Pierre és mamáia; Éiszakai lá­togatás: Csendélet; Hainali kert. . S a címek alatt üres la­pok ... A kötet körül pa­rázs vita alakult ki: némelyek azt java­solták, hogy tüstént ki kel! nyomatni, mások azt mondták, hoev az elkénzelés valóban ered°ti. de még nem tökéletes egészen. Addig vitáz­tak ezen az »eszmei­problémán a Modern Irodalmi Társulat tagjai, míg végül ösz- szeverekedtek, s ala­posan helybenhagy­ták egymást. A közeli patikus, aki elsősegélyt nyúj­tott a véres teoreti­kusoknak, megkér­dezte az egyik meg­tépázott irodalmár­tól, hogy tulajdon­képpen min vesztek össze. Az illető, akinek szellemére, úgy lát­szik, jö hatást tett a testmozgás, rövid töprengés után Így felelt: —• A semmin. Akár hiszi, uram, akár nem, szó szerint a semmin. x. m kor ott a közgyűlés előtt óriás taps kíséretében átad­ta neki az OTP-betétkönyvet, amibe kereken 500 forint ju­talmat írt bele a vezetőség. Így történt meg, hogy Zsi­ga a közgyűlés után nem ment haza. Beállított a föld­művesszövetkezeti vendéglő­be, ahol ilyenkor régebben a tsz-tagság vacsorázott. S no­ha csak pár forint volt a zse­bében, vacsorát és bort ren­delt. Lassan asztalához kez­dett szállingózni a többi fo­gatos is, s számuk emelke­désével hirtelen nőtt az üres üvegek mennyisége is. Zsigá­ban ekkor már tombolt a jó­cetilit mindig beleteszed eb­be a könyvbe. Érted, ugye? Erre a cigányok suttogni kezdtek: »Nézz már oda, csekkre mulat a Zsiga.» Má­sok is hasonlókat kezdtek suttogni, s tudva erről, a hat fogatos úgy ült Zsiga mel­lett, hogy a büszkeségtől majd szétrepedt rajtuk a ru­ha. Amikor a prímás a nótái­kat húzta, Zsiga csak idain- tett a pincérnek: — Jóska! Egy ötven forin­tos cetlit kérek! Hát bizony ez is fura do­log. Bankó helyett egy fehér papírdarabka lebegett a vo­nón. Jóska, a pincér olykor helyzetjelentési szeretett vol­na adni a betétkönyvbeli ál­Talán csak nem fél az elnök elvtárs ettől a kis maszek bankettől? — Nem én — jött zavarba az elnök —, de ki fizeti? Erre aztán Zsiga harsog­va nevetni kezdett. — Nem a közös, de nem is én. Oda tessék nézni! — Ek­kor távolabb Jóska, a pincér felmutatta a betétkönyvet. — Az OTP fizet holnap reggel... A cigányoknak annyira tetszett ez az újfajta maszek bankett, hogy Zsiga szónok­lata végén még tust is húz­tak. Griff Sándor táf?<*5s3 =SOROK===== Tényleg félelmetes Az egyik országos lapban olvastam tegnap: »... a Zagyva, amelyben nyáron legföljebb bakáig ér a víz, most félelmetesen megda­gadt, legalább tízszeresére...» Reméljük, a tíz boka nagy­ságú víz nem okoz különö­sebb katasztrófát. —sin— * * * Hárompercenként egy öngyilkossági kísérlet A Parade amerikai magazin biztosítóintézetek statisztikái alapján közli az alábbi meg­döbbentő tényeket: Az amerikaiak átlag minden harmadik percben követnek el egy öngyilkossági kísérletet, és ezek közül évente 25 000 halálos kimenetelű. A halálnemek kö­zött a 15—50 éves Személyeknél az öngyilkosság az 5. helyen áll. Háromszor annyi férfi lesz öngyilkos, mint, ahány nő; a férfiak legtöbbször fegyverrel vagy kötéllel, a nők inkább al­tatókkal, méreggel vagy gáz­zal vetnek véget életüknek. Az amerikai öngyilkosok túlnyomó többsége fehér bőrű, és leg­többjük protestáns. Az öngyil­kosok arányszáma San Fran­ciscóban a legmagasabb^ két és félszer akkora, mint más vá­rosokban. * * •* Különös eset N. Pizskunovics, az egyik Nyi zsnyi j -Ta gil -i gyár dol­gozója orvoshoz fordult, és panaszkodott, hogy fájdal­mat érez az orra táján. A röntgenfelvétel idegien test jelenlétét állapította meg. A sebészeti beavatkozás sikeres volt, s a páciens orra tájá­ról egy pisztolylövedéket tá­volítottak el »Valószínűleg 1942-ben történt — emlék­szik vissza a páciens. — Ak­koriban Krasznodúrban lak­tam, amelyet megszálltak a fasiszták. Emlékszem, hogy egyedül voltam otthon, ami­kor egyszer csak ütést érez­tem az arcomon. Rövid ideig vér szivárgott, de nemsoká­ra megszűnt a fájdalmam, és a seb néhány nap alatt behegedt.« • * * Föld alatti élet Emlékszünk még, hogy Mi­chel Siffre francia barlangku­tató tavaly nyáron hatvan na­pot töltött teljes sötétségben 130 méter mélységben egy föld alatti barlangban. A francia barlangkutató in­tézet kiértékelte a tudós kísér­letének tapasztalatait, és a na­pokban nyilvánosságra hozott néhány adatot. Kiderült, hogy noha nem volt órája, Siffre a hatvan nap alatt hatvanszor aludt el és ébredt föl, tehát az alvás és ébrenlét szokásos rit­musa akkor is megmaradt, amikor nem állt összefüggés­ben az éjjel és a nappal válta­kozásával. A tudós szervezeté­re különösebben nem hatott ; károsan a napsugarak hiánya, és noha életmódjában a 24 órás beosztás nagyjából megmaradt, mintegy 12 órás fáziseltolódás jött létre. Ez azt jelenti, hogy Michel Siffre az éjszakákat rendszeresen ébren töltötte, és a nappalokat aludta át; test- hőmérséklete a normális alá süllyedt, s ennek következté­ben szellemi tevékenysége is erősen csökkent, szinte állan­dóan félig szunyókáló állapot­ban élt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő; WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-lü, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti; a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Pt Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe#* Kaposvár, Latinka S. IL i

Next

/
Thumbnails
Contents