Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

Csütörtök. 1963. március 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP AZ ILLETÉKESEK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ Biztosítjuk» hogy hatvan kiló sertéstáp tegyen egy-egy zsákban I.apimk 1962. november 28-i számában cikket közöltünk -Mennyi sertéstáp van egy zsákban?-« címmel. Megírtuk, bogy a bálatonszemesi keve­rőüzemben. elkapkodják a mérést, pedig a vállalati elő­írás szerint a tápot £tf kg net- tósűlyra kell kiegyenlíteni gondosan ügyelve a zsáksúly ráhagyására. A próbamérés­kor kiderült, hogy a 80 de- kásnak mondott üres zsákok 125 dekát nyomtak. Ha esze­rint, mérik az abrakkeveréket, akkor ezer zsáknál négy és fél mázsa eltérés mutatkozik az üzem- javára, a tsz-ek ká­rára. Cikkírónk hangsúlyozta: biztosítani kell végre, hogy a 00 kiló táp valóban 80 kiló le­gyen Baíatünszemeseu is. Rékai Gábor, az Élelmezés­ügyi Minisztérium Malomipa­ri és Teiményforgakni Igazga­tóságának vezetője a kővetke­zőket fűzte cikkünkhöz: -;A ke­verőüzem akkor jár el helye­sen, ha a mérlegeléskor 90 de­ka átlagos zsáksúlyt hagy rá a tápra. A takarmánnyal meg­töltött zsákpak tehát 60 kiló 90 dekát kell nyomnia. A ter­melőszövetkezeteknek mód­jukban áll az ab-rákkeverék át­vételeikor ellenőrizni, jól mér­tek-e az # üzem dolgozói. Ha hiányzik a tápból, a keverőnek pótolnia kell. A zsákok több­szöri mozgatása miatt bizo­nyos portási veszteség is elő­fordul, olykor emiatt nyom 20 —30 dekával kevesebbet a ter­melőszövetkezet mérlege, ami­kor a táp súlyát ellenőrzik.« Gábor Dávid, a Malomipari és Terményforgalmá Vállalat igazgatója a következőket vá­laszolta: »A cikk nyomán is­mételten vizsgálatot tartottunk valamennyi keverőüzemünk­ben. Megállapítottuk, hogy az egalizálás (kiegyenlítés) — el­tekintve a szinte lényegtelen hibaszázaléktól — rendben tör­tént. Ellenőriztük az üres zsá­kok- súlyát. Megállapítottuk, hogy esetenként 2—6 dekával többet nyomnák a szabvány­ként elfogadott 90 dekánál. A nedves és erősen foltozott zsá­kok 10—15 deltával. Száraz, meleg időben nem tapasztal­tunk ilyen súlytöbbletet, tehát a párás, nedves levegő tette nyirkosabbá s nehezebbé a zsá­kokat. Sajnos, némely termelő­szövetkezetben nem vigyáznák Védőruha jár a konyha dolgozóinak .léggé rájuk, nedvesen, ázot- taa adják vissza a keverő­üzemnek. Vállalatunk a terme­lőszövetkezetek érdekeit nézve — a főhatóság utasításától el­térve — elrend.elte, hogy min­den keverőüzemiben 1 kiló rá­hagyással egalizálják a zsáko­kat. A múlt év novembere óta minden üzemben eszerint mér­nek. Ez az intézkedés addig marad érvényben, míg újra normális nem lesz a zsákok át- íagsúlya. A balatonszemesi és a többi keverőüzemben visszatérő vizs­gálatot tartottunk a szóban forgó intézkedés után. Az el­lenőrzés általában megnyugta­tó volt mind a vállalatra, mind a termel ősz-öveíkezetekre néz­ve. Ahol eltérést tapasztaltunk, figyelmeztettük az üzem dol­gozóit. Jávasoljulc, hogy min­den termelőszövetkezet győ­ződjön meg az egalizálás pon­tosságáról, anÄor átveszi a tápot. A jövőben fokozottab­ban ügyelünk arra, hogy a szövetkezetek az egalizáláskor előforduló véletlen hibák miatt ne károsodjanak.«-.Népi ellenőrzés tizenhét üzemi konyhán- című . írá­sunkban megemlítettük, hogy a Kaposvári Textilmüvekben nem elég zsíros az été!: a konyha húsz dolgozója térí­tés nélkül étkezik; a kony­hán dolgozók saját ruhájukat használják, mert nincs mun­karuhájuk. Megírtuk, hogy a VIAV fonyódi üzemi konyhá­jának bizonylataiból nem de­rül ki: az étkező vasúti dol­gozó volt-e vagy idegen. Ja­vasoltuk, hogy a szakszerve­zeti bizottságok: gyakrabban ellenőrizzék az üzemi kony­hákat. t Róna Imre, a textilművek igazgatója a következőket fűz­te a február 17-én megjelent cikkhez: "A január 10-i vizsgá­latkor mind a három fogás tészta volt, s nem jött ki a megfelelő kalóriaértéit. Intéz­kedtünk, hogy a konyha veze­tője szerezze be a kalória ki­számításához szükséges kézi­könyvet, naponta ellenőrizze az ételek kalóriatartalmát. A konyha dolgozói eddig nem kaptak 750 forintos textilutal- ványt, ellenben térítés nélkül étkeztek. Felsőbb szervünk utasítására 1963. január 1-től a konyhán dolgozók is kapnak utalványt, az étkezésért azon­ban fizetniük kell Január 1- től védőruhává minősítettük a munkaruhát kihordási határidő nélkül Nem kell tehát saját ruhájukban dolgozniuk a kony­hai alkalmazottaknak.« Tóth János, a 'MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője né­hány megjegyzést, tett: »A KPM I. Vasúti Főosztályának 1/36/1956. I./3. A számú, a MÁV üzemi konyháinak mű­ködését szabályozó utasítás nem írja elő, hogy külön nyil­vántartást kell vezetni a saját és az idegein dolgozókról. Az eladott jegyek alapján azonban kétséget kizáróan meg lehet ál­lapítani, hogy hány saját és hány idegen dolgozónak adtak ebédét. Más-más számjegyű ebédjegyet kapnak az idegenok és a vasúti dolgozóik. Eseten­ként a vasutasok családtagjai is kapnak ebédet. Ilyenkor az idegeneknek rendszeresített jegyre szolgálja ká a konyha az ennivalót, mivel a teljes ön­költséget kell megtéríteniük.« ?&<*esitenge- lyeket újítanak fel a homok- szentgyörgyä Zöldmező Tsz kovácsmühelyé- ben Kern An­tal kovácsmes­ter, Vatolin Im­re és Tálas Im­re ipari tanu­lók. FREILICHMANN: -----------------------v / APOL IP ( csápjai Rgtetov cigarettára gyújtott, füstjét többször mélyen mell­re szívta.' — Kérem a jelentését! — törte meg a mély csendet. — Miután telefonon felhív­tam önt — kezdte Vergizov •—, a búvárok megkezdték a Dodge kiemelését. Elég mély ezen a környékén a tenger. Az autót mégis sikerült kiemelni: csaknem sértetlen. Senki sem volt benne. — Belgorodova-Szeverinova holttestét megtalálták? — Csak Zvjagincev holt­teste került elő... — Folytassa, Vaszilij Kuz- mics! — szólt halkan Resetov. — Gondosan felkutattuk a tengerfenékét az autó körül. — Találtak valamit? — Szerszámokat: keréktár­csát abroncs nélkül és ezt — mondotta Vergizov, miközben óvatosan az asztalra helyzete a négyszögletes acéldofoozkát. Az ezredes figyelmesen meg­nézte. Szorosan záródott, csuk­lós fedele volt. Különösebb erőfeszítés nélkül is ki lehe­tett volna nyitni. De Resetov, az asztalra vissza áe téve, megnvomta a'csengőt. — Azonnal vigye a labora­tóriumba! — ■ nyújtotta át a dobozkát az ügyeletesnek. — Személyesen figyelmeztesse a parancsnokot, hogy a legna­gyobb óvatossággal járjon el,.; (62) Számoljon a baicteorológiai kártevés lehetőségével is, — Parancsára! —• Mit eredményezett Zvja­gincev holttestének boncolása? — Semmiféle külső erőszak nyomát nem lehetett rajta fel­fedezni! — jelentette Vergi­zov. — A szakértők szerint a katasztrófa pillanatában még élt: mintha öngyilkosság tör­tént volna..; Megint hallgattak egy ideig. Az ezredes gondosan mérlegiel- te Vergizov jelentését. — Átkutatták a katasztrófa színhelyénél az utat és a sza­kadék szélét? — kérdezte vé­gül. — Igen, mindent megvizs­gáltunk. Lényegeset nem ta­láltunk. — Unnék, Vaszilij Kuzmics, mi a véleménye az autó ellen intézett támadásról? — Azt hiszem, az ellenség véletlenül akadt az autóra. Felhasználva a váratlan hely­zetet, hogy csak ketten ma­radtak benne, megtámadták őket. Alapvető céljuk az volt, hogy Belgorodovátelrabolják tőlünk. — És mit tart Zvjagincev haláláról? — Szándékuk világos: Zvja- gincevet bűntársnak akarják feltüntetni., aki részes. Belgoro- dova-Szeverinova eltűnésében és a katasztrófában. Csalás ezzel magyarázható, hogy holttestén semmiféle nyoma sincs az erőszaknak. Azt a be­nyomást akarták kelteni, mintha az ő beleegyezésével történt volna, és az autóban nem folyt semmiféle küzde­lem. Pedig Zvjagincevet két­ségtelenül olyan helyzetbe vagy állapotba hozták, h<^y nem tudott ellenállást kifejte­ni vagy kezdeményezni vala­mit ... Sőt md több: meggyő­ződésem, hogy a diverzáns még a karcolástól is óvta. Azt akarta, hogy a holttest ki­emelése után a szakértők meg­állapítsák: a katasztrófa pil­lanatában még életben volt Azaz, ha a holttesten nem ta­láltak semmiféle külsérelmi nyomot, bizonyára önszántából rohant a szakadékba. Követ­kezésképpen ő rabolta el és engedte szabadon a kémnőt, vagyis az ellenséges táborból senki sem érkezett hazánkba. Zvjaginoev pedig, miután bű­nét elkövette, és üldözőbe vet­ték, elhatározta, hogy öngyil­kosságot követ el. Az ellenség azt szeretné, ha mi ennek megfelelően képzelnénk el a történteket. Nem, Mihail Nyi- kolajevics! — fejezte be Ver­gizov a legnagyobb határozott­sággal. — Zvjagincev öngjúl-f kosságára még csak gondol­figyelemmel kísérjük a diver-í ziós terv egész menetét. | Resetov a páncélszekrény-1 hez lépett, irattartót vett elő.; Kinyitotta és két fónyképfelvé-1 telt mutatott az őrnagynak. | Ugyanazokat, amelyeket a két; halott diverzánsról éppen Ver-» gizov hozott Primorszkból. | — Figyelje csak meg, Vaszi-I 31 j Kuzmics, a meggyilkoltak; furcsán eltorzult száját ; — Meggyilkolták őket? —| hökkent meg Vergizov. — Igen, meg-udlkolták. Sez| fontos része volt az ellenség í által kitervelt műveletnek. —| Resetov kezébe vette a fény-; képeket, és a diverzánsok; holttestére mutatva folytatta: | — Mindkettőjüket már ak-j kor halálra szánták, amikor J kigondolták a műveletet. A; meggyilkoltak, persze, ezt még? csak nem is sejtették. Ponto-| san. úgy, ahogyan a többieket, t őket Is alaposan kiképezték, | ellátták utasításokkal, lőszer-1 rel. fegyverrel, megfelelő ira-J tokkal, pénzzel és minden i egyébbel, ami " a kártevéshez; szükséges. A tengeralattjáró? elhozta és partra szállítottál őket. Életük utolsó percéig bd-| zonyosira vették, hogy beve-; tésre kerültek. VaKuában pe- ? dig, már attól a pillanattól, | hogy felszálltak a tengerálatt-; mink sem szabad,;. — Teljesen egyetértek ön­nel, Vaszilij Kuzimics. Zvjagin­cevet azzal a céllal gyilkoltak meg, hogy bennünket tévútra vezessenek, s ezzel időt nyer­jenek. — Hogyan sikerült a kém­nek mégis elérnie, hogy az autó ellen intézett támadás­kor Zvjagincev nem. tanúsított ellenállást? Mit tették vele, és hogyan kényszerítették rá, hogy teljes sebességgel neki­rohanjon a szakadéknak? Ezekre a kérdésekre csak ak­kor tudunk leletetet adass, ha járóra, halottak voltak Amd-| kor elhagyták a tengeralatt-1 járót, a fedélzeten rendkívül | vékony, nagyon jól «ligeteit | acélsodronyt erősítettek bú- ? vámruhájukhoz. Azon a he-; lyen, ahol a sodronyt a ruhé-| jufchoz kapcsolták, helyezték | el a gyilkos készüléket. Abban | a pillanatban, amikor partra | szálltak, a készülék működés- f be lépett, és utolérte őket a | gázhalál. I i IFoiyUújukJ i '/J 1 «/.cnirlj i iga/oháuy kiánílá*iár«)l é* hüéréjéről A vonatkozó kormápyren- delet értelmében minden 16. életévét betöltött magyar ál­lampolgárt személyi igazol­vánnyal kell ellátni. A sze­mélyi igazolvány a személy- azonosságot hitelt érdemlőén igazolja. Az igazoltatások so­rán a születési, házassági adatok, az állampolgárság, ,a lak- és munkahely adatadnak igazolására más okmányt megkövetelni nem is szabad. A személyi igazolvány ki­állítására az állandó lakhely szerint illetékes járási, váro­si, városi kerületi rendőrka­pitányság jogosult. Az igazol­vány első ízben történő kiál­lításához szükséges okmá­nyok: születési anyakönyvi kivonat (külföldön születet­tektől elfogadják az állam­polgársági bizonyítványt vagy a keresztlevelet); há­zassági anyakönyvi kivonat, ha házas a jelentkező; mun­káidtól igazolvány (a tanu­lóik isioolai bizonyítványt, a kisiparosok, kiskereskedők tanácsi igazolást kötelesek vinni); lakás bejelentő szel­vény; loatosnaá igazolvány vagy összeírási igazolvány; két darab erre a célra ké­szült úgynevezett sarkos fénykép és egy darab 10 fo­rintos illetékbélyeg. Az érdekelt személyek , ab­ban a hónapban kötelesek je­lentkezni, amikor betöltik 16. életévüket. Első ízben történő kiállí­táskor valamennyi adatot a rendőrkapitányság jegyzi be. Változásokat más, arra feljo­gosított szervek is bejegyez­hetnek. így a családi állapot­ban bekövetkezett változáso­kat, a gyermekszülést az anyaikönyvvezető, a munka­adó-változást a munkáltató. A magánmrihkáJtatóikaiál dolgozók és az önálló foglal­kozást folytatók munkahely- változásait, illetve foglalko- zásváltozásait a helyi tanács szakigazgatási szerve jegyez­heti be, a katonai igazolvány- számot a kiegészítő parancs­nokság. Az összes többi adat- változást csak a rendőrkapi­tányság jegyezheti be a sze­mélyi igazolványba. A rendőrség egyébként minden adatváltozást beje­gyezhet. A személyi igazolványt a tulajdonos köteles gondosan megőrizni. Ha valaki lakását elhagyja — bármilyen rövid időre is —, köteles magával vinni az igazolványt. A sze­mélyi igazolványt zálogba adni vagy róla másolatot — ttnv.íépet készíteni — tilos. V törvény börtönnel bünte- a személyi igazolvány ha- . sítását: mások személyi igazolványának vagy hamis személyi igazolvány felhasz­nálásét; az igazolvány ello­pását. megsemmisítését, megrongálását. Szabálysér- iésneh tekintik, és pénzbír­sággal sújtják az igazolvány elvesztését, az elvesztés be nem jelentését, .és más, ki­sebb súlyú szabálytalanságot a személyi igazolvánnyal kapcsolatban. A személyi igazolványt be kell szolgáltatni, ha érvényes­ségi ideje lejárt; ha névvál­tozás történt; ha az igazol­vány megrongálódik, vagy ha valamelyik rovata betelt. Ezekben az esetekben a be­szolgáltatott igazolvány he­lyett újat adnak. Be kell vég­legesen szolgáltatni a szemé­lyi igazolványt az anya­ikönyvvezetőnél, ha tulajdo­nosa meghal; a rendőrkapi­tányságon, ha a tulajdonost gondnoikság alá helyezték. Katonai szolgálatra való bevonuláskor megőrzésire be kell szolgáltatni a személyi igazolványt a kiegészítő pa- rancssiokságmak. Ideiglenes külföldre távo­zás esetén a munkahelyen, ha feljogosították a megőr­zésre, vagy a rendőrkapi­tányságon kell leadni. Az igazolvány tulajdonosa az igazolvány elvesztését, el­lopását, megsemmisülését kötél« a körülmények észle­lésétől számított 48 órán be­lül jelenteni a rendőrkapi­tányságom. $ « * Megszakítja-e a ■munka­viszonyt a bíróság által ki­szabott szabadságvesztés büntetés ? A bírói ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetés önmagában nem szakítja meg a munltavászonyt és fo­lyamatosságát. A munkavi­szony folyamatossága csak akkor szakad meg ilyen eset­ben. is, ha a munkáltató szerv külön felmondássá! vagy fegyelmi úton megszün­teti a munikaviszonyt, avagy a bírói ítélet határozottan el­rendeli a munkaviszony meg­szüntetését. Ha ez nem tör­tént meg. akkor a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete 93. szakasza.2. be­kezdésének 1. pontja értel­mében a munkaviszony fo­lyamatosnak tekinthető. Dr. K. 3. Háztáji. egyéni gazdaságok, figyelem! j Az a termelő, aki az 1963. évi süldőkoca- kihelyezési, hitelezési akcióban KOCÁT FOGAD, és a koca 1963. május 31-ig iga­zoltan vemhes, a koca után 4 mázsa takar­mánykiutalásban részesül. Ezenfelül a szerződés alapján átadásra vállalt süldők után süldődarabonként még 50 kg ta­karmányjuttatást kap. Az egyszeri fialtatásra szerződött kocák szaporulatát 30—60 kg-os súlyban átveszi az ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT, és kg-onként — fajtajellegtől függően — 17,50, — 18 Ft-os árat fizet. • A fenti kedvező feltételek mellett a koca tartása gazdaságos, mert a koca értékének kamatmentes meghitelezésén túlmenően, 3 db-os szaporulat átadását alapul véve, egy­szeri fialtatása esetén is 550 kg takarmány­juttatásban részesül az, aki szerződést köt az ÁLLATFORGALMI VÁLLALATTAL. (3402)

Next

/
Thumbnails
Contents