Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-07 / 55. szám
Csütörtök. 1963. március 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP AZ ILLETÉKESEK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ Biztosítjuk» hogy hatvan kiló sertéstáp tegyen egy-egy zsákban I.apimk 1962. november 28-i számában cikket közöltünk -Mennyi sertéstáp van egy zsákban?-« címmel. Megírtuk, bogy a bálatonszemesi keverőüzemben. elkapkodják a mérést, pedig a vállalati előírás szerint a tápot £tf kg net- tósűlyra kell kiegyenlíteni gondosan ügyelve a zsáksúly ráhagyására. A próbaméréskor kiderült, hogy a 80 de- kásnak mondott üres zsákok 125 dekát nyomtak. Ha eszerint, mérik az abrakkeveréket, akkor ezer zsáknál négy és fél mázsa eltérés mutatkozik az üzem- javára, a tsz-ek kárára. Cikkírónk hangsúlyozta: biztosítani kell végre, hogy a 00 kiló táp valóban 80 kiló legyen Baíatünszemeseu is. Rékai Gábor, az Élelmezésügyi Minisztérium Malomipari és Teiményforgakni Igazgatóságának vezetője a kővetkezőket fűzte cikkünkhöz: -;A keverőüzem akkor jár el helyesen, ha a mérlegeléskor 90 deka átlagos zsáksúlyt hagy rá a tápra. A takarmánnyal megtöltött zsákpak tehát 60 kiló 90 dekát kell nyomnia. A termelőszövetkezeteknek módjukban áll az ab-rákkeverék átvételeikor ellenőrizni, jól mértek-e az # üzem dolgozói. Ha hiányzik a tápból, a keverőnek pótolnia kell. A zsákok többszöri mozgatása miatt bizonyos portási veszteség is előfordul, olykor emiatt nyom 20 —30 dekával kevesebbet a termelőszövetkezet mérlege, amikor a táp súlyát ellenőrzik.« Gábor Dávid, a Malomipari és Terményforgalmá Vállalat igazgatója a következőket válaszolta: »A cikk nyomán ismételten vizsgálatot tartottunk valamennyi keverőüzemünkben. Megállapítottuk, hogy az egalizálás (kiegyenlítés) — eltekintve a szinte lényegtelen hibaszázaléktól — rendben történt. Ellenőriztük az üres zsákok- súlyát. Megállapítottuk, hogy esetenként 2—6 dekával többet nyomnák a szabványként elfogadott 90 dekánál. A nedves és erősen foltozott zsákok 10—15 deltával. Száraz, meleg időben nem tapasztaltunk ilyen súlytöbbletet, tehát a párás, nedves levegő tette nyirkosabbá s nehezebbé a zsákokat. Sajnos, némely termelőszövetkezetben nem vigyáznák Védőruha jár a konyha dolgozóinak .léggé rájuk, nedvesen, ázot- taa adják vissza a keverőüzemnek. Vállalatunk a termelőszövetkezetek érdekeit nézve — a főhatóság utasításától eltérve — elrend.elte, hogy minden keverőüzemiben 1 kiló ráhagyással egalizálják a zsákokat. A múlt év novembere óta minden üzemben eszerint mérnek. Ez az intézkedés addig marad érvényben, míg újra normális nem lesz a zsákok át- íagsúlya. A balatonszemesi és a többi keverőüzemben visszatérő vizsgálatot tartottunk a szóban forgó intézkedés után. Az ellenőrzés általában megnyugtató volt mind a vállalatra, mind a termel ősz-öveíkezetekre nézve. Ahol eltérést tapasztaltunk, figyelmeztettük az üzem dolgozóit. Jávasoljulc, hogy minden termelőszövetkezet győződjön meg az egalizálás pontosságáról, anÄor átveszi a tápot. A jövőben fokozottabban ügyelünk arra, hogy a szövetkezetek az egalizáláskor előforduló véletlen hibák miatt ne károsodjanak.«-.Népi ellenőrzés tizenhét üzemi konyhán- című . írásunkban megemlítettük, hogy a Kaposvári Textilmüvekben nem elég zsíros az été!: a konyha húsz dolgozója térítés nélkül étkezik; a konyhán dolgozók saját ruhájukat használják, mert nincs munkaruhájuk. Megírtuk, hogy a VIAV fonyódi üzemi konyhájának bizonylataiból nem derül ki: az étkező vasúti dolgozó volt-e vagy idegen. Javasoltuk, hogy a szakszervezeti bizottságok: gyakrabban ellenőrizzék az üzemi konyhákat. t Róna Imre, a textilművek igazgatója a következőket fűzte a február 17-én megjelent cikkhez: "A január 10-i vizsgálatkor mind a három fogás tészta volt, s nem jött ki a megfelelő kalóriaértéit. Intézkedtünk, hogy a konyha vezetője szerezze be a kalória kiszámításához szükséges kézikönyvet, naponta ellenőrizze az ételek kalóriatartalmát. A konyha dolgozói eddig nem kaptak 750 forintos textilutal- ványt, ellenben térítés nélkül étkeztek. Felsőbb szervünk utasítására 1963. január 1-től a konyhán dolgozók is kapnak utalványt, az étkezésért azonban fizetniük kell Január 1- től védőruhává minősítettük a munkaruhát kihordási határidő nélkül Nem kell tehát saját ruhájukban dolgozniuk a konyhai alkalmazottaknak.« Tóth János, a 'MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője néhány megjegyzést, tett: »A KPM I. Vasúti Főosztályának 1/36/1956. I./3. A számú, a MÁV üzemi konyháinak működését szabályozó utasítás nem írja elő, hogy külön nyilvántartást kell vezetni a saját és az idegein dolgozókról. Az eladott jegyek alapján azonban kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy hány saját és hány idegen dolgozónak adtak ebédét. Más-más számjegyű ebédjegyet kapnak az idegenok és a vasúti dolgozóik. Esetenként a vasutasok családtagjai is kapnak ebédet. Ilyenkor az idegeneknek rendszeresített jegyre szolgálja ká a konyha az ennivalót, mivel a teljes önköltséget kell megtéríteniük.« ?&<*esitenge- lyeket újítanak fel a homok- szentgyörgyä Zöldmező Tsz kovácsmühelyé- ben Kern Antal kovácsmester, Vatolin Imre és Tálas Imre ipari tanulók. FREILICHMANN: -----------------------v / APOL IP ( csápjai Rgtetov cigarettára gyújtott, füstjét többször mélyen mellre szívta.' — Kérem a jelentését! — törte meg a mély csendet. — Miután telefonon felhívtam önt — kezdte Vergizov •—, a búvárok megkezdték a Dodge kiemelését. Elég mély ezen a környékén a tenger. Az autót mégis sikerült kiemelni: csaknem sértetlen. Senki sem volt benne. — Belgorodova-Szeverinova holttestét megtalálták? — Csak Zvjagincev holtteste került elő... — Folytassa, Vaszilij Kuz- mics! — szólt halkan Resetov. — Gondosan felkutattuk a tengerfenékét az autó körül. — Találtak valamit? — Szerszámokat: keréktárcsát abroncs nélkül és ezt — mondotta Vergizov, miközben óvatosan az asztalra helyzete a négyszögletes acéldofoozkát. Az ezredes figyelmesen megnézte. Szorosan záródott, csuklós fedele volt. Különösebb erőfeszítés nélkül is ki lehetett volna nyitni. De Resetov, az asztalra vissza áe téve, megnvomta a'csengőt. — Azonnal vigye a laboratóriumba! — ■ nyújtotta át a dobozkát az ügyeletesnek. — Személyesen figyelmeztesse a parancsnokot, hogy a legnagyobb óvatossággal járjon el,.; (62) Számoljon a baicteorológiai kártevés lehetőségével is, — Parancsára! —• Mit eredményezett Zvjagincev holttestének boncolása? — Semmiféle külső erőszak nyomát nem lehetett rajta felfedezni! — jelentette Vergizov. — A szakértők szerint a katasztrófa pillanatában még élt: mintha öngyilkosság történt volna..; Megint hallgattak egy ideig. Az ezredes gondosan mérlegiel- te Vergizov jelentését. — Átkutatták a katasztrófa színhelyénél az utat és a szakadék szélét? — kérdezte végül. — Igen, mindent megvizsgáltunk. Lényegeset nem találtunk. — Unnék, Vaszilij Kuzmics, mi a véleménye az autó ellen intézett támadásról? — Azt hiszem, az ellenség véletlenül akadt az autóra. Felhasználva a váratlan helyzetet, hogy csak ketten maradtak benne, megtámadták őket. Alapvető céljuk az volt, hogy Belgorodovátelrabolják tőlünk. — És mit tart Zvjagincev haláláról? — Szándékuk világos: Zvja- gincevet bűntársnak akarják feltüntetni., aki részes. Belgoro- dova-Szeverinova eltűnésében és a katasztrófában. Csalás ezzel magyarázható, hogy holttestén semmiféle nyoma sincs az erőszaknak. Azt a benyomást akarták kelteni, mintha az ő beleegyezésével történt volna, és az autóban nem folyt semmiféle küzdelem. Pedig Zvjagincevet kétségtelenül olyan helyzetbe vagy állapotba hozták, h<^y nem tudott ellenállást kifejteni vagy kezdeményezni valamit ... Sőt md több: meggyőződésem, hogy a diverzáns még a karcolástól is óvta. Azt akarta, hogy a holttest kiemelése után a szakértők megállapítsák: a katasztrófa pillanatában még életben volt Azaz, ha a holttesten nem találtak semmiféle külsérelmi nyomot, bizonyára önszántából rohant a szakadékba. Következésképpen ő rabolta el és engedte szabadon a kémnőt, vagyis az ellenséges táborból senki sem érkezett hazánkba. Zvjaginoev pedig, miután bűnét elkövette, és üldözőbe vették, elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el. Az ellenség azt szeretné, ha mi ennek megfelelően képzelnénk el a történteket. Nem, Mihail Nyi- kolajevics! — fejezte be Vergizov a legnagyobb határozottsággal. — Zvjagincev öngjúl-f kosságára még csak gondolfigyelemmel kísérjük a diver-í ziós terv egész menetét. | Resetov a páncélszekrény-1 hez lépett, irattartót vett elő.; Kinyitotta és két fónyképfelvé-1 telt mutatott az őrnagynak. | Ugyanazokat, amelyeket a két; halott diverzánsról éppen Ver-» gizov hozott Primorszkból. | — Figyelje csak meg, Vaszi-I 31 j Kuzmics, a meggyilkoltak; furcsán eltorzult száját ; — Meggyilkolták őket? —| hökkent meg Vergizov. — Igen, meg-udlkolták. Sez| fontos része volt az ellenség í által kitervelt műveletnek. —| Resetov kezébe vette a fény-; képeket, és a diverzánsok; holttestére mutatva folytatta: | — Mindkettőjüket már ak-j kor halálra szánták, amikor J kigondolták a műveletet. A; meggyilkoltak, persze, ezt még? csak nem is sejtették. Ponto-| san. úgy, ahogyan a többieket, t őket Is alaposan kiképezték, | ellátták utasításokkal, lőszer-1 rel. fegyverrel, megfelelő ira-J tokkal, pénzzel és minden i egyébbel, ami " a kártevéshez; szükséges. A tengeralattjáró? elhozta és partra szállítottál őket. Életük utolsó percéig bd-| zonyosira vették, hogy beve-; tésre kerültek. VaKuában pe- ? dig, már attól a pillanattól, | hogy felszálltak a tengerálatt-; mink sem szabad,;. — Teljesen egyetértek önnel, Vaszilij Kuzimics. Zvjagincevet azzal a céllal gyilkoltak meg, hogy bennünket tévútra vezessenek, s ezzel időt nyerjenek. — Hogyan sikerült a kémnek mégis elérnie, hogy az autó ellen intézett támadáskor Zvjagincev nem. tanúsított ellenállást? Mit tették vele, és hogyan kényszerítették rá, hogy teljes sebességgel nekirohanjon a szakadéknak? Ezekre a kérdésekre csak akkor tudunk leletetet adass, ha járóra, halottak voltak Amd-| kor elhagyták a tengeralatt-1 járót, a fedélzeten rendkívül | vékony, nagyon jól «ligeteit | acélsodronyt erősítettek bú- ? vámruhájukhoz. Azon a he-; lyen, ahol a sodronyt a ruhé-| jufchoz kapcsolták, helyezték | el a gyilkos készüléket. Abban | a pillanatban, amikor partra | szálltak, a készülék működés- f be lépett, és utolérte őket a | gázhalál. I i IFoiyUújukJ i '/J 1 «/.cnirlj i iga/oháuy kiánílá*iár«)l é* hüéréjéről A vonatkozó kormápyren- delet értelmében minden 16. életévét betöltött magyar állampolgárt személyi igazolvánnyal kell ellátni. A személyi igazolvány a személy- azonosságot hitelt érdemlőén igazolja. Az igazoltatások során a születési, házassági adatok, az állampolgárság, ,a lak- és munkahely adatadnak igazolására más okmányt megkövetelni nem is szabad. A személyi igazolvány kiállítására az állandó lakhely szerint illetékes járási, városi, városi kerületi rendőrkapitányság jogosult. Az igazolvány első ízben történő kiállításához szükséges okmányok: születési anyakönyvi kivonat (külföldön születettektől elfogadják az állampolgársági bizonyítványt vagy a keresztlevelet); házassági anyakönyvi kivonat, ha házas a jelentkező; munkáidtól igazolvány (a tanulóik isioolai bizonyítványt, a kisiparosok, kiskereskedők tanácsi igazolást kötelesek vinni); lakás bejelentő szelvény; loatosnaá igazolvány vagy összeírási igazolvány; két darab erre a célra készült úgynevezett sarkos fénykép és egy darab 10 forintos illetékbélyeg. Az érdekelt személyek , abban a hónapban kötelesek jelentkezni, amikor betöltik 16. életévüket. Első ízben történő kiállításkor valamennyi adatot a rendőrkapitányság jegyzi be. Változásokat más, arra feljogosított szervek is bejegyezhetnek. így a családi állapotban bekövetkezett változásokat, a gyermekszülést az anyaikönyvvezető, a munkaadó-változást a munkáltató. A magánmrihkáJtatóikaiál dolgozók és az önálló foglalkozást folytatók munkahely- változásait, illetve foglalko- zásváltozásait a helyi tanács szakigazgatási szerve jegyezheti be, a katonai igazolvány- számot a kiegészítő parancsnokság. Az összes többi adat- változást csak a rendőrkapitányság jegyezheti be a személyi igazolványba. A rendőrség egyébként minden adatváltozást bejegyezhet. A személyi igazolványt a tulajdonos köteles gondosan megőrizni. Ha valaki lakását elhagyja — bármilyen rövid időre is —, köteles magával vinni az igazolványt. A személyi igazolványt zálogba adni vagy róla másolatot — ttnv.íépet készíteni — tilos. V törvény börtönnel bünte- a személyi igazolvány ha- . sítását: mások személyi igazolványának vagy hamis személyi igazolvány felhasználásét; az igazolvány ellopását. megsemmisítését, megrongálását. Szabálysér- iésneh tekintik, és pénzbírsággal sújtják az igazolvány elvesztését, az elvesztés be nem jelentését, .és más, kisebb súlyú szabálytalanságot a személyi igazolvánnyal kapcsolatban. A személyi igazolványt be kell szolgáltatni, ha érvényességi ideje lejárt; ha névváltozás történt; ha az igazolvány megrongálódik, vagy ha valamelyik rovata betelt. Ezekben az esetekben a beszolgáltatott igazolvány helyett újat adnak. Be kell véglegesen szolgáltatni a személyi igazolványt az anyaikönyvvezetőnél, ha tulajdonosa meghal; a rendőrkapitányságon, ha a tulajdonost gondnoikság alá helyezték. Katonai szolgálatra való bevonuláskor megőrzésire be kell szolgáltatni a személyi igazolványt a kiegészítő pa- rancssiokságmak. Ideiglenes külföldre távozás esetén a munkahelyen, ha feljogosították a megőrzésre, vagy a rendőrkapitányságon kell leadni. Az igazolvány tulajdonosa az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését kötél« a körülmények észlelésétől számított 48 órán belül jelenteni a rendőrkapitányságom. $ « * Megszakítja-e a ■munkaviszonyt a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés ? A bírói ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetés önmagában nem szakítja meg a munltavászonyt és folyamatosságát. A munkaviszony folyamatossága csak akkor szakad meg ilyen esetben. is, ha a munkáltató szerv külön felmondássá! vagy fegyelmi úton megszünteti a munikaviszonyt, avagy a bírói ítélet határozottan elrendeli a munkaviszony megszüntetését. Ha ez nem történt meg. akkor a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete 93. szakasza.2. bekezdésének 1. pontja értelmében a munkaviszony folyamatosnak tekinthető. Dr. K. 3. Háztáji. egyéni gazdaságok, figyelem! j Az a termelő, aki az 1963. évi süldőkoca- kihelyezési, hitelezési akcióban KOCÁT FOGAD, és a koca 1963. május 31-ig igazoltan vemhes, a koca után 4 mázsa takarmánykiutalásban részesül. Ezenfelül a szerződés alapján átadásra vállalt süldők után süldődarabonként még 50 kg takarmányjuttatást kap. Az egyszeri fialtatásra szerződött kocák szaporulatát 30—60 kg-os súlyban átveszi az ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT, és kg-onként — fajtajellegtől függően — 17,50, — 18 Ft-os árat fizet. • A fenti kedvező feltételek mellett a koca tartása gazdaságos, mert a koca értékének kamatmentes meghitelezésén túlmenően, 3 db-os szaporulat átadását alapul véve, egyszeri fialtatása esetén is 550 kg takarmányjuttatásban részesül az, aki szerződést köt az ÁLLATFORGALMI VÁLLALATTAL. (3402)